A nyugdíjtörvény szerint saját jogú öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki rendelkezik az ehhez szükséges szolgálati idővel (jelenleg ez 20 év), és elérte a nyugdíjkorhatárt (ami jelenleg a betöltött 62. életév). A főszabály tehát mind a szolgálati idő, mind a korhatár vonatkozásában szigorú, de a nyugdíjtörvény egyelőre még egy sor – a későbbiekben megszűnő – könnyítést tartalmaz.
Lássuk először a nyugdíjkorhatárral kapcsolatos általános, tehát a munkakörtől függetlenül igénybe vehető kedvezményeket! A nyugdíjkorhatárra vonatkozó átmeneti időszámítás az 1. táblázatban látható.
|
1. táblázat A nyugdíjkorhatárra vonatkozó átmeneti "időszámítás" |
|||
|
Nők |
Férfiak |
||
|
Születés éve |
Nyugdíjkorhatár |
Születés éve |
Nyugdíjkorhatár |
|
1940 előtt |
55 év |
1938 előtt |
60 év |
|
1940 |
56 év |
1938 |
61 év |
|
1941 |
57 év |
1938 után |
62 év |
|
1942 |
57 év |
|
|
|
1943 |
58 év |
|
|
|
1944 |
59 év |
|
|
|
1945 |
60 év |
|
|
|
1946 |
61 év |
|
|
|
1946 után |
62 év |
|
|
Előrehozott öregségi nyugdíj
Az előrehozott öregségi nyugdíj azonban még ennél is kedvezőbb korhatári feltételeket jelent. Ezzel azonban csak a hosszú szolgálati idővel rendelkezők élhetnek.
A jogalkotó azokról sem feledkezett meg, akik elérték ugyan a korhatárt, de valamilyen okból kevesebb a szolgálati idejük.
Így öregségi résznyugdíjra jogosult az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2008. december 31-éig eléri, és legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik. (2. táblázat)
|
2. táblázat: előrehozott öregségi nyugdíj |
|||
|
Nők |
Férfiak |
||
|
Az 1. táblázatban foglaltaknál 5 évvel korábban, de legfeljebb 55 éves korban, ha |
Az 1. táblázatban foglalt életkornál korábban, de legfeljebb 60 évesen |
||
|
Születési év |
Szerzett szolgálati idő |
Születési év |
Szerzett szolgálati idő |
|
1945 után |
Legalább 38 év |
1939 előtt |
Legalább 37 év |
|
1945 |
Legalább 37 év |
1938 után |
Legalább 38 év |
|
1944 |
Legalább 36 év |
|
|
|
1943 |
Legalább 35 év |
|
|
|
1943 előtt |
Legalább 34 év |
|
|
Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj
Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az, aki betöltötte ugyan az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, de az ott meghatározott hosszú szolgálati idejéből legfeljebb 5 esztendő hiányzik.
Hogy mérlegelni tudjuk, hogy e kedvezmények igénybevétele mit jelent, néhány szót kell ejtenünk a nyugdíj összegéről is, ami az elismert szolgálati időtől és a figyelembe veendő havi átlagkeresettől függ.
Az öregségi nyugdíj összege
A "normál" öregségi nyugdíj megállapított összegét két tényező befolyásolja: a szolgálati idő hossza és az alapjául szolgáló jövedelem.
Szolgálati idő
A szolgálati idő kettős funkciót is ellát: hatással van mind a nyugdíjjogosultságra, mind a nyugdíj mértékére.
Főszabályként az olyan biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött időt tekinti a törvény szolgálati időnek, amelyre az érintett nyugdíjjárulék-fizetésre volt kötelezett.
Ezen túlmenően, a nyugdíjjogszabályok több olyan időszakot is megneveznek, melyek szolgálati időként vehetők figyelembe. (Például: az 1988. január 1-je előtti nappali tagozaton folytatott felsőfokú tanulmányok ideje, katonai szolgálat tartama.)
A szolgálati idő hossza és az öregségi nyugdíj mértéke között jelenleg (2012 végéig) a következő összefüggés áll fenn (3. táblázat)
A szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni, és 365 napot kell egy évnek tekinteni.
|
3. táblázat: Szolgálati idő |
|||
|
Szolgálati idő (év) |
Nyugdíj mértéke (havi átlagkereset százaléka) |
Szolgálati idő (év) |
Nyugdíj mértéke (havi átlagkereset százaléka) |
|
10 |
33 |
27 |
65 |
|
11 |
35 |
28 |
66 |
|
12 |
37 |
29 |
67 |
|
13 |
39 |
30 |
68 |
|
14 |
41 |
31 |
69 |
|
15 |
43 |
32 |
70 |
|
16 |
45 |
33 |
71 |
|
17 |
47 |
34 |
72 |
|
18 |
49 |
35 |
73 |
|
19 |
51 |
36 |
74 |
|
20 |
53 |
37 |
75,5 |
|
21 |
55 |
38 |
77 |
|
22 |
57 |
39 |
78,5 |
|
23 |
59 |
40 |
80 |
|
24 |
61 |
és minden további évre |
+ 1,5 |
|
25 |
63 |
|
|
|
26 |
64 |
|
|
A szolgálati idő megállapítása
A szolgálati időt elsősorban a társadalombiztosítási szervek nyilvántartása alapján kell megállapítani, de ezen túlmenően – ha jogszabály másként nem rendelkezik – elfogadható az igénylő által
bemutatott, a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti okirat,
– a foglalkoztató eredeti nyilvántartása alapján kiállított igazolás,
– egyéb hitelt érdemlő módon történő bizonyítás.
Mindebből az is következik, hogy a foglalkoztató akkor tehet legtöbbet munkavállalója majdani zökkenőmentes nyugdíjazásáért, ha határidőben és pontosan eleget tesz a vele kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségének (NYENYI lapok).
A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset meghatározása
A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset meghatározása viszonylag bonyolult számítás alapján történik. Amit erről mindenképpen tudni érdemes, hogy főszabályként csak az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazás napjáig elért nyugdíjjárulék alapját képező jövedelmet veszik figyelembe.
Az ebből megállapított havi jövedelem – tekintettel az inflációra – valorizálásra kerül, azaz a jogszabályban meghatározott szorzószámmal felszorozzák. (Például az 1985-ös jövedelem szorzószáma 2006-ban 17,065.)
Ezzel párhuzamosan alkalmazzák a degresszió szabályát is. Ennek lényege, hogy minél magasabb a havi átlagkereset, annál kisebb hányadát veszik figyelembe az átlagkereset kiszámításánál.
A táblázat értékei az előrehozott öregségi résznyugdíj esetében is alkalmazandók azzal, hogy erre az esetre nem vonatkozik az öregségi nyugdíjminimum összege.
A csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj esetében az öregségi nyugdíj összegét az előírt szolgálati évből hiányzó idő függvényében kell csökkenteni (4. táblázat).
E csökkentés az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor is érvényben marad.
|
4. táblázat: Korrekció |
|
|
A szolgálati időből hiányzó napok száma |
A nyugdíj összegének a csökkenése % a hiányzó 30 naponként |
|
1-365 |
0,1 |
|
366-730 |
0,2 |
|
731-1095 |
0,3 |
|
1096-1460 |
0,4 |
|
1461-1825 |
0,5 |
Korkedvezmény, korengedmény
A nyugdíjazással kapcsolatban mindenképpen tisztáznunk kell két, a köztudatban egymással gyakran összetévesztett lehetőséget: a korkedvezmény, illetve a korengedmény fogalmát.
Korkedvezmény
Korkedvezményre az szerezhet jogosultságot, aki az emberi szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végez.
Ennek lényege, hogy az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest 2 évi korkedvezményben részesül:
– az a nő, aki legalább 8 éven át, és az a férfi, aki legalább 10 éven át korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott, vagy az,
– aki legalább 6 éven keresztül 1 légköri nyomásnál nagyobb nyomású térben végzett munkát.
Plusz 1 év korkedvezmény jár
– minden további 4 (férfiak esetében 5) év korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idő után, illetve
– minden további 1 légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben ledolgozott 3 esztendőért.
Korkedvezményre jogot adó munkakörök, munkahelyek
A korkedvezményre jogot adó munkakörök, munkahelyek jegyzékét a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény végrehajtása tárgyában kiadott kormányrendelet I. számú melléklete tartalmazza.
A jegyzékben felsorolt munkakörben eltöltött időt korkedvezményre jogosultság szempontjából akkor is számításba kell venni, ha ezt az időt szolgálati időként figyelembe venni nem lehet.
Külföldön eltöltött idő korkedvezménye
A korkedvezményre jogosultság szempontjából a külföldön eltöltött időnek csak azt a tartamát lehet figyelembe venni, amelynek során az igénylő bányában, föld alatt dolgozott a jegyzékben felsorolt munkakörben, továbbá ha a munkáltató a munkavállalóját külföldi kiküldetés keretében – a már említett I. számú melléklet szerinti jegyzékben felsorolt munkakörben (munkahelyen) - foglalkoztatta.
Korkedvezményre jogosító idők összeszámolása
A korkedvezményre jogosító különböző munkakörökben eltöltött időket egybe kell számítani. Az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben végzett munka alapján figyelembe vehető idő minden harminc napját ötven nappal kell a korkedvezményre jogosító egyéb munkakörben eltöltött időhöz hozzászámítani.
A táppénzes állomány (betegszabadság) időszakát abban az esetben lehet korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni, ha az igénylő keresőképtelenségének bekövetkezésekor korkedvezményre jogosító munkakörben (munkahelyen) dolgozott.
A korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékében felsorolt munkaköri meghatározásokat kiterjesztően értelmezni nem lehet. Az abban használt meghatározástól eltérő megjelölésű munkakört csak akkor lehet korkedvezményre jogosító munkakörnek tekinteni, ha
– az eltérő megjelölés a jegyzékben felsorolt munkakörnek szűkített meghatározása, vagy
– az eltérés csak az elnevezésben mutatkozik, maga a munkakör – a munkaköri leírásból megállapíthatóan – a jegyzékben felsorolt munkakörrel azonos.
A korkedvezményre jogosító idő tartamát a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv – az érintett kérelmére – annak korától függetlenül köteles határozatban megállapítani.
Korengedményes nyugdíj
Egészen másról van szó a korengedményes nyugdíj esetében, ami korhatár előtti nyugdíjba vonulásra ad lehetőséget. Ennek szabályait a 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendeletben találjuk. A konstrukció lényege, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 évvel megelőzően nyugdíjba lehet vonulni, ha
– az érintett rendelkezik az előrehozott vagy csökkentett összegű előrehozott nyugdíjhoz szükséges – a nyugdíjbiztosítás által előzetesen igazolt - szolgálati idővel és
– a munkáltatója az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatár eléréséig járó – a nyugdíjbiztosítás által megállapított – nyugdíját + annak kézbesítési költségeit hajlandó előre egy összegben (az évenkénti emelések és kiegészítések nélkül) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak megfizeti.
A szolgálati idő megállapítása
A korengedményes nyugdíj érdekében tett első lépés tehát a dolgozó szolgálati idejének megállapítása. Erre vonatkozóan az illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz bárki (természetesen nem csak korengedményes nyugdíjazással összefüggésben) kérelmet nyújthat be a nyugdíjra jogosító életkort megelőző 10 éven belül. A megállapított, illetve elutasított időkről határozatot kap.
A munkáltató és a munkavállaló megállapodása
Ezt követően a munkáltató és a munkavállaló között megállapodást kell kötni a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozóan. Munkavállaló alatt csak a munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati, bírósági, ügyészségi szolgálati jogviszonyban álló munkavállalót ért a jogszabály. Ebből következően például a társas vállalkozók kimaradnak ebből a lehetőségből.
A munkáltató fizetési kötelezettsége a Nyugdíjfolyósítási Igazgatóság felé
E megállapodást aztán a munkavállaló nyugdíjigényével, illetve a munkáltató fizetésre vonatkozó kötelezettségvállalásával egyetemben az illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz kell továbbítani.
Ezt követően pedig már csak egy dolga van a munkáltatónak: a kapott fizetési értesítőn szereplő összeget 15 napon belül be kell fizetnie. (Ezt a gazdálkodó szervezet egyébként a költségei, míg a költségvetési szerv megtakarításai terhére számolhatja el.)
Amennyiben a dolgozó nyugdíjjogosultsága megszűnik a korengedményes nyugdíj ideje alatt, az előre befizetett nyugdíjösszeg és a postaköltség még időarányos részét a cég visszakapja.
Ha a korengedményes nyugdíjban részesülő a reá irányadó öregségi nyugdíj-korhatárt eléri, ettől a naptól kezdődően a megállapított korengedményes nyugdíjat részére öregségi nyugdíj címén kell folyósítani.
Rokkantsági nyugdíj
Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki
– egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás miatt munkaképességét legalább 67 százalékban elveszítette, és ebben az állapotában javulás legalább egy évig nem várható, és
– az életkorára előírt szolgálati időt megszerezte és
– rendszeresen nem dolgozik (a munkakörére megállapított munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik, vagy ha már a megrokkanás előtt is rövidebb időben dolgozott, ez a megrokkanása után tovább csökken), vagy keresete lényegesen (legalább 20 százalékkal) kevesebb annál, mint amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne.
A rokkantsági nyugdíj tehát egyik alapfeltétele a munkaképesség 67 százalékos mértékben történt elvesztése. De ez még önmagában természetesen nem elég, az érintettnek rendelkeznie kell a törvényben előírt, életkorához szükséges szolgálati idővel. (5. táblázat)
|
5. táblázat: Rokkantsági nyugdíj |
|
|
Ha az életkor ... év, akkor |
a szükséges szolgálati idő ... (korkedvezményre jogot adó munkakör esetén ...) év. |
|
22 éves kor előtt |
2 |
|
22-24 |
4 (3) |
|
25-29 |
6 (4) |
|
30-34 |
8 (6) |
|
35-44 |
10 (8) |
|
45-54 |
15 (12) |
|
55 felett |
20 (16) |
Aki az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül szolgálati időt szerzett, és 22 éves kora előtt megrokkan, szolgálati idejének a tartamára tekintett nélkül jogosult lesz rokkantsági nyugdíjra.
(A baleseti rokkantsági nyugdíj viszont minden életkorban a szerzett szolgálati időtől függetlenül jár.)
A rokkantsági nyugdíj mértéke
A rokkantsági nyugdíj mértéke a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól, a szerzett szolgálati idő hosszától és a rokkantság fokától függ. Ez utóbbi három fok lehet:
– I. rokkantsági csoportba tartozik, aki teljesen munkaképtelen és mások gondozására szorul,
– II. rokkantsági csoportba tartozik, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul,
– III. rokkantsági csoportban tartozik, aki munkaképességét 67 (szilikózis miatt 50) százalékban elveszítette, de nem teljesen munkaképtelen.
A rokkantsági nyugdíj tényleges összegének negyedik összetevője a nyugdíj alapjául szolgáló kereset.
Rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés
(A rokkantsági nyugdíj mellett lehetséges a munkavégzés, de megszűnik az ellátás, ha az érintett
– rendszeresen dolgozik (azaz a munkakörére megállapított teljes munkaidőt ledolgozza, vagy ha a megrokkanása előtt is rövidebb időben dolgozott, akkor munkaideje ehhez képest nem csökken) és
– keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb (legalább 20 százalékkal) annál a keresetnél, mint amit megrokkanás előtti munkakörében egészségesen elérhetne.
A nyugellátás igénylése
A nyugellátást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített nyomtatványon (igénybejelentő lap) kell igényelni.
Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani. Az igényt az ellátás megállapításának kezdő időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.
Az igénybejelentés időpontja az igénybejelentő lap nyugdíj-biztosítási igazgatási szervhez történő beérkezésének a napja.
Az igénybejelentő lap benyújtásával egyidejűleg az igénylőnek az azonosításához az igénye elbírálásához szükséges adatokat, iratokat is elő kell terjesztenie.
A nyugellátás iránti igényt az igénylő lakóhelye alapján a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnál, a megyei nyugdíj-biztosítási igazgatóságoknál, illetve – ha az elhunyt jogszerző korábban nyugellátásban részesült – a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell érvényesíteni.
A Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság a hatáskörébe utalt nemzetközi nyugdíjügyekben, továbbá a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ország egész területére kiterjedő illetékességgel jár el.
A baleseti rokkantsági nyugdíj érvényesítése
A baleseti rokkantsági nyugdíj iránti igényt a baleset bekövetkezése, foglalkozási betegség esetén a betegség megállapításának a napjától számított két éven belül lehet érvényesíteni. Ha a sérült a baleset miatt táppénzben részesült, a határidőt a táppénz első ízben történő megszűnésének a napjától kell számítani.
Három éven belül lehet érvényesíteni a baleseti rokkantsági nyugdíj iránti igényt, ha a baleset következményét csak az előzőekben említett határidő után lehetett megállapítani.
Hozzátartozói igény érvényesítése üzemi balesetből eredő halál esetén
Az üzemi baleset következtében meghalt személy hozzátartozója a halál napját követő két éven belül érvényesítheti igényét.
A nyugellátás folyósítása
Nyugdíjelőleg
Ha a nyugellátásra jogosultság kétséget kizáróan fennáll, a nyugellátás összege azonban adatok hiánya vagy egyéb ok miatt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül várhatóan nem határozható meg, akkor a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani és folyósítani. A nyugellátás megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított előleget be kell számítani.
Havi folyósítás
A nyugellátást havonta kell folyósítani, legkorábban attól a naptól kezdve, amelytől azt határozattal megállapították, a jogosultság megszűnésének (megszüntetésének) napjáig, de – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - legfeljebb a jogosult elhalálozásának napját magában foglaló hónap utolsó napjáig.
Rögzített nyugdíj
Az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, kérheti a nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását (rögzített nyugdíj). Amennyiben a nyugdíjra jogosító korhatáron túl tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején – amennyiben számára kedvezőbb – választhatja a nyugdíjkorhatár betöltésére rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett.
Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak.
Jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizetése
Aki nyugellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított kilencven napon belül írásban kötelezték.
90 nap elteltével a jogalap nélkül felvett nyugellátást attól lehet visszakövetelni, akinek a nyugellátás felvétele felróható.
A foglalkoztató és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett nyugellátást, ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása az ő mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye, és a nyugellátást a 90 nap eltelte miatt visszakövetelni már nem lehet.
Ha nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért a foglalkoztatót vagy egyéb szervet és a nyugellátásban részesülőt is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett nyugellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyetemlegesen kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni.
Ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért több foglalkoztatót vagy egyéb szervet terhel felelősség, a jogalap nélkül felvett nyugellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.
