Elszámolható üzemanyagárak
Az APEH a Magyar Közlöny 59. számában tette közzé a 2006. június 1. és június 30. között alkalmazható üzemanyagárakat. Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.
Ólmozatlan motorbenzinek:
ESZ-95 285 Ft/l
ESZ-98 298 Ft/l
Gázolaj 278 Ft/l
Keverék 302 Ft/l
Munkaerő-piaci viszonosság
A Magyar Köztársaság által az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően alkalmazandó munkaerő-piaci viszonosság és védintézkedés szabályairól szóló 93/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 107/2006. (V. 2.) Korm. rendeletet a Magyar Közlöny 52. száma hirdette ki.
A rendelet módosításának oka, hogy 2006. április 30-án lejárt az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkat követő azon első kétéves átmeneti időszak, amely alatt a korábbi tagállamok fenntarthatták munkaerőpiacukat az új tagállamoktól védő intézkedéseiket. A korábbi tagállamok felülvizsgálták és – részben – megváltoztatták álláspontjukat, amelyre a viszonosság elvének megfelelően Magyarországnak reagálnia kellett.
A viszonossági kormányrendelet ennek alapján a következőképpen változott: a külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó általános szabályok szerint a továbbiakban 13 helyett már csak 5 tagállamból, Ausztriából, Hollandiából, Liechtensteinből, Németországból, valamint Olaszországból érkező munkavállalóknak kell kérniük munkavállalási engedélyt (legszigorúbb szabály). Könnyített eljárásban, a hazai munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kaphatnak munkavállalási engedélyt a dán és a norvég munkavállalók mellett 2006. május 1-jétől a francia, a belga és a luxemburgi állampolgárok. Végül, engedélymentesen foglalkoztathatók a korábbi szabályok szerint Svédország, Írország, valamint az Egyesült Királyság, Csehország, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország Szlovénia, Szlovákia állampolgárai, valamint 2006. május 1-jétől a finnek, a görögök, a portugálok és a spanyolok is.
A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezése
A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.) SZCSM rendelet módosításáról szóló 5/2006. (V. 12.) FMM rendelet a Magyar Közlöny 55. számában jelent meg.
A munkaerőigény bejelentésének határidejére vonatkozó szabályok enyhültek: most már a munkavállalási engedély megkérése előtt nem 30, hanem 15 nappal korábban is elég ezt a munkáltatónak megtennie. Ez korábban csak a mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedély esetén volt lehetséges.
A mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedélyre vonatkozó szabályok közül ugyanakkor kikerült az a rendelkezés, hogy a kérelmet annak benyújtásától számított 15 napon belül el kell bírálni. Ez összefüggésben áll azzal, hogy a rendelet a Ket. szabályaihoz igazodva általában meghatározza az engedélykiadás határidejét. A rendelet 8. § új (1)–(2) bekezdései kimondják, hogy az engedélyezési eljárásban az érdemi határozatot a kérelemnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező munkaügyi központhoz történő beérkezésétől számított 10 munkanapon belül kell meghozni. Kivételesen, ha a kérelem kulcsszemélyzetnek minősülő külföldi foglalkoztatásával függ össze, a határidő 2 munkanap.
Enyhültek a többségi külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaság által foglalkoztatott külföldiek munkavállalási engedélyezésére vonatkozó szabályok is. Eddig a megelőző év december 31-ei munkajogi állományi létszám 2, mostantól 5 százalékát meg nem haladó létszámú külföldi foglalkoztatását a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül engedélyezik. A könnyített engedélyezés vonatkozik a jövőben
– a külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviselete személyzetének közeli hozzátartozója magyarországi foglalkoztatására is, ha a szóban forgó állammal erre nézve viszonosság áll fenn;
– a betanító képzés során történő munkavégzésre (ha a külföldi foglalkoztatására meghatározott munka elvégzéséhez szükséges begyakorlottság megszerzését célzó képzés során kerül sor), feltéve hogy annak időtartama naptári évenként nem haladja meg a három hónapot;
– a NATO-tagállamok Magyarország területén szolgálati célból tartózkodó fegyveres ereje és polgári állománya tagjai közeli hozzátartozóinak munkavégzésére.
Az engedélymentesség szabályai is részben megváltoztak. A külföldi állam diplomáciai (konzuli) képviselete vagy egyéb szerve személyi állománya keretében, a küldő állam által delegált tagjának a képviseletnél vagy egyéb szervnél történő munkavégzéséhez eddig sem volt szükség engedélyre, mostantól a mentesség kiterjed az államok közt fennálló viszonosság alapján a külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviselete személyzete közeli hozzátartozójának munkavégzésére is.
Ezen túlmenően, ha kiküldetésre, kirendelésre vagy munkaerő-kölcsönzésre kerül sor, és ennek keretében a külföldi olyan külföldi munkáltatóval áll munkaviszonyban, amely EGT-tagállamban van bejegyezve, szintén nem kell engedélyt kérni. Ez a magyar munkaerőpiac nagyfokú liberalizálását jelenti. A három munkavállalási forma közül a munkaerő-kölcsönzéssel – mely lényege szerint a munkaerő üzleti vállalkozásként történő mozgatása – kapcsolatosan az az elv érvényesül, hogy az nem a munkavállalók, hanem a szolgáltatások szabad mozgásának európai uniós elve alá tartozik, ezért az útjában álló akadályokat el kell távolítani. A szabálynak azonban vannak bizonyos korlátai is. Ez a mentesség nem vonatkozik a Németországban és Ausztriában bejegyzett, bizonyos (pl. építőipar, takarítás, kertészet, biztonsági tevékenység, házi betegápolás) ágazatokban tevékenykedő vállalkozással munkaviszonyban álló olyan külföldiekre, akiknek németországi és ausztriai munkavállalási jogosultságára ezen államok nemzeti jogszabályait kell alkalmazni, vagyis akik ezen országokban külföldi munkavállalónak számítanak.
A rendelet kihirdetése napján, 2006. május 12-én lépett hatályba.
Szociális foglalkoztatás
A szociális törvény (a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, Szt.) legutóbbi módosításához kapcsolódóan a Magyar Közlöny 55. számában jelent meg a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet.
A rendelet hatálya – a külön jogszabály szerinti szocioterápiás foglalkozások kivételével – kiterjed a szociális foglalkoztatás két formájára, a munka-rehabilitációra, valamint a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra. Az előbbi a szociális intézményben intézményi jogviszonyban álló személy e jogviszony keretein belüli foglalkoztatása, melynek célja a szociális intézményben ellátott személy munkakészségének, valamint testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése, illetve fejlesztése, továbbá a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra való felkészítés. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás ugyanakkor a munkaviszony speciális formája, amelynek célja a szociális intézményben ellátott személy számára munkafolyamatok betanítása és foglalkoztatása révén az önálló munkavégző képesség kialakítása, helyreállítása, fejlesztése, valamint az ellátott felkészítése védett munka keretében, illetve a nyílt munkaerőpiacon történő önálló munkavégzésre.
Foglalkoztatónak tekintendő munkarehabilitáció esetében az intézményi foglalkoztató (szociális intézmény, illetve annak fenntartója), fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás esetében az intézményi foglalkoztató vagy a külső foglalkoztató (az a személy, szervezet, amely az intézményi foglalkoztatóval az ellátottak szociális foglalkoztatására megállapodást kötött).
A rendelet előírásokat tartalmaz a szociális intézmény székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi szociális és gyámhivatal által kiadandó szociális foglalkoztatási engedéllyel kapcsolatos hatósági eljárásra, a külső foglalkoztatóval a foglalkoztatásra irányuló megállapodás kötelező tartalmára vonatkozó szabályokra.
A megyei szociális és gyámhivatal évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a foglalkoztató a szociális foglalkoztatást a jogszabályokban és a szociális intézmény működési engedélyében foglaltaknak megfelelően végzi-e. A munkavédelmi, munkabiztonsági szabályok, valamint fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás esetén a munkaügyi szabályok betartását - évente legalább egy alkalommal – az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség területi felügyelősége ellenőrzi. A szabálytalanságok eredményeként – legsúlyosabb esetben – a szociális foglalkoztatási engedély visszavonására kerülhet sor. Ekkor a gyámhatóság kötelezi a foglalkoztatót a szociális foglalkoztatás azonnali felfüggesztésére is, amennyiben a foglalkoztatás az ellátottak életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti, illetve az ellátottak más alkotmányos jogait súlyosan sérti.
A szociális foglalkoztatási támogatással kapcsolatosan a rendelet rögzíti, hogy ez egy, a központi költségvetésből a szociális intézmény részére – a fenntartón keresztül – nyújtott támogatás, amely a szociális foglalkoztatás működtetéséhez, ezen belül a foglalkoztatottak munkarehabilitációs díjához, illetve munkabéréhez és ezek járulékaihoz, a külön jogszabályban előírt segítők munkabéréhez és ennek járulékaihoz, az anyagköltséghez, a közüzemi költséghez, az adminisztrációs költséghez, továbbá az eszközbeszerzéshez használható fel. A támogatás napi összegét egy fő foglalkoztatottra számított átlagos költségként a ledolgozott munkaórák szerint differenciálva a rendelet melléklete határozza meg. A támogatásra az a szociális intézmény jogosult, amely foglalkoztatóként szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkezik, vagy az ellátottak foglalkoztatására szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező foglalkoztatóval megállapodást kötött. Ez a támogatás, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet alapján nyújtott rehabilitációs költségtámogatás egymás mellett nem vehető igénybe. A rendelet meghatározza a támogatás igénybevételének, felhasználásának, ellenőrzésének, a jogosulatlan felhasználás szankcióinak részletes szabályait, valamint a nem állami, egyházi fenntartókra vonatkozó különös előírásokat.
A rendelet 2006. május 15-én lépett hatályba.
Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása
A Magyar Közlöny 55. számában kihirdetett 118/2006. (V. 12.) Korm. rendelet két, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő jogszabályt módosított. A módosítások összefüggésben vannak a szociális foglalkoztatás fent ismertetett szabályaival.
Az egyik rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet. Az akkreditációs tanúsítvány kiadásának feltételei közül a módosítás pontosítja és szigorítja a rehabilitációs célú munkavégzésre vonatkozó szabályokat. A tanúsítvány kiadásának feltétele, hogy a munkáltató a foglalkoztatást a munkavállaló meglévő képességeinek megfelelő, olyan rehabilitációs célú munkavégzés keretében biztosítsa, amely a társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában, illetőleg vállalkozói igazolványában megjelölt tevékenységének kifejtéséhez kapcsolódik. A módosítás kimondja, hogy ennek a feltételnek az akkreditációval érintett székhely, telephely, illetőleg fióktelep területén foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók által folytatott valamennyi munkavégzési, illetőleg tevékenységi formának meg kell felelnie, függetlenül attól, hogy a foglalkoztatásra munkaviszony, bedolgozói jogviszony, a távmunkavégzés, a kiküldetés keretében, valamint a munka természetéből eredően szokásosan telephelyen kívüli munkavégzésként kerül-e sor.
A másik jogszabály a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet. Ez a szociális foglalkoztatás új szabályaival összefüggésben egyfelől kimondja, hogy – 2007. január 1-jétől – a megváltozott munkaképességű, a nyílt munkaerőpiacon nem foglalkoztatható munkavállalókat alkalmazó ún. védett szervezeteknél, ha ezek szociális intézménynek minősülnek, alkalmazni kell a szociális foglalkoztatásra vonatkozó, az Szt.-ben meghatározott szabályokat.
Másfelől a különféle támogatások egymáshoz való viszonyát rendezi a jogszabály, és pontosításokat is megfogalmaz. A párhuzamos támogatás kizárásának elve alapján a rendelet a jövőben kizárja, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkába helyezéséhez, illetőleg munkahelyének megtartásához a munkabér és járulékai legfeljebb 60 százalékáig terjedő bértámogatás megállapítására kerüljön sor abban az esetben, ha az Flt. szerinti bértámogatást, vagy az ellátottak szociális intézményen belüli foglalkoztatásához nyújtható szociális foglalkoztatási támogatást folyósítottak.
A rendelet – a fenti kivétellel – 2006. május 20-án lépett hatályba.
Elektronikus bevallás, adatszolgáltatás
Az elektronikus úton történő adókötelezettség teljesítésének feltételeit állapítja meg a 13/2006. (IV. 28.) PM-IHM- MeHVM együttes rendelet. Az állami adóhatóság a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren (KR) keresztül hozzáférhető bevallási és adatszolgáltatási rendszert működtet.
Az adókötelezettség elektronikus úton történő teljesítésének feltétele, hogy az adózó, illetőleg az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) alapján képviseleti joggal rendelkező személy az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 193/2005. (IX. 22.) Korm rendeletben (Ekr.) meghatározott, az ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárás során képzett egyedi azonosítóval és titkos jelszóval, illetőleg 2007. január 1-jétől a közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással rendelkezzen.
A képviselőnek az erre rendszeresített nyomtatványon be kell jelentenie képviseleti jogosultságát az adókötelezettség elektronikus úton történő első teljesítésének időpontját megelőzően.
Cégeljárás
Az új Gt. hatálybalépésétől, azaz július 1-jétől új szabályok vonatkoznak a cégbejegyzési eljárásra is. Erről a 21/2006. (V. 18.) IM rendelet, míg a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről a 22/2006. (V. 18.) IM rendelet szól. Az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás kérdéseit a 24/2006. (V. 18.) IM rendelet tartalmazza. Annak szabályai, hogy miképpen lehet elektronikus úton megfizetni a cégeljárásban és más cégügyekben az illetéket és a közzétételi költségtérítést, a 25/2006. (V. 18.) IM rendeletben találhatók. A fenti jogszabályok a Magyar Közlöny 59. számában találhatók.
Rendezett munkaügyi kapcsolatok
A 60-as számú Magyar Közlönyben jelent meg a 122/2006. (V. 19.) Korm. rendelet, amely tartalmazza egyes foglalkoztatási célú támogatásokat megállapító kormányrendeleteknek a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményével összefüggő, május 22-étől hatályos módosításait.
A 8/2006. (V. 22.) FMM rendelet a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek igazolására alkalmas iratokról szóló 1/2006. (II. 2.) FMM rendeletet módosítja. A 61-es számú Magyar Közlönyben megjelent jogszabály szerint a munkáltató a támogatás igénylésével egyidejűleg büntetőjogi felelőssége tudatában arról is nyilatkozik, hogy vele szemben a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak az általános, valamint a különös feltételei teljesülnek, azok hiánya nem jelenti a támogatás nyújtásának akadályát.
Kártérítés megbízási szerződés felmondásakor
Visszterhes megbízási szerződés – alapos felmondási ok hiányában történő - azonnali hatályú felmondása esetén a megbízó köteles a megbízott kárát megtéríteni. A Legfelsőbb Bíróság 3/2006. Polgári jogegységi határozatával az egységes ítélkezés érdekében foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy visszterhes megbízási szerződés azonnali hatályú felmondása esetén – alapos felmondási ok hiányában – a megbízót terheli-e kártérítési felelősség.
A Magyar Közlöny 51. számában megjelent határozat indoklása szerint nem kétséges, hogy a visszterhes megbízási szerződés is elsődlegesen a megbízó érdekét szolgálja, ugyanakkor a Ptk. 483. §-ának (1) bekezdése biztosítja a megbízó számára azt a jogot, hogy a szerződést időben bármikor, azonnali hatállyal felmondja. A felmondás érvényességéhez a megbízónak az azonnali hatályú felmondását indokolnia sem kell. Ám, ha a megbízás felmondása alapos ok nélkül történt, az okozott kárt meg kell téríteni.
