Ha elfogadjuk, hogy a hazai gazdaság egyik nagy problémája az alacsony foglalkoztatási szint, el kell hinnünk a vállalkozóknak, hogy az övék pedig az, hogy kevés az alkalmazható, megfelelő tudású munkás. Az ellentmondás feloldásán már régóta dolgoznak a téma felelősei, s az eredményeket látva úgy tetszik, még jó ideig lesz munkájuk.
Az elmúlt években tagadhatatlanul javult a foglalkoztatás, de nemzetközi összehasonlításban még így is a sereghajtók között van Magyarország. Az Unión belüli összehasonlításban a foglalkoztatási, illetve aktivitási ráták versenyében, jóval az Unió átlaga alatt teljesítve, az utolsók között vagyunk. A munkanélküliség adatait összegezve előkelőbb a helyezésünk az uniós rangsorban, a középmezőnybe tartozunk. Önmagunkhoz – az éves adatsorokat figyelembe véve – viszonyított fejlődésünket kifejező számok "beszédesebbek", hiszen rámutatnak arra is, hogy a foglalkoztatási ráta javítását, valamint a munkanélküliség visszaszorítását célzó intézkedések menyire voltak hatékonyak.
Ezen adatok azt mutatják, hogy csodák, azaz hirtelen ugrások nincsenek a munkapiacot jellemző értékekben, minden változás lassú, és nagy tehetetlenséggel mozdul lefelé vagy felfelé a koordináta-rendszer tengelyén. S ez mutatja a döntéshozók különös felelősségét. Minden, a beavatkozások generálta változást jól kell modellezni ahhoz, hogy ráépülhessen egy újabb.
A cél nem lehet más, mint a három és fél millió inaktív polgár létszámának mérséklése úgy, hogy az erre alkalmasakat vissza kell irányítani/csábítani a foglalkoztatottak közé. Ilyen tekintetben a gazdaságilag aktívak, azaz a foglalkoztatottak és az állást keresők számának 2001 óta tartó emelkedése jó jel, együttesen többen vannak már mint 4,22 millió. Amire még nincs orvosság, vagy az eddigiek nem igazán hatottak, az a munkanélküliek munkavállalóvá konvertálása.
Ennél a pontnál ötletbörzét tartanak a választásra készülő pártok, szakértők, s sorra születnek a legkülönfélébb javaslatok a foglalkoztatás költségeinek mérsékléséről, a gazdaságfejlesztésről, a részmunkaidős foglalkoztatásról, képzésekről, közmunkákról stb. Akik természetes módon ilyenkor nem szólalnak meg, azok éppen az érintettek, a vállalkozók. Számukra az a fontos, hogy amikor a döntési helyzetbe került politikuscsapat összeállítja majd az intézkedéstervét, akkor kérjék ki a véleményüket lehetőleg minél szélesebb körben, akár az érdekegyeztetés fórumán.