Egyénijárulék-bevallás
A társadalombiztosítás pénzügyi helyzete, a befizetéseken alapuló ellátási rendszer kialakítása megköveteli egy, az egyéni kötelezettségek teljesítését jobban követő, átláthatóbb nyilvántartási rendszer kialakítását. Az új rendszer a kifizetők és a munkáltatók által beadandó részletező bevalláson alapul, amely a saját, adónemenként összesített kötelezettség mellett magánszemélyenként tartalmazza az adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséhez, illetőleg a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság megállapításához szükséges adatokat. A részletező bevallás kialakítása abból a régóta alkalmazott kötelezettségből fakad, hogy a kifizetők, munkáltatók a magánszemélyeknek kifizetett jövedelmekről, a levont adóelőlegről, adóról az APEH-nak, a tb-ellátások megállapításához szükséges adatokról pedig a nyugdíj-igazgatóságnak eddig is magánszemélyenként szolgáltattak adatot. Az új szabályok szerint ezek az adatok a munkáltató, kifizető adóbevallásának a részét fogják képezni, ezzel együtt pedig megszűnik a nyugdíj-igazgatási szervnek, illetve az állami adóhatóságnak benyújtandó év végi adatszolgáltatási kötelezettség.
A bevallás beadása
Az egyénijárulék-bevallást az adózónak havonta kell elkészítenie, és a hót követő 12-éig kell beadnia. A bevallás elkészítésére nemcsak az Art. szerinti kifizető és munkáltató kötelezett, hanem a Magyarországon bejegyzett egyház, a szakképző iskolai tanulót tanulószerződés alapján foglalkoztató adózó, a Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató képviselője, illetve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő (nem nyugdíjas) egyéni vállalkozó is.
A bevallás benyújtásának módja
A törvény kihirdetett szövege a bevallás benyújtási módjára az elektronikus módot, illetve a gépi adathordozót írja elő. Tekintettel azonban egy-egy bevallás terjedelmére, a bevallások nagy számára és a közölt adatok mennyiségére, a feldolgozhatóság érdekében a bevallást – várhatóan – kizárólag elektronikus úton – a kormányzati portálon keresztül regisztrálva PIN-kód segítségével - lehet majd beadni. Azért, hogy minden foglalkoztató, valamint egyéni vállalkozó és – nem utolsósorban – az APEH felkészülhessen az elektronikus beadásra, a bevallást az adózók meghatározott csoportjainak ütemezve, a költségvetési törvényben előírt időpontokban kell majd először elkészíteniük.
A bevallás elmulasztásának, hibájának szankciója
Az új rendszer alapvetően változtat az adózók által eddig megszokott renden, ezért a bevallás elmulasztásáért, hiányos, hibás elkészítéséért kiszabható szankciót csak 2006. július 1-jétől lehet alkalmazni. Az elkövetett hibákért kiszabható mulasztási bírság mértékének legmagasabb összegét egyébként a bevallással érintett magánszemélyek számának és a bírság legmagasabb értékének (magánszemélynél, egyéni vállalkozónál 100 ezer, más adózónál 200 ezer forint) szorzataként kell megállapítani.
Új bevallási szabályok
Kerekítési szabályok
Az egyénijárulék-bevallás miatt újrafogalmazza a törvény a bevallás elkészítése során alkalmazandó kerekítési szabályokat. E szerint a magánszemély és az egyéni vállalkozó a saját személyi jövedelemadóját, az egészségügyi hozzájárulást és a járulékot forintban, más adózó minden bevallását és az egyénijárulék-bevallás saját összesített kötelezettségét ezer forintban vallja be. A kerekítési különbözetet az adóéven belül kell elszámolni, mégpedig úgy, hogy a különbözetet a következő időszak kötelezettségének kerekítése előtt korrekcióként kell figyelembe venni.
Elektronikusan beadandó bevallások
Az áfán, a társasági adón és az egyénijárulék-bevalláson kívül az adózónak valamennyi adóról, ha az adóévet megelőző második évben a nettó módon számított elszámolandó áfájának, vagy a nettó fogyasztási és jövedéki adójának, vagy az szja adóelőlegének, -adójának az együttes összege elérte a 10 millió forintot, havonta, ha a 4 millió forintot, akkor pedig negyedévente kell bevallást beadnia. A gyakoriságot meghatározó értékhatár nem változik, módosul azonban a bevallás beadásának a módja. A negyedéves vagy havi bevallásra kötelezett adózók a költségvetési kapcsolatokról szóló bevallásukat (01-es) kizárólag elektronikus úton nyújthatják be.
Ugyancsak elektronikusan kell eljuttatni a bevallást az adózónak, ha havi vagy negyedéves áfabevallás beadására kötelezett. Az áfabevallás beadásának gyakoriságára vonatkozó alapvető szabályok nem változnak, pontosítás csak az átalakulással, összeolvadással létrejövő adózónál van. E szerint a jogutód adózó a jogelőd – összeolvadásnál a leggyakoribb jogelőd – bevallásgyakoriságát örökli, azonban ez a jövő évtől nem "köti" az egész első adóévre. Ha az átalakulás évében eléri a gyakoribb bevallás feltételeit, akkor év közben el kell végeznie az áttérést. Mind a költségvetési kapcsolatok, mind az áfabevallás esetében az új szabályokat csak a 2006-ra vonatkozó bevallásoknál – első ízben a költségvetési törvényben meghatározott időpontban – kell alkalmazni.
Elektronikusan vagy gépi adathordozón benyújtandó bevallások
2006. januártól a társaságiadó-bevallást nem lehet elkészíteni papíron, hanem azt elektronikusan vagy gépi adathordozón kell beadni az APEH-nak. Új szabály, hogy a társasági adón kívül a társaságiadóelőleg-kiegészítés összegét is be kell majd vallani, természetesen csak annak az adózónak, akinek van feltöltési kötelezettsége. A feltöltésről szóló bevallást az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell beadni elektronikusan vagy gépi adathordozón. A többi bevallástól eltérően a benyújtás módjára vonatkozó szabályt már a 2005. adóévről készítendő társaságiadó-bevallásnál is alkalmazni kell.
A havi, illetve évközi bevallásra nem kötelezett adózóknak a 2006. adóévről szóló, február 15-éig beadandó bevallásukat is elektronikusan vagy gépi adathordozón kell beadni. Ettől csak abban az esetben lehet eltérni, ha az adózónak év közben adófizetési kötelezettsége nem keletkezett, és 2006. december 31-ig bejelenti, hogy éves bevallási kötelezettségét nyomtatványon kívánja teljesíteni. Ez az enyhítés praktikusan a nullás bevallást beadókra vonatkozik.
Az áfa fizetésére nem kötelezett magánszemélyek a személyijövedelemadó-bevallásukat május 20-áig az általuk választott formában, tehát nyomtatványon is beadhatják.
Adóbefizetések
Visszatér az egyéni vállalkozók havi járulékfizetési kötelezettsége.
Járulékfizetés havonta
A főállású és mellékállású egyéni vállalkozónak a tb-járulékot, az egészségügyi hozzájárulást és a vállalkozói járulékot havonta, a hót követő 12-éig kell megfizetnie. A kiegészítő tevékenységű – nyugdíjas – egyéni vállalkozó a baleseti járulékot az adóévet követő hó 12-éig fogja megfizetni, míg bevallania a személyijövedelemadó-bevallásban február 15-éig kell.
A – játékautomata utáni játékadón kívüli – játékadót a tárgyhót követő hónap 20. napjáig, a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék esetén a sorsolás napját követő hó 20-áig kell bevallani és – az eddigi szabályok szerint – megfizetni.
A helyi adók közül a magánszemélynek a 100 forintot el nem érő kommunális adóját és gépjárműadóját nem kell megfizetni, és ennyit az adóhatóság sem térít vissza. A többi helyi adónál ez az értékhatár ezer forint lesz.
A munkáltatói adómegállapítás megszűnése
Régi, jól bevált módszert szüntet meg a törvény akkor, amikor hatályon kívül helyezi a munkáltató munkavállalójával kapcsolatos személyijövedelemadó-megállapítási kötelezettségét. Így a magánszemély az év végi adó megállapítására két módszer közül választhat majd: vagy maga készíti el a bevallását és önadózó lesz, vagy az adóhatóságtól kéri az adó megállapítását. A munkáltatói adómegállapítás megszűnése miatt több ponton technikai módosítást tartalmaz a törvény, emellett előírja, hogy az adómegállapítással kapcsolatos bizonylatmegőrzési kötelezettség, valamint a munkavállaló-munkáltató közötti vita esetén hozott adóhatósági határozati döntés ezt követően csupán az adóelőlegre vonatkozik. Ezeket a szabályokat először a 2006. évi jövedelmek esetében kell alkalmazni, tehát még a 2005. évi jövedelmekre a magánszemély kérheti, hogy az adóját a munkáltató állapítsa meg. A magánszemély azt is kérheti, hogy az adót az APEH állapítsa meg, ekkor február 15-éig az erről szóló nyilatkozatot kell kitöltenie. Miután ez a nyilatkozat – a bonyolult adószabályok miatt – nem egyszerű, hasonlóan a személyijövedelemadó-bevalláshoz lehetőség van arra, hogy a nyomtatvány helyességét ellenőrizve azt adótanácsadó, adószakértő ellenjegyezze.
Túlfizetés rendezése
Az adózónak az adót továbbra is adónemenként kell megfizetnie – azaz a befizetések tervezett "egyszerűsítése" nem lép hatályba 2006-ban -, az adófolyószámlán történő elszámolások alapvető szabályai sem változnak. Meghatározott esetekben új lehetőséget kap azonban az adóhatóság a túlfizetés elszámolására. Ha a túlfizetés már elévült, akkor az hivatalból átvezethető a tartozásra (nem kell hozzá az adózó rendelkezése), ha pedig nincs tartozás, vagy a tartozáson felül marad még túlfizetés, akkor az törölhető. A hivatalból történő átvezetés jogát akkor is gyakorolhatja az adóhatóság, ha az adózó jogutód nélkül szűnik meg.
Képviselet
Bővül azoknak a köre, akik az adózót meghatalmazás birtokában képviselhetik az adóhatósági ügyekben. Az ügyvéd, az ügyvédi iroda mellett az európai közösségi jogász is eljárhat bármely adózó ügyében, érvényes meghatalmazás alapján. 2006-tól az okleveles adószakértő is lehet meghatalmazott, nem csak az adótanácsadó és az adószakértő.
Bejelentési szabályok
Bizonyos esetekben egyszerűsödik, másokban viszont bonyolódik az APEH-hoz történő bejelentkezés, változásbejelentés szabálya. Más adóalanyokhoz hasonlóan megszűnik a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok és az egyesülések azon kötelezettsége, hogy a képviselő adóazonosítóját be kell jelenteni az APEH-hoz. A felsorolt szervezeteknek egyébként is egyszerűsödik az élete azzal, hogy ha a tulajdonos a bejelentésre előírt határidőben nem rendelkezik még adóazonosítóval - mert például külföldi és nem történt még semmiféle kifizetés a részére -, akkor azt a bejelentéssel egy időben is megkérheti.
Ha a magánszemély pusztán azért válna az áfa alanyává, és így adószámot kellene kérnie, mert kizárólag termőföld művelési ágú földterületet ad bérbe, haszonbérbe, akkor az APEH felé nem kell a bejelentést megtennie.
A korábbi szabályok szerint egy évben egyszer, január 31-éig kellett bejelentést tenni azokról a külföldi illetőségű magánszemélyekről, akiket belföldi jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet székhelyére, telephelyére rendelnek ki munkavégzés céljából. A bejelentést akkor kell teljesíteni, ha a külföldi magánszemélynek belföldön keletkezik adókötelezettsége, tehát akkor, ha vagy az adóévben 183 napnál több időt dolgozik Magyarországon, vagy a munkabérét nem a külföldi illetőségű munkáltató, illetőleg nem a külföldi illetőségű munkáltató nevében fizetik, vagy a munkabérét a munkáltató belföldi telephelye, állandó bázisa viseli. Az új szabályok szerint a jövő évtől bármelyik feltétel beállta esetén azt követő 30 napon belül – tehát folyamatosan – kell az adatszolgáltatást teljesíteni. A bejelentést meg kell tenni akkor is, ha a kirendelés alapján a belföldi tartózkodás időtartama a 183 napot várhatóan meg fogja haladni. A külföldi illetőségű, Magyarországon dolgozó magánszemélyeknek egyébként a bevallásukat a jövedelemszerzést követő 30. nap helyett május 20-án kell beadniuk akkor is, ha a juttatásuk után – belföldi kifizető hiányában - maguk fizették az előleget.
Elévülés felszámoláskor
Új szabály, hogy a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől a felszámolás befejezésének közzétételéig a végrehajtáshoz való jog elévülése nyugszik. Az önálló szabály megfogalmazását az tette szükségessé, hogy a csődtörvény szerint a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat haladéktalanul meg kell szüntetni, így az adóvégrehajtás a felszámolási eljárás alatt, illetőleg, ha a felszámolási eljárás eredményeként az adós megszűnik, a felszámolási eljárást követően is kizárt.
Start-kártya kiállítása
Az APEH hatásköre már 2005. október 1-jével kibővül a Start-kártya igénylésével kapcsolatos ügyek intézésével. A tanulmányaikat befejező, illetve azt megszakító fiatal pályakezdők az első munkába állást megelőzően igényelhetik a Start-kártyát, amelynek érvényességi ideje alatt az őket foglalkoztatók járulékkedvezményt vehetnek igénybe. A Start-kártya az állami adóhatóság által kiállított hatósági igazolvány, amely tartalmazza a pályakezdő fiatal személyi adatait, adóazonosító jelét és az igazolvány érvényességi idejét.
Adóslista
Régóta fennálló kötelezettsége az APEH-nak azoknak az adózóknak a közzététele, amelyeknél az ellenőrzés – magánszemélyek esetében 10 millió forint, más adózó esetében 100 millió forint – adóhiányt állapított jogerősen meg. A nagy adósok listája negyedévente csak az Adó és Ellenőrzési Értesítőben jelent meg, azonban ez év második felében – egy napilapban – nagyobb publicitást is kapott. Ennek hatására derült fény arra, hogy ez a lista tartalmazza azon adózók nevét, székhelyét, lakóhelyét, a megállapított adóhiányt és a jogkövetkezmények összegét is, amelyek a tartozásukat később megfizették. Ezért a módosított törvény előírja, hogy a kiemelkedően nagy adósok listáján csak azok az adózók szerepelhetnek, amelyek a határozatban megállapított összeget a határozatban megállapított határidőben nem fizették meg.
Az említett "negatív" lista mellett egy "pozitív" listát, a minősített adózók listáját is közzé fogja tenni az APEH. A listára kérelem alapján lehet felkerülni akkor, ha a vállalkozó a kérelem benyújtása előtt legalább 3 éve már működik, és az elévülési időn belül nem volt megállapított adóhiánya, valamint nem indított ellene az adóhatóság végrehajtási eljárást sem. Nem kerülhet fel a listára az a vállalkozás, amelyik az elévülési időn belül fizetési könnyítési, mérséklési kérelmet terjesztett be, függetlenül attól, hogy azt esetleg visszavonta, vagy a kérelmet nem is teljesítették. A feltételeknek való megfelelést folyamatosan kell vizsgálni.
Adóhatósági igazolás
Adó-, jövedelem-, illetve illetőségigazolás kiadása iránti kérelmet bármelyik APEH-igazgatóságon elő lehet terjeszteni. Ez alól – a törvényi szöveg utólagos pontosításának hatására – kivételt képeznek a kizárólagos illetékességű adózók, akiknek ügyében az Észak-budapesti Igazgatóság járhat el. További könnyítés, hogy a közbeszerzési eljáráshoz szükséges adó- és vámfizetésről szóló összevont igazolást az APEH ügyfélszolgálatain meg lehet kérni. Ilyenkor a szükséges adatokat a vámhatóságtól az APEH, és nem az adózó szerzi be. Évközi módosítás teszi azt is lehetővé, hogy az adózó ne csak a kérelem benyújtásának napjára, hanem az általa megjelölt bármely napra vonatkozóan kérje adatainak igazolását.
Ellenőrzéssel kapcsolatos szabályok
Ellenőrzési határidő
Az adózás eljárási szabályai az adóhatósági ellenőrzések lefolytatására nyitva álló határidőt, illetve ennek a meghosszabbítására vonatkozó lehetőségeket részletesen tartalmazza. A gyakorlatban azonban előfordul, hogy a tényállás pontos tisztázása több időt venne igénybe, például akkor, amikor valamely adónem tekintetében külföldi adóhatóság megkeresése válik szükségessé. Ezt figyelembe véve rendelkezik úgy a törvény, hogy a külföldi adóhatósági megkeresés kézbesítése és a válasz átvétele között eltelt idő nem tartozik bele az ellenőrzési határidőbe. A megkeresésről az adózót is tájékoztatni kell. Fontos, hogy az ellenőrzés csak a megkereséssel érintett adó, költségvetési támogatás tekintetében szünetel, valamint az is, hogy ez a szabály nem módosítja a költségvetési támogatásra, kiutalásra vonatkozó szabályokat. Ha tehát az ellenőrzés a megkeresés miatt meghosszabbodó határidőn belül ugyan befejeződik, de a jogosnak ítélt támogatást, visszatérítést az előírt – 30, illetve 45 – napnál később utalják ki, akkor ezt csak késedelmi kamattal növelten lehet továbbra is megtenni.
Az ellenőrzési határidőbe a jövőben az az időtartam sem tartozik bele, amely alatt az adózó az idegen nyelven íródott dokumentumait fordíttatja le. Az uniós szabályok szerint ugyan a dokumentumok, számlák csak magyar nyelvű kiállítása nem követelhető meg, ha azonban ezek tartalmának megismerésére az ellenőrzés során szükség van, akkor a fordítás – felhívásra – az adózó kötelezettsége.
Átlagos elvárható jövedelmezőségi mutató
A törvénymódosítás 2006-tól kötelezi az állami adóhatóságot, hogy munkálja ki az egyes térségekre, településekre jellemző szakmánkénti, tevékenységenkénti jövedelmezőségi mutatót. Ez az intézmény sokban hasonlít ahhoz, amikor a pénzügyminiszter tette közzé térségenként és tevékenységenként az önálló tevékenységet végzőktől, elsősorban az egyéni vállalkozóktól elvárt minimumjövedelmet. A szabályozás szerint a jövedelmezőségi mutatót el nem érő vállalkozásokat – függetlenül attól, hogy egyéni vagy társas vállalkozásként működnek – az ellenőrzésre történő kiválasztás során fokozottabb ellenőrzés alá kell vonni. A differenciált jövedelmezőségi mutatókat, illetve a jövedelmezőségi mutatót el nem érő adózók fokozott ellenőrzésének szempontrendszerét az APEH elnöke az éves ellenőrzési irányelvben teszi közzé.
Adóalap becslés alapján
Bővülhet az olyan esetek száma, amikor az adóhatóság az ellenőrzés során becsléssel állapíthatja meg az adót, adóalapot. Ha az adózó tevékenységével kapcsolatos iratok, bizonylatok és az adott tevékenységre vonatkozó, szakértők által kidolgozott jövedelmezőségi, élőmunka-, anyagszükségleti mutatók, standardok között lényeges az eltérés, akkor az ellenőrök az adózó adókötelezettségével kapcsolatos valós adatokat megállapíthatják.
Egyszerűsített ellenőrzés
Az egyszerűsített ellenőrzés szabályrendszere lehetővé teszi, hogy az adózó csak az ellenőrzési jegyzőkönyvből értesüljön magáról az ellenőrzésről. A jogorvoslat általános rendje szerint ekkor lehetőség van észrevételt tenni, de az erre nyitva álló idő gyakran kevésnek bizonyul a tényállás korrekt tisztázására. A módosított törvény szerint egyszerűsített ellenőrzés során is lehet egyeztetést kezdeményezni még a jegyzőkönyv átadása előtt, és ha az adózó észrevételeket tesz, akkor rögtön csatolnia kell az észrevételt alátámasztó iratokat is.
Kötelező ellenőrzések
A jövőben - gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve – elegendő lesz a 3 ezer legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózót háromévenként ellenőrizni. Az eddigi szabályozás a kétévenkénti adóellenőrzést rendelte el.
A magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetéssel kapcsolatos ellenőrzési és végrehajtási feladatokat jelenleg az APEH – a pénztár megkeresése alapján – soron kívül köteles elvégezni. A pénztárak ezt a szabályt kihasználva igen gyakran, jellemzően kis összegekkel összefüggésben keresték meg az állami adóhatóságot, ez pedig az amúgy is szűkös kapacitást tovább terhelte. Ezt feloldandó megszűnik a soron kívüli ellenőrzési és behajtási kötelezettség.
Jogorvoslat – felügyeleti intézkedés
Az elsőfokú hatóság felettes szerve a felügyeleti intézkedés során a jogszabálysértő döntést megváltoztathatja, megsemmisítheti, illetőleg, amennyiben indokolt, új eljárás lefolytatását is elrendelheti. Miután semmi sem indokolja, hogy az új eljárás elrendelése minden esetben kapcsolódjon az elsőfokú döntés megsemmisítéséhez, ezért a módosítás az eddigi félreérthető szabályozást egyértelművé teszi azzal, hogy új eljárást csak akkor kell folytatni, ha arra a tényállás további tisztázása miatt van szükség.
A közigazgatási eljárás szabályai miatti változások
2005. november 1-jétől új törvény szabályozza a közigazgatási hatósági eljárást és szolgáltatást. Ez a szabályrendszer jó néhány új jogintézményt vezet be, illetve a korábbi eljárásokat modernizálva új rendelkezéseket alkot. Az adózás rendjéről szóló törvény az adóztatásban alkalmazandó eljárások többségéről ugyan önállóan rendelkezik, de amiről nem, ott az általános eljárási szabályokat mögöttes szabályként figyelembe kell venni. Azért, hogy az Art. és az új eljárási törvény között meglegyen az összhang, valamint azért, hogy a jól bevált adóztatási szabályokon az egyébként alkalmazandó új szabályok ne módosítsanak, néhány rendelkezést meg kellett változtatni. A módosítás érinti – többek között – az iratbetekintést, a hivatalból indult eljárást, a kézbesítési vélelmet és annak megdöntését, illetve az adóeljárásban alkalmazható jogorvoslati jogot.
Végrehajtási szabályok
Végrehajtás külföldön
Az adótartozások külföldi értékesítését jelenleg a követelés beszedésére kiírt közbeszerzési pályázat nyertese, a Sigma Rt. végzi. Az rt. eljárási jogosultságát a jövő évtől a törvénymódosítás kiterjeszti egyrészt a 183 napot meghaladóan külföldön tartózkodó belföldi illetőségű személyekre, másrészt az adótartozások mellett valamennyi adók módjára behajtandó tartozásra. A külföldön és belföldön vezetett párhuzamos végrehajtás elkerülése érdekében az új végrehajtási szabályok szerint, ha a külföldi beszedést az adóhatóság kezdeményezi, akkor az adózó belföldi vagyona ellen végrehajtási cselekményt nem alkalmazhat mindaddig, amíg a Sigma Rt. a kötelezettség beszedésének eredményéről visszajelzést nem küld. Kivétel ez alól, ha a külföldi eljárás 6 hónap elteltével sem vezet eredményre, mert ekkor az adóhatóság a még fennálló tartozás összegéig a nem belföldi illetőségű személy belföldi ingatlanára jelzálogjogot jegyezhet be.
Ingatlan-, ingóvégrehajtás
Egyszerűsítési szabály, hogy a jövőben a végrehajtási jog és a jelzálogjog bejegyzésével kapcsolatos eljáráskor nincs szükség az adóhatóság külön határozatára, hanem a végrehajtható okirat alapján közvetlenül kezdeményezhető a földhivatalnál az eljárás. A törvénymódosítás rendezi az ingóvégrehajtás nyilvános pályázat útján történő értékesítésének szabályait. Az eljárás gyakorlatilag megegyezik az ingatlan nyilvános pályáztatására vonatkozó rendelkezésekkel, csak az ingóságok sajátosságaiból eredő különös szabályok tekintetében tér el.
Adótartozás, köztartozás
Meghatározott esetekben az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtását is az APEH végzi. A jövőben az ilyen köztartozás végrehajtását kezdeményező szerv lesz köteles a végrehajtásiköltség-minimum megelőlegezésére, így erről nem kell külön határozatot hozni. A végrehajtási költség elszámolásakor – ha a végrehajtás az adóssal szemben a költségeket nem fedezi – a megelőlegezett összeget a felmerült költségekre kell elszámolni, ellenkező esetben azt a megkereső szerv visszakapja. Az állami adóhatóság hatásköre ugyan kiterjed a beváltott állami kezesség miatt keletkezett kötelezettség behajtására, de miután ez nem számít adótartozásnak, nem lehet behajthatatlanság címén törölni, annak ellenére sem, hogyha a végrehajtás eredménytelenül zárul. A jövőben a behajthatatlan adótartozásokra vonatkozó szabályokat az állami kezességvállalás beváltásával keletkező adótartozásra is alkalmazni kell.
Mulasztási bírság
Az adózás rendjéről szóló törvény mára már minden adókötelezettséggel kapcsolatos hibáért megfelelő szankciót tartalmaz. A 2006-ra vonatkozó módosítás ezért nem is a szankcionálható esetek körét bővíti, hanem a szankció mértékét emeli.
Be nem jelentett alkalmazott
A társadalombiztosítási szabályok szigorították a foglalkoztatottak bejelentését, ezzel összhangban szigorodnak az alkalmazható szankciók is. Ha az adóhatóság azt tapasztalja, hogy az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, vagy foglalkoztatott akár korábban is, akkor lehetősége van az üzlet bezárására, a tevékenység felfüggesztésére. A forintban meghatározott mulasztási bírság legfelső összegét egyébként a bejelenteni elmulasztott alkalmazottak számának és az adózóra egyébként kiszabható mulasztási bírság legfelső határának szorzataként lehet meghatározni.
Üzletbezárás, tevékenységfelfüggesztés
Az adóhatóság megfelelő jogosítvány híján nem tudja megakadályozni azt, hogy az üzletbezárással, a tevékenység felfüggesztésével sújtott adózó – a hátrányos jogkövetkezményektől való mentesülés érdekében – eladja, átadja, bérbe adja, esetleg a lezárást követően jogtalanul kinyissa az üzletet, a tevékenységet a felfüggesztés ellenére tovább folytassa. Az ilyen jellegű magatartás visszaszorítása érdekében lehetővé teszi a törvény azt, hogy a bírság felső határát a bezárással érintett napok és magánszemélynél, egyéni vállalkozónál 100 ezer, más adózónál 200 ezer forint szorzataként lehessen megállapítani. A jövőben az adóhatóság nem az üzletlezárás, illetőleg tevékenységfelfüggesztés első és utolsó napjáról, hanem csupán annak időtartamáról rendelkezik, azért, hogy ha esetleg az adózó – eléggé el nem ítélhető módon – akadályozza a lezárást, felfüggesztést, ne kelljen – új napok megjelölése miatt – újraírni a határozatot.
Adatszolgáltatás
Az uniós irányelvnek megfelelően Magyarországnak is kötelező adatot szolgáltatni a kamatjövedelmekről. Ez az adatszolgáltatás a 2005. július 1-jét követően kifizetett, illetőleg jóváírt kamatra vonatkozik, ezért az adózás rendjéről szóló törvény kimondja, hogy az ezt megelőző időpont előtt keletkezett kamatról akkor sem kell adatot szolgáltatni, ha azt július 1-je után írták jóvá, vagy fizették ki. Ha a kamatperiódus a határidőt megelőző és követő időszakot is felöleli, akkor arányosítással kell megállapítani azt a kamatösszeget, amelyről már az adatszolgáltatást teljesíteni kell.
Építkezések bejelentése
Az építőipar "kifehérítésével" függ össze, hogy 2005. július 15-ével az építésügyi hatóságnak adatot kell szolgáltatnia az építkezés helyszínének címéről, a kivitelező adatairól, valamint vállalkozói engedélyéről, cégbírósági bejegyzéséről. A beérkezett adatokat az APEH ellenőrzésre történő kiválasztás során kontrolladatként használhatja fel. Bejelentési kötelezettség nemcsak az építési hatóságot, hanem magát az építtetőt is terheli, ha az építkezés értéke eléri a 10 millió forintot. 2005. szeptember 1-jétől az erre rendszeresített ingyenes nyomtatványon az építkezés helyszínét és értékét, illetve az adatokban bekövetkező változásokat kell az építtető illetékes adóhatóságához bejelenteni.
Külföldi személyek adózása
Az eddigi szabályok kiegészítésével és pontosításával módosulnak a külföldi személyeknek a részvényesi meghatalmazott útján teljesítendő osztalékjövedelem-kifizetési szabályai. A változások érintik a részvényesi meghatalmazott eljárási jogosultságát, az adóazonosító jel beszerzése alóli mentességet, valamint az igazoláskiállítási, adólevonási és adatszolgáltatási kötelezettségét.
