×

Bérezési modellek

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. január 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 95. számában (2006. január 15.)
Az elmúlt másfél évtizedben átalakult a versenyszférában alkalmazott javadalmazási rendszer. Mind több vállalat keresi – és találja meg – az egyéni teljesítményt leginkább jutalmazó rövid és hosszú távú ösztönzőket, miközben a fix bér aránya visszaszorul. Tapasztalatok szerint a multinacionális és a magyar tulajdonú cégek körében egyaránt általános a teljesítményhez igazodó bérezés gyakorlata, ugyanakkor mind több középvállalat is felismeri a versenyképesség ezen eszközének fontosságát.

A bérfizetés gyakorlatáról minden vállalat a saját lehetősége és piaci helyzete alapján dönt. Azonban az utóbbi években látható, hogy mind több cég ismeri fel a jó hangulat, a dolgozói hűség fontosságát, s ennek megőrzése érdekében áldozni is hajlandó. Hanti Erzsébet, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) szakértője szerint e cégkör számára az is fontos, hogy a keresetekben tükröződjék a szakképzettség. A béren kívüli juttatásokról az éves bértárgyalásokon születik döntés. E tekintetben egy a fontos: bármilyen címen is kapják a dolgozók a pénzt, az számítson bele a nyugdíjalapba. Jellemző ugyanakkor, hogy a hosszú távú ösztönzők nem a dolgozóknak szólnak.

Differenciált keresetek

Bár fontosak az ösztönzők, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségénél (MGYOSZ) úgy vélik, hogy a cégeknek – lehetőségeik szerint – akár évenként módosítaniuk kell a javadalmazási eszközökön. Az erősödő versenyben ez természetes, hiszen a munkaadók és a munkavállalók számára egyaránt létérdek, hogy a vállalat megőrizze piaci pozícióját, s erősödjön a versenyképessége.

Napjainkban elterjedt, hogy az a munkáltató, amelynek piaci nehézségei támadnak, fontolóra veszi a teljesítményarányos bérezés lehetőségét. Láthatóan sokasodik az előremenekülő vállalkozások száma.

Fónagy Jókay Gábor, a Hewitt Humán Tanácsadó Kft. vezető tanácsadója úgy látja: a professzionálisan működő munkáltatóknál tudatosan foglalkoznak a javadalmazási kérdésekkel; figyelembe veszik a makrogazdasági környezetet és az adott gazdasági szektorra vagy iparágra jellemző trendeket.

Általában csökken azon cégek száma, ahol méltányossági megfontolás miatt nincs differenciálás a bérezésben, vagy ez csekély mértékű. Ma már sok vállalat kötelezi el magát a differenciálás mellett, s készíti el – ehhez kapcsolódóan – a munkakör-értékelést, amely az úgynevezett kompenzációs stratégián alapul.

Készségek és képességek

Jakobsen Ákos, a Hewitt Kft. humántanácsadója elmondta: a legfrissebb, 2005-ös kompenzációs adatbázis alapján – mely 62 magyarországi vállalat átfogó vizsgálata nyomán készült el – megállapítható: míg 2004-ben a cégeknek csupán 26 százaléka rendelkezett ilyen értékelőrendszerrel, 2005-re ez az arány 47 százalékra emelkedett. Mindazon munkáltatóknál, ahol a teljesítményt preferálják, egyre elterjedtebb, hogy munkakörökre bontva határozzák meg az egyes besorolásokhoz szükséges készségeket, képességeket, és ehhez rendelik hozzá a keresetet. Van azonban olyan vállalat is, ahol alkalmi döntések határozzák meg a bérbesorolást, másutt a munkaerőpiacon kialakult bérekhez igazodnak.

A Hewitt szakemberei szerint egyre nagyobb szerepük van a változó, rövid távú ösztönzőknek. Ezek sorában az egyik az úgynevezett teljesítményprémium, amelynek kifizetésére negyedévente, de legalább évi egy alkalommal kerül sor. Ugyanakkor létezik a projekthez kötött prémium is, amit az adott munka sikeres befejezése után fizetnek ki a dolgozónak. Másik általánosan elterjedt ösztönző a nyereségrészesedés, ezt évente egy alkalommal adják a munkavállalóknak. A cégek kisebb részénél létezik az úgynevezett célprémium, amely előre meghatározott célkitűzés elérése esetén jár.

Mindezek mellett előfordulnak egyéb ösztönzők is, amelyek közül a 13. havi fizetés a legismertebb. Bár pontosan nem lehet tudni, hogy ennek mekkora a szerepe a versenyszektorban, bizonyos azonban, hogy sok évtizedes hagyománya van. (Előfordul az is, hogy a 13. havi fizetés nem automatikusan jár, hanem szintén valamilyen teljesítményhez kötik.)

 

Konferencia a bértárgyalások segítésére

Az ideális az lenne, ha a 4-5 százalékos nominális keresetnövelési mérték egyfajta centrum lenne a 2006. évi vállalati, ágazati szintű bértárgyalásokon – mondta Tóth Gábor, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium bérpolitikai főosztályvezetője a témában tartott konferencián, decemberben. Tapasztalatok szerint ugyanis a szakszervezetek nem átlagnak, hanem minimumnak tekintik ezt a bértárgyalások alatt.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) által 2006-ra a versenyszférának szóló keresetnövelési ajánlásban meghatározott, éves, átlagos bruttó 4-5 százalékos mérték az idén várhatóan 3,5 százalékos reálkereset-növekedést eredményez – 4 százalékos GDP-növekedéssel, 0,5-1 százalékos foglalkoztatásbővüléssel, a nemzetgazdasági termelékenység 3-3,5 százalékos és az infláció 2 százalékos növekedésével számolva, illetve figyelembe véve a személyi jövedelemadó csökkentésének hatását a nettó keresetnövekedésre, amely 1-1,5 százalékpont lehet.

A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat szakmai fórumán Tóth Gábor emlékeztetett arra, hogy az OÉT-ben a kormányzati oldal azt szerette volna elérni, hogy a minimálbér nettó összege érje el az egyszemélyes egykeresős háztartás létminimumát. Ez a 2006-os 62 500 forintos minimálbérnél meg is valósult. A szakember rámutatott: az OÉT megállapodásában, amelyben három évre meghatározták a minimálbér-emelés mértékét és szorzóit, a felsőfokú képesítést igénylő munkakörök esetében ajánlást fogalmaztak meg. Azonban július 1-jétől a felsőfokú képesítések esetében is kötelező minimumként kell alkalmazni a középfokú képesítésűekre vonatkozó szorzót.

Különleges juttatások

Az elmúlt évtizedben kialakult az úgynevezett különleges juttatások köre, amelyek sorában - bizonyos munkakörökben – általános a mobiltelefon, illetve a cégautó. Emellett népszerű a továbbképzési és az étkezési hozzájárulás – esetleg az üzemi étkezés lehetőségének megteremtése –, illetve a cég termékeire, szolgáltatásaira adott árkedvezmény.

Számos munkáltatónál elismerik, illetve jutalmazzák a folyamatos munkaviszonyt is, azaz figyelembe veszik a szolgálati időt. Az érintett dolgozóknak azonban – jellemzően – nem készpénzt, hanem inkább valamilyen ajándékot vesznek. Számos cég nyújt kölcsönt a dolgozói számára, ám e téren a kritériumok igen változóak. Némely munkáltatónál a szolgálati időhöz kötik, másutt a beosztáshoz vagy a teljesítményhez.

Tapasztalatok szerint igen kedvelt a választható béren kívüli juttatások rendszere, a cafeteria, melynek keretében a dolgozók több lehetőség közül választhatják ki a legkedvezőbb formát. A Hewitt tanácsadói szerint ezzel az eszközzel teremthető meg leginkább a munkavállalók és családtagjaik jóléti biztonsága. A cafeteria ugyanis ötvözi az állami, a munkahelyi és az öngondoskodás elemeit.

A vállalatok illetékesei azokat a természetbeni juttatásokat kedvelik – s ezeket támogatják a szakszervezetek is –, amelyek adókedvezménnyel nyújthatók, hiszen így valójában többet adnak a dolgozóknak. Ilyen például az étkezési jegy, illetve az üdülési támogatás és -csekk.

A cafeteriának ma már nélkülözhetetlen eleme a fitnesz- és a wellness-szolgáltatás, a helyi közlekedés támogatása, illetve a színházi utalvány. A dolgozókról való gondoskodás eszközei a különböző biztosítási befizetések, a nyugdíj- és az egészségpénztári tagság. Dolgozói számára számos cég próbálkozott életbiztosítással is, ám ez nem vált túlzottan kedveltté. Ismertek ugyanakkor hosszú távú ösztönzők is, amelyek közül a legáltalánosabbak a különféle részvényjuttatások, ám ezek elsősorban a felsővezetőket érintik.

Egyeztetés a szakszervezettel

A Hewitt tapasztalatai szerint a teljesítményelvű ösztönzőrendszer bevezetése – az igényfelméréstől az indulásig – átlagosan 5-6 hónapot vesz igénybe. Mindez persze függ a vállalat méretétől, a kommunikáció hatékonyságától és a döntéshozatal gyorsaságától is. Ezt követően az utómunkálatok – az elégedettség mérése, a szükséges finomítások – további egy, másfél évet is igényelhetnek.

Az ösztönzők átalakítása nem feltétlenül jár "felfordulással". Ha jól menedzselik a folyamatot és jó az időzítés, akkor nem okoz megrázkódtatást. Azonban kiemelt jelentősége van a megfelelő kommunikációnak, miként sokat számít a cég korábbi ösztönzési gyakorlata is. Természetesen az új szisztéma elfogadtatása, a szemléletváltás hosszú időbe telik. A siker érdekében nem szabad megspórolni az előzetes egyeztetéseket, minden érintett számára megfelelő tájékoztatást kell nyújtani, s célszerű a dolgozók véleményét kikérni az egyes, bevezetni szándékozott elemről. Nagy segítség lehet továbbá, ha a javadalmazás átalakításában érdemben részt vesz a cég üzemi tanácsa és szakszervezete is.

Az egyik legnagyobb hazai társaságnál, a Mol Rt.-nél az alapbér kiegészítéseként háromféle ösztönző juttatást kapnak a dolgozók. Bacsúr György, a társaság sajtófőnöke elmondta: az egyik a 13. havi fizetés, amely egységesen az egyhavi bér. Ezt – immár hagyományosan – karácsonyi jutalomként kapják a dolgozók. Emellett minden év májusában – egyéni produktumuk alapján, differenciáltan – teljesítményösztönző juttatásban részesülnek a munkavállalók.

A teljesítményprémiumot az értékesítésben tevékenykedő munkatársak kapják, mérhető teljesítményük ösztönzéseképpen. Ennek mértéke átlagos teljesítmény esetén 18 százalék, azonban a legmagasabb jutalom ennek akár a duplája is lehet. Mindezeken túl a Mol Rt. évi rendszerességgel különféle jutalmakat is ad a foglalkoztatottaknak. Ennek egyik eszköze az évközi kiemelkedő munkát elismerő jutalmazás. Ugyanakkor az életpálya-, valamint az életmű-elismerést is kiadják az arra érdemeseknek. Ebben az elismerésben azok részesülhetnek, akik több évtizeden keresztül kiemelkedő munkát végeztek a társaság érdekében. E jutalmakkal nem csak a jó teljesítményt, de a hűséget is elismerik.

A Tiszai Vegyi Kombinát Rt.-nél a dolgozók alapbére a fix és a teljesítménytől függő változó részből áll. Ez utóbbi mértékét a munkaerő-piaci viszonyok alapján határozzák meg. Ugyanakkor a cégnél olyan dolgozói kör is van, amelynek bére száz százalékban teljesítményhez kötött. Emellett évi rendszerességgel – a produktumtól függetlenül – mindenki megkapja a 13. havi bért, s ugyancsak általánosan jár a választható béren kívüli juttatás.

Juhász Mária, a Ganz Mérőműszer Gyár Rt. humánerőforrás-igazgatója lapunknak elmondta: a gödöllői székhelyű cégnél a dolgozók a Munka Törvénykönyve szerint kapják fizetésüket. A cég külföldi tulajdonosa a minél egyszerűbb bérrendszert fogalmazta meg elvárásként, így kívánják elérni a dolgozók céggel szembeni lojalitását.

 

Bérezés a gazdasági helyzet függvényében

A magyarországi nemzetközi vállalatoknál 2005-ben 11,3 százalékkal emelkedett a dolgozók bére, az idén 5-6 százalékos emelés várható - állapítja meg a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) felmérése.

A cégek 57 százalékánál a béremelést a vállalat gazdasági helyzetéhez kapcsolják, de minden második munkáltatónál inflációfüggő bérkiegészítést is fizetnek – áll a Bérezési tanulmány 2005/2006 című kiadványban. A tavalyi 11,3 százalékos bérnövekedés nem csak az azt megelőző évi mértéket haladja meg, de a 10,6 százalékos várakozásokat is. A jelenős mértékű béremeléshez hozzájárult a szakképzett munkaerőért zajló verseny is. Az átlagnál alacsonyabb nyereséget termelő vállalatok tavaly az azt megelőző évihez képest 13 százalékkal több bért folyósítottak, míg az átlagos nyereséget produkálók 11,4 százalékkal növelték a dolgozók keresetét. A megkérdezett vállalatvezetők közül 26 százalék elégtelennek minősítette a rendelkezésre álló szabad munkaerőt.

A hetedik alkalommal elkészített, 76 nemzetközi nagyvállalati vezető megkérdezésén alapuló bérezési tanulmány szerint a csehországi nemzetközi vállalatoknál dolgozók szinte minden vállalati szinten többet keresnek, mint a magyarországiak. A felsőfokú végzettségűek például nálunk 12 600, Csehországban 14 200 eurót kerestek átlagosan évente.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. január 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem