Rugalmasabb jogi keretek
Munkanélküli helyett álláskereső
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt – az ellátórendszert, valamint a munkaerő-piaci képzések támogatásának rendszerét – 2005. november 1-jétől teljesen átalakító 2005. évi LXX. törvény a Magyar Közlöny 92. számában jelent meg. A törvény deklarált elsődleges célja a munkára ösztönzés erősítése, vagyis hogy fokozottabban aktivizálja azokat, akik régóta munka nélkül vannak, inaktívak, elvesztették munkavégző képességüket, illetve a fiatalokat, akik nem szereztek megfelelő képzettséget, vagyis mindazokat, akiknek képességei, ismeretei nem felelnek meg a keresleti, munkáltatói követelményeknek.
A törvény olyan szabályokat tartalmaz, amelyekből egyértelművé válik, hogy csak az részesülhet Állami Foglalkoztatási Szolgálat szerveitől ellátásban, aki maga is aktívan keres munkát. Az intenzív álláskeresés az új támogatási rendszerben nem csupán meghatározott idő elteltével, hanem már a támogatás folyósításának kezdetétől alapfeltétel.
Álláskereső
A munkanélküli fogalmát ennek megfelelően a törvényben az álláskereső fogalma váltja fel. Az álláskeresőnek nagyobb gyakorisággal kell a jövőben számot adnia arról, hogy mit tett a sikeres elhelyezkedés érdekében.
A munkanélküli-ellátó rendszer helyébe az álláskeresők támogatási rendszere, a munkanélküli-járadék helyébe az álláskeresési támogatás lép. Az álláskeresők támogatása új rendszerének elemei az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély. Egyes volt korábbi ellátások (nyugdíj előtti munkanélküli-segély, álláskeresést ösztönző juttatás) megszűnnek. A nyugdíj előtti munkanélküli-segély beépül az álláskeresési segély rendszerébe.
A törvény hatálybalépését megelőzően nyilvántartott munkanélküliek esetében meg kell vizsgálni a legközelebbi jelentkezésükkor, hogy megfelelnek-e az álláskereső fogalmi feltételeinek. A feltételek fennállása esetén álláskeresőként kell őket nyilvántartásba venni. Amennyiben a feltételek nem állnak fenn, törölni kell a nyilvántartásból. Ezzel összefüggésben a munkanélküli-ellátásoknak a hatálybalépést megelőzően elrendelt szünetelés megszűnése esetén a korábbi munkanélküli-ellátást kell folyósítani. Továbbra is munkanélküli-járadékot kapnak azok a személyek, akik a törvény kihirdetésének időpontjában munkaviszonyban állnak, rendelkeznek legalább 200 nap munkaviszonnyal, de a hatálybalépésig folyamatosan fennálló munkaviszonyuk a hatálybalépést követően szűnik meg.
Álláskeresési járadék
A munkanélküli-járadék helyett az álláskeresők új támogatásaként az álláskeresési járadék bevezetésére kerül sor. Vegyes típusú, biztosítási és szociális elemeket is tartalmazó járadékrendszer jön létre, mely azzal ösztönöz fokozottan az állások felkutatására, hogy az ellátás mértéke az idő előrehaladtával fokozatosan csökken.
A járadék feltételei
A törvény szerint álláskeresési járadék annak az álláskeresőnek állapítható meg, aki a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik (a jelenleg hatályos szabály 200 napot ír elő). Tekintettel arra, hogy egy járadéknapi jogosultsághoz öt nap munkaviszonyban töltött idő szükséges, az álláskeresési járadék folyósításának legrövidebb időtartama 73 nap, míg leghosszabb időtartama továbbra is 270 nap.
Folyósítás
Az álláskeresési járadék alsó és felső határa elszakad a nyugdíjminimum összegétől, és a kötelező legkisebb munkabérhez igazodik. A törvény az álláskeresési járadék folyósítási idejét két szakaszra bontja:
a) Az első szakaszban, amelynek időtartama a folyósítási idő fele, de legfeljebb 91 nap, az álláskeresési járadék összege a korábbi átlagkereset 60%-a, de legalább a minimálbér 60%-a, legfeljebb annak 120%-a. Ez a jelenlegi felső határhoz, 44 000 Ft-hoz képest magasabb, 2005-ben 68 400 Ft/hó.
b) A második szakasz időtartama a hátralévő jogosultsági napok száma, legfeljebb 179 nap. A járadék mértéke ebben a szakaszban egységesen a kötelező legkisebb munkabér 60%-a, azaz 34200 forint havonta.
Az álláskeresési járadékban részesülő a járadék folyósításának időtartama alatt keresőtevékenységet, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést kivéve, továbbra sem folytathat, ellenkező esetben megszűnik a járadékra való jogosultsága. A járadékfolyósítást akkor is meg kell szüntetni, ha az álláskereső az álláskeresési megállapodásban foglaltakat neki felróható okból nem teljesíti, tehát nem kutat fel munkaalkalmakat, illetve a megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el.
Új lehetőség viszont az, hogy ha a munkanélküli az álláskeresési járadék folyósításának ideje alatt teljes vagy legalább napi négyórás határozatlan időtartamú munkaviszonyt létesít, és munkaviszonya folyamatosan fennáll, kérelmére a járadékfolyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének felét egy összegben ki kell fizetni.
Álláskeresési segély
Az álláskeresési segély, mint új támogatás jogcím, a munkanélküliek három csoportjának jár. Egyfelől azoknak az álláskeresőknek a részére, akik 180 nap álláskeresési járadékra szereztek jogosultságot, és a járadék folyósítási idejét kimerítették, de még nem találtak munkát (ezek lényegében azok a személyek, akik a korábbi szabályozás szerint álláskeresést ösztönző juttatásra voltak jogosultak).
A második csoportba azok tartoznak, akik a korábbi szabályok szerinti 200 nap munkaviszonnyal rendelkeznek, de az új rendelkezések szerinti 365 nappal még nem.
Az álláskeresési segélyre jogosultak harmadik csoportját a korábbi szabályozás szerint nyugdíj előtti munkanélküli-segélyre jogosult személyek alkotják.
Az álláskeresési segély legalább 90 napra folyósítható.
Az elsődleges célcsoport
A segély elsősorban azoknak jár, akik a munkaerőpiacon kevésbé képesek értékesíteni munkaerejüket (tartósan munkanélküliek, nyugdíj előtt állók). Tőlük nem várható el olyan fokú aktivitás az álláskeresés terén, mint a még naprakész tudással rendelkező, aktív korú munkanélküliektől. Ugyanakkor az álláskeresési segély folyósítása alatt is megengedett az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés, de eltérően a járadékfolyósítás alatt végzett alkalmi munkavállalástól, az ebből származó kereset a segély folyósítását nem befolyásolja.
Keresetpótló juttatás
A törvény a képzési támogatás részét képező keresetpótló juttatás összegét a kötelező legkisebb munkabér 60%-ában állapítja meg, ami a hatályos szabályozáshoz képest mintegy 10 000 forint növekedést eredményez. Ezzel párhuzamosan a hátrányos szociális helyzet alapján megállapítható emelt összegű keresetpótló juttatás megszűnik.
A munkaügyi központ a képzés időtartamára az álláskeresési járadék és álláskeresési segély folyósítását szünetelteti, és a képzésben részt vevő számára keresetpótló juttatást állapít meg.
Finanszírozás
Az álláskeresési támogatási rendszer bevezetésével módosulnak a foglalkoztatási törvénynek az ellátások és támogatások pénzügyi finanszírozására vonatkozó szabályai is.
A törvény továbbá megteremti a jogi lehetőségét a regionális képzőközpontok munkaerő-piaci képzésekben történő aktívabb részvételének. A regionális képzőközpontok munkaerő-piaci képzési és képzéssel kapcsolatos feladatainak finanszírozása érdekében a törvény a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészén belül elkülönített képzési keretet hoz létre.
Támogatás a határon túli magyaroknak
A törvény megteremti a lehetőségét annak, hogy a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészének iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú kerete terhére támogatás legyen nyújtható a szomszédos államokban élő magyarok számára a versenyképes tudás megszerzéséhez, mellyel elősegíthető a szülőföldön való boldogulás, a magyarlakta területek gyorsabb felzárkóztatása, a magyarság helyi társadalmának erősítése.
Alkalmi munkavállalás
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvényt a 2005. évi LXXI. törvény módosítja, amely a Magyar Közlöny 92. számában található.
Az AM könyvvel történő foglalkoztatás előnye elsősorban, hogy az alkalmi munkáért kifizetett munkabér összegéhez igazodó értékben beragasztott közteherjegybélyeggel a munkabért terhelő valamennyi járulék befizetést nyer. A munkaszerződés írásba foglalását az AM könyvbe történő bejegyzés pótolja. Aközteherjegy értéke számottevően kisebb a munkabért egyébként is terhelő járulékoknál, további előnye az egyszerűsített eljárás, a járulékok külön-külön történő levonásának és befizetésének mellőzése.
Annak érdekében, hogy az alkalmi munkák minél nagyobb hányada legálissá váljon, visszaszoruljon a feketemunka, és jobban elterjedjenek az atipikus foglalkoztatási formák, a közterhek egyszerűsített befizetése melletti alkalmi foglalkoztatás szabályai is változást igényelnek.
A törvénymódosításba több pontosító szabály is belekerült, ilyen pl. a külföldi munkavállalókra vonatkozó speciális előírás, a hatáskör, illetékesség kérdése vagy a taj-szám, adószám, adóazonosító szám kezelése az AM könyv kiadásával kapcsolatos eljárásban.
Háztartási munka
A módosítás egyik lényegi eleme, hogy az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatottak háztartási és "ház körüli" munkavégzését is láthatóvá kívánta tenni a jogalkotó. Másfelől a kiemelten közhasznú szervezeteknél folyó alkalmi foglalkoztatással kapcsolatban kívánt kedvezőbb szabályokat megfogalmazni, illetőleg a mezőgazdaság területén folytatott alkalmi munkával kapcsolatosan vezet be könnyítéseket.
Alkalmi munka "főállásban"
A munkavállaló oldaláról az volt a cél, hogy legyen lehetősége "életmódszerűen" alkalmi munkavállalói könyvvel dolgozni, illetve hogy tartós biztosítási jogviszonyt szerezhessen, s ezzel jogosult legyen a munkanélküli-, az egészségügyi, illetve nyugdíjellátásokra.
Ennek érdekében az alkalmi munkavállalási könyvvel történő foglalkoztatás időbeli kereteit kitágította a törvény, másfelől csökkentette a beragasztandó közteherjegyek mértékét.
Emelkedő időtartam
A módosítás az egy munkáltatónál eltölthető 90 napos idő vonatkozásában nem állít fel új szabályt. Jelentős változás a foglalkoztatott tekintetében van, aki alkalmi munkavállalói könyvvel több (legalább három) kiemelt munkáltatónál akár 200 napot is dolgozhat egy éven belül, a jelenlegi 120 nap helyett. A kiemelt munkáltatók körébe tartoznak a magánszemélyek (ha nem egyéni vállalkozói minőségükben foglalkoztatják az alkalmi munkavállalót), a kiemelten közhasznú szervezetek.
A mezőgazdasági tevékenységet végző (növénytermesztés, állattenyésztés, halászat) munkáltató vonatkozásában eltörlik azt a szabályt, hogy egy hónapon belül 15 napnál több ideig nem foglalkoztathatja az alkalmi munkavállalót. Az új előírás lehetővé teszi a 90 napi egybefüggő alkalmazást.
Tilalmak
Néhány, a visszaélések elkerülése érdekében megfogalmazott tilalmat is tartalmaz a törvény. Így pl. kimondja, hogy a munkáltatónál munkaviszonyban álló személy a munkakörébe tartozó feladatok ellátására AM könyvvel nem foglalkoztatható – ez a szabály a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok kijátszásának megelőzését célozza. A természetes személy munkáltató és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója egy munkáltatónak számít a napok összeszámítása szempontjából.
Zöld könyv a külföldieknek
Újdonság, hogy külföldi személyek is foglalkoztathatók mezőgazdasági munka keretében alkalmi munkavállalói könyvvel. Ez lesz az ún. "zöld könyv", míg a többi alkalmi munkás "kék könyvvel" rendelkezik majd. E személyek egy évben 60 napig dolgozhatnak ilyen módon Magyarországon. A munkavállalási engedélyt a zöld könyv nem váltja ki, azt tehát az általános szabályok szerint a jövőben is meg kell kérni.
Közteherjegyek
A munkadíj-közteherjegy ellátási alapértékeket szükséges volt az időközben bekövetkezett nagyobb arányú minimálbér-emeléshez igazítani. Másfelől mivel az AM könyvvel végzett munkanapok 5/6-át munka nélkül lévők teljesítik, ezért szükségtelen rájuk nézve egy külön táblázat fenntartása. A kedvezőbb közteherjegyértékek már 2005. augusztus 1-jével élnek, ám 2005-ben – átmenetileg – még fennmarad a regisztrált munkanélküliek foglalkoztatása esetén alkalmazható külön tábla. Az új közteherjegyértékek – a jelenlegi 15%-hoz képest – kb. 20-26%-kal teszik kedvezőbbé a hagyományos foglalkoztatáshoz képest az alkalmi munkáltatást.
Visszaigénylés
A bejelentett foglalkoztatás növelése, illetve a természetes személy munkaadó közteherjegy-beragasztási hajlandóságának növelése érdekében a beragasztott közteherjegy értékének 75%-a viszszaigényelhetővé válik a foglalkoztató természetes személy személyi jövedelemadójából.
Prémiumévek program a versenyszférában
A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló, alig fél éve hatályba lépett 2004. évi CXXII. törvényt a szintén a Magyar Közlöny 92. számában kihirdetett, október 1-jétől hatályos 2005. évi LXXII. törvény módosította.
A törvénymódosítás célja, hogy a prémiumévek programot a versenyszférában is beindítsák. Az azonos elnevezés azonban teljesen más konstrukciót takar, hiszen a költségvetésből működő munkáltatóknál és a piac szereplőinél alapvetően eltérőek a viszonyok. Az első alapvető különbség az, hogy nem bértámogatásról van szó, hanem szűkebb körű járuléktámogatásról, amelynek a foglalkoztatási típusú támogatásokhoz hasonló feltételei lesznek a munkáltató számára. A másik különbség lényege pedig az, hogy a versenyszférában a törvény nem kötelezi a munkáltatókat a program megindítására, ahogyan a közszférában, mivel ez a piaci szereplők szabadságába való beavatkozás lenne.
A belépés feltételei
Munkavállalói oldalról a programba való belépés feltételei ugyanazok, mint a közszférában. Egyfelől legfeljebb 3 évvel kell a nyugdíjjogosultság megszerzése előtt állniuk, és legalább 25 éves munkaviszonyban töltött idővel kell rendelkezniük, másfelől a programba való belépés nélkül a munkáltató a munkaviszonyukat felmondással megszüntetné. A program célja épp ennek elkerülése.
Cél a részmunkaidős foglalkoztatás
A program munkajogi tartalma az áttérés a részmunkaidős, határozott időre szóló foglalkoztatásra. A programba belépéssel a munkáltató legalább napi 4 órás részmunkaidős, határozott időre szóló foglalkoztatást biztosít – felmondás helyett – az ilyen munkavállalók részére. Ehhez időarányos részmunkaidős munkabér kapcsolódik, melynek forrása a munkáltató bérkerete. Éppen ezért a programban való részvétel felajánlása a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik.
Határozott idejű munkaviszony
A határozatlan időre kötött munkaszerződések határozott időssé alakulnak át. A határozott idő addig tart, amíg az érintett el nem éri a nyugdíjazáshoz szükséges feltételeket.
Módosított munkaszerződés
A programban részt vevőt a munkáltató eredeti munkakörében vagy a munkaszerződés módosításakor megállapított, iskolai végzettségének, képesítésének megfelelő munkakörben foglalkoztatja tovább. Amennyiben a munkáltató a programban részt vevő számára munkát nem tud biztosítani, az állásidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Természetesen mivel mindez a munkaszerződés módosítását igényli, mind a részmunkaidő, mind a határozott idő kikötéséhez a két fél megegyezése szükséges.
Támogatás
A versenyszférában a prémiumévek programhoz kapcsolódó állami támogatás lényege, hogy a részmunkaidős bér és a korábbi teljes munkaidős bér után számított tb-járulékok különbözetét térítik meg. E járulékok közé az alábbiak tartoznak: nyugdíjjárulék, nyugdíj-biztosítási járulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés, tehát mind a munkáltató, mind a biztosított által fizetendő járulékok.
A támogatás mértéke
A támogatás azonban személyenként nem lehet több, mint az igényléskor érvényes, teljes munkaidőre járó kötelező legkisebb munkabér kétszerese után számított nyugdíjjárulék, nyugdíj-biztosítási járulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj fele. Azon munkavállalók esetében tehát, akik a minimálbér kétszeresénél többet kerestek, a támogatás nem terjed ki a teljes különbözetösszegre. A támogatás forrása a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprésze.
Támogatási feltételek
A támogatáshoz a munkáltató által teljesítendő feltételek is kapcsolódnak majd, amelyeket külön miniszteri rendelet fog tartalmazni. Várhatóan ilyen feltétel lesz, hogy a munkáltató a prémiumévek program indítása mellett szerkezetátalakítást vagy létszámbővítést hajtson végre, azt ellenőrizhetően dokumentálja.
Ugyanakkor a támogatást nem közvetlenül a munkáltató kapja, hanem a járulékkülönbözetet az érintett munkavállaló utáni befizetésként könyvelik el a Nyugdíj-biztosítási Alapnál. Mivel a kedvezmény a munkavállalót illeti, a munkáltatónak legfeljebb közvetett előnye származhat ebből a lehetőségből, így az egyértelmű munkáltatói érdekeltség sem mutatható ki.
A fentiekből úgy tűnik, hogy elsősorban a nagyobb, szerkezetátalakításra képes munkáltatók dolgozói élvezhetik majd a prémiumévek program előnyeit, mivel ezek a munkáltatók azok, amelyek megfelelő felkészültséggel és kapacitással rendelkeznek ahhoz, hogy ilyen jellegű programokat lebonyolítsanak, ezzel összefüggésben a munkaügyi központtal tárgyaljanak és megállapodásokat kössenek.
START program a pályakezdő fiataloknak
A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvényt a Magyar Közlöny 92. számában kihirdetett 2005. évi LXXIII. törvény módosította. Ebben a pályakezdő fiatalok január 1-jétől hatályos támogatásának szabályait október 1-jétől új, START program névre keresztelt támogatási forma váltja fel.
A START programot a pályakezdők, vagyis minden olyan 25, felsőfokú végzettségűek esetén 30 év alatti fiatal igénybe veheti, aki befejezte iskolai tanulmányait (ebbe beleértve a tanulmányait abbahagyó fiatalt is), és belép az első munkahelyére. A START program támogatási időtartama összesen két év, ami alatt a munkáltató a pályakezdő foglalkoztatása után kedvezményes munkaadói közterhet fizet.
START kártya
A kedvezményhez nem kötődik továbbfoglalkoztatási kötelezettség. A kedvezmény a pályakezdés két évében, egymást követő munkaviszony esetében több munkáltatónál is felhasználható. Ezt biztosítja a START kártya. Az APEH által kiállított (az adóazonosító számmal megegyező sorszámú) START kártyán rögzítik az érvényesség időtartamát. A START kártya bizonyítja a kedvezményre való jogosultságot, egyúttal az ellenőrzés alapjául is szolgál.
A pályakezdő fiatal maga dönti el, hogy az említett életkor betöltése előtt mikor váltja ki a kártyát, mikor lép be első munkahelyére.
A START kártya a kiváltás dátumától számított két évig lesz érvényben, illetve addig, amíg a fiatal be nem tölti a törvényi definíció szerint a pályakezdő fiatalokra előírt korhatárt. Az állami támogatási rendszer átalakításától azt várják, hogy a munkaerőpiac igényeihez igazodó mobilitással növelje a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélyeit.
Kedvezményes munkáltatói közterhek
A kedvezményes munkáltatói közteher a foglalkoztatás első 12 hónapjában a kedvezmény mértékének alapjául megállapított bruttó kereset 15%-a, míg a második 12 hónapban a 25%-a.
Az eljárási technika a következő: a munkáltatónak a munkaadói közteherként lerovandó járulékok ezen öszszegen felüli részét nem kell megfizetnie. A járulékkedvezmény a pályakezdő fiatal végzettségének megfelelően legfeljebb a minimálbér másfél- vagy kétszeresének megfelelő járulékalap után vehető igénybe. Ez nem jelenti azt, hogy a pályakezdők munkabérének is ez lenne a maximuma, a munkáltató a kedvezményt azonban csak eddig az összeghatáráig érvényesítheti. Az APEH a kedvezménnyel csökkentett mértékű befizetett járulékot megfelelő arányban a tb-alapoknak, illetve a Munkaerő-piaci Alapnak továbbítja.
Átmeneti szabályok
A törvény 2005. október 1-jén lép hatályba, ehhez kapcsolódóan átmeneti szabályok rendezik a most hatályos szabályok alapján foglalkoztatott pályakezdők utáni kedvezmények sorsát. A hatálybalépésekor pályakezdőként vagy ösztöndíjas foglalkoztatottként történő foglalkoztatásra tekintettel igénybe vett kedvezmény lejártát követően a pályakezdő, illetve az ösztöndíjas foglalkoztatott START kártyára a korábbi, pályakezdőként, illetve ösztöndíjas foglalkoztatottként történő foglalkoztatásának megkezdésétől számított két évből hátralévő időre jogosult. A kiváltott START kártya alapján a munkaadó a két évből hátralévő időszakban már az új, kedvezőbb szabályok szerint veheti igénybe a pályakezdő fiatal foglalkoztatására tekintettel nyújtott kedvezményt.
A törvény emellett pontosítja az ösztöndíjas foglalkoztatottak tekintetében alkalmazandó munka törvénykönyvebeli szabályok felsorolását.
A felnőttképzési törvény módosítása
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvényt módosítja a 2005. évi LXXXIV. törvény, mely szintén a Magyar Közlöny 92. számában található.
A módosítás célja a felnőttképzési normatív támogatás, valamint a felnőttképzési célú keretből nyújtott támogatások rendszerén belül a gazdaság és a munkáltatók igényeihez igazodó, az elhelyezkedést, továbbfoglalkoztatást szolgáló képzések elsődleges, kiemelt támogatása. Emellett a törvény megoldást keresett a felnőttképzési normatív támogatási túligénylés kezelésére, az állami források hatékonyabb felhasználása érdekében.
Díjmentes képzés
Az első célhoz kapcsolódóan a törvény rendelkezései biztosítják meghatározott szakmakörökben az első, az 50 évesnél idősebbek számára pedig a második szakma megszerzésének ingyenességét, amennyiben van garantált munkalehetőségük.
A törvény kimondja, hogy a felnőtt számára az első, állam által elismert, az OKJ-ban szereplő szakképesítés megszerzése, a fogyatékkal élő felnőttek általános, nyelvi és szakmai képzése, valamint 50 év feletti felnőtt esetében a második, OKJ-ban szereplő szakképesítés megszerzése külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint részben vagy teljesen díjmentes.
Támogatás
A törvény értelmében felnőttképzési normatív támogatásban, illetve a felnőttképzési célú keretből képzési támogatásban az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzést szervező azon felnőttképzési intézmény részesülhet, amely vállalja, hogy a képzés befejezését követően a támogatott képzésben részt vevő felnőtt foglalkoztatásáról gondoskodik.
Fogyatékkal élő felnőttek OKJ-ben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzése esetén a normatív támogatás igénybevételének a jövőben nem feltétele e képzés programjának akkreditálása. A felnőttképzést folytató intézmény képzési programjának akkreditálása e felnőttek vonatkozásában csak az általános, nyelvi, illetve OKJ-ben nem szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzés esetén szükséges.
A képzőintézmények támogatás iránti igényt legkorábban a 2006. évben induló képzéseikhez nyújthatnak be.
A jelenlegi rendszerben a támogatás nyújtásának nem feltétele, hogy a képzésben részt vevő felnőtt sikeres vizsgával zárja a képzést. Ezt azonban szigorítja a törvény, amikor kimondja, hogy amennyiben a támogatott képzésben részt vevő felnőttek a külön jogszabályban meghatározott arányban sikeres vizsgát nem tesznek, a képzőintézmény a támogatás visszafizetésére köteles.
Szomszédos államban élő magyarok
A második cél – az Flt. módosításánál már említett, a szomszédos államokban élő magyarok számára a versenyképes tudás megszerzéséhez nyújtható, a Munkaerő-piaci Alapból finanszírozott felnőttképzési támogatáshoz kapcsolódva – az ehhez kapcsolódó felnőttképzési "láb" megalkotása. Lehetővé válik a szomszédos államokban élő magyarok képzéseinek, a szomszédos államokban felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények technikai feltételei fejlesztésének, illetve a felnőttképzés érdekében végzett fejlesztőtevékenység támogatása.
Szomszédos államban élő magyarnak a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személyek minősülnek, azaz a Horvát Köztársaságban, Romániában, Szerbia és Montenegróban, a Szlovák Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban vagy Ukrajnában lakóhellyel rendelkező, nem magyar állampolgárságú, magukat magyar nemzetiségűnek valló személyek.
A törvény értelmében támogatás nyújtható olyan nem magyar állampolgárnak is, aki Magyarországon letelepedési engedéllyel, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgáraként tartózkodási engedélylyel rendelkezik.
A felnőttképzési keret felhasználható a szomszédos államokban élő magyarok képzéseinek, a szomszédos államokban felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények oktatáshoz közvetlenül kapcsolódó technikai feltételei fejlesztésének, illetve a felnőttképzés érdekében végzett fejlesztőtevékenység támogatására is.
A szomszédos államokban élő magyarok támogatására a javaslat értelmében a felnőttképzési célú keret legfeljebb 5%-a használható fel.
A határon túli magyarok képzési támogatására vonatkozó rendelkezések a törvény kihirdetését követő 8. napon, a normatív támogatást szabályozó rendelkezések 2005. október l-jétől hatályosak.
