Irány a "fehér"-gazdaság
A munkaügyi miniszter májusban bejelentette, egyszerűsítik az alkalmi munkavállalói (AM) könyvvel történő foglalkoztatást. Ezek szerint a kétféle közteherjegy-táblázat helyett egységes lesz a számítási mód, a napi kétezer forintos keresetig négyszáz forinttal, a 4600 forintos fizetések esetében 1100 forinttal lehet ellentételezni a foglalkoztatás közterheit. Ezzel az alkalmi munkavállalói könyvvel a dolgozó jogosultságot szerez az egészségügyi, nyugdíj-, illetve a munkanélküli-szolgáltatásokra. Ha az alkalmi munkavállaló foglalkoztatója magánszemély, a közteherjegyre fizetett összeg 75 százalékát leírhatja majd az adójából. Az alkalmi munkavállalók ebben a körben az évenkénti 120 nap helyett 200 napot dolgozhatnak majd.
Bejelentkezés az adatbázisba
A mezőgazdasági idénymunkák során a havonkénti 15 napos korlát helyett szezononként 60 napos munkavégzésre lesz lehetőség. (Az AM könyvvel történő foglalkoztatás lehetőségét egyébként egyre többen veszik igénybe: 2002-ben még csak 40 ezren, a múlt évben már 140 ezren használták ki e konstrukciót.)
Szintén május elején közölték, hogy a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosítására javaslatot dolgoztak ki, amely egyértelműbbé teszi a feketemunka-végzés elleni fellépést. A kormányzat el akarja érni, hogy a munkáltató ne tudjon kibújni a felelősségre vonás alól fiktív vagy színlelt szerződéssel, és váljék gyakorlattá, hogy csak munkaszerződéssel, az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázisba (EMMA) való bejelentéssel kezdhesse meg a munkát a dolgozó.
A program keretében az Országgyűlés a nyár derekán elfogadta az építőipar "kifehérítését" célzó törvénycsomagot, amely mások mellett módosította az építési, a munkaügyi felügyeleti, a közbeszerzési, az adózás rendjéről és az építőipari kivitelezésről szóló törvényeket, valamint e jogszabályok végrehajtásáról szóló kormányrendeleteket.
A csomag általános vitájában Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter elmondta: a változások révén mérséklődik a munkavállaló kiszolgáltatottsága, javul az építkezések pénzügyi morálja, a megbízható cégek kedvezőbb helyzetbe kerülnek, illetve igazságosabbá válik a közteherviselés és nő az építőipar társadalmi megbecsülése. Hangsúlyozta azt is, hogy az előterjesztés az építőipari munkavállalói és munkaadói oldallal való konzultáció, megállapodás alapján született meg. Ennek jegyében foglalkoznak a szakképzés hatékonyságának javításával, az ágazati minimálbértarifa-rendszer kidolgozásával, a kollektív szerződések előkészítésével, és általában a dolgozók méltatlan helyzetének javításával.
Törvényi kiegészítés
A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény kiegészítése a hatékonyabb ellenőrzéshez szükséges és felhasználható adatokat sorolja fel, amelyeket az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének bejelentésekor kell az építtetőnek szolgáltatnia. Az adatok bejelentésének elmulasztása esetén az építésügyi hatóság, illetve az építésfelügyeleti szerv jogosult hatékonyan eljárni, indokolt esetben bírságot kiszabni.
A közbeszerzés új szabályai közül a miniszter kiemelte, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó az, aki a foglalkozásra irányuló jogviszony létesítésével, bejelentésével kapcsolatban, illetve a külföldiek foglalkoztatásával összefüggésben öt éven belül jogerős határozatban megállapított jogszabálysértést követett el, vagy bírsággal sújtották.
Az építőipart érintő szigorítások mindenképpen indokoltak: egyes szakértői becslések szerint az ágazatban 500 milliárd forintos bértömeg után nem fizetnek adót és járulékot. A szektorban jelenleg 270 ezren dolgoznak legálisan, emellett 80-100 ezren feketén tevékenykednek.
A július 15-étől hatályos változások egyik legfontosabb eleme a bejelentési kötelezettség. Ezek szerint valamennyi, nettó 10 millió forintnál nagyobb szerződéses értékű építőipari munka megkezdése előtt nyolc nappal az építtető köteles adatokat szolgáltatni az építésügyi hatóságnak, az pedig továbbítja ezeket az építési felügyeletnek, a munkaügyi főfelügyelőségnek, valamint az adóhivatalnak. Az adatok között szerepelnie kell az építkezés helyszínének, az építtető, a kivitelező és a felelős műszaki vezető nevének. Az APEH pluszinformációként igényli az építkezés bekerülési költségének megjelölését. Akár meg is tilthatja az építésügyi hatóság a munka megkezdését, ha nem tartja megfelelőnek az adatközlést. Ha menet közben tapasztalnak szabálytalanságokat, a bírság összege ötvenezer forinttól tízmillióig terjedhet.
Az OMMF tapasztalatai
Az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Főfelügyelet (OMMF) a nyár folyamán több vizsgálatot is folytat. Lapunknak az illetékes főosztályon elmondták: részben a nyári munkaügyi ellenőrzések részét képezte a kereskedelmi áruházláncok átfogó munkaügyi célvizsgálata, illetve jelenleg is folyik a feketemunka feltárására irányuló országos célvizsgálat.
A kereskedelmi áruházláncok körében az ellenőrzött 293 munkáltató közül 252 esetében tártak fel szabálytalanságot. Avizsgálat 38 947 munkavállalót érintett, közülük a munkáltatók 13 380 munkavállalót, az összlétszám 34 százalékát kitevő dolgozót a munkaügyi szabályok megsértésével foglalkoztatták.
A központi munkaügyi irányítású áruházláncoknál (annak ellenére, hogy korszerű számítástechnikai háttérrel rendelkeznek), valamennyi ellenőrzött területen sok munkavállaló kárára elkövetett jogsértéseket tárt fel a vizsgálat. Ezt a helyzetet tükrözi a 181, összesen 94 millió 325 ezer forint munkaügyi bírság megfizetésére kötelező határozat.
A feltárt szabálytalanságok közül kiemelkedett a szabadság kiadásával, a munkaidő nyilvántartásával, a munkaidőkeret meghatározásával, valamint az egységes munkaügyi nyilvántartásba történő bejelentési kötelezettséggel és a munkabér védelmével kapcsolatos jogsértések aránya.
Ugyanakkor megállapítható, hogy e munkáltatói körre egyáltalán nem jellemző az írásba foglalt munkaszerződés nélküli foglalkoztatás szabálytalansága – tájékoztatott Papné dr. Márton Erika főosztályvezető-helyettes. Ez utóbbi megállapítás azonban már nem mondható el a kereskedelem kisebb munkáltatói és a többi ágazat foglalkoztatói esetében sem. Ezt igazolja a jelenleg is tartó, az építőipar, a kereskedelem, a vendéglátás és az idegenforgalom ágazataiban ténykedő munkáltatókat kiemelten érintő, a feketemunka feltárását célzó országos vizsgálat.
A célvizsgálat júniusi adatai szerint 1163 munkáltató munkaszerződés, munkavállalási engedély és bejelentés nélkül foglalkoztatott összesen 4207 dolgozót. E szabálytalanságok meghatározó részét – a vártnak megfelelően – az építőipari cégek (728) követték el. Ugyanakkor – a kereskedelem és a vendéglátás mellett – a feldolgozóipar foglalkoztatói is kifejezetten jogsértő gyakorlatot folytatnak.
A feketefoglalkoztatás miatt a munkáltatókkal szemben az idén júniusban kiszabott szankció összege 205 millió 729 ezer forint volt, továbbá a felügyelőségek 57 millió 110 ezer forint megfizetésére is kötelezték a munkaadókat a külföldi munkavállalók engedély nélküli foglalkoztatása miatt.
A VPOP is ellenőriz
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 88. § (5) bekezdésének idén január 1-jén hatályba lépett rendelkezései alapján a vámhatóság ellenőrzési jogosultsága kiterjed az APEH körébe tartozó adóval és költségvetési támogatással összefüggő adókötelezettségek ellenőrzésére.
Az APEH és a VPOP közötti együttműködési megállapodás alapján a vám- és pénzügyőrség 2005. január 1-jétől önállóan végzi az APEH hatáskörébe tartozó adókötelezettségek közül: a próbavásárlással történő nyugta- és számlaadási kötelezettség ellenőrzését; a leltározással az árukészlet, az alapanyagok, a félkész termékek eredetének, nyilvántartásának vizsgálatát; a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának ellenőrzését; a tevékenységüket 6 hónapon belül kezdő egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok egyes adókötelezettségeinek vizsgálatát.
A vámhatóság által feltárt jogsértések tekintetében a VPOP saját hatáskörében alkalmazza a szankciókat, de ettől a jogkövetkezmények alkalmazása az APEH gyakorlatához igazodva nem változik. Így a pénzügyőrök által megállapított adókötelezettség elmulasztása, nem teljesítése esetében – az elkövetett cselekmények súlyának és jellegének függvényében – az Art. szerinti mulasztási bírságot szabja ki.
A vámhatóság az első félévben mintegy 5200, főként próbavásárlással egybekötött nyugta- és számlaadási vizsgálatban 800 szabálysértést állapított meg, 7 üzletet zárt be, és 17 millió forint mulasztási bírságot vetett ki – tudatta a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága június végén.
Az év első hat hónapjában a vámhatóság és az adóhivatal több mint 600 közös ellenőrzést tartott, ezek ötödében tártak fel valamilyen jogellenes magatartást. A két hatóság a feketemunka ellen is közösen lépett fel, és egyre gyakrabban folytattak le főként nagyobb – építőipari ház- és útépítési – beruházásokat érintő ellenőrzéseket.
Szabálytalan foglalkoztatás
Kiemelkedett ezek közül például a Ferihegyi repülőtéren június 2-án lefolytatott akció. Az 1-es terminál területén a bejelentetlen alkalmazottak kiszűrése céljából végzett vizsgálat során összesen 88 foglalkoztató 329 alkalmazottját nyilatkoztatták; a munkáltatók közül 73 társas vállalkozás, 15 egyéni vállalkozó volt.
Az APEH tájékoztatása szerint az alkalmazottak közül mindössze kettőnél lehetett "minden kétséget kizáróan megállapítani a szabályszerű foglalkoztatás tényét", mivel a helyszínen a társadalombiztosítási bejelentő lapjukat bemutatták. Négy dolgozó a jogszabály szerint kívül esett a bejelentési kötelezettségen, a további 323 munkavállalónál (akik közül öten alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkeztek) a szabályszerű foglalkoztatást igazoló iratok (MEP bejelentőlap, nyilvántartások, szerződések stb.) bemutatására szólították fel az ellenőrök a munkáltatókat.
Az akció második ütemét jelentette, amikor a nyilatkozatok felvételét és az alkalmazottak munkába állását követően déli 12 órakor a VPOP munkatársai ismételten átfésülték az építkezés területét, és mindenkitől kérték a délelőtt folyamán felvett jegyzőkönyveket, nyilatkozatokat. Ennek nyomán 15-20 főről derült ki, hogy az építkezés rejtettebb részein (föld alatti alagútban, kisebb szerelőaknákban) megbújtak, így őket a második hullámban ellenőrizték.
Érdekességként említi az APEH azt a brigádot, amely az ellenőrzés kezdetekor pont abban a központi csarnokban dolgozott, ahová a VPOP munkatársai az összes foglalkoztatottat irányították. A brigádot "nem zavarta" az ellenőrzés, munkájukat meg sem szakították. (Végül persze ők sem maradtak ki az ellenőrzésből.)
Szigorú szankciók
A VPOP munkatársai egy alagsori részen ukrán állampolgárságú munkavállalót találtak megbújva. A külföldi alkalmazott munkavállalási engedéllyel, valamint foglalkoztatója befogadó nyilatkozatával is rendelkezett. Arra a kérdésre, hogy miért bújt el, azt mondta, hogy bármilyen hatósági ellenőrzéskor "megszokásból" mindig el szokott bújni. Az ellenőrzés hírére az addig nyitva tartó büfé is bezárt. (Az APEH honlapján ilyen részletességgel elbeszélt történet valószínűleg bármely más építkezésen hasonlóképpen zajlott volna le.)
A VPOP az újfajta operatív, az adóhatósággal közösen végzett ellenőrzéseinek féléves tapasztalatait értékelve úgy látja, hogy "a vállalkozók az alkalmazható szigorú szankciók ellenére sem kívánnak eleget tenni adófizetői kötelezettségüknek".
Az sem tartotta vissza az adózókat, hogy az igazolatlan eredetű áru, termék, valamint a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén a vámhatóság már az első ellenőrzés során intézkedett az üzlet vagy telep lezárásáról, illetve a tevékenység felfüggesztéséről.
Szervezeti változások
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) szervezeti rendszerében határozottan elkülönítik majd a munkabiztonsági és a munkaügyi ellenőrzési tevékenységet – derül ki a munkaügyi ellenőrzés korszerűsítésére kidolgozott szakmai előterjesztésből. A foglalkoztatáspolitikai tárca szerint indokolt, hogy az eddigieknél szélesebb körben ellenőrizzék a munkaügyi szabálytalanságokat.
Jelenleg is kontrollálhatják a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállításának meglétét. Az ellenőrzési jogkört viszont indokolt lenne kiegészíteni a jogviszony megszűnésével kapcsolatos elszámolások vizsgálatára is. Az ellenőrzéseket a javaslat szerint ki kellene terjesztetni arra is, hogy az új európai uniós tagállamokból Magyarországra érkező állampolgárok teljesítik-e a munkavállalási bejelentési kötelezettségüket. Ugyanígy hatékonyabb vizsgálatra lenne szükség a munkaerőt kikölcsönző cégeknél is.
A munkaügyi bírságot a jövőben is elsősorban akkor szabnák ki, ha a foglalkoztató több munkavállaló esetében nem tett eleget a jogszabályoknak, de már azt is szankcionálnák, ha egy munkavállaló jogai nem érvényesülnek.
