A vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános és – az egyes társaságokkal összefüggésben – különös rendelkezéseket a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) tartalmazza.
A Gt. külön kiemeli, hogy a gazdasági társaság alapításakor a vezető tisztségviselőket – a felügyelőbizottság tagjaival, valamint a könyvvizsgálóval együtt – az alapítók (tagok, részvényesek) a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) jelölik ki. Ezt követően – a működés során – a gazdasági társaság vezető tisztségviselőit, felügyelőbizottságának tagjait és a könyvvizsgálót a gazdasági társaság legfőbb szerve választja meg – az adott társasági formára irányadó külön szabály figyelembevételével –, kivéve a Gt. 33. §-ában foglalt esetet. [Az említett jogszabályhely értelmében a részvénytársaság alapító okirata (alapszabálya), valamint korlátolt felelősségű társaság társasági szerződése az igazgatóság tagjainak (ügyvezetőnek) megválasztását, visszahívását és díjazása megállapítását, valamint az alapító okiratban (alapszabályban, társasági szerződésben) meghatározott jogügyletek jóváhagyását ugyanis a felügyelőbizottságra ruházhatja át.]
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések
A gazdasági társaság ügyvezetését vezető tisztségviselők látják el. Vezető tisztségviselő a közkereseti és a betéti társaságnál az üzletvezetésre jogosult tag (tagok), közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál pedig az ügyvezető (ügyvezetők). A részvénytársaság ügyvezetését – a zártkörűen működő részvénytársaság alapító okiratának eltérő rendelkezése hiányában – az igazgatóság látja el, és ennek megfelelően az igazgatóság tagjai minősülnek vezető tisztségviselőnek.
Az ügyvezetés korlátjai
A Gt. által bevezetett korlátozás, miszerint egy személy legfeljebb három gazdasági társaságnál lehet egyidejűleg vezető tisztségviselő. (A korábbi jogszabály – a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény – ilyen jellegű megszorító rendelkezést nem tartalmazott.)
További korlátozás, hogy vezető tisztségviselő – a Gt. eltérő rendelkezése hiányában – csak természetes személy lehet, azzal, hogy vezető tisztségviselői feladat csak személyesen látható el, képviselő útján arra nincs lehetőség.
Nyilatkozattételi kötelezettség
A vezető tisztségviselővé megválasztott személynek írásban kell tájékoztatnia új vezető tisztségviselői jogviszonyáról azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már vezető tisztségviselői feladatokat lát el. A tájékoztatási kötelezettség teljesítésének határideje az új tisztség elfogadásától számított tizenöt nap.
A hatáskörelvonás szabályai
A társaság legfőbb szerve csak abban az esetben és olyan körben vonhatja el a vezető tisztségviselőknek (igazgatóságnak) az ügyvezetés körébe eső hatáskörét, amennyiben azt a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) lehetővé teszi. E rendelkezések alkalmazására azonban nincs lehetőség azon gazdasági társaság vezető tisztségviselői vonatkozásában, amely esetében a tag (részvényes) a társaságban legalább háromnegyedes szavazati többséggel rendelkezik.
Egyszemélyes gazdasági társaság
Az egyszemélyes gazdasági társaságnál a tag (részvényes) a vezető tisztségviselő hatáskörét elvonhatja, és részére írásban utasítást adhat. Ezekben az esetekben a tag (részvényes) döntése mentesíti a vezető tisztségviselőt a Gt. 29. §-ában meghatározott felelősség alól – erre a kérdéskörre a későbbiekben még visszatérünk.
Vezető tisztségviselők választása
A vezető tisztségviselőket határozott időre, azonban legfeljebb öt évre kell megválasztani, illetve a társaság alapításakor a társasági szerződésben (alapítóokiratban, alapszabályban) kijelölni. AGt. megoldást nyújt arra az esetre is, ha a tagok (részvényesek) nem rendelkeznek a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) a vezetői tisztségviselői megbízás időtartamáról. Ebben az esetben a vezető tisztségviselőt öt évre megválasztottnak kell tekinteni, kivéve ha a gazdasági társaság ennél rövidebb időtartamra jött létre.
A gyakorlatban általában három vagy öt évre választják (jelölik ki) a vezető tisztségviselőket. Lényeges, hogy amennyiben az említett intervallumon belül változnak egyes tisztségviselők, az új megbízottak mandátumának lejárta a korábban megválasztottak mandátumához igazodik.
Elfogadó nyilatkozat
A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való elfogadással jön létre. A vezető tisztségviselők újraválaszthatók, és a társaság legfőbb szerve által bármikor visszahívhatók. Mint az a törvény szövegéből látható, a visszahívást indokolni sem kell.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az elfogadó nyilatkozatot célszerű külön okiratba foglaltan benyújtani a cégbírósághoz. Amennyiben a nyilatkozat csatolása elmarad, a cégbíróság a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül utasítja el. A hiány ilyenkor az elutasítás kézbesítésétől számított nyolc napon belül pótolható.
Díjazás
A vezető tisztségviselői megbízás ellátásáért – ha ezt törvény nem zárja ki – díjazást lehet megállapítani, de az nem kötelező. Nem részesíthető viszont díjazásban a vezető tisztségviselő a gazdasági társaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását követően a felszámolási eljárás tartama alatt.
A jogviszony megszűnése
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás
– a megbízás időtartamának lejártával;
– visszahívással (erre – mint korábban már említettük – indok nélkül is lehetőség van);
– törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével (lásd például az írásunkban utalt összeférhetetlenségi szabályokat);
– lemondással – és azzal a megkötéssel, hogy a vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha a gazdasági társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve ha a gazdasági társaság legfőbb szerve az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig – a zavartalan működés biztosítása érdekében – a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni, továbbá
– elhalálozással.
Megemlítjük, hogy a gyakorlatban, amennyiben valamennyi tisztségviselőnek lejár a mandátuma és a korábbi tisztségviselőket a társaság taggyűlése (közgyűlése) újraválasztja, a változásbejelentési kötelezettség a "változatlanság" ellenére is fennáll. A változásbejegyzési kérelemben kérni kell a tisztségviselők törlését, ezt követően pedig bejegyzésüket, az új időtartam megjelölése mellett. A két éve hatályos szabályok értelmében pedig a tisztségviselői jogviszony meghosszabbítását folyamatosan jelezni kell a cégbíróság felé.
A vezető tisztségviselők kötelezettségei
A polgári jogból a Gt.-be átültetett általános szabálynak megfelelően a vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály), illetve a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik vétkes megszegésével a gazdasági társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek a társasággal szemben. Együttes cégjegyzési joggal rendelkező vezető tisztségviselők, illetve a részvénytársaság igazgatósága esetében az előzőekben foglalt módon okozott kárért való felelőssége egyetemleges. Bizonyos esetben azonban lehetőséget ad a törvény a felelősség alóli mentesülésre. Amennyiben ugyanis a kárt a részvénytársaság igazgatóságának határozata okozta, mentesül a felelősség alól az az igazgatósági tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott, és ezt a tényt a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül írásban a felügyelőbizottság tudomására hozta.
Változások bejelentése
A gazdasági társaság alapításának, a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint törvényben előírt más adatoknak a cégbírósági bejelentése a vezető tisztségviselők kötelezettsége.
Egyetemleges felelősség
A vezető tisztségviselők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából származnak. (A változásokat általában harminc napon belül kell a cégbíróságnak bejelenteni, illetve külön közzétételi kötelezettség esetén a közzététel iránt intézkedni – például befolyásszerzés közzététele, a korlátolt felelősség végelszámolójának közzétételi kötelezettsége a végelszámolás megindításáról stb. A harmincnapos határidő alól azonban van kivétel is, például a nem egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolásról hozott határozatban foglalt változásokat a határozat keltétől számított nyolc napon belül kell bejelenteni a székhely szerint illetékes cégbíróságnak.)
Üzleti titok megőrzése, tájékoztatási kötelezettség
A vezető tisztségviselők kötelesek az üzleti titkot megőrizni. A vezető tisztségviselők – természetesen az előzőek betartása mellett – kötelesek a tagok (részvényesek) kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést lehetővé tenni. Ha e kérelemnek nem tesznek eleget, az érdekelt tag kérelmére a cégbíróság kötelezi a gazdasági társaságot a felvilágosításra, illetve a betekintés biztosítására. A tagok (részvényesek) fentiek szerinti joggyakorlása azonban nem sértheti a gazdasági társaság üzleti érdekeit, illetve üzleti titkait.
Munkáltatói jogok gyakorlása
A gazdasági társaság munkavállalóival szemben a munkáltatói jogokat – ha a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) ettől eltérően nem rendelkezik – a vezető tisztségviselő gyakorolja. Részvénytársaság esetében a munkáltatói jogok gyakorlása az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott keretek között az igazgatóság feladata. A társasági szerződés (alapító okirat) vagy a társaság legfőbb szervének határozata a munkáltatói jogok gyakorlását – több vezető tisztségviselő esetében – az egyik vezető tisztségviselőre, illetve más, a gazdasági társasággal munkaviszonyban álló személyre ruházhatja át.
Törvényes képviselet, cégjegyzés
A gazdasági társaságot a vezető tisztségviselők képviselik harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. A vezető tisztségviselők képviseleti jogát a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) korlátozhatja, illetve több vezető tisztségviselő között megoszthatja. A képviseleti jog korlátozása azonban harmadik személyekkel szemben nem hatályos, azt kizárólag a társaság belső jogviszonyaiban lehet érvényesíteni.
Cégvezető
A gazdasági társaság legfőbb szerve az általa kijelölt munkavállalót általános jellegű képviseleti joggal ruházhatja fel. Az említett képviseleti joggal felruházott munkavállaló a cégvezető. (A korábbi szabályozás nem ismerte a cégvezető fogalmát.)
A kijelölés feltételei
Cégvezetővé az a munkavállaló jelölhető ki, aki egyébként megfelel a vezető tisztségviselőkre vonatkozó követelményeknek. Ha a gazdasági társaság aszékhelyétől eltérő telephelyen vagy fióktelepen is folytat tevékenységet, több cégvezető kijelölésére is lehetőség van.
Jogosítványok
A cégvezető a feladatát önállóan – a vezető tisztségviselők utasításainak megfelelően – látja el. Előfordulhat, hogy a cégvezető a vezető tisztségviselő által adott utasítás jogszerűségét vagy célszerűségét vitatja. Ilyenkor a felügyelőbizottsághoz fordulhat.
Képviseleti jogosultság
Az általános jellegű képviseleti jogosultsággal történő felruházás mellett a vezető tisztségviselők jogosultak arra is, hogy az ügyek meghatározott csoportjaira nézve ruházzák fel képviseleti joggal a gazdasági társaság munkavállalóit.
A fentiekben ismertetett jogosultságok közös jellemzője, hogy sem a cégvezető, sem pedig a képviseletre feljogosított munkavállaló nem ruházhatja át másra képviseleti jogát.
Cégjegyzési jogosultság a Gt.-ben
Ha a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) eltérően nem rendelkezik, a gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek és a cégvezetőnek a cégjegyzési joga – a bankszámla feletti rendelkezés tekintetében is – önálló, az egyéb képviselők cégjegyzésének érvényességéhez pedig két képviseleti joggal rendelkező személy együttes aláírására van szükség. Társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) azonban úgy is rendelkezhet, hogy az együttes cégjegyzési joggal rendelkező vezető tisztségviselő egy képviseletre feljogosított munkavállalóval együttesen jegyezheti a céget.
A cégjegyzés módja
A gazdasági társaság cégjegyzése a társaság iratain úgy történik, hogy a társaság képviseletére jogosultak az iratokat a gazdasági társaság cégneve alatt – hiteles cégaláírási nyilatkozatuknak megfelelően – saját névaláírásukkal látják el.
Kizárás a vezető tisztségviselői körbőlNem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató gazdasági társaságban nem lehet vezető tisztségviselő. A gazdasági társaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását (azaz a felszámolás elrendelését) követő három évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, aki a felszámolást elrendelő jogerős végzés meghozatalának napját megelőző két évben legalább egy évig a felszámolt társaságnál vezető tisztségviselő volt, kivéve ha a vezető tisztségviselői megbízatás kifejezetten a felszámolás elkerülése érdekében jött létre. A gazdasági társaságnak a cégjegyzékből hivatalbóli törlési eljárás következtében történő törlését követő két évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést megelőző évben a törléssel megszűnt gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt. |
ÖsszeférhetetlenségA vezető tisztségviselő – a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével – nem szerezhet társasági részesedést a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet is folytató más gazdálkodó szervezetben, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos tevékenységet is végző más gazdálkodó szervezetben, kivéve ha ezt az érintett gazdasági társaság társasági szerződése (alapító okirata, alapszabálya) lehetővé teszi, vagy a gazdasági társaság legfőbb szerve ehhez hozzájárul. A vezető tisztségviselő és azok közeli hozzátartozója [Ptk. 685. §-ának b) pontja] nem köthet a saját nevében vagy javára a gazdasági társaság tevékenységi körébe tartozó ügyleteket, kivéve ha ezt a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) kifejezetten megengedi. (Közeli hozzátartozóknak minősíti a Ptk. hivatkozott rendelkezése a házastársat, az egyenes ágbeli rokont, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermeket, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülőt, valamint a testvért.) A gazdasági társaság vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója ugyanannál a társaságnál a felügyelőbizottság tagjává nem választható meg. A fentiekben foglalt szabályok megszegésével a gazdasági társaságnak okozott kár megtérítésére vonatkozó igényt a kár bekövetkeztétől számított egy éven belül lehet érvényesíteni. |
Az ügyvezetés speciális szabályaiKözkereseti társaságnál – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – a társaság üzletvezetésére mindegyik tag – a Gt. 22. §-ának (3) bekezdésében, illetve a 24. §-ának (1) bekezdésében foglalt korlátozás nélkül – jogosult. Nem érvényesül tehát az a korlát, miszerint vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet, illetve vezető tisztségviselői feladat csak személyesen látható el, képviseletnek nincs helye, továbbá – figyelemmel arra, hogy az üzletvezetésre csak a társaság tagjai jogosultak – az üzletvezetésre irányuló kijelölés, megbízás időtartama határozatlan idejű is lehet. A társasági szerződésben a tagok az üzletvezetéssel egy vagy több tagot is megbízhatnak; ebben az esetben a többi tag üzletvezetésre nem jogosult. A társaság jogi személy tagja az üzletvezetést a saját szervezeti képviseletére jogosult természetes személy útján látja el. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó személyi előírásokat az üzletvezetéssel megbízott tagra és a jogi személy tag képviselőjére alkalmazni kell. Az üzletvezetésre jogosult tagok mindegyike önállóan járhat el. Az üzletvezetésre jogosult tag a másik ilyen tag tervezett intézkedése ellen tiltakozhat. Ebben az esetben az intézkedés – a halaszthatatlan intézkedések kivételével – mindaddig nem tehető meg, amíg arról a tagok gyűlése nem határoz. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy több üzletvezetésre jogosult tag csak együttesen járhat el. Egyetértés hiányában bármelyikük jogosult az adott kérdésben a tagok gyűlésének a döntését kérni. A halaszthatatlan intézkedéseket azonban az üzletvezetésre jogosult tagok önállóan is megtehetik. Az ilyen intézkedésről a többi üzletvezetésre jogosult tagot haladéktalanul tájékoztatni kell. A társaságot az üzletvezetésre jogosult tagok képviselik, és a társasági szerződésben foglaltaknak megfelelően gyakorolják cégjegyzési jogukat. Betéti társaság esetén az üzletvezetésre vonatkozó szabályok megegyeznek a közkereseti társaságnál megismert rendelkezésekkel. Korlátolt felelősségű társaságnál a cégügyek intézését és a társaság képviseletét a tagok közül vagy kívülálló személyek köréből választott egy vagy több ügyvezető látja el. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy valamennyi tag jogosult az ügyintézésre és képviseletre; ilyenkor őket kell ügyvezetőknek tekinteni. Az ügyvezető visszahívásához a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Ha a társaság ügyvezetőinek száma a társasági szerződésben meghatározott létszám alá csökkent, az ügyvezető harminc napon belül köteles összehívni a taggyűlést. Ha a társaságnak nem maradt ügyvezetője, törvényességi felügyeleti eljárás keretében a taggyűlést bármelyik tag vagy hitelező kérelmére a cégbíróság hívja össze. Részvénytársaság esetében az ügyvezető szerv az igazgatóság. Az igazgatóság legalább három, legfeljebb tizenegy természetes személy tagból áll, és elnökét maga választja tagjai közül. Az igazgatóság elnökének, illetve tagjának tisztsége erre irányuló munkaviszony keretében nem látható el. Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az igazgatóság tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskörmegosztásáról az igazgatóság által elfogadott ügyrendben kell rendelkezni. A zártkörűen működő részvénytársaság alapító okirata úgy is rendelkezhet, hogy a részvénytársaság nem választ igazgatóságot, és az igazgatóság Gt.-ben meghatározott jogait a vezérigazgató gyakorolja. |
