A rendszerváltozás előtt a munkavállalókat a szakszervezetek (legfelső szinten országos tanácsuk, a SZOT) képviselték, a (nem állami) munkaadókat országos szinten az OKISZ (ipari szövetkezetek), a SZÖVOSZ (áfészek), a TOT (téeszek), a "maszekokat" pedig a kisiparosok és a kiskereskedők szervezetei (KIOSZ, KISOSZ). Ebben az időszakban az "első fecske" – vadonatúj szervezetként – a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) volt, amely 1998. február 20-án alakult meg és deklarált célja szerint a kis- és közepes méretű társas magáncégeket képviselte, ideértve – legalábbis potenciálisan – a magyar gyáriparosokat is.
Önkéntes tagság
Az újabb változást – 1994-ben – az új kamarai törvény kényszerítette ki, amely elválasztotta egymástól a kamarai és az érdek-képviseleti funkciókat, minek nyomán a Magyar Kereskedelmi Kamara is kettévált Magyar Kereskedelmi és Iparkamarára, illetve Magyar Munkaadói Szövetségre. (Az utóbbi 1998 nyarán egyesült a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségével és nevét Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségére, rövidítve MGYOSZ-ra változtatta). A háromoldalú együttműködés országos fóruma a kilencvenes évek végéig az Érdekegyeztető Tanács, 1999-től a Társadalmi Párbeszéd öt tanácsa, majd 2002 nyarától ismét az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), amelynek munkájában a munkaadók kilenc szervezete vesz részt.
Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) jogelődje a SZÖVOSZ volt. 1990-ben alakult át országos társadalmi, gazdasági, szakmai, vállalkozói, munkaadói, érdek-képviseleti és mozgalmi szervezetté, amelynek tagsága önkéntes, szervezeti formája egyesület, társadalmi szervezet. Alapvető célja mind a szövetségi tagszervezetek (áfészek, gazdasági társaságok, egyéb vállalkozások), mind a szövetkezeti tagok érdekeinek védelme, gazdasági tevékenységük segítése, a nemzetközi kapcsolatok ápolása.
A szervezet közgazdasági titkára, Üveges László elmondta: az ÁFEOSZ alapszabályában szerepel, hogy tagszervezetei számára konkrét szolgáltatásokat nyújt; e tevékenység érdek-képviseleti munkájának része, forrása pedig a tagdíj, vagyis különdíjat nem számítanak fel. A szolgáltatások tartalma: tanácsadás, jogértelmezés, jogalkalmazás, konkrét ügyek intézése a gazdasági szabályozást érintő kérdésekben. Ennek lehetőségét az adja, hogy az ÁFEOSZ részt vesz az OÉT-ben, így rendszeresen informálódik a készülő jogszabályokról, véleményt formál róluk, ezt a különféle bizottságokban kifejti, illetve írásban elküldi az érintett minisztériumoknak.
A rendszeres szolgáltatások közé tartozik a havonta megjelenő Hírlevél, illetve a kéthavonta a tagok számára ingyenesen terjesztett – a Co-op Hungary Rt.-vel közösen megjelentetett – COOP Újság. Az ÁFEOSZ tanácsadási tevékenysége kiterjed az adózás teljes körére, mások mellett a számviteli, a bér- és munkaügyi problémákra, a foglalkoztatásra, a kereskedelem működési feltételeire, a szövetkezéssel kapcsolatos törvényekre, illetve az igénybe vehető fejlesztési adókedvezményekre. Ugyancsak tanácsadással segítik azokat, akik az uniós és hazai pályázati lehetőségek, a tanfolyamok, az uniós csatlakozásból következő szabályozás (környezetvédelem, biztonsági feltételek, fogyasztóvédelmi előírások, HACCP stb.) ügyében fordulnak a szervezethez.
A legfontosabb kérdésekről – például a szakképzésről – rendszeresen tartanak fórumokat, konferenciákat a tagszervezetek számára. Tételes összefoglaló útmutatókat bocsátanak ki a közgazdasági szabályozók változásairól (adózás, számvitel, egészségbiztosítás, foglalkoztatás, közbeszerzési pályázatok).
Üveges László szerint az uniós csatlakozás nem várt nehézségeket is okozott tagjaik számára, ilyen például a HACCP túl szigorú előírásainak és a termékdíj teljesítésének (nálunk esetenként túlteljesítésének) megkövetelése. Ezen esetekben közösen lépnek fel a Kis- és Középvállalkozások Érdek-képviseleti Szövetségével (KÉSZ, tagjai: az ÁFEOSZ, az IPOSZ, a KISOSZ és az OKISZ), illetve az MGYOSZ-tag Országos Kereskedelmi Szövetséggel (OKSZ).
A szervezet honlapján is elérhetők a legfontosabb információk; a tagok számára kódoltan nyújtanak szolgáltatást, illetve fórumot. A Co-op Hungary Rt. informatikai rendszerének kidolgozása folyamatban van. Ez a nagy- és a kiskereskedelmi, valamint a bolti rendszerekről nyújt majd folyamatos tájékoztatást. Afejlesztést a társaság fedezi, a telepítésért a tagoknak fizetniük kell majd.
Pályázatírás, szakképzés
Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) a "legkisebbek" legnagyobb érdekképviseletének tartja magát, s az ipartestületek révén 120 éves múltra tekint vissza. 279 jogilag önálló ipartestület önkéntes alapon működő csúcsszerveként 220 területi, 40 országos szakmai ipartestületet és 20 megyei szövetséget foglal magában, tevékenysége mintegy 50 ezer egyéni és társas vállalkozásra, 200 ezer alkalmazottra, hatezer tanulóra és több mint százezer segítő családtagra terjed ki.
A testület elnöke, Szűcs György többször elmondta: fontosnak tartja, hogy az IPOSZ ne csupán érdekképviselet, hanem egyre inkább szolgáltató és tanácsadó szervezet legyen. E feladatok hatékony ellátása főként a helyi ipartestületeken múlik; többségük 3-10, de van olyan, amely 20-30 elemű kínálatot nyújt a tagságnak, nagyrészt térítésmentesen, bár térítéses is van. A szolgáltatások egy része az adó- és tb-ügyekkel kapcsolatos (pénztárkönyvvezetés, adó- és áfabevallás, helyi adózás, ezek egyeztetése, ellenőrzése), más része pedig a vállalkozáshoz kapcsolódik az árajánlattól a számlakészítésig és a jogi tanácsadásig, de segítséget nyújtanak a banki hitelezésben, a munkabiztonsági és tűzvédelmi, környezetvédelmi előírások megtartásában és így tovább.
Az IPOSZ különösen nagy figyelmet fordít a szakképzésre, illetve az utóbbi időben mindent megtett tagjai uniós felkészítése érdekében. Kassai Róbert alelnök szerint – a szakmánként kiadott írásbeli tájékoztatók és a fórumok mellett – személyes segítséget is nyújtanak a külföldön vállalkozást alapítóknak (osztrák partnereikkel közös tájékoztató füzetet is kiadtak). Pályázatok írására sok szakértőt kiképeztek, s részvételükkel országos hálózatot hoztak létre, azonos díjtételekkel.
Ősszel indul a Vállalkozói Akadémia, amelynek elvégzése után a tagok a belépési díjat visszakapják. A tanfolyamon a környező országok vállalkozói is részt vehetnek; a rendezvényeket a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatja.
Nemzetközi kapcsolatok
Az ipartestületek számára évek óta fontosak a nemzetközi kapcsolatok; az IPOSZ többek között tagja a Kis-, Közép- és Kézműipari Vállalkozások Európai Szövetségének (UEAPME); az európai minősítés (auditálás) iránti kérelmüket az IPOSZ május végén tartott közgyűlésén nyújtották be a brüsszeli székhelyű szervezet képviselőjének.
Kassai Róbert a szolgáltatások mellett fontosnak tartja a kormánnyal való szoros együttműködést is. Szeretnék elérni például a támogatások gyorsított kifizetését (faktorálását) a ForMarket Kht.-n keresztül, mivel a többnyire tőkehiányos családi vállalkozások számára létkérdés a pályázati kifizetések meggyorsítása.
Az IPOSZ szolgáltatásait (IPOSZ Visa kártya, könyvelési, pénzügyi, jogi tanácsadás, biztonságtechnikai vizsgálat stb.) pénzért is kínálják, de a tagok – havi 500-1500 forintos tagdíj fejében – az 52 fajta szolgáltatást ingyen vagy minimális térítés ellenében igénybe vehetik. A tájékozódást a havonta megjelenő Hírlevél, az Iparos Újság, illetve az IPOSZ folyamatosan fejlesztett honlapja szolgálja.
Az ipartestületek körében kiemelten kezelt szakképzésben (mestervizsgáztatásban) együttműködnek a közjogi kamarai testületekkel, s közösen igyekeznek fellépni a gazdasági szereplők érdekeiért. Ugyancsak hangsúlyt helyeznek tagjaik piacra juttatásának előmozdítására: a ForMarket Kht. például segít a vegyesvállalati partnerkeresésben, illetve szerződéses brókerhálózatán keresztül pénzügyi szolgáltatásokat közvetít, és igyekszik megkönnyíteni a külföldi vásárokon történő részvételt.
"Csomagok" a tagoknak
A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (KISOSZ) szolgáltatási csomagokat kínál tagjainak – közölte érdeklődésünkre Antalffy Gábor ügyvezető elnök. A kezdők vállalkozásindítási szaktanácsadást kaphatnak, a már működők pedig a szokásos [adó, tb, munkaügyi, jogi, (atipikus) foglalkoztatási stb.] ismeretekhez juthatnak hozzá. Az uniós csatlakozás kapcsán bővítették e kört, például az export-import, a kereskedési, képesítési, vendéglátó-ipari követelmények megismertetésével, vagyis hogy hol, miként lehet vállalkozni, szállítani, a piacon megjelenni.
A szövetségnek ma 42-43 ezer tagja van, s 1996 óta vesz részt az OÉT munkaadói oldalán belül megalakult KÉSZ-ben. A KISOSZ is tagja az UEAPME európai szervezetnek, céljuk, hogy az IPOSZ-szal közösen vegyenek részt a kisvállalkozások érdekében kifejtett uniós lobbitevékenységben. A testület segíti tagjait az uniós pályázatírásban is. Minden megyeszékhelyen van szolgáltatóirodájuk, amely térítés nélkül ad tanácsokat, a pályázatokat pedig a tagok számára a piaci árnál jóval olcsóbban készítik el az irodákkal szerződéses kapcsolatban álló, referenciával bíró pályázatírók. Újdonság, hogy – egyedülálló módon – folyamatban van a testület ISO-minősítése a teljes ügyfélszolgálati rendszerre.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) a TOT mint jogelőd megszüntetésével jött létre 1989-ben, és jogilag "szövetségek szövetségeként" fogja át a tagsági körébe tartozó 1450 mezőgazdasági és 30 egyéb szövetkezetet, 100 gazdasági társaságot s egyéb szervezeteket, illetve egyéni vállalkozókat.
Szövetkezeti hagyományok
A mezőgazdasági termelők legátfogóbb szervezete az ágazatban foglalkoztatottak 85 százalékát képviseli, a tulajdonosi körbe tartozók száma 1,2 millióra tehető. Az érdek-képviseleti munkát 20 területi és négy ágazati szövetség látja el, működésük költségeit kizárólag a tagok befizetéseiből fedezik. A szervezet sajátossága, hogy az érdekképviselet mellett a szövetkezés eszméjét is igyekszik ébren tartani, e célra létrehozta és fenntartja a Mezőgazdasági Szövetkezetek Háza elnevezésű, közösségi célú létesítményt, valamint a Továbbképzési és Üdültetési Központot. A MOSZ tagja a Mezőgazdasági Termelők Világszövetségének (IFAP), az Európai Mezőgazdasági Szövetségnek (CEA), a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének (ICA) és a Nemzetközi Raiffeisen Uniónak.
A MOSZ főtitkára, Horváth Gábor két csoportra osztja a tagságnak nyújtott szolgáltatásokat. A hagyományos körbe tartozik a tanácsadás (adó-, számviteli, humánpolitikai, jogi, közgazdasági, ágazati, szakmai), de hozzáteszi: mindezeket akár személyre szabottan is igénybe lehet venni. Folyamatosan rendelkezésre áll egy húszfős szakértői csoport, amely akár állattenyésztési, növénytermesztési, környezetgazdálkodási, akár más kérdésekben segítséget nyújt a napi gondok megoldásában. Emellett a szervezet Hírlevele kéthetente előre jelzi a várható (hazai vagy uniós) kötelezettségeket, s módszertani tanácsokkal, számítási segédletekkel szolgál, például a CAP (az új uniós agrárpolitika), az igénybe vehető támogatások tekintetében.
Profi pályázatírók
Az uniós tagsággal összefüggő új szolgáltatás a pályázatfigyelés, tanácsadás és a pályázatírás. Az előbbi ingyenes, az utóbbit – a közgazdasági titkárság irányításával – profi, szerződéses pályázatírók végzik, méghozzá a MOSZ ellenőrzésével, gyakorlatilag "kulcsrakészen". Szintén új szolgáltatás, hogy a szervezetnek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) rendelkezésére bocsátotta az uniós támogatások megpályázásához szükséges, úgynevezett blokktérképeket, és ezeket a megyei szervezeteknél, illetve az integrátorvállalkozásoknál a kistermelők is megtekinthetik, összehasonlíthatják a saját adataikkal, megelőzve ezzel az MVH esetleges újabb kiegészítő adatkérését.
Hasonlóképpen fontos a képzési szolgáltatás. A tagok számára az ingyenes téli, 4-5 napos képzést megyénként (régiónként) szervezik meg. Az évközi képzés folyamatos, a tagoknak kedvezményes, csak az ellátást kell megfizetniük. E kurzusok témája többnyire az éppen aktuális problémákhoz kötődik (az utólag fizetett támogatások előfinanszírozásáról például hat bank kínálatát lehetett megismerni, de szó esett már az üzemanyag- és kenőanyag-tárolásról, s várható a gabonatárolással kapcsolatos felkészülés, illetve a pályázatok kérdéskörének megtárgyalása).
Az informatika igénybevétele még nagyrészt a jövő kérdése – mondta Horváth Gábor –, mivel a rendkívül heterogén tagság ily módon egyelőre nehezen érhető el, noha már tíz éve kísérleteznek ezzel. Az idén ősszel újból nekilátnak, addig jórészt a területi irodák útján, telefonon, faxon, a kéthetenkénti Hírlevél, valamint a Számadás című hetilap útján tartják a kapcsolatot a tagsággal.
Testre szabott segítség
A Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége történetének első tíz évében elsősorban azt tartotta fontosnak, hogy szakmai javaslataival segítse a kormány és a törvényhozás munkáját, illetve közvetítő szerepet vállalt a '90-es évek elején még kialakulatlan tripartit rendszer három oldala között (ennek emlékezetes példája volt a taxis blokád). A szakszervezetekkel kötött megállapodásokat ma is fontosnak tartják – például a kollektív szerződések miatt –, ám az utóbbi időben a VOSZ is előtérbe helyezte a minél sokrétűbb szolgáltatásokat az országos és helyi információáramlástól a képzésig, az üzletipartner-közvetítéstől a nemzetközi piackutatásig.
A szövetség elnökségi tagja, Szirmai Péter elmondta: a VOSZ Szolgáltató Kht. a tagok számára térítés nélkül végez "testre szabott" pályázatfigyelést, a beadványok megírása pedig kedvezményes; e lehetőségekről havilapjuk, a VOSZ Hírek is rendszeresen tájékoztat. Azzal is segítenek a vállalkozóknak, hogy a tagjaik közé tartozó nagy üzletláncok beszállítóként előnyben részesítik a kisebb hazai cégeket. Az informálódásban sokat segít, hogy minden megyében van VOSZ-iroda, kiépített számítógépes hálózattal, amelyhez egy OFA-pályázaton nyertek támogatást.
A szövetségnek ma 40 ezer tagja van, de ebbe beleszámítandók a tagszövetségek (például az ÉVOSZ és a Menedzser Szövetség) is. A legszélesebb kört érintő szolgáltatásuk – és a legnépszerűbb "sikertermékük" – a Széchenyi-kártya, amelynek kibocsátója a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) közös tulajdonú KA-VOSZ Rt. A kártyával ma már 10 millió forintig lehet kedvezményes hitelhez jutni, ezért – a mikro- és a midihitel mellett – a kkv.-szektor egyik legkedveltebb finanszírozási eszközévé vált.
A szövetség fontos érdekvédelmi feladatának tartja, hogy részt vegyen a megyei szakképzési tanácsokban – tette hozzá Szirmai Péter –, mivel immár az MKIK is belátta, hogy köztestületi feladatait meg kell osztania az érdekképviseletekkel. A nemzetközi kapcsolatok közül érdemes kiemelni, hogy a VOSZ 1991 óta végrehajtó bizottsági tagja az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete, az ILO európai szervezetének, az IOE-nek.
Lobbizás az Unióban
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) kétségkívül a legnagyobb érdekképviselet: az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatások idetartozó vállalkozói mintegy 1,2 millió munkavállalót foglalkoztatnak. A szövetség alapszabályának megfelelően itt is létezik közvetlen tagsági viszony, de tagok lehetnek szakmai szövetségek, regionális és megyei szervezetek.
A munka a bizottságokban és szakértői munkacsoportokban zajlik, amelyek a szakmai, gazdasági és munkaadói érdek-képviseleti tevékenység főbb területei, a gazdálkodás funkciói szerint tömörítik a tagvállalatok és a tagszervezetek képviselőit. Az MGYOSZ-nak kiterjedt nemzetközi kapcsolatai vannak a legnagyobb uniós országok hasonló nemzeti szervezeteivel. A szövetség által alapított Magyar Munkaadók Nemzetközi Együttműködési Szövetsége (amelynek tagja valamennyi meghatározó hazai munkaadói szervezet) társult tagságot kapott a brüsszeli székhelyű UNICE-ben, az Európai Gyáriparos Szövetségek Szervezetében, s a vállalkozások számára meghatározó lobbitevékenységet folytat az Európai Unióban. Akilenc szervezetet ma hivatalosan az MGYOSZ képviseli.
Mindez nem csorbítja a szervezet klasszikus szolgáltatói-érdekvédelmi funkcióit – állítja Ungvárszki Ágnes, az MGYOSZ közgazdasági igazgatója. Ennek keretében mindenekelőtt információkhoz juttatják tagjaikat, majd véleményüket kérik, később pedig ezt képviselik. A törvények, jogszabályok változásairól (adó, tb, munkaügy stb.) szakértők segítségével rendszeres konzultációkat tartanak, a megjelent jogszabályokat (ilyenek például a Munka Törvénykönyvének változásai) pedig szakértői kommentárokkal együtt teszik közzé. A rendezvények a tagoknak ingyenesek, a külső érdeklődők pedig térítés ellenében vehetnek részt ezeken.
Ami az uniós tagságot illeti: az MGYOSZ-nak van képviselete Brüsszelben, amely lobbiirodaként működik. Emellett kétoldalú kapcsolatokat tartanak fenn olyan Közösségen kívüli országokkal, mint Oroszország, Tajvan, Kína, Japán. Az információkat a Magyar Gyáripar című havilapjuk, illetve honlapjuk útján juttatják el tagjaikhoz (ez utóbbinak egy részét természetesen a tagok számára kódolva). Más érdekképviseletekkel közösen elsősorban a szakképzési ügyekben lépnek fel. Segítség a bajban
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) 1989 őszén alakult, ma mintegy 500 tagszervezete van, s tagja mind a VOSZ-nak, mind az MGYOSZ-nak. Aszervezet most valódi vészhelyzetben bizonyíthatja, miként segíthet egy érdekképviselet. Immár több mint egy éve tart ugyanis a német munkaügyi hatóságok Sonderkommandójának (SoKo) akciója a Németországban dolgozó magyar – elsősorban építőipari – cégek ellen.
Koji László, az ÉVOSZ alelnöke elmondta: a külföldön munkát végző cégek 95 százaléka a német piacon tevékenykedik. Az érdekképviselet ennek megfelelő minősítőrendszert működtet, speciális rendezvényeket szervez, kiadványokat bocsát rendelkezésre, emellett saját képviseletet tart fenn Kölnben. Tagjaik előzetesen megismerhetik a kinti munkavégzéshez szükséges feltételeket, igénybe vehetik a kölni képviselet szolgáltatásait, amely kapcsolatban áll az ottani hatóságokkal. Ha valamelyik cég mégis bajba kerül, általános jószolgálati segítséget, útbaigazítást kaphat az ÉVOSZ-tól. Tájékozódni lehet arról: mire irányul az ellenőrzés, ennek mik az általános tapasztalatai, miként lehet megfelelni a jogi követelményeknek.
A külföldi építőipari munkavégzés összesen mintegy 300 magyar céget érint, amelyek évi 60 milliárd forint értékű vállalkozói forgalmat érnek el. A magyarok alapvetően hiányszakmákban dolgoznak, méghozzá általános megelégedésre. Ezt Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke és német partnere tárgyalásain is megerősítették. Uniós csatlakozásunk ellenére az építőipari-szakipari munkavégzést még ma is államközi megállapodás szabályozza Németországgal, de a havi 3800 fős kontingens alig egyharmadát tudjuk kitölteni az általános elbizonytalanodás miatt. Jellemző, hogy a tavaly ellenőrzött 23 cég közül eddig még csak hétnek az ügye zárult le, de öt társaság közben csődbe ment.
