A 2005-ös minimálbér
A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) megállapításáról szóló 327/2004. (XII.11.) Korm. rendeletet a Magyar Közlöny 188. számában hirdették ki. E szerint 2005. január 1-jétől a havi minimálbér összege négyezer forinttal emelkedik, azaz 57 000 forint. Az órabérként megállapított minimum 305 forintról 328 forintra változik.
ILO-egyezmények kihirdetése
A Magyar Közlöny 179. száma tartalmaz két ILO-egyezmény kihirdetéséről szóló törvényt. A 2004. évi CX. törvény a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló 181. számú, míg a 2004. évi CXI. törvény az anyaság védelméről szóló 183. számú egyezmény kihirdetéséről szól. (Az egyezményeket részletesen 2003. áprilisi, illetve 2004. júliusi számunkban ismertettük.)
A foglalkoztatás elősegítése
A munkaerőpiactól tartósan távol lévők, valamint a pályakezdők foglalkoztatásának elősegítése:
Lapzártánkkor kihirdetésre vár a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló törvény. Ennek alapján a munkaerőpiactól tartósan távol lévő személynek minősül a pályakezdő fiatal, a gyes, gyed, gyet, valamint az ápolási díj folyósítása megszűnését követően foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő, illetőleg az 50 év feletti munkanélküli személy.
Pályakezdő fiatal az, aki 25. életévét a foglalkoztatásra irányuló jogviszony (munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, szolgálati jogviszony stb.) létesítésekor még nem töltötte be, és tanulmányai befejezését követően létesít ilyen jogviszonyt.
A munkaerőpiactól tartósan távol lévő személy foglalkoztatása esetén kedvezmény illeti meg a foglalkoztatót, ha az illető első ízben helyezkedik el a fenti állapotok megszűnése után. Ennek feltétele, hogy a munkaadó vállalja e személy legalább 12 hónapon keresztül tartó, legalább napi 4 órás részmunkaidőben való foglalkoztatását. A foglalkoztatás első 9 hónapjára jár a munkáltató számára a kedvezmény.
A pályakezdő fiatal foglalkoztatásának kedvezménye esetében további előírás, hogy a szakképzettséggel rendelkező pályakezdő foglalkoztatására olyan munkakörben kerüljön sor, amely betöltéséhez az adott szakképzettség szükséges (ha ugyanazon fiatal több végzettséget szerez, mindegyik megszerzése után pályakezdőnek minősülhet a támogatás szempontjából, azonban a munkakörre vonatkozó feltételt mindig az utoljára megszerzett szakképzettséget figyelembe véve kell teljesíteni).
A kedvezmény alapja a munkaadó által a kedvezményezett körbe tartozó foglalkoztatottak keresete, de legfeljebb havi 90 000 forint bruttó kereset után megfizetett társadalombiztosítási járulék 9 hónapra számított összegének 50 százaléka, melyet 9 hónapnyi megszakítás nélküli foglalkoztatást követően, egy összegben igényelhet a munkaadó.
Az 50 év feletti munkanélküliek foglalkoztatásának támogatása céljából a törvény előírja, hogy a munkaadót terhelő egészség- és nyugdíj-biztosítási járuléknak, munkaadói járuléknak, valamint egészségügyi hozzájárulásnak megfelelő összeg részben vagy egészben átvállalható legfeljebb 1 évi időtartamra.
Ösztöndíjas foglalkoztatása
Speciális szabályok vonatkoznak az ösztöndíjas foglalkoztatásra. A törvény értelmező rendelkezései szerint az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony bizonyos szakmai készségek megszerzése céljából, munkatapasztalat-szerzés biztosítására, ún. egyéni szakmai programban foglalt feladatok ellátására létrejött foglalkoztatásra irányuló jogviszony, amelyet olyan munkanélküli személlyel létesítenek, aki a jogviszony létesítésének időpontjában a 30. életévét még nem töltötte be, és akinek a diplomáját ezt megelőzően legfeljebb 2 éve adták ki. Az ily módon létrejött jogviszonyt 9-12 hónapig fenn kell tartani.
Az ösztöndíjas foglalkoztatásáról szóló szerződés alapján az ösztöndíjas foglalkoztatott nem munkabért, hanem ösztöndíjat kap. A foglalkoztatási ösztöndíj mértéke havonta (teljes munkaidő esetén) nem lehet kevesebb a mindenkori legkisebb kötelező munkabérnél. Ezért az összegért cserébe köteles a foglalkoztató által kiadott feladatokat ellátni, valamint a foglalkoztató által munkatapasztalat céljából előírt szakmai megbeszéléseken, képzésben, egyéb programokon részt venni.
Az ösztöndíjas foglalkoztatásáról szóló szerződésnek része a munkatapasztalat-szerzés egyéni programja, valamint a foglalkoztató alkalmazottai közül kijelölt szakmai mentor kijelölése, aki ezt az egyéni programot elkészíti.
Az ösztöndíjas foglalkoztatott csak olyan feladatokat láthat el, amelyek a munkatapasztalat-szerzést szolgálják, s amelyek közvetlenül kapcsolódnak az egyéni programjában foglaltakhoz. Az ösztöndíjas foglalkoztatott önálló munkakör ellátásával, illetve – ha a foglalkoztató közigazgatási szerv – hatósági, igazgatási tevékenység ellátásával nem bízható meg.
Az ösztöndíjas társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak minősül. Aszemélyi jövedelemadó szempontjából az ösztöndíjas foglalkoztatottnak az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó ösztöndíja minimálbért meg nem haladó mértéke adóterhet nem viselő járandóságnak tekintendő.
Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony ideje később a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban a besorolás alapjául figyelembe veendő időszaknak számít.
Az ösztöndíjas foglalkoztatott foglalkoztatóját is megilleti a pályakezdő fiatalok foglalkoztatása után járó kedvezmény, függetlenül a pályakezdőre meghatározott életkor betöltésétől.
Foglalkoztatási tilalmak
Az ösztöndíjas foglalkoztatott köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely veszélyeztetheti a foglalkoztató jogos gazdasági érdekeit, és köteles a tevékenysége során tudomására jutó állam- és szolgálati titkot megőrizni.
Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján nem kerülhet sor a munkaügyi törvények szerinti próbaidő kikötésére, az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződéstől eltérő foglalkoztatásra, más munkakörbe átirányításra, helyettesítésre, más munkáltatóhoz kirendelésre, rendkívüli munkavégzésre, ügyeletre és készenlétre.
Ajánlólevél
Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató az ösztöndíjas részére – egyebek mellett – ajánlólevelet ad, amely tartalmazza: az egyéni programban kitűzött, valamint az ösztöndíjas foglalkoztatott által ellátott feladatok leírását, az ösztöndíjas foglalkoztatott kérésére tevékenységének értékelését, a foglalkoztató döntésétől függően az ösztöndíjas foglalkoztatott munkavégzésre való ajánlását más munkáltatók részére.
Prémiumévek Program
Szintén csak lapzártánkat követően hirdetik ki a Prémiumévek Programról és a különleges közszolgálati állományról szóló törvényt. A Prémiumévek Program és a különleges közszolgálati állomány a munkáltató működésével, a munkakör megszűnésével összefüggő ok miatti felmentés elkerülésére ad lehetőséget a közalkalmazottaknál, köztisztviselőknél. Ha a dolgozók – választásuk alapján – bekerülnek a programba, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyuk nem szűnik meg, hanem meghatározott ideig (a Prémiumévek Program esetén legfeljebb 3 évig, a különleges foglalkoztatási állomány esetén legfeljebb 1 évig) továbbra is fennáll. Ezen időszak alatt az érintett heti legfeljebb 12 órában munkára vehető igénybe, és havonta korábbi illetménye 60 százalékát kapja. A különleges foglalkoztatási állományban részt vevő személynek munkaerő-piaci képzésben is részt kell vennie.
A Prémiumévek Programot csak az veheti igénybe, aki legfeljebb 3 éven belül öregségi nyugdíjra jogosulttá válik, feltéve hogy előrehozott öregségi nyugdíjra nem jogosult, illetve csökkentett öszszegű előrehozott öregségi nyugdíjban nem részesül. Az a személy is bekerülhet a programba, aki 3 éven belül az előrehozott öregségi nyugdíjra válik jogosulttá – kivéve, ha már saját döntésénél fogva igénybe vette a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat. A különleges foglalkoztatási állomány esetében ilyen feltételt a törvény nem tartalmaz.
A második lényeges feltétel a közszférában eltöltött idő hosszához kötődik. APrémiumévek Programhoz 25 év, a különleges foglalkoztatási állományhoz csupán 10 év szükséges – ez utóbbit tehát fiatalabbak, illetve a közszférában nem olyan rég dolgozók is igénybe vehetik. Amennyiben valaki mind a Prémiumévek Programba, mind a különleges foglalkoztatási állományba bekerülhetne, csak az első lehetőséget választhatja.
A programokban eltöltött idő társadalombiztosítási szempontból jogszerző időnek számít, de a kapott 60 százalékos juttatást a nyugdíjalap kiszámításánál nem szükséges figyelembe venni (a korábbi, kedvezőbb összegű illetmény irányadó). Egyéni egészségbiztosítási járulék fizetésére szintén nem kerül sor.
A program – és ezzel együtt a jogviszony – megszűnik a nyugdíjjogosultság megszerzése esetén, vagy ha a dolgozó új munkáltatónál helyezkedik el. Emellett megszűnhet természetesen a program közös megegyezéssel, fegyelmi elbocsátással vagy áthelyezéssel, de felmentéssel nem.
A programokba 2005. január 1.-2006. december 31. között lehet bekapcsolódni. A folyósítás ideje legkésőbb 2009. december 31-éig tart.
Új reprezentativitási szabályok
Lapzártánkat követően jelenik meg a közalkalmazotti törvény módosítása is, amely elválasztja a közalkalmazotti tanácsválasztás eredményétől a közalkalmazotti területen működő szakszervezetek reprezentativitását, és azt a tagságuk, pontosabban a szakszervezeti tagok és a munkahelyen, a települési önkormányzat intézményeiben, az ágazatban, illetve országosan a közalkalmazotti szektorban foglalkoztatottak arányától függően állapítja meg.
Munkahelyi szinten valamely szakszervezet két feltétel egyikének a teljesítése esetén reprezentatív. Egyfelől, ha a közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri az önkormányzat által fenntartott munkáltatók által foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10 százalékát, vagy – másfelől – ha a közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri az önkormányzat által fenntartott munkáltatóknál az adott ágazatban, alágazatban, szakágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10 százalékát.
Területi-helyi szinten az a szakszervezet reprezentatív, amelynek közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri az önkormányzat által fenntartott munkáltatók által foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10 százalékát, vagy a közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri az önkormányzat által fenntartott munkáltatóknál az adott ágazatban, alágazatban, szakágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10 százalékát.
Ágazati szinten (ideértve az al- és szakágazati szintet is) azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni, amelynek közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri az ágazatban, al-, illetve szakágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10 százalékát.
Országos szinten az az országos szakszervezeti konföderáció reprezentatív, amelynek legalább három reprezentatív ágazati szakszervezet a tagja, és tagszervezetei a közalkalmazottak legalább 5 százalékát képviselik. (A szakszervezeti konföderáció új fogalom a törvényben, ezen ágazati szakszervezeteket, illetve ágazati szakszervezeti szövetségeket tömörítő, legalább három különböző ágazatot képviselő munkavállalói érdekképviseletet kell érteni.)
A reprezentativitás két alapvető szakszervezeti jogosultság gyakorlásának feltétele: egyfelől a konzultációé, másfelől a kollektív szerződés megkötéséé.
2005. január 1-jétől a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsában (KOMT) az országosan reprezentatív szakszervezeti konföderációk mellett az alapszabályban további konföderációk is részt vehetnek, konzultálhatnak a kormánnyal és az önkormányzatokkal.
A törvény meghatározza az ágazati, illetve az önkormányzati érdekegyeztetés szereplőit is: ágazati kérdésekben az ágazati miniszter az érintett ágazatban, alágazatban, szakágazatban működő reprezentatív szakszervezetekkel egyeztet, az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek bevonásával; területi és települési jelentőségű kérdésekben az önkormányzat az érintett helyi, illetve területi szinten reprezentatív szakszervezetekkel egyeztet az általa működtetett önkormányzati érdekegyeztető fórumban.
A törvény újraszabályozza a szakszervezetek kollektívszerződés-kötési jogosultságát. A szakszervezetet vagy a szakszervezeteket a törvény akkor tekinti kollektív szerződés kötésére automatikusan alkalmasnak, ha a taglétszáma, illetve -ugyanazon a szinten több szakszervezet egymás melletti létezése esetén – az együttes taglétszámuk eléri a 25 százalékot. Ennek hiányában a kollektív szerződésről szavazni kell. A szavazás akkor érvényes, ha azon a közalkalmazottak legalább 50 százaléka részt vesz.
A reprezentativitás meghatározásához szükség van a szakszervezeti taglétszám megállapítására, erről rendelet alkotására hatalmazza fel a törvény a kormányt.
Miután a korábbi közalkalmazotti tanácsok mandátuma 2004. október 31-ével lejárt, s emiatt sor került az új közalkalmazotti tanácsok megválasztására, egyelőre ezek eredménye alapján kell meghatározni a reprezentativitást. 2005. március 30-ával mind a régi, mind az új szabályok alapján megtörténik a reprezentativitás meghatározása, ám mindaddig, amíg a most megválasztott közalkalmazotti tanács meg nem szűnik, az új, taglétszámra alapozó reprezentativitásból kiindulni nem lehet. Legkésőbb 2008. március 31-én azonban már egységesen az új szabályok irányadóak. Mindezek az előírások lehetővé teszik, hogy az új rendszerre fokozatosan történő átállás zökkenőmentes legyen.
A szakképzési hozzájárulás módosulásai
Módosultak a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság tagjainak delegálására vonatkozó szabályok. Korábban az e körbe tartozó szervezetek tekintetében az OÉT az országos gazdasági kamarák egyetértésével tett javaslatot a személyekre. 2004. december 5-től az OÉT javaslattételi joga mellett a területi gazdasági kamarák megállapodásuk alapján legalább 2 tagot delegálnak. Az új bizottságot első ízben legkésőbb 2004. december 15-ig kellett összehívni.
Az Oktatási Minisztérium a Magyar Közlöny 180. számában tette közzé tájékoztatását a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos bejelentkezési kötelezettségről, illetőleg a 2004. évi hozzájárulás elszámolásáról, bevallásáról és kifizetéséről.
A tájékoztató előírja, hogy a gyakorlati képzés szervezése érdekében megkötött együttműködési megállapodást vagy tanulószerződés létrejöttét a gazdálkodó szervezetnek 30 napon belül kell bejelentenie az Oktatási Minisztérium alapkezelő igazgatóságán.
Az ilyen gazdálkodó szervezeteknek 2005. február 15-ig kell az elszámolást az OM részére megküldeniük. A tényleges költségek alapján történő évközi visszaigénylésre negyedévente van lehetőség. Ha a gyakorlati képzés szervezése mellett áll fenn – a különbözet tekintetében – további befizetési kötelezettség, azt szintén 2005. február 15-ig kell befizetni. További információk a www.omai.hu honlapon találhatók.
Megváltozott munkaképességű dolgozók bérének új számítása
Amennyiben a megváltozott munkaképességű dolgozó számára kedvezőbb, az igény éves felülvizsgálatakor korábbi átlagkeresete helyett a munkáltatónál azonos munkakörű, szakképzettségű és gyakorlati idővel rendelkező dolgozók megelőző évben kimutatott átlagkeresetét kell figyelembe venni. A január 1-jétől hatályos, a 190. számú Magyar Közlönyben megjelent 27/2004. (XII. 14.) FMM-ICSSZEM-PM együttes rendelet módosítja a megváltozott munkaképességű dolgozót alkalmazó, gazdálkodó szervezet dotációigénylési rendszerét.
Társadalombiztosítási változások
A kormány a 328/2004. (XII. 11.) Korm. rendeletben részben módosította a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról rendelkező 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendeletet.
A magán-munkaközvetítő ügynökségekről
Az Országgyűlés a 2004. évi CX. törvénynyel kihirdette a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája által elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló 181. számú Egyezményt. A 181-es számú Magyar Közlönyben közzétett, 2004. szeptember 19-étől alkalmazandó Egyezmény szempontjából a "magán-munkaközvetítő ügynökség" elnevezés bármely olyan, az állami hatóságoktól független természetes vagy jogi személyt jelenti, aki, illetve amely az alábbi munkaerő-piaci szolgáltatások közül legalább egyet nyújt:
– olyan szolgáltatások, amelyek egybevetik a meghirdetett állásokat és az állásjelentkezéseket anélkül, hogy a magán-munkaközvetítő ügynökség félként jelenne meg az ebből származó munkaviszonyban,
– munkavállalók alkalmazását képező szolgáltatások,
– egyéb, álláskereséssel kapcsolatos szolgáltatások.
Az Egyezmény minden magán-munkaközvetítő ügynökségre és – a tengerészek felvétele és állásba helyezése kivételével – a munkavállalók minden kategóriájára és a gazdaság minden ágazatára vonatkozik.
Alapkamat-változás
A 9/2004. (XII. 20.) MNB rendelet szerint a jegybanki alapkamat mértéke 2004. december 21-től 9,50%.
