A feladat nagyságát a Központi Statisztikai Hivatal egyik 2002-ben készült vizsgálata is jelzi. Eszerint a tartósan egészségi problémával, fogyatékossággal élő munkavállalási korúak száma több mint 650 ezerre tehető, azonban csak 13 százalékuk foglalkoztatott. ANemzeti Foglalkoztatási Akcióterv, amely nagy hangsúlyt helyez a hátrányos helyzetűek problémáinak kezelésére, mintegy 600 ezerre becsüli a roma népességet. Utóbbiak foglalkoztatottsági szintje a fele, munkanélküliségi rátája három-ötszöröse a nem roma lakosságénak. Hátrányos helyzetűek az alacsony iskolai végzettségűek is, olyannyira, hogy 2003-ban a nyolc osztályt el nem végzettek körében a munkanélküliségi ráta 6,4 százalékkal volt magasabb a teljes 15-64 éves korcsoporténál. És akkor ott vannak még a tartósan állástalanok, a hátrányos régiókban élők, a gyesről, gyedről munkába visszatérni kívánó nők, a 45-50 éven felüliek, a pályakezdő munkanélküliek, a halmozottan hátrányosak. Mindennek tükrében Magyarországon – a munkáltatók bevonásával – kiterjedt támogatási rendszer igyekszik segíteni a hátrányos helyzetűeken, és nem is eredménytelenül.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) kiemelten foglalkozik azokkal a hátrányos helyzetű emberekkel, akik valamiképpen maguk is részesei kívánnak lenni a munkaerőpiacnak – hangsúlyozza Fekete László, a Foglalkoztatási Hivatal főosztályvezetője. Felkészítésükben és elhelyezkedésük segítésében egyaránt közreműködik, a többi között képzéssel és különböző aktív eszközökkel, a munkavállalók és munkaadók egymásra találásának ösztönzésében, illetve a hátrányos helyzetűeknek megfelelő munkahelyek felkutatásában és újak létesítésében.
Bevált és új támogatási formák
A megyei munkaügyi központokban és a fővárosban 2002-től például a Munkaerő-piaci Alap (MPA) forrásaiból csaknem 40 programot indítottak, mintegy négyezer résztvevőnek, majd 2004-ben ezekhez újabbak társultak. A legtöbb célja a hátrányos helyzetűek, közöttük a roma állástalanok, a pályakezdők, valamint a tartósan munkanélküliek elhelyezkedési lehetőségeinek javítása volt, de eredményesek a nők, a gyesről viszszatérők, a megváltozott munkaképességűek vagy például a gyermekvédelmi intézetekben nevelkedettek munkához jutását segítő programok is.
A jogszabályok 2000-ben teremtették meg a munkaügyi szervezet számára a munkaerő-piaci programok kidolgozásának és alkalmazásának a lehetőségét. Azóta bebizonyosodott, hogy a hátrányokkal indulók foglalkoztathatóságának javítása, munkába helyezése a szolgáltatások és az aktív támogatási eszközök jól végiggondolt, az igények szerint megtervezett kombinációjával lehet eredményes – véli a főosztályvezető. Aprogramok keretében a szolgálat munkatársai szükség szerint együtt alkalmazzák a különböző eszközöket is, például a tanácsadást, a személyes, mentori támogatást, a tréninget, a felzárkóztató és a szakmai képzéseket, valamint az anyagi segítséget.
Nehéz helyzetű régiók
Fekete László szerint a foglalkoztatás bővítését szolgáló formák közül a közhasznú foglalkoztatás, a közmunka, valamint a bér- és járulékátvállalás különösen népszerű. Ez utóbbi elsősorban a tartósan munkanélküliek és a pályakezdők munkaerő-piaci hátrányait hivatott mérsékelni. A munkaadók számára előnyös, hogy a támogatásokat a munkaerő-piaci program keretében, a projekt teljes időtartama alatt igénybe vehetik, s hogy több eszköz egyidejűleg is alkalmazható.
A bér- és járuléktámogatást zömmel kis- és egyéni vállalkozók pályázzák meg és nyerik el. Különösen fontos a támogatások szerepe a hátrányos helyzetű országrészekben, például a kelet-magyarországi régióban.
A főosztályvezető szerint az állami munkaügyi szolgálatnál az utóbbi időben a pályakezdők és az inaktívak kerültek a figyelem előterébe, azok, akik kereső foglalkozást szeretnének találni. Velük kapcsolatban az általános, a minden munkanélkülire érvényes teendők mellett különleges feladat szakmai felkészítésük valamely konkrét állás betöltésére.
A 2004-ben összeállított Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv külön fejezetben foglalkozik a hátrányos helyzetű munkavállalókkal, és megszabja a feladatokat is. Ennek jegyében terjesztette például az év végén az Országgyűlés elé a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter azt a javaslatot, miszerint 2005-től a pályakezdőket, a gyesről, gyedről visszatérőket és az 50 év felettieket alkalmazók bér- és járuléktámogatást kaphassanak.
OFA-pályázatok
A hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának támogatási forrásai a Munkaerő-piaci Alapból, illetve az Unió szociális alapjából több úton jutnak el az érintettekhez, a munkavállalókhoz, illetve a munkaadókhoz. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat mellett a másik nagy ellátórendszer az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA), amelyet 1992-ben a munkaügyi miniszter hozott létre alapítványként és alakított át 1997-ben közalapítvánnyá. Az OFA egyik fő feladata az úgynevezett nonprofit szervezetek és elsősorban a foglalkoztatási célú kezdeményezéseik támogatása, pályázatok révén.
Székely Gabriella ügyvezető igazgató szerint az állástalanok egy részének helyzetén jól tud segíteni az Állami Foglakoztatási Szolgálat a maga eszközeivel, kevésbé képes azonban enyhíteni a hosszú ideje tartós munkanélküliek, azaz a kifejezetten hátrányos helyzetűek sorsán. Ők gyakran kedvezőtlen munkapiaci helyzetű településeken, régiókban élnek.
A projekteket évente úgynevezett programtervbe sorolják és az MPA-val közösen határozzák meg, hogy mely célcsoportokat állítsák előtérbe. 2003-ban például összesen 27 program keretében nyújtottak támogatást, mintegy 43 ezer hátrányos helyzetű munkavállalót vonva be a képzésekbe és elhelyezkedésüket segítve. Több, az előző években már kipróbált kezdeményezést folytattak, zártak le vagy újakat indítottak. Ilyen volt több romaprogram vagy a fiatalok munkaerő-piaci integrációját segítő KID, az Új Esély, a tartós foglalkoztatást segítő Újra Dolgozom, a Rátalál(l)ás.
2004-ben a 45 év feletti mezőgazdasági munkavállalók foglalkoztatására, illetve álláshelyeik megőrzésének támogatására hirdettek pályázatokat. Különösen fontosnak ítélték a kisvállalkozások felkészítését az uniós csatlakozásra és a halmozottan hátrányos családok segítését, azokét, ahol az apa, az anya és a fiú is munkanélküli. Voltak pályázataik a megváltozott munkaképességűeknek és a roma állástalanoknak, azonkívül több éve működik számukra egy külön speciális program is. Ez utóbbi civil szervezeteik kezdeményezéseit segíti akkor, ha munkanélküliek elhelyezésére vállalkoznak. 2003 végén, 2004 elején indult el a roma munkanélküliek közoktatási intézményekben történő képzésének és egyben pedagógiai asszisztensként való foglalkoztatásának a programja. Ez 40 helyen 60 résztvevővel zajlik, olyan településeken, ahol sok a roma tanuló.
Fejlesztőprogramok
Tartósan munkanélküliek számára hátrányos kistelepüléseken indítottak úgynevezett fejlesztőprogramokat, amelyek révén az ebbe bekapcsolódók lakóhelyük megszépítéséért, építési értékeik megőrzéséért, foglalkoztatási célú átalakításáért tevékenykednek.
A pályázók között megtalálhatók mikro-, kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek, s a kutatási pályázatoknál kutatóhelyek. Az ügyvezető igazgató külön felhívja a figyelmet a civil szervezetek szerepére. Jellemző, hogy 2003-ban például a támogatott programok egyharmadát nonprofit szervezetekkel közösen valósították meg.
Az anyagi lehetőségek meglehetősen szűkösek. A hátrányos helyzetűek foglalkoztatását elősegítő programokra 2004-ben az OFA-nál az előző évihez hasonló összeg, mintegy 1,2 milliárd forint állt rendelkezésre, s 2005-ben is körülbelül ennyire számítanak. Megnyíltak azonban az uniós pályázati lehetőségek is, amelyek ennek az összegnek a megsokszorozását teszik lehetővé.
A tapasztalatok szerint az OFA-pályázatok nyerteseinek döntő többsége meg tudja valósítani vállalásait. Ezek egy része szolgáltatási jellegű, azaz a szervezetek arra vállalkoznak, hogy elhelyezik a munkapiacon az embereket. Az OFA munkatársai három hónap elteltével megnézik, hogy még az eredeti munkahelyen dolgoznak-e a munkavállalók, és ha igen, eredményesnek minősítik az erőfeszítéseket. A foglalkoztatási programoknál egyébként a mérce a 12 hónapos foglalkoztatás.
Ami a 2005. évi terveket illeti: az ügyvezető igazgató szerint továbbra is elsődleges feladat a romák és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, illetve előtérbe kerülnek a pályakezdők, valamint a 45 év felettiek. Újdonságként a szociális gazdaság francia modelljének magyarországi adaptációjára terveznek kísérleti programot. Ennek lényege, hogy a munkáltatók, a munkanélküliek és a munkaerő-kölcsönzők együttműködésével próbálnak segíteni a hátrányos helyzetűeknek.
PHARE-projektek a régiókban
A munkaerőpiac területi különbségeinek mérséklése egyike az Európai Unió által meghatározott legfontosabb feladatoknak. Érvényes ez hazánkra is, hiszen míg 2003-ban például a Nyugat-Dunántúlon csaknem 62 százalékos volt a foglalkoztatási ráta, addig Észak-Magyarországon alig haladta meg az 51 százalékot, s a különböző országrészek között a munkanélküliségi mutatókban is nagyok az eltérések.
Az elmúlt években a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásának egyik legbővebb forrása az EU PHARE előcsatlakozási alapja volt. A PHARE-program csatlakozásunkkal a befejezéséhez közeledik és átadja a helyét a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjain keresztül elérhető pénzeszközöknek, például az Európai Szociális Alapnak. Ennek révén megsokszorozódik az e célra felhasználható pénz.
A kifutó és az új projektek többségét 2000 őszétől az ESZA Kht. kezeli. Mint Bartal Attilának, a foglalkoztatási és az oktatási tárca által alapított közhasznú társaság egyik programvezetőjének a tájékoztatásából kiderül, a folyamatban lévő programok közül több mostanában zárult. Kettő, a fogyatékkal élők megsegítéséről, valamint a hátrányos helyzetűek képzéséről és foglalkoztatásáról szóló már befejeződött, a harmadik öszszesítése 2006 végére készül el. Az előbbi projektek kedvezményezettjei mások mellett a hátrányos térségekben élő fogyatékosok, fiatal munkanélküliek és romák voltak, a "Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen" címűre főképp önkormányzatok pályáztak. Több tízmillió eurós támogatásra szerződtek, s főleg helyi szolgáltatásokba, közhasznú munkákba, közérdekű feladatokba vonják be a nehéz sorsúakat.
A közelmúltban ért véget "A fogyatékkal élő emberek munkaerőpiacra jutásának elősegítése" elnevezésű program. Ez részben PHARE-, részben MPA-keretből, összesen 5 és fél millió euróval támogatja három hátrányos régióban, Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön és Dél-Alföldön a többi között a fogyatékosok és a megváltozott munkaképességűek szak- és átképzését, a terápiás foglalkoztatás feltételeinek megteremtését, illetve a hátrányos helyzetűek tényleges foglalkoztatását.
Az elfogadott 15 pályázat révén csaknem 200 hátrányos helyzetű munkavállaló jutott álláshelyhez, összesen két és fél évig. A programba bevont dolgozók remélhetőleg a projekt lezárultával is ott maradnak a munkahelyükön. A tapasztalatok szerint a foglalkoztatási programok egyik nagy haszna ugyanis, hogy a külső segítség révén egymásra talált munkaadók és munkavállalók között gyakran tartós, hosszú évekre szóló emberi és munkakapcsolat alakul ki.
Munkában a pályakezdők
A 15 magasan képzett szakembert foglalkoztató, informatikai szolgáltatásokra szakosodott kisvállalkozás, az óbudai EuroSand Computer Kft. a pályakezdő fiatalok munkába állását segítő OFA programok közül pályázott meg egyet. Kígyós Attila ügyvezető igazgató nem tagadja, hogy piacképes, számításokkal igazolt fejlesztési elképzeléseik megvalósításához kerestek valamilyen pénzügyi megoldást, ám korántsem magyarázható csupán ezzel, hogy 2001-ben az OFA-nál kötöttek ki.
Azt tapasztalták, hogy a munkaerő-piaci igények és a felsőoktatási szakemberképzés diszharmóniája, valamint a gazdasági recesszió miatt időnként még az informatikusok elhelyezkedése is nehézségekbe ütközik, ők is segítségre szorulnak tehát. Másrészt úgy gondolták, hogy a maguk által nevelt, elképzeléseikkel azonosulni tudó fiatalokkal tudnának igazán ütőképes gazdasági szervezetet létrehozni.
Öt pályakezdőt alkalmaztak, három hónapos felkészítő időszak után a pályázat feltételeinek megfelelően tizenkét hónapra. Bérre és járulék-hozzájárulásként a közalapítványtól összesen 7,5 millió forint támogatásban részesültek, amihez a kft.-nek is hozzá kellett tennie a maga 25 százalékos önrészét. Az öszszesen tizenöt hónap után valójában megválhattak volna újdonsült munkatársaiktól, de ezt két okból sem tették meg. Mindenekelőtt azért nem, mert felvételükkel egyik "mellékes" céljuk éppen egy jó csapat kialakítása volt, azonkívül az OFA szakemberei jelezték: további pályázatokon csak a létszám megtartásával vehetnek részt. Márpedig ők szerették volna folytatni az együttműködést. A második körben a fiatal szakemberek továbbképzésére, a harmadik körben az EuroSand Computer Kft. minősítéséhez kértek támogatást. Az előbbi sikerrel járt.
Emberség és gazdasági haszon
Kígyós Attilának az a véleménye, hogy az OFA pályázatai nélkül ma a korábbinál kevesebb fiatal munkavállaló folytathatna keresőfoglalkozást; esetükben öttel bizonyosan kevesebben. És talán többel is. Kérdés ugyanis, hogy kizárólag a maguk erejéből sikerült volna-e a gyenge mikrovállalkozásból kisvállalkozássá válniuk.
Az ügyvezető igazgató – mint mondja – mérlegeli azt is: ha ő lenne a közalapítvány valamelyik íróasztalának a másik oldalán, mit tenne, netán mit tenne másként, hogy a nemes szándékú kezdeményezések, programok, pályázatok még teljesebben célba érjenek. Mindenekelőtt a hátrányos helyzetűek foglalkoztatására fordítható keretet növelné meg. Mert – és ezt a saját cégéhez hasonló példák is igazolják – ez a pénz nemcsak az elesett emberek életminőségét javítja, hanem gazdaságilag is jó hatásfokkal kamatozik.
Nagyobb keret esetén feltehetően a megpályázható pénzforrások is növekednének, hosszabb időszakra szólna a támogatás, és a projekt lezárulása után is fennmaradhatna – persze korlátozott ideig – némi anyagi segítség. Kígyós Attila külön keretet hozna létre és speciális programot állítana össze a tíz fő körüli kis- és középvállalkozások számára, amelyek készek a hátrányos helyzetűekkel törődni. Vélhetően több tízezer ilyen vállalkozás akadna, s ha egyenként csak egy-két új munkahelyet teremtenének, már ezzel észrevehetően változna az országos foglalkoztatási statisztika. Mindemellett attól sem kellene tartania senkinek, hogy ezek az üzemek – gondolva egyet – kivonulnak az országból.
Információs centrumokAz idei évben országossá válhat a fogyatékosok elhelyezkedését segítő rehabilitációs információs centrumok hálózata. A 20 megyei munkaügyi központból 16 már ügyfélbarát és akadálymentes. Évente több mint tízezer fogyatékkal élő ember tud elhelyezkedni a nyílt munkapiacon a munkaügyi központokban működő rehabilitációs információs centrumok (RIC) segítségével. A jelenleg 16 megyében működő RIC központokban akadálymentesen érhetőek el a munkaügyi központok szolgáltatásai. A rehabilitációs információs centrumok létrehozása mellett a kommunikációs akadálymentesítés támogatásával kívánja segíteni a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, valamint az informatikai tárca. Ennek keretében 2004-ben második alkalommal hirdettek pályázatot az ÁFSZ intézményei részére. A 49 millió forintos program célja, hogy a munkaügyi központokban rendelkezésre álló szolgáltatásokhoz és információkhoz a fogyatékkal élők ugyanúgy hozzáférjenek, mint az egészségesek. A vak emberek számára 11 megyei központban, 28 munkaügyi kirendeltségben és egy regionális képző központban szoftvert vásároltak, ami a számítógépeken olvasható szöveget kihangosítja. A nagyothalló ügyfeleknek 11 megyei központban, 40 munkaügyi kirendeltségben és 2 regionális képző központban építettek be olyan készüléket, amely az emberi beszédet emeli ki a háttérzajokkal szemben. Amunkaügyi központok emellett erősítették a kapcsolatukat a regionális jelnyelvi tolmácsközpontokkal. Több pályázó könnyíti meg a tájékozódást értelmileg akadályozott ügyfelek számára táblák, piktogramok és könnyen érthető kiadványok segítségével. 2005-ben egy újabb pályázati fordulóval mindkét kezdeményezés – a rehabilitációs centrumok és kommunikációs akadálymentesítés – országossá bővülhet. |
Átalakul a támogatási rendszerA fogyatékkal élők és a megváltozott munkaképességűek sokszor a minimálbér összegét sem kapják meg munkájukért. A 2007-re életbe lépő támogatási rendszer célja az lesz, hogy a bértámogatásokat csak a munkabérekre lehessen kifizetni. Bevezetik a foglalkoztatók akkreditációját, illetve a pénzfelhasználás rendszerszerű ellenőrzését is. Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a témában tartott decemberi sajtótájékoztatón elmondta: van olyan munkáltató, amelyik a minimálbér 3,6-szorosát veheti fel az ilyen típusú foglalkoztatásra – az átlag a minimálbér 1,5-2-szeresét –, ennek ellenére mégis előfordul, hogy az arra rászorulók még a legkisebb bér összegét sem kapják meg munkájukért. Előfordul az is, hogy a munkáltatók nem valóságos munkavégzésért veszik fel a támogatást, csak papíron foglalkoztatnak, vagy alibi munkát végeztetnek – a támogatásból szerény összeget juttatva az arra rászorulóknak. A cél az, hogy a fogyatékkal élőket és megváltozott munkaképességűeket valóságos foglalkoztatást biztosító munkáltatók alkalmazzák. Garzó Lilla, a tárca helyettes államtitkára elmondta: 2003-ban 46 milliárd forintot használtak fel a fogyatékkal élők támogatási rendszerére, 2004-ben pedig több mint 60 milliárd forintot. Ahhoz, hogy igazságosabb rendszert tudjanak bevezetni, mérsékelni kellett a 2005. évi támogatási összeget, ezért ennek felső határát 52 milliárd forintban határozták meg. Balogh Zoltán, a Védett Szervezetek Országos Szövetségének elnöke kiemelte: hazánk alul marad a nyugat-európai átlaghoz képest, hiszen az 500-600 ezer fogyatékkal élő, illetve megváltozott munkaképességű közül körülbelül 10-12 százalék jut rendszeres munkához. Az új támogatási rendszert 2007-re vezetik be fokozatosan. Addigra már megoldott lesz, hogy a bértámogatást külön biztosítsák, és azt csak a keresetek kifizetésére lehessen felhasználni. Normatív módon külön juthatnak majd hozzá a munkaadók az ilyen foglalkoztatás többletköltségeihez, illetve az új munkahelyek létrehozásának, fejlesztésének támogatásához. A támogatott foglalkoztatók közé 2006-ban bekerülhetnek az önkormányzatok és a civil szervezetek elsősorban azért, hogy ne csak elkülönült, hanem a hagyományos álláshelyeken történő foglalkoztatást is ösztönözzék. A változás fontos eleme továbbá, hogy a szociális ellátórendszer terápiás foglalkoztatottainak támogatását egy külön finanszírozási rendszerben végezzék. Ez körülbelül 10 ezer személyre vonatkozik majd. Ennek intézményrendszerét 2006-ig kell kialakítani. Ahhoz, hogy a támogatásokat valóban a rászorulók kapják meg, bevezetik a foglalkoztatók akkreditációját, illetve a pénzfelhasználás rendszerszerű ellenőrzését. További elvárás, hogy ez a foglalkoztatás igazodjon az európai uniós versenyszabályokhoz is |
