Szakmánként eltérő kereseti pozíciók

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 15.) vegye figyelembe!

A cégek mozgástere gazdálkodásuk függvényében vált

Megjelent A Munkaadó Lapja 81. számában (2004. november 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A legfrissebb statisztikák szerint a magyar munkavállalók az uniós átlagbér harmadát keresik, miközben a hazai termelékenység az uniós átlag 61 százaléka. Arra lehet számítani, hogy 2020-ra is alig felét érhetjük el az EU-s átlagfizetésnek. Bérpolitikai szakértők úgy látják, az államháztartási célok mostani korrekciójával végképp elszáll az az uniós csatlakozással is táplált remény, hogy a bérek és a jövedelmek néhány év alatt felzárkózhatnak az EU-átlag közelébe. Az előző évek osztogatásával a kormány gyakorlatilag minden lehetőségét kimerítette; a reálkeresetek a ciklus végéig legfeljebb évi 1-2 százalékkal növekedhetnek.

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban - az idén is - már a nyár végén megkezdődtek a tárgyalások a jövő évi országos bérajánlásról, valamint a minimálbér összegéről. Az induló javaslatok mindkét tétel esetében jelentős különbséget mutattak: míg a kormány és a munkaadók a bruttó átlagkeresetek 4,5 százalékos emelését tartották indokoltnak a versenyszférában, a szakszervezetek bruttó 6-8 százalékos bérajánlást szorgalmaztak. Ez utóbbi - éves szinten 4,5 százalékos inflációval, valamint az adórendszerben tervezett változások hatására a reálbér-pozíció átlagosan két százalékot meghaladó javulásával számolva - a várható gazdasági növekedésnek megfelelő 4-4,5 százalékos reálbérnövelést eredményez.

Nehézkes megállapodás

A bérfelzárkózás szempontjából nem lényegtelen, hogy a GDP-t közelítő mértékben emelkedjenek jövőre a fizetések, hiszen 2004-ben a reálbér-növekedés mindössze 0,3 százalékos volt. Noha a kormány még tavaly ősszel 7-8 százalékos bruttó keresetnövelési bérajánlásról állapodott meg a szociális partnerekkel az OÉT-ben, a Központi Statisztikai Hivatal első hat hónapi adatai azt mutatják, hogy nemzetgazdasági szinten bruttó 8,6 százalékkal emelkedtek a bérek. Avállalkozási szférában 10,1, a költségvetési intézményeknél 6,3 százalékos a növekedés. Ez azt jelenti, hogy míg a vállalkozói szférát 1,1 százalékos reálkereset-emelkedés jellemzi, addig a költségvetési szféra 1,1 százalékos csökkenést szenvedett el.

Az idei keresetnövekedésről készített felmérés szerint az idén a cégek többségénél csak hosszasan elhúzódó tárgyalássorozat után sikerült megkötni a bérmegállapodást. A munkáltatók a korábbiaknál is gyakrabban hivatkoztak arra, hogy mozgásterüket a gazdálkodás eredményei határozzák meg.

A mezőgazdaságban az üzemek rendkívül rossz helyzete nehezítette a béralkut. A versenyszférában viszont előfordult - s ez kedvezőnek tekinthető tapasztalat -, hogy a bérmegállapodásokban egyes munkahelyeken preferált csoportokat jelöltek meg, amelyek tagjai garantáltan az átlagot meghaladó béremelésben részesültek. E körbe tartoznak a korábbi bértorlódások miatt hátrányos helyzetbe került munkavállalók: például a fizikai kategóriákba tartozók (mások mellett a sütőiparban, a postán), valamint az ötven éven túli munkavállalók. Megfigyelhető volt az is, hogy a munkáltatók egy része az étkezési hozzájárulás növekményét vagy a magánszemélyeknek legfeljebb évi három alkalommal adómentesen adható ötezer forintos ajándékot beszámították a keresetnövekedés mértékébe. Miként az is előfordul, hogy a munkaadók önsegélyező pénztárakon keresztül adják ki a keresetnövekedés egy részét, így ugyanis a megcélzott nettó érték kisebb bruttó kifizetésével érhető el.

Ugyanakkor a menedzsment bérmegállapodásoktól eltérő munkajövedelme gyakran súlyánál fogva is megemeli a cégek kereseti mutatóit, s befolyásolja a versenyszféra egészére vonatkozó reálkereset szintjét.

Kereseti arányok

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) kimutatása - amely tíz ország adatait hasonlítja össze - nem okozott különösebb meglepetést. Hollandia kivételével valamennyi vizsgált államban a pénzügyi szakembereket fizetik meg a legjobban: Észtországban például ebben a szakmában a nemzetgazdasági átlag több mint kétszeresét keresik az alkalmazottak. Hollandiában egyébként a bányászok szerepelnek a kereseti ranglista élén, a pénzügyiek a harmadik helyre szorultak, alig a nemzetgazdasági átlag fölötti fizetéssel.

Rendkívül változatos képet mutat az egészségügyi és szociális ellátás szektorának országonkénti összehasonlítása. Szlovéniában például a negyedik legjobban megfizetett terület ez, Lengyelországban a tizenharmadik, Finnországban a tizenkettedik - lényegesen a nemzetgazdasági átlag alatti bérrel -, Magyarországon a nyolcadik helyet foglalja el. A kereskedők Szlovákiában a hetedik legjobban keresők kategóriájába tartoznak - a nemzetgazdasági átlagot 45 ezrelékkel meghaladó fizetéssel -, Svájcban a kilencedikek - csaknem egy tizeddel lemaradva a nemzetgazdasági átlagtól -, Magyarországon - csakúgy, mint Lengyelországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban - a tizenkettedikek a keresőlistán.

Azt ma még nem tudni, hogy 2005-ben a hazai ágazatok bérszínvonala hol helyezkedik majd el a nemzetközi öszszehasonlításban. A kormány álláspontja szerint három-négy százaléknál nem emelkedhetnek jobban a reálbérek. Kormányzati szakértők a reálkeresetnél számításba vették az adóváltozások hatását, amit ma két százalékra prognosztizálnak. Aszakszervezetek követelése közel állt a kormányzati ajánlathoz, ugyanis a GDP várható növekedésével megegyező, négyszázalékos reálbér-növekedésről és a számításaik szerint ehhez szükséges bruttó hat-nyolc százalékos béremelésről kívántak megállapodni.

A munkaadók nem engedtek a bruttó 4,5 százalékos keresetemelésre vonatkozó elképzelésükből, azt hangoztatva, hogy a gazdaság teljesítménye ennél többet nem enged meg. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke például az OÉT ülésén kifejtette: az adók és a járulékok jövő évi változásaival lényegében nem javul a vállalkozások helyzete, s a velünk csatlakozott uniós országokban már mindenhol gyorsabban növekszik a gazdaság, mint nálunk. Ha így folytatjuk, lemaradunk a versenyben. Lapzártánk időpontjában a szakszervezetek bruttó 6,5, a munkaadók - sávosan - 5,5-6,5 százalékos keresetemelést javasoltak.

A megszorítások éve

Az a feltevés, miszerint 2005 a megszorítások éve lesz, kitűnik a költségvetés közszférára vonatkozó fejezetéből is. Bár Draskovics Tibor pénzügyminiszter több fórumon is megerősítette, hogy a közalkalmazottak és a köztisztviselők fizetése jövőre a vállalkozói szférában dolgozókra vonatkozó országos bérajánlás mértékével azonosan emelkedik, a büdzsé szerint az állam nem fedezi majd a köztisztviselők hatszázalékos béremelését, sőt még a tizenharmadik havi fizetést is az őket foglalkoztató intézményeknek kell kigazdálkodniuk. A közalkalmazottaknak a kormány összesen nyolcszázalékos fizetésemelést helyezett kilátásba, kétséges azonban, hogy a közintézményeket fenntartó önkormányzatok többsége ezt képes-e teljesíteni. Ez pedig előrevetíti, hogy -csakúgy, mint az idén - több ágazatban nem emelkednek majd a bérek a megállapodás szerinti mértékben.

A helyzet azért is kelt feszültséget a közintézményekben, mert a kormány az idén sem vállalt garanciát a közszférában dolgozók hatszázalékos béremelésére. Emiatt a közszolgálati szakszervezetek februárban sztrájkbizottságot alakítottak, így kényszerítve tárgyalóasztalhoz a kormányt. S bár jelentős előrelépés máig nem történt a tárgyalásokon, a KSH első féléves adatai azt mutatják, hogy a költségvetési szféra mintegy 800 ezer dolgozójának átlagban 6,3 százalékkal nőtt a keresete, ami nettó értékben 5,9 százalékot jelent. Vagyis a közszolgák az inflációt figyelembe véve 1,1 százalékos reálkereset-csökkenést szenvedtek el. Apénztelenség különösen az egészségügyben, a szociális területen és az oktatásban dolgozókat sújtja, a hivatalos statisztika szerint fizetésük csupán 3,5-4 százalékkal lett több, mint a tavalyi.

A minimálbér hatása

A minimálbéren történő foglalkoztatás Magyarországon több ágazatban is meghatározó. Az előző kormányzati ciklusban a legkisebb bér drasztikus - 25 500-ról 40 ezer, majd 50 ezer forintra - emelése különösen a könnyű- és a feldolgozóiparban okozott komoly működési gondokat. A Foglalkoztatási Hivatal felmérése szerint az 58 ezer forintra emelt legkisebb kereset a vállalkozási szférában 507 ezer munkavállalót - az e körben foglalkoztatottak 27 százalékát - érintené, a feldolgozóiparban a dolgozók 26 százaléka - 174 ezren - tartozik ebbe a kategóriába. A mezőgazdaságban is meghatározó a minimálbér: az itt dolgozók 30 százaléka kapja munkájáért a legkisebb bért. Ha viszont 58 ezer forint lenne a minimálbér, az az agrárágazatban munkát vállalók 40 százalékát érintené. A textilipari munkások 61 százaléka - 42 ezren - kap jövőre minimálbért, ha annak összegét 58 ezer forintra emelik.

Az OÉT-tárgyalások során az álláspontok sokat közeledtek. Végül a munkaadói oldal 57000, a szakszervezeti oldal 57500 forintos legkisebb bért tartott elfogadhatónak.

A legkisebb bért érintő megállapodás fontosságát jelzi, hogy több szociális juttatást is ehhez az összeghez viszonyítanak. Emellett a közalkalmazotti bértábla A1-es kezdőtétele megegyezik a mindenkori minimálbér összegével. Ez ugyan 2004-re nem volt érvényes, de miután nem változott az illetménytábla, az 53 ezer forintot azok is megkapták, akiknek az illetménye elmaradt a legkisebb kereset összegétől. Bár törvény nem garantálja, a munkaadók, a szakszervezetek és a kormány közötti egyezség előírja, hogy a diplomás minimálbér a közszférában a mindenkori minimálbér kétszeresével egyenlő. A közszféra egészét tekintve egyébként az idén mintegy 33-35 ezer közalkalmazott, a közintézmények dolgozóinak csaknem öt százaléka kap munkájáért a minimálbérnek megfelelő fizetést: azok az alkalmazottak, akik kevésbé kvalifikáltak, szakmai képesítéssel nem rendelkeznek, s legfeljebb nyolc általános iskola elvégzéséről van bizonyítványuk. A köztisztviselői területen klasszikusan csak a fizikai munkakörben dolgozók tartoznak ebbe a kategóriába, akik egyedi munkaszerződéssel dolgoznak.

Csökkent a reálkereset

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) októberi tájékoztatása szerint a bruttó nominális átlagkereset az idei év első nyolc hónapjában 8, a nettó átlagkereset 7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A fogyasztóiár-index 7,1 százalékos növekedése mellett ez 0,1 százalékos reálkereset-csökkenést jelent. A vizsgált időszakban az 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaságban átlagosan 2 millió 789 ezer volt, ami 0,9 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a versenyszféra létszáma 1,5 százalékkal bővült, a költségvetésé 1 százalékkal zsugorodott.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a január-augusztus közötti időszakban 141 400 forint volt; a versenyszférában dolgozók átlagosan 134 500, a költségvetési szervezeteknél tevékenykedők 158 200 forintot kaptak. A bruttó nominális keresetek a versenyszférában 9,7, a költségvetési területen 5,3 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.

A nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 91 500 forintnak felelt meg, ezen belül a fizikai dolgozóké 68 800, a szellemi foglalkozásúaké 118 200 forint volt - 7 százalékkal több, mint tavaly január-augusztusban.

A nemzetgazdasági szintű havi átlagos munkajövedelem 148 500 forint (január-augusztusi középárfolyamon számítva 583 euró) volt, amely 8,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának mértékét. A munkajövedelem kereseten felüli része az idén január-augusztusban munkavállalónként átlagosan 4,8 százaléknak felelt meg.

A havi keresetek alakulása (Ft)*

Bruttó kereset

 

2004-ben

2005-ben

53 000

45 845

45 845

60 000

50 640

51 360

80 000

62 733

65 060

100 000

74 833

77 927

150 000

95 333

100 000

200 000

117 333

122 000

300 000

165 833

170 500

500 000

267 742

267 500

* 2005-ben kétkulcsos (18 és 38 százalékos) személyi jövedelemadót, változatlan családi adókedvezményt, maximum havi kilencezer forintos adójóváírást, évi legfeljebb 6480 forint helyett 15 120 forintos kiegészítő adójóváírást, valamint évi 5 millió 307 ezer forint helyett 6 millió forint egyéni nyugdíjjárulék-jövedelmi plafont feltételezve.

Forrás: Pénzügyminisztérium

 

Eltérő gyakorlat az EU-ban

Jelenleg az Európai Unió huszonöt tagállamából tizennyolcban írja elő törvény a hivatalos havi minimálbér megállapítását. Belgiumban, Csehországban, az Egyesült Királyságban, Észtországban, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában, Írországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban, Magyarországon, Máltán, Portugáliában, Spanyolországban, Szlovákiában és Szlovéniában, valamint mindhárom tagjelölt országban: Bulgáriában, Romániában és Törökországban. A minimálbér összege az uniós tagországok közül Lettországban a legkisebb - 121 euró -, s Luxemburgban a legmagasabb - 1403 euró. A tagjelölt Bulgáriában havonta 61, Romániában 69, Törökországban pedig 240 euró a legkisebb bér.

 

Vita a legkisebb bérről

Az Európai Unióban a minimálbért az átlagfizetés 60 százalékában határozták meg, ami a hazai viszonyokra vetítve azt jelenti, hogy a 140 ezer forintos magyarországi átlagbér esetén 84 ezer forint felelne meg a minimálbérnek. Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca új minisztere - aki korábban a minisztérium politikai államtitkára volt, s az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a kormányzati oldal vezetőjeként vett részt az országos bérajánlásról és a minimálbér összegéről zajló tárgyalásokon - az országgyűlési bizottsági meghallgatásán azt mondta: egy ilyen mértékű emelés adó- és járulékterheit a magyar munkáltatók nem bírnák ki. Ezért azt valószínűsíti, hogy a munkaadókkal és a munkavállalókkal konszenzusos egyezség révén a jövő évre vonatkozóan 57-58 ezer forint körüli mértékről sikerül megállapodni.

A kormány és az MSZOSZ szakértői is 57-58 ezer forintos legkisebb bérrel kalkuláltak, számításaikat erre a mértékre végezték. Lapzártánkkor a kilenc munkaadói szervezet képviselői elmozdulva induló álláspontjukról, a minimálbér összegét 57000 forintra emelnék.

Zs. Szőke Zoltán, a munkaadói oldal soros elnöke megkeresésünkre úgy nyilatkozott: semmi ok az aggodalomra, a szociális partnerek meg fognak állapodni. Arra a kérdésre, hogy ha a munkaadók és a munkavállalók képviselői nem tudnak egyezséget kötni, akkor a kormány egyoldalúan dönt-e a legkisebb bér jövő évi összegéről, Zs. Szőke azt mondta: a minimálbér összegét mindenképpen meg kell állapítani, s ha a szociális partnereknek ez nem sikerül, akkor ezt a kormánynak kell megtennie. Ezt a felelősséget azonban a szociális partnerek - a soros elnök meggyőződése szerint - nem hárítják át a kabinetre.

Bruttó

Nettó

57 000

49 305

58 000

50 170

59 000

51 035

60 000

51 900

61 000

52 765

62 000

53 630

Forrás: MSZOSZ

 

Nemzetgazdasági ágak szerinti kereseti arányok néhány országban, 2000-2003

Nemzetgazdasági ág

Magyarország

 

Csehország

 

Lengyelország

 

Hollandia

 

Finnország

 

Sorrend átlaga

 
 

arány

sorrend

arány

sorrend

arány

sorrend

arány

sorrend

arány

sorrend

Új tagországok

Nyugat-európai országok

Magyar-ország

Mezőgazdaság, halászat

0,651

13

0,735

14

0,910

10

n. a.

 

n. a.

 

12,0

n. a.

13

Bányászat

1,087

5

1,188

3

1,733

2

1,471

1

1,017

6

4,2

4,3

5

Feldolgozóipar

0,904

10

0,939

10

0,924

9

0,950

9

1,037

5

9,6

7,3

10

Vill.energ.-, gáz-, hő-, vízellátás

1,273

3

1,263

2

1,363

3

1,231

2

1,079

3

3,6

3,3

3

Építőipar

0,684

12

0,990

8

0,869

11

0,920

11

0,972

9

9,8

10,5

12

Kereskedelem, járműjavítás

0,842

11

1,029

7

0,850

12

0,897

12

0,855

10

9,8

10,5

12

Szálláshelyszolg., vendéglátás

0,638

14

0,752

13

0,670

14

0,726

13

0,761

13

1,6

13,0

14

Szállítás, rakt. posta, távközlés

1,040

7

1,093

6

1,165

5

0,946

10

0,984

7

6,4

8,5

7

Pénzügyi tev.

1,996

1

1,991

1

1,806

1

1,199

3

1,281

1

1,0

1,5

1

Ingatlanügyi, gazdasági szolgált.

1,058

6

1,101

5

1,065

6

1,131

5

1,088

2

4,8

3,3

6

Közigazg. védelem, kötelező tb

1,318

2

1,140

4

1,274

4

1,107

6

0,982

8

4,3

5,5

2

Oktatás

1,184

4

0,858

11

0,972

7

1,155

4

1,055

4

11,3

4,5

4

Egészségügyi, szociális ellátás

0,947

8

0,949

9

0,805

13

1,012

7

0,880

12

8,8

9,8

8

Egyéb közösségi, személyi szolg.

0,942

9

0,832

12

0,925

8

0,961

8

0,917

11

9,8

9,0

 

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.