Pályázati dömping az uniós forrásokra

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 15.) vegye figyelembe!

A beadványokban sok a hiba

Megjelent A Munkaadó Lapja 81. számában (2004. november 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az uniós pályáztatás tapasztalatai egyértelműen igazolják: a szakértők nem ok nélkül ajánlják segítségüket a projektötletek kidolgozásához. Tökéletes beadvány ugyanis kevés akad, mindössze a beérkezett dokumentumok 15 százaléka felel meg maradéktalanul a formai és tartalmi követelményeknek. Október elejéig több mint 11 ezer pályamű érkezett be a hatóságokhoz.

A kormányzati illetékesek rendre dicsérik az uniós források felhasználását célzó hazai pályázati rendszer működését. Mondják: a most csatlakozott államok közül sehol sem annyira gördülékeny a pályáztatás, és a rendszer sehol sem ért el - ilyen rövid idő alatt - akkora sikert, mint Magyarországon. Noha sok szempontból vitathatatlan a hazai szisztéma eredményessége, mégsem mentes a hibáktól a pályáztatás.

Képzett munkaerő

Az mindenesetre tény, hogy a beadványok dömpingszerűen érkeznek az irányító hatóságokhoz. Október elejéig 11442 pályaművet regisztráltak az öt operatív program keretében. Kitüntetett érdeklődés övezte a gazdasági versenyképesség operatív programot (gvop): a főként kis- és középvállalkozások segítését célzó kiírásokra eddig 7740 projekttervet küldtek be a jelentkezők az ország minden tájáról. Élenjár a gvop a tekintetben is, hogy már 1745 esetben megszületett a pozitív döntés, azaz a kérelmező részesülhet a közösségi támogatásban.

A pályázati jogcímek szinte mindegyike esetén leszögezhető: az igények mértéke igazolja a kiírás jogosságát, a támogatás szükségességét. "Jó hír, hogy valamennyi jogcím esetében nagyobb volt az érdeklődés, mint amire az első pillanatban számítottunk" - fogalmazott Baráth Etele, az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. Felülmúlta tehát a várakozásokat a pályáztatás eredményessége. A legnépszerűbb a gazdasági versenyképességi operatív program, amit jól mutatnak a számok is - hangsúlyozta a miniszter.

A vállalkozók aktivitása nem várt méreteket öltött. Kiugróan sokan jelentkeztek a humán erőforrás operatív program (hefop) kiírásaira is. A felnőttképzés javítását célzó pályázat alapján például olyan településeken is lehetőség nyílik továbbképzésekre, ahol eddig ezt az elhelyezés megoldatlansága miatt nem tudták megvalósítani. A közösségi támogatással azonban lehetővé válik, hogy művelődési, illetve közösségi házak átalakításával teremtsenek helyet a felnőttoktatás számára. Erre a kiírásra egyébként már a nyár közepén a hároméves keret 40 százalékát leköthették volna, ami jól mutatja, hogy egyre többen ismerik fel a gazdasági szereplők igényét a képzett munkaerőre.

Támogatási célok

A kereslet alapján a Nemzeti Fejlesztési Terv egésze is sikeresnek mondható. Négy-öt hónap alatt annyi igényt regisztráltak az irányító hatóságok, amivel el lehetne költeni a másfél évre rendelkezésre álló forrásokat. Erre pedig még a legoptimistábbak sem számítottak. Baráth Etele kiemelte: ezzel túlteljesítettük a spanyol, a portugál és az ír sikereket is, ami kétségkívül kellemes meglepetés. Alehető legfegyelmezettebben - a tárca nélküli miniszter szerint - a humán erőforrás operatív program pályáztatása zajlik. Ez, mint mondta, nem az intézményrendszer működéséből adódik, sokkal inkább a pályázatok rendszere és a támogatási célok milyensége a meghatározó.

Szakértők szerint érthető, hogy azok a legnépszerűbb támogatási célok, amelyek az elmaradások pótlására irányulnak. Ahol ugyanis óriási a lemaradás, ott nemcsak az igény nagy, hanem félig-meddig előkészítettek a projektek is. Van, ahol már csak az anyagiak hátráltatták a munkát, s a programtervet szinte változatlanul, kisebb-nagyobb átfésülést követően be is nyújthatták a pályázók. Másutt félig előkészített projekttervek kidolgozása kapott zöld utat, s akadt olyan is, ahol tisztában voltak egy fejlesztés szükségességével, most született meg viszont a döntés arról, hogy valóban sor kerülhet az elképzelések kidolgozására, s ha sikerül pénzt szerezni, akkor maga a fejlesztés is valóra válhat.

Szakértők számára nem okozott meglepetést, hogy mely kiírások mozgatták meg leginkább a pályázók fantáziáját. Avállalkozások problémáit kicsit is ismerők tudták, hogy a gépvásárlást sok esetben a pénzhiány lehetetlenítette el. Éppen ezért kisebb és nagyobb cégek egyaránt kapva kaptak az alkalmon, s régóta halogatott beszerzéseikhez kértek uniós pénzt. Várható volt az is, hogy a turisztikai vonzerő fejlesztése, illetve az általános iskolák infrastrukturális korszerűsítése ugyancsak sokakat ösztönöz majd projektterveik összeállítására, mint ahogy a környezetvédelmi és a közlekedési infrastrukturális fejlesztésekre szánt pénzekre is sok jelentkezőt vártak. Utólag be is igazolódott a számítás.

Az uniós pályázatok kiírását követően tehát sorra megragadták az alkalmat azok, akik évek óta tervezték az adott fejlesztést, de soha nem volt rá forrás - részletezte Heil Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese. Hozzátette: a vállalkozások számára szinte bármekkora keretet elkülöníthetnének, lenne rá jelentkező.

Elhúzódó elbírálás

Hiba azonban nem kevés akad. Hiába a kormányzati szervek és pályázatírók figyelmeztetése, úgy tűnik föl, sokan sok mindent kifelejtenek munkájuk során. Legalábbis ezt igazolja, hogy a pályázatoknak csak 15 százaléka tökéletes. Ennyi tehát az, ami első "nekifutásra" teljesen hibátlanul érkezik be az irányító hatósághoz. Ennél lényegesen nagyobb arányt képviselnek azok a beadványok, amelyeknél bár van kifogásolnivaló, a hiba könnyen orvosolható. A pályázatok 55 százaléka esetében tehát jól javíthatók a benyújtott dokumentumok. Azoknál a pályaműveknél viszont, amelyeknél nem egészíthető ki az anyag, visszaküldik a pályázónak, aki amilyen gyorsan csak tudja, rendbe szedi projekttervét, s az így tökéletesített változatot mielőbb újra eljuttatja az irányító hatósághoz.

A beérkezett pályaművek elbírálására 60 nap a határidő, ez azonban csak meghatározott körülmények között igaz, s gyakorta akad eltérés. A tökéletesen kidolgozott és formailag is hibátlan beadványoknál nem okoz problémát a határidő, s két hónap múlva valóban választ kap a projektterv összeállítója arra, számíthat-e a közösségi támogatásra vagy sem. Nem megfelelő dokumentáció esetén viszont csak a tökéletes anyag elkészültét és regisztrálását követően veszi kezdetét a 60 napos időszak. Késés pedig előfordul, méghozzá nem is kevésszer. Még a mundér becsületét leginkább védő kormányzati szakemberek is elismerik, hogy az esetek egy részénél kicsúsznak a két hónapból. A pályázóknak tehát fel kell készülniük erre, s nem szabad meglepődniük azon, ha a várt időpontig nem érkezik válasz a hatóságoktól.

Értékelési szempontok

A szakértők nemcsak önmagukban értékelik a beérkezett anyagokat. Egy-egy támogatási célnál - nem véletlenül - ugyanaz a két szakember tanulmányozza át az ország valamennyi tájáról érkezett pályaműveket. Ők tehát jól látják, milyen a "mezőny", s a projektterveket öszsze tudják vetni egymással. Az értékeléskor azonban minden esetben objektív szempontokat kell követni, egyik bíráló sem lehet részrehajló egy-egy szimpatikusabb elképzelés irányába. Azt kell tehát vizsgálni, hogy mennyire felel meg a beadvány az elvárásoknak. Ha pedig erre a kérdésre igenlő a válasz, akkor nem lehet fontossági sorrendet felállítani. Nem lehet szempont az értékeléskor az, hogy melyik beruházás az előbbrevaló, s melyik érne rá egy-két évet vagy még hosszabb időt. Abban az esetben, ha a projektterv megfelel a megfogalmazott követelményeknek, azt mindenféleképpen támogatni kell - hangsúlyozta az elnökhelyettes.

Az ötletgazdák, a projekttervek készítői általában nem tudják, mi történik a pályázatukkal, ha eljuttatták az illetékeseknek. Azt egyébként, hogy hová kell továbbítani a beadványokat, mindig a pályázati kiírásból tudhatják meg a potenciális támogatottak. A pályaművet jellemzően az operatív program irányító hatóságának, más esetekben a megnevezett közreműködő szervnek kell eljuttatni. Ha beérkezett a dokumentum, akkor azt elsőként regisztrálják, azaz pontosan rögzítik, ki és milyen célra igényel támogatást. A következő lépésben azt ellenőrzik, hogy a dokumentum megfelel-e a formai követelménynek. A munka során töviről hegyire megvizsgálják, megvannak-e az elvárt mellékletek, csatolta-e a megnevezett iratokat a jelentkező, szerepelnek-e a szükséges adatok a papírokon. Nem utolsósorban ellenőrzik azt is, hogy ellátta-e kézjegyével kérelmét annak készítője. Ha ugyanis ezt a látszólag apró mulasztást elkövette a pályázó, akkor formai hiba miatt nem felel meg az előírásoknak a dokumentum. Amennyiben azonban az előző kérdés mindegyikére igen a válasz, akkor értékelésre továbbítják a pályaművet.

Elutasítás és indoklás

Más a helyzet akkor, ha kifogást találnak az ellenőrök. Ez esetben jelzik ezt a pályamű benyújtójának, aki jobbik esetben kisebb-nagyobb utánajárással pótolhatja mulasztását. Miután a pályázó az irányító hatóság útmutatásainak megfelelően kiegészítette a dokumentumot, újra továbbíthatja azt az irányító hatóságnak vagy más megnevezett közreműködő szervnek. Valamennyi uniós pályázat esetében fontos tudni, hogy a pályaművet bármikor újra be lehet nyújtani. Persze célszerű figyelembe venni az elutasításban szereplő indokot, hiszen saját esélyeit javítja, aki annak megfelelően finomítja az eredetileg beadott dokumentumot.

Az elutasítást kivétel nélkül minden esetben indokolni kell. A pályaművek elbírálása szigorú rendben történik, a kezdetektől az eredményhirdetésig minden pontosan szabályozva van. A beadványokról elsőként két független értékelő mond ítéletet. Alaposan áttanulmányozzák a tervet, s a munka során részletes pontozással értékelik azt. Végül öszszeáll a végeredmény, s ezen összpontszámok alapján kialakul a beadványok egymáshoz viszonyított sorrendje is.

A pontszámok - a többi között - tükrözik azt is, hogy mennyire megalapozott a beruházás, mennyire felel meg a tervezett projekt annak a célnak, ami az adott operatív programban szerepel. Afolyamat eredményeként kialakult rangsorral szemben alapvető követelmény az egyértelműség. Nem fordulhat elő egyetlen esetben sem, hogy két azonos pontszámot elért pályázat közül az egyiket előbbre, a másikat pedig hátrább sorolják, s így utóbbi lemarad a támogatásról, míg a konkurens beruházás gazdája uniós forrás segítségével megvalósíthatja terveit. Minden esetben ügyelni kell tehát arra, hogy legalább egy pontnyi különbség legyen a támogatott és az elutasított pályaművek között. Így a későbbiekben nem származhat vita abból, hogy az értékelők által azonos fajsúlyúnak ítélt projektek egyike más elbánásban részesült, mint a másik. A pontszámazonosság egyébként elkerülhetetlen, hiszen oly sok beadvány érkezik az irányító hatóságokhoz, hogy mindenképpen lesznek olyanok - méghozzá nem is kis számban -, amelyek eredményüket tekintve megegyeznek másokéival.

Bírálati rend

Az NFH szakértői azonban óva intenek attól, hogy próba szerencse alapon is beadják pályaműveiket a pályázók. A jelentkezők a tapasztalatok szerint sok esetben úgy gondolkodnak, hogy az uniós támogatás megszerzése érdekében célszerű a nem tökéletesen elő- és elkészített projektterveket is eljuttatni az irányító hatóságoknak. Ha azonban nem teljes a dokumentáció, akkor minden hiába. Nem elegendő ugyanis, ha az értékelési folyamat végére áll össze a kész anyag. A szigorú bírálati rend nem engedi ezt, így a hiányosan benyújtott paksamétát el sem kezdik értékelni a szakemberek. Megvárják, amíg összeáll a teljes anyag, s addig hiánypótlásra visszaküldik azt a kérelmezőnek. Nem érdemes tehát próbálkozni, ezzel a módszerrel nem lehet időt nyerni.

Egy másik hasonló probléma az, hogy sokan - látva a támogatás elnyerésének lehetőségét - meggondolatlanul döntenek egy-egy fejlesztés mellett - hívta fel a figyelmet Veress József, a Miniszterelnöki Hivatal vezető főtanácsosa. Ám nem elégséges, ha pénzügyi tervek csatolásával igazolják a pályázók, miszerint biztosan életre tudják hívni a megálmodott projektet. Az Európai Unió elvárja azt is, hogy a közösségi alapok valamelyikének segítségével megvalósított beruházások fenntarthatósága garantált legyen. A pályamű részeként tehát elemezni kell, hogy miként fogja hosszú távon működtetni a projektet a pályázó. Ez azért elengedhetetlen fontosságú, mert a megalapozatlan fejlesztés komoly problémákat okozhat a későbbiekben.

A pályázat sikeressége és az uniós támogatás megszerzése érdekében sok projekt ötletgazdája külső szakértő segítségét veszi igénybe a pályázatíráshoz. Ez persze tanácsos, hiszen a témában jártasabb szakemberek nagyobb eséllyel "varázsolnak" tökéletes pályázatot, gyorsabban készül el a mű, ami sok esetben precízebb is. A fejlesztés ötletgazdájának azonban nem célszerű a teljes kontrollt átengednie a kezéből; neki magának kell vezényelnie a pályázatot. Ő van ugyanis a lehető legtöbb információ birtokában, s bár sok esetben nem gondol rá az illető, szükség lehet olyan tudásra, amely egy kívülállónak nincs a birtokában.

Uniós projektmenedzsment

Az Excellence Pénzügyi Tanácsadó és Szervezetfejlesztő Rt. kidolgozta az uniós támogatás felhasználását segítő Matrex projektmenedzsment rendszert - jelentették be a cég vezetői októberi tájékoztatójukon. A másfél éves szellemi termékfejlesztő munka eredményeként létrejött rendszer képes végigkövetni átláthatóan, ellenőrizhetően a projektfejlesztés, a pályázat-előkészítés, a közbeszerzés és a projekt lezárásának folyamatát.

A rendszer jogszabályi alapon végigvitt modellezés. Több részből áll, és célszerű már az előkészítés, a tervezés során igénybe venni. A rendszer bármelyik eleme önállóan is használható. Maga a rendszer egyaránt alkalmazható állami, önkormányzati, vállalkozási, illetve nonprofit szektorban, valamint bármely támogatási típusban. A Matrex többek között tartalmazza a szabványosított mintadokumentumokat, s az ISO 9001:2000 minőségbiztosítási szabvány szerint készült és működik.

Gyorsjelentés az Európa Terv uniós társfinanszírozású pályázatairól (2004. október 4.)

Operatív program

Beérkezett pályázatok(db)

Döntés-előkészítés elkezdődött (db)

Döntés-előkészítés elkezdődött; igényelt támogatás (Ft)

IH* által támogatott pályázatok száma (db)

AVOP

1 493

1 126

24 844 387 799

0

0

GVOP

7 740

7 389

130 888 257 118

1745

14 028 809 344

HEFOP

1 139

963

124 807 521 609

181

9 543 397 647

KIOP

50

45

57 198 138 133

6

797 347 259

ROP

1 020

982

171 413 425 623

0

0

Összesen

11 442

10 505

509 151 730 282

1932

24 369 554 250

*IH: Irányító hatóságok. Forrás: Nemzeti Fejlesztési Hivatal

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.