Jogmagyarázó

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 15.) vegye figyelembe!

Munkaügyi perek

Megjelent A Munkaadó Lapja 81. számában (2004. november 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A munkaügyi jogviták legnagyobb részét a munkaügyi perek teszik ki. Az eljárási szabályok ismerte mindkét fél számára - perállástól függetlenül - fontos.

Munkaügyi pernek tekintjük a munkaviszonyból, a közalkalmazotti jogviszonyból, a közszolgálati jogviszonyból, a szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag jogviszonyából és a bedolgozói jogviszonyból származó pereket. A munkaügyi perre az Mt. mellett a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) állapít meg rendelkezéseket. Munkaügyi pernek minősül

- a munkaszerződés megkötését megelőző tárgyalásra, a munkaviszony megszűnését követően a munkaviszonyból eredő jogokra,

- a kollektívszerződés-kötésre jogosult felek, illetve ezek és harmadik személy között a kollektív szerződés fennállására, továbbá a kollektív szerződésből eredő jogra,

- a sztrájkkal, egyéb munkaharccal vagy a szervezkedési szabadsággal kapcsolatos jogellenes magatartásra

alapított igény érvényesítése is.

A munkavállaló és a munkáltató közötti, a munkaviszonnyal közvetlenül kapcsolatban lévő jogra alapított igény munkaügyi perben is érvényesíthető. Afél a pénzkövetelés iránti igényét fizetési meghagyás útján is érvényesítheti, kivéve ha a per tárgya a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény [Pp. 349. § (1)-(4) bekezdés].

A törvény szerint a munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti. Az ilyen igény sem fizetési meghagyással, sem keresettel nem érvényesíthető, a munkáltató fizetési meghagyásával szemben a munkavállaló indíthat keresetet a mentesítés érdekében. Amunkáltatónak az ilyen tartozás megfizetése tekintetében fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelmét a munkaügyi bíróságnak el kell utasítania, illetőleg a munkavállaló ellentmondása folytán perré alakuló eljárást meg kell szüntetnie. Az Mt. 162. §-ának (3) bekezdése szerint a munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti. Akialakult és egységes gyakorlat szerint az ilyen ügy sem fizetési meghagyással, sem keresettel nem érvényesíthető, a munkáltató fizetési felszólításával szemben a munkavállaló indíthat keresetet a mentesítése érdekében (BH 1999. 575.).

Munkaügyi bíróság

A munkaügyi perek a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartoznak [Pp. 22. § (2) bekezdés]. A munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik továbbá a munkaügyi ellenőrzés, a munkavédelem keretében hozott közigazgatási határozat, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján a megyei (fővárosi) munkaügyi központ által hozott közigazgatási határozat, valamint a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata.

Munkaügyi perben az elsőfokú bíróság - eltérő rendelkezés hiányában - ülnökök közreműködésével jár el (Pp. 349/A §). Munkaügyi perre kizárólag a munkáltató székhelye szerinti, illetőleg a munkáltató azon telephelye szerinti munkaügyi bíróság illetékes, ahol a munkavállaló munkaszerződése alapján munkát végez vagy végzett [Pp. 349/B § (2) bekezdés].

A perbeli felek

A munkaügyi perben fél lehet az a szakszervezet, munkáltatói érdek-képviseleti szervezet vagy üzemi (közalkalmazotti) tanács is, amelynek a Pp. 48. §-a értelmében nincs perbeli jogképessége. Munkaügyi perben meghatalmazottként a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet is eljárhat saját tagjának perében (Pp. 351-352. §). A szakszervezet jogosult a tagját - meghatalmazás alapján -, annak élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben - többek között - bíróság előtt képviselni [Mt. 19. § (3) bekezdés]. A szakszervezet munkaügyi perben tagját - annak meghatalmazása alapján - képviselheti.

Jogutódlás

A munkaügyi bíróság hatáskörét a per alapjául szolgáló munkaviszonyban vagy azzal egy tekintet alá eső egyéb jogviszonyban bekövetkezett jogutódlás nem érinti. A féllel egy tekintet alá esik annak jogutóda is. Ehhez képest a munkaviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel összefüggő perben (munkaügyi jogvitában) a munkaügyi bíróság jár el abban az esetben is, ha jogutódlás folytán valamelyik szerződést kötő fél helyett annak jogutódja lép fel, vagy a jogutódlás a per során következik be. Avitának munkaügyi jellegét nem szünteti meg az, hogy akár az igény érvényesítését megelőzően, akár a munkaügyi jogvita elintézésének ideje alatt a felek valamelyike személyében jogutódlás áll be. Jogutódlás esetén ugyanis a jogviszonyból eredő egyes jogok és kötelezettségek a jogutódra szállnak át. Ilyen esetben az eljárást a jogutód részvételével kell lefolytatni (LB MK 160. számú állásfoglalás).

A munkaügyi per sajátosságai

Írásbeli nyilatkozat a keresetre

Ha az ügy természete vagy bonyolultsága megkívánja, az alperes az idézéssel együtt rövid határidő kitűzése mellett felszólítható, hogy a keresetlevélre írásban nyilatkozzék.

Felfüggesztés

A bíróság a megtámadott határozat vagy intézkedés végrehajtását indokolt esetben hivatalból is felfüggesztheti.

Tárgyalás

A tárgyalást - ha külön intézkedésre (előkészítés, iratbeszerzés, hiánypótlás) nincs szükség - legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított tizenötödik napon belül ki kell tűzni.

Ha a tárgyaláson a felek személyesen vagy képviselőjük útján megjelentek, a tárgyalás - az Mt. 109. §-a alapján alkalmazott jogkövetkezmény tekintetében, vagy a fegyelmi felelősség alapján indult per kivételével - a felek megegyezésére irányuló egyeztetéssel kezdődik. Evégett az elnök a jogvita egészét az összes körülmény szabad mérlegelésével a felekkel megvitatja. Ha az egyeztetés eredménytelenül végződött, a bíróság a tárgyalást nyomban megtartja (Pp. 353- 355. §).

Elállás

A felperes keresetétől az alperes hozzájárulása nélkül is bármikor elállhat.

Ideiglenes intézkedés

Munkaügyi perben a munkabér megfizetése, továbbá a munkáltatói igazolás kiadása iránti kérelem a Pp. 156. § alkalmazásában különös méltánylást érdemlő jogvédelmi igénynek minősül (Pp. 356-357. §). A különös méltánylást igénylő jogvédelem esetében a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a kereseti kérelemben, illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell.

Az Európai Bíróság előzetes döntése

A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásával (2004. május 1.) hatályos szabály szerint a bíróság az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezheti. Minderről a Bíróság végzéssel határoz, egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti. A végzésben meg kell határozni azt a kérdést, amely az előzetes döntést igényli, valamint - a feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben - ismerteti a tényállást és az érintett magyar jogszabályokat (Pp. 155/A §). E szabály irányadó a munkaügyi perekre is.

Jogorvoslatok

A munkaügyi bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a munkaügyi bíróság székhelye szerint illetékes megyei bíróság bírál el (Pp. 358. §).

A munkaügyi bíróság jogerős ítélete vagy a jogerős végzésével jóváhagyott egyezség ellen az általános szabályok szerint perújításnak van helye. A munkaviszony megszüntetése ellen a perújításnak hat hónap utáni megindítása (kezdeményezése) esetén a munkavállaló nem követelheti munkaviszonyának helyreállítását és az eredeti munkakörben vagy munkahelyen történő továbbfoglalkoztatását. Ugyanebben az esetben a munkavállaló a perújítás iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapon túli időre munkabér-követelést sem támaszthat (Pp. 359. §).

A jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát lehet kérni, ha annak a Pp.-ben részletesen szabályozott feltételei fennállnak. A felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelési körébe tartozó ténykérdés általában nem vizsgálható, és nincs lehetősége a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére, értékelésére. ALegfelsőbb Bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy a mérlegelés körébe vont adatok megállapításánál és egybevetésénél nincs-e iratellenes, okszerűtlen következtetés. A munkaügyi perre megállapított általános képviseleti szabályoktól eltérően, a felülvizsgálati eljárásban a kérelem előterjesztője jogi képviselővel (ügyvéd, ügyvédi iroda, jogtanácsos) köteles eljárni. A szakszervezet a saját tagjának perében meghatalmazottként eljárhat, abban az esetben, amennyiben a per felülvizsgálati szakaszba jutott, csak jogi képviselet útján láthatja el tagjának jogi képviseletét.

Költségmentesség

A munkaviszonyból származó perekben a feleket tárgyi költségmentesség illeti meg [6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 2. § (1) bekezdés f) pontja]. A felek e perben nem kötelezhetők illeték fizetésére [1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés].

A pertárgy értéke

A munkaügyi perben a pertárgy értékének megállapítására a következők vonatkoznak: Ha a per tárgya nem pénzkövetelés, de a perben maga a munkaviszony vitás (pl. a felmondás érvényessége iránti perben), az egyévi átlagkereset, ha a jogvita csak bérkülönbözettel kapcsolatos (pl. az áthelyezés érvényessége iránti perben), a bérkülönbözet, ennek hiányában az általános szabály szerint az átlagkereset egyévi összege a pertárgy értéke [Pp. 21. § (2) bekezdés b) pontja]. A jogellenes felmondás iránti perben az első tételnek megfelelően foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság. Ha a per tárgya időszakos pénzkövetelés (pl. havi munkabér, kártérítési járadék), a per tárgyának értéke a még teljesítendő valamennyi szolgáltatás értéke, de nem több, mint az egyévi szolgáltatás értéke [Pp. 24. § (2) bekezdés a) pontja]. Ha a per tárgya egyéb pénzkövetelés, a keresettel érvényesített követelés értéke az irányadó [Pp. 24. § (1) bekezdés]. Ha a perben ugyanabban a keresetlevélben az előbbiek szerinti több, eltérő megítélés alá eső követelést érvényesítenek, a pertárgy értékének megállapításánál a követeléseket össze kell adni [Pp. 25. § (3) bekezdés]. Ezek a rendelkezések irányadók - a megállapítható perértékű munkaügyi jogvitákban - a bíróság által megállapítható ügyvédi költségek, valamint az illeték tekintetében.

Okiratok

A munkaügyi perek természetéből eredően a jogvita elbírálásánál számos esetben a munkáltató által készített okiratot kell felhasználni. Önmagában amiatt, hogy az okiratot az ellenérdekű fél, a munkáltató nevében eljáró személy állította ki, az okirat valódiságát nem lehet kétségbe vonni (BH 1999. 580.).

Büntetőügy

Ha a munkaügyi bíróságnak a perben a munkavállaló terhére rótt kötelezettségszegéseiről és azoknak a munkaviszonyt érintő következményeiről kell döntenie, a bíróságot a büntetőítéletben megállapított tényállás nem köti. A bizonyítékokat értékelve kell állást foglalnia arról, hogy a munkavállaló cselekedete megalapozza-e munkaviszonyának rendkívüli felmondással történő megszüntetését. A rendkívüli felmondásra vonatkozó szabályok alkalmazása esetén a munkavállaló kötelezettségszegését kell értékelni (BH 1999. 388.).

A bíróság a munkaügyi perben a büntetőeljárás során megállapított bizonyítékokat - ezek keretében az érintett felek vallomásait is - a perbeli bizonyítékokkal együtt és azok körében mérlegelheti. A bíróság a perben a szabad bizonyítás elve alapján a büntetőügyben feltárt bizonyítékokat - ennek keretében a felperesek által tett vallomásokat is - a tárgyaláson történt ismertetést követően a perbeli bizonyítékok körében mérlegelheti a Pp. 206. §-a (1) bekezdésének megfelelően (BH 1999. 140.).

Kártérítési perek

A munkáltató a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó igényét a munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti. E perben elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a munkáltató kollektív szerződése meghatározza-e azt az értéket, amelyet meg nem haladó mértékben jogosult a munkavállalót közvetlenül kártérítésre kötelezni, és az tartalmazza-e a kártérítés kiszabására irányadó eljárási rendet. Az Mt. 173. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató a munkavállaló által okozott kár megtérítésére irányuló igényét a bíróság előtt érvényesítheti. A perbeli esetben a felperes munkáltató ezzel a jogával élt, amikor igényét bíróság előtt kívánta érvényesíteni. Tévedett azonban, amikor a követelésével az általános hatáskörű bírósághoz fordult, miután az ügy elbírálása - figyelemmel arra, hogy a munkaviszonyból származó igény - a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik. A munkaügyi bíróságnak az átvett fizetési meghagyást keresetlevélnek kellett volna tekintenie, és a per során elsősorban azt kellett volna vizsgálnia, hogy a felperes kollektív szerződése meghatározza-e azt az értéket, amelyet meg nem haladó értékben jogosult a munkavállalót közvetlenül kártérítésre kötelezni, és az tartalmazza-e a kártérítés kiszabására irányadó eljárási rendet. Ennek hiányában a munkaügyi bíróságnak - függetlenül attól, hogy az alperes korábban határozattal kötelezte a felperest kártérítésre - az ügyet érdemben kellett volna elbírálnia, miután ebben az esetben a felperes jogosult volt az igényét közvetlenül a bíróság előtt érvényesíteni (BH 1994. 347.).

A munkavállaló baleseti kártérítési igénye a munkaviszonyából eredő igény, amelyért a munkáltató az Mt. szabályai szerint tartozik felelősséggel. A munkáltató felelősségbiztosítása alapján a biztosítási szerződés körébe eső követelések tekintetében a biztosító a munkáltató helyett felel, ezért a biztosítóval szemben indított, a munkaviszonyból eredő kártérítési igény érvényesítése iránti per a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik. A Pp. 22. §-ának (2) bekezdése szerint a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartoznak a munkaviszonyból származó perek. A példabeli esetben a felperes munkavállaló a balesetet a munkaviszonya keretében történt munkavégzés során szenvedte el, kártérítési igénye a munkaviszonyából eredő igény, amelyért a munkáltató az Mt. szabályai szerint tartozik felelősséggel. A munkáltató felelősségbiztosítása alapján a biztosítási szerződésbe foglalt kötelezettségekért a biztosító a munkáltató helyett felel. Ezért a biztosítóval szemben indított, a munkaviszonyból eredő kártérítési igény érvényesítése iránti per a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik (BH 1995. 435.).

 

Társasági jog és munkajog

A gazdasági társasággal fennálló munkaviszonyból származó perekkel kapcsolatban leszögezendő: a kívülálló (nem tag) ügyvezetővel szemben a társaság a munkaviszonyból származó követelését a munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti (BH 1993. 98.).

A korlátolt felelősségű társaság ügyvezető igazgatója felelősségére a polgári jogszabály az irányadó, a kártérítési igények elbírálása azonban a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik. Az egyik perben a felek között a felperes keresetével kibontakozott jogvita elbírálására az általános hatáskörű helyi bíróság nem volt jogosult. Ezen a következtetésen nem módosított a Pp. 32. §-a (1) bekezdésének előírása sem, mely szerint a gazdasági társaságok vezető tisztségviselői a kötelezettségük megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartoznak felelősséggel. Ez ugyanis az Mt.-nek a kártérítés mértékére vonatkozó anyagi jogi szabályai alól állapít meg kivételt, de nem érinti az igény érvényesítésének fórumrendszerére vonatkozó szabályokat (BH 1993. 492.).

A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetője a gazdasági társasággal e feladatok vonatkozásában is munkaviszonyban állhat. A gazdasági társaság munkaviszonyban álló vezető tisztségviselőjének munkaviszonya is megszüntethető visszahívással. Ha azonban a visszahívás nem felel meg a vezető tisztségviselővel fennálló munkaviszony megszüntetésére megállapított munkajogi rendelkezéseknek (a rendkívüli felmondásra irányadó előírásoknak), a munkáltatónak viselnie kell a megszüntetés jogellenessége miatt meghatározott vagyoni következményeket (BH 1995. 253.).

A közkereseti társaságnál a tag, a betéti társaságnál a beltag a mögöttes felelőssége alapján a gazdasági társaságokról szóló törvény különös rendelkezése folytán a társasággal együtt perelhető. Munkaviszonyból származó követelések esetében a pert ebben a részben sem változtatja olyan tárgyú perré, amelynek elbírálása nem tartozik a munkaügyi bíróság hatáskörébe (BH 1997. 318.).

 

A munkaügyi bíróság hatásköre

Már a munkaviszony létesítését megelőzően is olyan vitás helyzet alakulhat ki, hogy bíróságnak kell döntenie. A munkaszerződés megkötését megelőző tárgyalásra alapított igény elbírálása munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik, e követelés elbírálásánál is alkalmazni kell az Mt. általános rendelkezéseit (BH 2004. 255.).

A lakásépítés munkáltatói támogatásával összefüggésben keletkezett jogvita elbírálása nem tartozik a munkaügyi bíróság hatáskörébe (BH 1994. 417.).

A színlelt szerződések és kényszervállalkozások "korát élve" fontos szempont: annak a kérdésnek az elbírálása során, hogy a peres felek között létrejött viszony munkaviszony vagy vállalkozási jogviszony-e, és ehhez képest melyik bíróság hatáskörébe tartozik a per eldöntése, a bíróságnak - különösen bonyolult és ellentmondásos tényállás esetén - részletes, az összes körülményre kiterjedő bizonyítást kell lefolytatnia a hatáskör megállapíthatósága érdekében (BH 1993. 775.).

A munkaügyi bíróság hatásköre különös esetekben érinti a szakszervezetek működését, és a társasági jog "térfelére" is átnyúlik. A hatóságok - szorosan vett kivételtől eltekintve - a szakszervezet működését nem vizsgálhatják. Ettől eltérően azonban a munkaügyi perben vizsgálni lehet, hogy a szabályszerűen létrejött szakszervezet ténylegesen létezik-e, és ennek következtében a megválasztott tisztségviselőt megilleti-e a jogszabály által előírt védelem. Ha ugyanis a szakszervezet a nyilvántartásba történt felvétele ellenére ténylegesen nem működik, a tisztségviselőnek valamikor megválasztott munkavállaló munkajogi védelemre nem tarthat igényt (BH 2000. 320.).

Amennyiben a követeléssel kapcsolatban a munkaügyi bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható, de azt a felszámolási eljárás keretében kell elbírálni, a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, illetőleg a pert meg kell szüntetni, és az iratokat meg kell küldeni a bíróság felszámolást végző csoportjához. A felperesek az igényüket a felszámolás elrendelését követően érvényesítik, az 1991. évi XLIX. törvény 38. §-ának (3) bekezdése értelmében a felszámolási eljárás közzététele után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelést csak a felszámolási eljárásban lehet érvényesíteni (BH 1997. 105.).

A munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik a társadalombiztosítási szerv által vezetett nyilvántartásból való adatközléssel kapcsolatos per elbírálása. Ha jogszabály által társadalombiztosítási igazgatási szervnek minősített szerv hatósági jogkörben jár el, és határozati intézkedése ellen jogorvoslatot lehet igénybe venni, az ilyen ügy a bíróság hatásköre szempontjából társadalombiztosítási ügynek minősül. Ebből következően a társadalombiztosítási ügyben a Pp. XX. Fejezetében foglalt szabályok szerint eljáró munkaügyi bíróság nemcsak az ügy érdemében hozott határozat jogszerűségének felülvizsgálatakor rendelkezik hatáskörrel, hanem arról is a munkaügyi bíróságnak kell döntenie, hogy a társadalombiztosítási igazgatási szerv intézkedése, döntése az ügy érdemére vonatkozik-e, és annak elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik-e vagy sem. A munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik tehát annak elbírálása is, hogy a társadalombiztosítási igazgatási szervnek a hatáskörébe tartozó feladatokkal összefüggésben tett bármely intézkedése a bíróság által felülvizsgálható-e (BH 2003. 306.).

Külföldön történő munkavégzésre kötött munkaszerződés alapján felvett ellátmány visszafizetésére irányuló követelés elbírálása a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik. Az egyik perben eljárt bíróságok által helyesen megállapított és a peres felek által sem vitatott tényállás szerint az alperesek munkaszerződést kötöttek a külföldön történő munkavégzésre, és a munkaviszony alapján vették fel a fejenként 775 USD ellátmányt, melynek forintellenértékét érvényesítette a perben a felperes. A felperes követelése tehát egyértelműen munkaviszonyból származik. A Pp 22. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkaviszonyból származó perek munkaügyi bíróság hatáskörébe tartoznak (BH 1995. 520.).

A munkaszerződésben kötött óvadékkal kapcsolatos vita elbírálása a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik. A példabeli perben a felek munkaszerződést kötöttek, amely a felek jogait és kötelezettségét részletesen szabályozta, és ennek keretében állapodtak meg az óvadékban is. A feleknek erre vonatkozó megállapodása is munkaviszonyra vonatkozik, melyből származó igények elbírálása a Pp. 22. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik. Az óvadék szabályait valóban a Ptk. tartalmazza, ezek azonban anyagi jogszabályok, amelyek az eljárásra tartozó hatásköri szabályokat nem érintik (BH 1994. 546.).

Az ingyenes vagyonjegy megszerzésének lehetőségét a jogszabály egyértelműen a munkaviszony fennállásához kötötte. Afelek ezzel kapcsolatos jogvitája a munkaviszonnyal összefüggő kérdésben keletkezett jogvita, melynek elbírálása a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik (BH 1997. 261.).

 

Illetékesség

A hatáskör mellett meghatározó az illetékesség megállapítása. Az általános szabály szerint az eljárásra a munkáltató székhelye szerinti, illetőleg a munkáltató azon telephelye szerinti munkaügyi bíróság kizárólag illetékes, ahol a munkavállaló a munkaszerződés alapján munkát végez. Egymagában a munkavégzés helyének tisztázása az illetékesség eldöntése szempontjából nem elegendő. Szükséges annak a telephelynek a pontos megállapítása is, ahol a munkavállaló munkaszerződés alapján munkát végez. Az adott esetben az ügy irataiból egyértelműen megállapítható, hogy az alperes székhelye Budapesten van. Ezt az illetékességet csak akkor lehetett és kellett volna mellőzni, ha egyértelműen megállapítható lett volna, hogy a felperes munkavállaló lakása nemcsak a munkavégzés helye, hanem az alperes telephelye is volt (BH 1994. 461.).

A Pp. kizárólagos illetékességre vonatkozó szabályának alkalmazása szempontjából a munkáltató azon telephelye szerinti illetékesség az irányadó, ahol a munkavállaló a munkaszerződése szerint munkát végez, tekintet nélkül arra, hogy azt a telepet a cégjegyzékben nyilvántartják-e (BH 1995. 251.). Telephelynek minősül az a hely, ahol a munkáltató bizonyos tartóssággal tevékenységet folytat, és munkavállalókat foglalkoztat. E telephely - jogvita esetén - megalapozza a munkaügyi bíróság illetékességét, függetlenül attól, hogy ezt nyilvántartják (BH 2000. 128.)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.