×

Jogharmonizáló

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 81. számában (2004. november 15.)
Az Európai Unió szociális jogalkotásának egyik függőben lévő témája a munkaerő-kölcsönzésről szóló irányelv. Cikkünkben az eddigi fejleményeket és esélyeket ismertetjük.

A munkaerő-kölcsönzés nem tipikus munkaviszonynak tekintendő, mely a hagyományos munkavégzési keretekhez képest nagyobb rugalmasságot teremt a foglalkoztatásban. A munkáltatói pozíció kettéoszlik, a kölcsönző gondoskodik a munkaszerződés megkötéséről és a bérezésről, míg a kölcsönbevevő csak a foglalkoztatásról, mely számára ily módon inkább egyfajta szolgáltatássá válik. Amunkaerőt annyi időre veszi igénybe, amennyire szüksége van, és a kölcsönzött dolgozókkal szemben nem állnak fenn olyan kötelezettségei, mint a saját munkavállalóival szemben.

Az Európai Unióban éppen ez utóbbi körülmény kapcsán merült fel, hogy a munkáltatók rugalmasság iránti igénye mellett – a Lisszaboni Stratégia "flexicurity" jelszava alapján – figyelemmel kellene lenni a munkavállalók biztonságos és méltányos foglalkoztatáshoz fűződő érdekeire is. Európában az utóbbi évtizedben egyébként növekedett a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak száma (1991 és 1998 között mintegy évi 10 százalékkal). 1999-ben az európai munkavállalók 1,5 százaléka, körülbelül 2,1 millió ember dolgozott munkaerő-kölcsönzőn keresztül. Magyarországon 2003-ban 39,1 ezer főt, 47,7 ezer esetben, 3633,1 ezer munkanapra kölcsönöztek ki a munkaerő-kölcsönző cégek. A munkaerő-kölcsönzőkkel jogviszonyban álló munkavállalók száma 2003-ban 29,1 százalékkal haladta meg az előző évit.

A fentiekre tekintettel kezdődtek el a munkaerő-kölcsönzés munkafeltételeivel összefüggő irányelvtervezet megalkotásának munkálatai 2001-ben. Az Európai Bizottság azzal indokolta az irányelv szükségességét, hogy a munkaerő-kölcsönzés alapján foglalkoztatott munkavállalók helyzete legtöbb esetben mind a munkabért, mind az egyéb munkakörülményeket (például. munkaidő) tekintve hátrányosabb, mint az ugyanannál a munkáltatónál hasonló munkát végző más munkavállalóké. Így ki kell terjeszteni az egyenlő bánásmód elvét a kölcsönzött és a munkáltatónál foglalkoztatott más, hasonló munkát végző munkavállalókra is. Teljessé kell tenni az atipikus foglalkoztatási formákra vonatkozó, diszkriminációmentességet előíró közösségi szabályozást a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak munkakörülményeinek szabályozásával.

Ezzel párhuzamosan viszont az egyes tagállamokban esetlegesen létező, a munkaerő-kölcsönzés mint jogintézmény előtti korlátozásokat fokozatosan le kell bontani. A szabályozás elfogadása esetén ugyanis ezek többé nem indokolhatók a munkavállalók védelmével. Amunkaerő-kölcsönzés a foglalkoztatás növelésének egyik eszköze, amelyet minden tagállamban alkalmazni kell.

A megállapodás hiánya

2001-ben a szociális partnerek tárgyalni kezdtek a kérdésről. A cél az volt, hogy lehetőleg olyan, az uniós szintű munkaadói és munkavállalói szervezetek közötti megállapodás jöjjön létre, amilyen például a határozott időre szóló vagy a részmunkaidős munkaszerződés vonatkozásában, mely alkalmas arra, hogy esetleg később irányelvként is kihirdessék, s így az uniós joganyag részévé váljon.

A szociális partnerek azonban a biztonság és a rugalmasság követelményeinek együttes érvényesítését illetően nem tudtak megfelelő, mindkét oldal számára elfogadható kompromiszszumot találni.

Orientációs vita

Ezt követően az Európai Bizottság 2002 márciusában maga készített irányelvtervezetet, melyről 2002 decemberében úgynevezett. "orientációs vitát" tartottak a Tanácsban a miniszterek részvételével. Ezt követően 2003-ban a tervezetet számos szakmai fórumon megtárgyalták az Unióban, kikérve az – ekkor még – tagjelölt országok véleményét is. Az egyes államok álláspontjai között olyan nagy eltérések voltak, hogy továbbra sem tudtak közös pozíciót kialakítani.

Irányelvtervezet

Az irányelvtervezetet a Holland Elnökség tűzte újra napirendre hosszú szünet után, 2004 őszén. A cél a politikai szintű megállapodás lenne, azonban úgy tűnik fel, erre továbbra sincs túl nagy esély.

Az irányelvtervezet lényege, hogy a kölcsönzött munkavállalókat az alapvető munkafeltételek tekintetében ugyanolyan jogosultságok illessék meg, mint a kölcsönvevő saját munkavállalóit, ha azok az adott munkakört töltenék be.

Az alapvető munka- és foglalkoztatási feltételek az irányelvtervezet szerint törvényekben, rendeletekben, közigazgatási rendelkezésekben, kollektív megállapodásokban és/vagy egyéb általános rendelkezésekben lefektetett olyan feltételek, amelyek egyrészt a munkaidő hosszára, túlmunkára, munkaközi szünetre, pihenőidőre, éjszakai munkára, fizetett szabadságra és nemzeti ünnepekre, másrészt az alapvető kérdésre, a munka díjazására vonatkoznak.

Kivételek a diszkriminációtilalom alól

Az egyik markáns vitapont, hogy a diszkrimináció tilalmát előíró főszabály alól milyen esetekben és milyen mértékben engedjen az irányelv kivételt. Így például nem kellene az egyenlő bánásmódot alkalmazni, ha a kölcsönzött munkavállaló határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik a munkaerő-kölcsönző céggel, és ily módon az egyes kölcsönzési időszakok között is díjazásban részesül. (Magyarországon egyébként ez a gyakorlat nem érvényesül, mivel határozatlan idejű munkaszerződést általában csak abban az esetben kötnek a munkavállalóval, ha a kikölcsönzés időtartama bizonytalan, azonban amikor a kölcsönbevevő nem kívánja tovább foglalkoztatni a munkavállalót, a munkaszerződést minden esetben megszüntetik.)

Egy másik kivétel lehetne, hogy egy bizonyos időtartamot – melyre 6 héttől 1 évig terjedő javaslatok születtek – meg nem haladó foglalkoztatás esetében sem kellene a bér tekintetében az egyenlő bánásmód főszabályát alkalmazni. (Ennek kapcsán a magyar gyakorlatra jellemző, hogy bizonyos esetekben, a magasan kvalifikált, speciális szaktudással rendelkező kikölcsönzött dolgozók bére jelentősen meghaladja a kölcsönbevevő munkavállalóinak kereseti szintjét.)

A tagállamok ezenkívül lehetővé tehetik a szociális partnerek számára, hogy olyan kollektív szerződéseket kössenek vagy tartsanak fenn, amelyek az egyenlő bánásmód elvétől eltérő rendelkezéseket tartalmaznak (hazánkban a kollektívszerződés-kötés sem jellemző e területen).

Abban a tagállamok álláspontja közel áll egymáshoz, hogy a kivételekkel való élés lehetősége a tagállamok számára korlátozott legyen, mivel ellenkező esetben egy "üres" irányelv születne, mely nem jelentene érdemi védelmet a munkavállalók számára.

Tájékoztatás

Az irányelvtervezet további részletszabályokat is tartalmaz. Így például a kölcsönzött munkavállalókat tájékoztatni kell bármilyen, a kölcsönvevőnél megüresedett álláshelyről annak érdekében, hogy ott a többi munkavállalóhoz hasonlóan tartós foglalkoztatásra kerülhessen sor. Ez a szabály ütközik a munkaerő-kölcsönzők érdekeivel, hiszen lehetővé teszi, hogy a rendelkezésükre álló legjobban kölcsönözhető, jó munkaerőt "elszívják" a kölcsönbevevők.

Érdekvédelem

Az irányelvtervezet szerint a kölcsönzött munkavállalókat is figyelembe kell venni azon küszöblétszámok kiszámításánál, amelyek felett a munkaerő-kölcsönzőnél munkavállalói érdekképviseleteket kell alakítani.

Szakképzés

A tagállamok kivehetik az irányelv hatálya alól az államilag támogatott szakképzés, integrációs és átképzés keretében foglalkoztatott kölcsönzött munkavállalókat.

Flexicurity

Jelenleg úgy tűnik föl, a tagállamok azon az állásponton vannak, hogy inkább később, akár a következő, Luxemburgi Elnökség ideje alatt, de megfelelő és alkalmazható szabályokat tartalmazó irányelv szülessen, mely megfelelő teret enged a tagállami szabályozásnak is.

Mindez elvi jelentőségű problémára mutat rá. Amennyiben az atipikus munkaviszonyokat a jog olyannyira körülbástyázza a munkavállalókat védő garanciákkal, hogy azok biztonságossá, ámde rugalmatlanná válnak, elveszítik atipikus jellegüket, beolvadnak a munkajog általános feltételrendszerébe, és többé nem jelentenek vonzó alternatívát a gazdaság szereplői számára. A munkaerő-kölcsönzés munkafeltételeiről szóló irányelvtervezet hosszúra nyúló története jól példázza, milyen kényes az egyensúly biztonság és rugalmasság között, milyen nehéz is megvalósítani a két, egymással ellentétes tendenciát képviselő fogalom ötvözéséből született jelszót: a "flexicurity" elvárását, s milyen nehéz a jól hangzó politikai deklarációkat konkrét jogi rendelkezésekbe átültetni.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem