HÍRVILÁG

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 81. számában (2004. november 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Hátrányos helyzetűek foglalkoztatása

Az Európai Unió PHARE-támogatásával, 2,2 millió euró felhasználásával kétszáz halmozottan hátrányos helyzetű személyt sikerült bevonni a felzárkóztatásukat szolgáló másfél éves képzésbe, foglalkoztatásba - derült ki a program zárását értékelő októberi konferencián. A felzárkóztatásra személyenként átlagosan 1,7 millió forintot használtak fel. Az összeg 36 százaléka jutott a foglalkoztatás támogatására, 27 százaléka a képzésre, 18 százalékából pedig beruházásokat, fejlesztéseket finanszíroztak. A hátrányos helyzetű fiatalok támogatására átlagosan személyenként egy év alatt 1,8 millió forintot használt fel a program. A roma munkanélküliek hasonló célú segítésére 1,26 millió forint, a fogyatékos személyek esetében 2,2 millió forint állt rendelkezésre.

Munkaügyi kutatások

A munkaügyi intézményrendszert a felnőtt lakosok közül szinte kizárólag a munkanélküliek keresik fel, miközben az alkalmazásban állók a távlati munkaerő-piaci pozícióik javítása érdekében nem jelentkeznek pályaorientációs igénnyel - állapítja meg az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által támogatott kutatás összefoglaló tanulmánya. A kérdőíves felmérés alapján készült kutatás válaszaiból kiderült: a munkaügyi kirendeltségekre látogatók nem a pályaorientációban, hanem a pályakorrekcióban érdekeltek. Az érdeklődők többségét - a három felmérésbe bevont megyében 93 százalékukat - az álláskeresés motiválta. Az érdekelteknek gyakran nincs is tudomásuk a felnőtteknek szóló szolgáltatásokról, illetve ha van, akkor némelyiktől - például a pszichológus részvételétől - idegenkednek. Az emberek általában állást akarnak, de nem szívesen vállalják az átképzést. A hoszszú munkanélküliségi múlttal rendelkezők közül már a munkaügyi kirendeltségekre is csak kevesen mennek el. Ugyanez vonatkozik az 50 éven felüli korosztályra.

Egy másik tanulmány arról tájékoztat, hogy a magyar munkavállalási korú - 15-64 éves, 6,8 milliós - népesség csaknem 40 százaléka nem vesz részt a munkaerőpiacon. A 2,7 millió személyt gazdaságilag inaktívként tartja számon a statisztika. A Laky Teréz munkaügyi kutató által írt, évente megjelenő tanulmánysorozat legújabb kötete hangsúlyozza: az Európai Unió 25 tagállama közül - a kissé javuló aktivitás ellenére - változatlanul a magyarok voltak a legkisebb arányban, 61 százalékban jelen a munkaerőpiacon.

Vállalkozói Akadémia

Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) a szlovák és a lengyel társszervezettel közösen Nemzetközi Vállalkozói Akadémiát indít jövőre egységes tananyag alapján. A képzést kifejezetten aktív, működő kisvállalkozóknak hirdetik meg. A tervek szerint a Nemzetközi Vállalkozói Akadémia két év alatt elvégezhető. Öt - pénzügy, informatika, marketing, üzleti terv, együttműködési lehetőségek kialakítása - önálló témakört ismertetnek. Az oktatás nem lesz tanévhez kötve, az akadémia képzésébe egy-egy témakör elindításának kezdetekor lehet bekapcsolódni. Egy témakör négy hétvége alatt elsajátítható. Az akadémia képzésén részt vevő kisvállalkozók az említett kurzusokon olyan ismereteket sajátíthatnak el, amelyek segítik őket felzárkózni az Európai Unió vállalkozói kultúrájához.

Internetes állásajánlás

A hazai munkaerőpiacon jó mérnököket és értékesítőket a legnehezebb találni - állítja a JobMonitor internetes állásajánló. Ennek oka egyrészt, hogy mérnökökből jelenleg szűkös a kínálat. A diplomásokból ugyan túlkínálat van, de ez nem vonatkozik az orvosi és a mérnöki szakmára. Az értékesítőknél más okok állnak a háttérben. E foglalkozási körben a "jó" értékesítőt nehéz megtalálni. Bár egy-egy ilyen állásra átlagosan háromszázan ajánlkoznak, közülük viszont csak kevesen, a jelentkezőknek mindössze 5 százaléka alkalmas e pályára. A JobMonitoron közzétett pozíciók alapján a munkáltatók által az idén leginkább keresett szakmák: értékesítés (3327 pozíció), mérnöki tevékenység (3248), adminisztráció/asszisztencia (2963), pénzügy (2548), telekommunikáció (2345), gyártás/termelés/építőipar (2186).

Fogyatékkal élők a munkapiacon

A fogyatékkal élő embereknek csak kis hányada jut munkához, és az érintettek fele közhasznú, közcélú vagy közmunkát végez - hangzott el a foglalkoztatási rehabilitációról szóló regionális konferencián októberben, Salgótarjánban. Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében közel 80 ezer állástalant tartanak nyilván, akik közt 6500 a fogyatékkal élő ember. Közülük 2300-an tudtak elhelyezkedni, 1500-an támogatással. A Központi Statisztikai Hivatal szerint 748 ezren élnek fogyatékkal Magyarországon. Közülük 650 ezren munkavállalási korúak, de ebből a körből csak 95 ezren jelennek meg a munkaerőpiacon. Gere Ilona, a Foglalkoztatási Hivatal tudományos tanácsadója a konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy a foglalkoztatási rehabilitációban a "koncepció, stratégia, politika, eszközök" sorrendjét kell kialakítani, ami véleménye szerint nem pénz, hanem elsősorban mentalitás kérdése.

Az EMMA tapasztalatai

Május elsejei indítása óta csaknem 1 millió 141 ezer új és megszűnő munkaviszonyt jelentettek be a munkáltatók az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázisba (EMMA) - tudatta a Foglalkoztatási Hivatal. Az új munkaviszonyokra vonatkozó bejelentések száma csaknem 530 ezer volt, megszűnő álláshelyekből több mint 351 ezret jelentettek be. A határozott idejű munkaszerződések esetében a munkáltatók gyakran a munkaviszony létesítésével együtt annak lejártát, megszűnését is jelzik egy bejelentéssel. Ilyen vegyes be- és kijelentés csaknem 258 ezer érkezett idáig. Az interneten vagy telefonos ügyfélszolgálaton keresztül történő bejelentéshez a munkáltatóknak PIN-kódot kell kiváltaniuk az illetékes munkaügyi kirendeltségnél. Ilyen azonosítót eddig 84 585 munkáltató igényelt. A munkavállalók közül 15 949-en kérték ki a kódot. Az eddigi bejelentésekből csaknem 565 ezer postán érkezett, s mintegy 243 ezer bejelentéssel személyesen jelentkeztek a munkáltatók a munkaügyi kirendeltségeken. Alig több mint 270 ezer bejelentést küldtek el interneten, s a telefonos ügyfélszolgálatra valamivel több, mint 63 ezer bejelentés érkezett.

Korszerűsödő munkajog

A jogalkalmazási tapasztalatok azt igazolják, hogy az 1992. július 1-je óta hatályos munkatörvények nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, nem javították a munkajogi szabályozás színvonalát, az egységes jogalkalmazás kialakulását, a jogbiztonságot, illetve nem csökkentették (hanem lényegesen növelték) a joganyag mennyiségét. Így az áttekinthető munkajogi szabályozás megalapozott igény - állapították meg a Visegrádon 2004. október 13. és 15. között első alkalommal megrendezett I. Magyar Munkajogi Konferencia előadói és résztvevői. A konferencia 140 résztvevője a plenáris üléseken, szemináriumi előadásokon többek között arra kereste a választ, hogy: kényszer vagy lehetőség a Munka Törvénykönyvének átfogó felülvizsgálata? Melyek a hazai közszolgálat távlatai Magyarországon, mik lehetnek az egységes közszolgálati törvény előnyei? A munkaügyi vizsgálatok segíteni kívánják-e a munkáltatói-munkavállalói viszony megfelelő alakulását, vagy a jogszabályok szigorú, "betű szerinti" betartását kívánják elérni? Mik a jogai és kötelezettségei a munkáltatóknak és a munkavállalóknak? A jogszerű és a jogellenes megkülönböztetés esetei. Merre mutatnak az európai munkaerőpiac változásai? Milyen kapcsolatban áll egymással a munkajog és a társasági jog?

A munkajogi konferencián első alkalommal adták át a "Pro Jure Laboris" díjat az év munkajogászának, Nagy László professzornak.

Munkában a döntőbírák

Több mint 10 esetben kérték fel az elmúlt egy év során a helyi szakszervezetek és a munkaadók a munkahelyi konfliktushelyzet rendezéséhez a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálatot - tudatta októberben Kovács Géza, az intézmény igazgatója. A felkérésekből 9 közvetítésre, békéltetésre irányult, 2 esetben döntőbíráskodást kértek a felek. Három alkalommal több közvetítő bevonásával zajlott a békéltetés, döntőbíráskodás. A közreműködést további tíz esetben nem lehetett megkezdeni, mert a vitában álló szakszervezet és munkaadó közül csak az egyik adta hozzájárulását a külső szereplő bevonásához. Ilyen esetben a szolgálat az egyik oldal határozott kérése ellenére sem kapcsolódhat be a vita rendezésébe, legfeljebb tanácsadásra vállalkozhat.

Kisvállalkozások és az e-kereskedelem

Sikeresen zajlik a májusban indult és jövő év őszéig tartó, "Az e-kereskedelem, mint a kkv-fejlesztés eszköze" elnevezésű program - hangzott el a témában tartott októberi tájékoztatón. Aprojektet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint az Európai Unió PHARE előcsatlakozási alapja közösen finanszírozza, mintegy 3,5 millió euróval, azaz 900 millió forinttal. Aprogram célja, hogy tanácsadási projekteken keresztül segítse a kis- és középvállalkozásokat az elektronikus kereskedelem eszközeinek széles körű kialakításában.

Európai foglalkoztatási célok

Az európai foglalkoztatási munkacsoport értékelése szerint főként a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének fejlesztésére, az inaktív rétegek munkavállalásának ösztönzésére, a szellemi tőke hatékonyabb felhasználására, valamint a kormányzati munkában a reformok hatékonyabb véghezvitelére kellene koncentrálni - tudatta októberben a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium. Az értékelés minden évben megjelenik; az idén is kiadta az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Főigazgatósága. Az idei kiadvány első, az európai munkapiacot értékelő fejezete kedvező képet alkot a magyar munkapiac utóbbi éveket jellemző fejleményeiről. A fejezet adatai a magyarországi foglalkoztatás mintegy háromszázalékos bővülését mutatják 2003-ra. Egyes országokban egy százaléknál is nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatottság. Ebbe a csoportba tartozik Magyarország, Észtország, Görögország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg és Szlovákia is.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.