Ellenőrzött munkaadók

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 15.) vegye figyelembe!

A vállalkozások sokallják a bírságokat

Megjelent A Munkaadó Lapja 81. számában (2004. november 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A szokásos nyári ellenőrzési akciók során az idén is a "legrenitensebbnek" tartott ágazatokra, vagyis az építőiparra, a kereskedelemre, valamint a vendéglátásra koncentráltak az adórevizorok és a munkaügyi felügyelők. A munkaadók és a munkavállalók képviselői azonban továbbra is azt hangoztatják, hogy alapvetően rossz az ellenőrzési rendszer filozófiája, mivel a megelőzés helyett a büntetésre helyezi a hangsúlyt.

Az adóhivatal augusztus 4-e és 16-a között három ütemben tartotta meg "Nyár 2004" elnevezésű országos akcióját, amelynek keretében elsősorban a nyugtaadási kötelezettség teljesítésének vizsgálatát tűzte ki célul, különös tekintettel az idegenforgalmilag frekventált területekre, a piacokra és a rendezvények helyszíneire. Emellett kiemelten preferálták a foglalkoztatás szabályszerűségének ellenőrzését, valamint a bejelentési kötelezettségüket megszegő vállalkozások felderítését is. Az eredetileg a Balaton körüli megyék idegenforgalmi szempontból kiemelt területeire tervezett ellenőrzés-sorozatot kiterjesztették a Sziget Fesztiválra és a Forma-1-re is.

Elmulasztott nyugtaadás

Július közepén az adórevizorok előzetesen már "meglátogatták" a Balaton-partot és a kisebb-nagyobb megyei piacokat, rendezvényeket, de úgy tűnik fel, a megelőzőnek szánt razzia hiábavaló volt, mivel az adózók továbbra sem tartották fontosnak a nyugtaadást, noha az is igaz: a központi akció során feltárt hiányosságok aránya valamelyest elmaradt a korábban tapasztaltaktól. A Balaton környékén - mintegy 100 kisebb-nagyobb településen - ellenőrzött vállalkozóknak ugyanis 41,9 százaléka nem adott számlát.

Az APEH szerint igencsak elgondolkodtató ez az arány, mivel azt jelenti, hogy minden tíz próbavásárlásból négy esetében elmarad a bizonylat kiállítása, azaz: a vállalkozás adóköteles bevétele kisebb a valóságosnál. S a rossz vizsgálati eredményt csak súlyosbítja az a körülmény, hogy az egyik kereskedelmi rádióadó - hallgatói SMS-ekre hivatkozva - már az akció első napjától kezdve bemondta, hogy adóellenőrök szállták meg a Balaton partját és további ellenőrzések is várhatók. A vállalkozók várhatóan összesen 24,8 millió forint összegű mulasztási bírság kiszabására számíthatnak.

Kiszűrik a feketemunkát

Szeptemberben kifejezetten a foglalkoztatás szabályszerűségére irányuló országos ellenőrzési akciót szervezett az APEH, s ennek során az építőipari vállalkozásokat vette célba. Az ellenőrzési sorozat két ütemben zajlott le: szeptember 15-én a fővárosban, illetve szeptember 21-én országszerte 22 igazgatóság illetékességi területén próbálták kiszűrni a folyamatban lévő építkezések helyszínein a be nem jelentett alkalmazottakat. Az APEH azt is jelezte, hogy az idén továbbra is fokozottan fogja ellenőrizni az építkezéseket, s a jövőben az autópályák készülő szakaszain is igyekszik majd kiszűrni az illegális foglalkoztatást.

Miközben feketemunkások után vizsgálódott az adóhivatal, illegális bevándorlók és szökésben lévő bűnözők is horogra akadtak a Művészetek Palotája építkezésének ellenőrzésén, amely a vizsgálatsorozat nyitánya volt Budapesten. A helyszínen tartózkodó 518 alkalmazott közül összesen 5 dolgozó esetében lehetett a foglalkoztatás szabályszerűségét a helyszínen megállapítani, 503 esetben a bejelentését igazoló iratok későbbi bemutatására szólították fel az adóhatóság munkatársai a foglalkoztatókat. Az ellenőrzés eredménye későbbre várható, mivel időigényes a több száz jegyzőkönyv átvizsgálása, az utólag benyújtott munkaszerződések ellenőrzése. Annyi azonban már biztos, hogy 10 alkalmazott bejelentésének elmulasztása okán 7 vállalkozás tevékenységét legalább 12 napra felfüggesztik. A kiszabható mulasztási bírság száz-kétszázezer forint. Noha a törvény arra nem tér ki, hogy ez személyenként vagy összességében értendő-e, egy APEH-irányelv hasonló esetekben a személyenkénti százezer forint bírság kiszabásáról szól. Emellett a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény akár hatmillió forint bírság kirovását is előírhatja, ha egyszerre több törvénysértés tapasztalható. Bár egy többmilliárdos beruházás esetében ez nem nagy tétel, érvágást jelenthet, hogy az adóhatóság fel is függesztheti az illető cég tevékenységét. Vagyis akár két hónapra is leállhat az építkezés.

Munkavédelmi razzia

Ugyancsak az építőipart vette célba az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) is az augusztus 15-én kezdődő országos munkabiztonsági célvizsgálat során. Az október második feléig tartó szokásos nyári-őszi razziában az ellenőrök hetven százaléka vett részt, és körülbelül ezer építkezésen tekintették át a munkabiztonsági előírások betartását. A vizsgálat eredményeinek összesítését még nem fejezte be az OMMF. Az a kérdés azonban ezek ismerete nélkül is felvetődik, hogy az ellenőrzéseknek vajon lesz-e foganatjuk.

Békés András, az OMMF elnöke ugyanis azt mondja, hogy a rendszeres ellenőrzések dacára sem csökken a halálos balesetek száma az építkezéseken. "Az építőipari cégek gyakran arra alapoznak, hogy hátha megússzák az ellenőrzést, s inkább megspórolják a munkavédelmi beruházásokat" - mondja Békés András. Gyakran előfordul, hogy az a cég, amelyikre már súlyos munkavédelmi szabálytalanság miatt tetemes bírságot szabtak ki, ugyanúgy folytatja tevékenységét. Pedig a munkavédelmi bírság akár tízmillió forintig is terjedhet, s uniós tagságunkkal a pénzbüntetés kiszabásának feltételei is kiszélesedtek: immár egyetlen munkavállaló veszélyeztetése esetén is bírságolhatnak az ellenőrök.

Nem csoda, hogy az építőipar vezeti a legveszélyesebb ágazatok toplistáját, hiszen itt történik a legtöbb halálos baleset (tavaly harmincöt építőipari munkás vesztette életét munka közben). A munkavédelmi szakemberek szerint ennek leginkább a cégek nemtörődömsége az oka: a minél gyorsabb és olcsóbb munka kedvéért gyakran "lespórolják" az állványzatról a korlátokat, a szabályos lábazatot és az egyéb kötelező elemeket. Ugyanez a helyzet az egyéni védőfelszerelésekkel és a gépek biztonsági karbantartásával is. Ráadásul a veszélyforrásokat növeli, hogy az építőiparban magas a szakképzetlenek aránya, itt a legnagyobb a fluktuáció és a feketefoglalkoztatás, illetve gyakorta az időjárás viszontagságainak kiszolgáltatott szabadtéri munkahelyeken zajlik a munka.

Az építőipart érintő vizsgálódás mellett az idén az első félévben 22 846 munkahelyen végzett munkaügyi ellenőrzés során 494 669 munkavállaló foglalkoztatásának jogszerűségét vizsgálta az OMMF - mondja Szárazné Zara Andrea főosztályvezető. A vizsgálatok eredményeként csaknem tízezer munkáltatónál tapasztaltak szabálytalanságot a munkaügyi felügyelők, a jogsértések 152 ezer főt érintettek. Ezek szankcionálására 2004 első félévében a munkaügyi felügyelők 4185 munkaügyibírság-határozatot hoztak, és ennek alapján 1,2 milliárd forintnyi büntetést szabtak ki. Leggyakrabban a foglalkoztatási jogviszony létesítésére vonatkozó jogszabályokat sértették meg a munkáltatók: például vagy hiányzott, vagy hibás volt a munkaszerződés, de az is előfordult, hogy tartalma jogellenes volt. A munkáltatók bűnlajstromának második helyén pedig a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkára, valamint a szabadságra vonatkozó szabályok megsértése állt. Az említett mulasztások az OMMF szerint minden ágazatban előfordultak, azonban leggyakrabban a kereskedelemben, a vendéglátóiparban és azon szolgáltatóknál, ahol a bővülő forgalom miatt nincs elegendő munkaerő a kiszolgáláshoz.

Mindenki büntethető

"Minden vállalkozás büntethető" - hangsúlyozza Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke, aki úgy véli, hogy ehhez elég az ellenőrzés paramétereit oly módon meghatározni, hogy azoknak nehezen lehessen megfelelni. A vendéglátóiparban és a kereskedelemben működő vállalkozásokon például - legtöbbször - a nem tipikus munkaidő-beosztás miatt találnak könnyű fogást az ellenőrök - teszi hozzá Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Kisosz) ügyvezető elnöke. Hiába állapodik meg a munkáltató és a munkavállaló egymással, s hiába állítja utóbbi, hogy teljesen elégedett, az ellenőrök a rugalmatlan jogszabályok miatt mégis találnak valami kifogásolnivalót: a legtöbbször valamilyen adminisztrációs hibát, s nem szándékos adócsalást vagy jogszabálysértést. Ezek miatt azonban aránytalanul nagy büntetéssel sújtják a vállalkozókat. A Kisosz egyik vendéglős tagja például csupán adminisztrációs hibák miatt csaknem 400 ezer forintos büntetést kapott a hatóságoktól.

Háber Tamás szerint egészen más lenne a helyzet, ha a hatóságok több tájékoztatást és szakmai segítséget nyújtanának a vállalkozásoknak, ha egyszerűsödnének az adminisztrációs kötelezettségek és a jogszabályok rugalmasabbak lennének, illetve megszűnne az ellenőrző hatóságok érdekeltsége a büntethetőség maximalizálásában. Ettől azonban még messze áll a jelenlegi ellenőrzési rendszer, amelynek Antalffy Gábor szerint az a legnagyobb hibája, hogy mindig a legálisan működő munkáltatók húzzák a rövidebbet. A törvényesen működő vállalkozásoktól egyre több pénzt lehet elvonni a hatóságok komplex ellenőrzései során, miközben az illegálisan tevékenykedő vagy foglalkoztató vállalkozókkal és cégekkel gyakorlatilag nem tudnak mit kezdeni - hangsúlyozza a szakember.

A hatóságok leggyakrabban hangoztatott kifogása, hogy a feketevállalkozókat nem tudják ellenőrizni, hiszen azok papíron nem léteznek, s így nem tudják, hogy hol keressék őket. Antalffy Gábor azonban ezt olcsó kifogásnak tartja, s azt gyanítja, hogy inkább a kisebb ellenállás felé való törekvésről van szó. A Kisosz elnöke szerint ezt semmi sem illusztrálja jobban, mint annak a szegedi boltosnak az esete, akinek üzlete egy buszmegálló mögött van. Ezért a buszról leszálló adórevizorok havonta betérnek egy-egy ellenőrzésre a boltba, miközben pár méterrel odébb egy kempingszéken áruló feketekereskedő az ellenőrök láttán gyorsan összeszedi a motyóját és elillan.

A munkáltatói érdekképviseletek azt is nehezményezik, hogy mind az APEH, mind az OMMF előre tervezett bírságbevételek alapján tevékenykedik, mely előirányzatokat az ellenőröknek teljesíteniük kell, hiszen ettől függ a prémiumuk. Ráadásul évről évre növekvő bevételi tételekről van szó, vagyis eleve fel sem tételezik, hogy javul az adómorál vagy a munkaügyi fegyelem. Ilyen körülmények között nem lehet jóindulatú ellenőrzésre számítani, hiszen a rendszer eleve nem korrekt - hangsúlyozza Antalffy.

Napirenden a reform

A munkaügyi ellenőrzés reformját sürgetik a szakszervezetek is, amelyek teljes egészében osztják a munkaadói kritikákat. Ebben sikerült partnerként megnyerniük Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, aminek eredményeképpen a munkaügyi ellenőrzés átalakítása újra napirendre került, s helyet kapott a kormányprogramban is - mondja Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. A szakszervezeti oldal már hozzákezdett javaslatai kidolgozásához a témában, s várhatóan még az idén az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) elé kerülhet az ügy.

Sáling József szerint a munkaügyi ellenőrzési rendszernek az a legnagyobb baja, hogy rossz a filozófiája: a megelőzés helyett a büntetés a célja. Ezért a nagyobb bírságbevétel reményében leginkább a nagy munkáltatókhoz mennek ki az ellenőrök, miközben a kisebbeket alig ellenőrzik.

Ebben persze az is közrejátszik, hogy az OMMF kicsi szervezet, s a vállalkozók zöméhez nem is tud eljutni. Az országszerte összesen hétszáz munkatársat foglalkoztató OMMF-nél csupán 170-180 ember foglalkozik munkaügygyel, a többség a munkavédelem területén dolgozik. A sszakszervezeti vezető szerint nem szerencsés, hogy a munkaügy egyszerűen "hozzá van csapva" a munkabiztonsághoz, nem alkot külön szervezeti egységet, s nincs elegendő felkészült munkaügyi felügyelő. Ezek a problémák ugyanakkor a korrupcióra is alkalmat adnak - hívja fel a figyelmet Sáling.

A szakszervezetek szerint mindezen minél előbb változtatni kell - mondja a KASZ elnöke. A munkavállalói érdekképviseletek ennek érdekében szeretnék társadalmasítani a munkaügyi ellenőrzést. A szankcionálás szabályozása és végrehajtása továbbra is az állam feladata lenne, az ellenőrzési feladatok - az elvek és célok - meghatározásába azonban egy, a munkaadók és a munkavállalók képviselőiből álló testület is beleszólást kapna.

A társadalmasítás szükségességét hangsúlyozta Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter is nemrég a KASZ országos értekezletén, ahol elmondta: erre azért volna szükség, mert a néhány száz munkaügyi ellenőr nem vizsgálhatja érdemben a 800 ezer vállalkozást, másfelől a munkaügyi jogszabályok betartatása egyébként sem csak az ellenőrzéseken és a büntetéseken múlik.

A számlaellenőrzések tevékenységenkénti megoszlása a "nyár 2004" akcióban ellenőrzött adóalanyoknál

Megnevezés

Elvégzett vizsgálatok (db)

Kereskedelem

461

56,6

Vendéglátó

519

24,1

Szolgáltató

85

61,2

Termék-előállító

15

66,7

Összesen

1080

41,5

Forrás: APEH

 

Munkaügyi és munkabiztonsági ellenőrzések (2004. I. félév)

 

Munkabiztonság

Ellenőrzött telephelyek száma

17 267

22 846

Szabálysértést elkövetett gazdálkodók száma

12 143

9 893

Szabálysértési bírságok

29,5 M Ft

24,8 M Ft

Munkavédelmi, illetve munkaügyi bírság

291 M Ft

1,2 Mrd Ft

Végrehajtási bírságok

4,7 M Ft

1,4 M Ft

Forrás: OMMF

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.