×

Biztonság és foglalkoztatás

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 81. számában (2004. november 15.)
A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium szervezésében 2004. szeptember végén szemináriumot tartott "Flexibilitás, biztonság és foglalkoztatás: Magyarország tapasztalatai" címmel. A munkaadók és munkavállalók képviselői ismertették álláspontjukat többek között a munkaerő-piaci kérdésekről, valamint a nemek közötti esélyegyenlőség perspektívájáról.

Amagyar munkaerőpiac az elmúlt bő egy évtizedben rendkívüli eseményeket élt át. A piacgazdaság kiépítése, a privatizáció, a jogi és közgazdasági környezet változása kezdetekben a munkahelyek ezreinek megszűnését vonta maga után. Avállalkozások világát a csődök és a felszámolási eljárások sokasága jellemezte.

A foglalkoztatottak száma 1990-2000 között több mint 1,2 millióval csökkent, a foglalkoztatottak több mint fele (55 százalék) férfi s 45 százaléka nő.

A kilencvenes évek...

A létszámcsökkenés folyamata három jól elhatárolható időszakra bontható: a létszámcsökkenés 90 százaléka nagyon rövid idő alatt, 1994-ig következett be, és fele-fele arányban érintette a két nemet. A második ütemben, 1996-ig a munkerő-piac átrendeződései döntő mértékben (90 százalékban) a nőket sújtották. A gazdasági fellendülés időszakában, 1997-2000 között a foglalkoztatottak száma 130 ezerrel bővült, azonban ez a növekedés 55-45 százalékos arányban oszlott meg a férfiak és a nők között.

Az átalakulás folyamata napjainkra lezárult. Ma Magyarországon 860 ezer gazdálkodó szervezet működik, ahol a keresők 75 százalékát foglalkoztatják. A gazdálkodó szervezetek 96 százaléka 9-nél nem több foglalkoztatottat alkalmaz. (517 ezer munkáltató alkalmazott nélkül, 280 ezer legfeljebb 9 foglalkoztatottal végzi tevékenységét.) 2004 első negyedévében a foglalkoztatottak száma 3 millió 892 ezer, ebből 2 millió 104 ezer férfi, 1 millió 788 ezer nő. A munkanélküliek száma 252 ezer volt, közülül 143 ezer férfi és 109 ezer nő. A munkanélküliségi ráta 6,1 százalék, ezen belül a férfiaké 6,4, a nőké 5,8 százalék.

A hazai foglalkoztatásban – tradicionálisan – több a férfi (55 százalék), mint a nő, noha a 15-64 éves népességben az utóbbiak vannak valamivel többen (51 százalék). A nemek gazdasági aktivitásában a női népesség hátrányára 10-12 százalékpontos elmaradás figyelhető meg, ami nagyjából azonos az EU átlagával. A munkaerőpiac megítélése szempontjából nem elhanyagolható az a tény, miszerint a nők inaktivitásának aránya 43,8 százalék, ami 10 százalékponttal haladja meg a férfiak adatait, miközben a férfiak inaktívvá válásának mértéke meghaladja a nők munkaerőpiacról való kikerülésének mértékét.

A hazai érdekeltségű munkáltatók a piacképességük megőrzése érdekében tevékenységi körüket az igényekhez igazodóan változtatják, profilváltásokat hajtanak végre. Ugyanakkor egy összegzés szerint 2000 őszétől 2003 elejéig a multinacionális cégek kivonulása miatt 7 ezer munkahely szűnt meg. Szerencsére a külföldi tőkebeáramlás 2002-ben folytatódott, 1,281 milliárd euró érkezett, ami 18,3 százalékkal több, mint az előző évi.

Ma már a munkáltatók többsége számára egyértelmű, hogy a profittermelés mozgatórugója a pénzügyi és a fizikai tőke mellett az emberi erőforrás. A cégek megfogalmazzák jövőképüket, az ahhoz szükséges stratégiát, és megtervezik az erőforrás-szükségletüket. A hatékony és eredményes munka ma már elképzelhetetlen a megfelelő vezetési stílus, a párbeszéden alapuló kommunikáció, a képzés, a munkaidő rugalmassága nélkül.

Ezek után felvetődhet az a kérdés, hogy akkor hol a gond? A jogi és közgazdasági környezet biztosítja-e a foglalkoztatás rugalmasságát, veszélyezteti-e a munkavállalók munkahelyi biztonságát?

A munkáltatók úgy ítélik meg, hogy a rugalmas foglalkoztatási formák széles körű alkalmazhatósága egyaránt szolgálhatja a munkavállaló, a munkáltató és piac érdekeit is. Magyarországon általában magasak a munkáltatónak a munkavégzéssel összefüggésben felmerülő költségei. Ezért a konkrét munkavégzési formáktól elvonatkoztatva is szükség lenne a társadalombiztosítási járulékok jelentős csökkentésére. Erre általában a válasz az, hogy akkor a munkáltatók azt is mondják meg, hogy a társadalombiztosítás miből finanszírozható. A munkáltatók meggyőződése, hogy alacsonyabb mértékű járulék és az ezáltal biztosítható magasabb összegű munkabér összhatásában nem csupán nagyobb bevétellel, hanem jelentős társadalmi elégedettséggel is járna, ami jótékonyan hatna a foglalkoztatásra, a fogyasztásra és az állami költségvetés alakulására is.

A rugalmas formák terjedése

A rugalmas foglalkoztatási formák – vagy ahogyan általában nevezik, az atipikus tevékenységek – minél szélesebb körű alkalmazása nem csupán kívánatos, hanem szükségszerű is. A munkavállalók részéről az atipikus foglalkoztatási formákkal öszszefüggésben leggyakrabban a munkajogi biztonság vetődik föl. A munkáltatók úgy ítélik meg, hogy a rugalmasság és a biztonság nem egymást kizáró kategóriák. Pontosan a rugalmas foglalkoztatási lehetőségeken keresztül garantálható a munkavállalók foglalkoztatási biztonsága, nevezetesen az, hogy a már meglévő, vagy potenciálisan lehetséges munkanélküli státust a munkavállalói státus váltja fel.

A rugalmas, illetőleg az atipikus munkavégzési formákon belül a részmunkát, a határozott idejű munkavégzést, a távmunkát, az önfoglalkoztatás keretében végzett tevékenységet szokás említeni. Arugalmas munkavégzési formák közül a részmunkaidős foglalkoztatás az, amelyre a legnagyobb igény mutatkozik. Ugyanakkor – bár történtek előrevivő lépések – az ösztönzők hiánya még mai is érezhető. Az élőmunka költségei között még mindig magasabb arányt képvisel – a fix összegű elvonások következtében – a részmunkaidős foglalkoztatás, ezért a munkáltatók jelenleg nem érdekeltek a foglalkoztatás e formájában. A munkavállalók döntését pedig a kedvezőtlen nyugdíjszámítási szabályok befolyásolják. Valószínűleg ez a magyarázata annak is, hogy részmunkaidőben a keresők csupán 2,6 százaléka dolgozik.

A másik atipikus munkavégzési forma a határozott idejű munkavégzés, amelyben a foglalkoztatottak 7 százaléka dolgozik. A tapasztalat az, hogy a munkáltatók alapvetően nem a munkajogi kötelezettségek alóli menekülés miatt élnek ezzel a lehetőséggel, hanem általában akkor alkalmazzák, ha időben vagy tevékenységben konkrétan behatárolható munka elvégzéséről van szó. Óriási tévedés azt állítani, hogy a határozott idejű munkavégzés olcsó és kockázatmentes foglalkoztatási forma a munkáltató számára, ugyanis annak idő előtti megszüntetése nagyon sokba kerülhet.

Az atipikus foglalkoztatási formákban történő munkavégzés elsődlegesen azokat a nőket érinti, akik családi kötelezettségeik miatt hagyományos munkavégzést nem tudnak vállalni. Ma Magyarországon, de talán a világon sehol sem könnyű nőnek lenni.

A munkáltatók sem tartják kívánatosnak azt, hogy egy nő választási kényszer elé kerüljön, nevezetesen anya, feleség vagy karriert építő nő legyen-e? Úgy gondolják, hogy ezek egymást nem kizáró kategóriák.

A munkáltatók többségénél a munkaidő rugalmas. Számos helyen működtetnek gyermekintézményt. A kisgyermekükkel otthon lévő édesanyák nem szakadnak el a munkahely "légkörétől", aktív kapcsolattartás valósul meg. Az évek óta meghirdetett "Családbarát munkahely" pályázatra benyújtott pályamunkák mindezt alátámasztják. Újfajta szemlélet vette kezdetét, amit folytatni kell, annak figyelembevételével, hogy a munkáltató alapvető feladata, küldetése, funkciója ne sérüljön.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem