Az úgynevezett adósságrendezési eljárás a helyi önkormányzatok fizetőképességének helyreállítását célozza. Az 1996. évi XXV. törvény által szabályozott eljárás hatékony jogvédelmet jelent a hitelezőknek.
Az eljárás megindítása
Az adósságrendezési eljárás a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozó nemperes eljárás, amit a helyi önkormányzat, továbbá annak hitelezője kezdeményezhet. Az adósságrendezési eljárás többek között akkor kezdeményezhető, ha a helyi önkormányzat vagy az önkormányzati költségvetési szerv
– a hitelező által megküldött számlát vagy számlaadásra nem kötelezett hitelező esetében az általa küldött fizetési felszólítást, ezek átvételét, illetve – a később esedékessé váló követelés tekintetében – az esedékességet követő 60 napon belül nem vitatta, ám a követelést nem fizette ki;
– elismert tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem fizette ki;
– jogerős és végrehajtható bírósági (hatósági) határozatban foglalt fizetési kötelezettségét nem teljesítette;
– fizetési kötelezettségét a korábban lefolytatott adósságrendezési eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.
Ha az adósságrendezési eljárás megindítását a hitelező kezdeményezi, kérelmében meg kell jelölnie a helyi önkormányzat tartozásának jogcímét és a lejárat (esedékesség) időpontját. Csatolni kell a kérelemben foglaltak bizonyításához szükséges iratokat.
Az adósságrendezési eljárásban kötött egyezséget, vagy a vagyon felosztását követően hozott eljárást befejező végzés jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül nem kezdeményezheti az adósságrendezési eljárás lefolytatását az a hitelező, aki fennálló (lejárt és le nem járt) követelését a korábban lefolytatott adósságrendezési eljárásban is érvényesíthette volna.
A bíróság a kérelem benyújtásáról, a kérelem egy példányának megküldésével haladéktalanul értesíti a helyi önkormányzatot.
A polgármester az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltak fennállását a helyi önkormányzat elismeri-e. Ha a polgármester a határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a tartozás fennállásának tényét vélelmezni kell.
Ha a bíróság megállapítja, hogy a törvényi feltételek fennállnak, végzésben elrendeli az adósságrendezés megindítását, s pénzügyi gondnokot rendel ki. Ellenkező esetben az adósságrendezési eljárást megszünteti.
Közzététel
A bíróság az adósságrendezés megindításáról szóló jogerős végzését a Cégközlönyben soron kívül közzéteszi. Az adósságrendezés megindításának időpontja a végzés Cégközlönyben való közzétételének napja. A közzététel többek között tartalmazza a hitelezőknek szóló felhívást, hogy a helyi önkormányzattal, vagy költségvetési szervével szembeni ismert, vagy összegszerűségében ismeretlen, illetve összegszerűségében változó fennálló (lejárt és le nem járt) követeléseiket az adósságrendezés megindítását elrendelő végzés közzétételétől számított 60 napon belül a pénzügyi gondnokhoz jelentsék be.
A hitelezőknek szóló felhívást a végzés Cégközlönyben való közzétételét követő 15 napon belül legalább két országos napilapban is meg kell jelentetni, illetve a helyben szokásos módon is ki kell hirdetni.
A számla zárolása
A számlavezető pénzintézet az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően a pénzintézeti tevékenységből eredő esedékes követeléseivel a helyi önkormányzat vagy költségvetési szervének számláját csak a helyi önkormányzat pénzügyi gondnok által ellenjegyzett rendelkezésére terhelheti meg, kifizetéseket, átutalásokat csak a pénzügyi gondnok ellenjegyzésével érkezett megbízások alapján teljesíthet.
Jogkövetkezmények
A helyi önkormányzattal szemben követeléseket az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően csak az adósságrendezési eljárásban lehet érvényesíteni.
Az adósságrendezés megindításának időpontjában a helyi önkormányzat és költségvetési szervének azok a vagyoni jellegű kötelezettségei is lejárttá válnak, amelyeket a le nem járt követeléssel rendelkező hitelezők jelentettek be.
Az adósságrendezés megindításának időpontját követő időszakra a bejelentett és elfogadott (vitatott és nem vitatott) kötelezettségek után szerződéses és késedelmi kamat (járulék, pótlék) a vagyonfelosztási javaslat elkészítéséig érvényesíthető.
Beszámításnak az adósságrendezés megindítása előtt keletkezett követelések tekintetében van helye. A helyi önkormányzattal szemben csak olyan követelést lehet beszámítani, amelyet a hitelező az erre nyitva álló határidőn belül a pénzügyi gondnoknak bejelentett. (Itt jegyezzük meg, hogy a hitelezői igények bejelentésére rendelkezésre álló 60 napos határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek helye nincs; a hitelezők fennálló – lejárt és le nem járt – követeléseiket azonnali beszedési megbízás benyújtása, végrehajtás és adósságrendezési eljárás kezdeményezése útján csak az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő 2 év eltelte után érvényesíthetik. Az ilyen követelések után az adósságrendezés megindításának időpontja utáni időszakra késedelmi kamat nem érvényesíthető.
A helyi önkormányzat és költségvetési szerve ellen az adósságrendezés megindításának időpontjában folyamatban lévő, a pénzkövetelések behajtására irányuló végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróság megszünteti, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, de még ki nem fizetett pénzösszegeket – a pénzügyi gondnok egyidejű értesítése mellett – a helyi önkormányzatnak átadja. A helyi önkormányzat ingatlanán fennálló végrehajtási jog az adósságrendezés megindításának időpontjában megszűnik.
Az adósságrendezés megindításának időpontjában a helyi önkormányzat ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló zálogjog, valamint szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, visszavásárlási és vételi jog megszűnik. A szükséges földhivatali eljárást a polgármester kezdeményezi. A zálogjog megszűnése nem érinti a zálogjoggal biztosított követelés kielégítési rangsorban elfoglalt helyét.
Az adósságrendezés megindításának időpontja előtt a helyi önkormányzattal szemben indult peres és nemperes eljárások a korábban eljáró bíróságok előtt folytatódnak. A követelés érvényesítése céljából az adósságrendezés megindításának időpontja előtt indított eljárás a hitelezőt nem mentesíti az alól, hogy követelését bejelentse.
Az adósságrendezés megindításának időpontjától a helyi önkormányzat
– többlet vagyoni kötelezettségvállalással járó döntést nem hozhat,
– vállalkozást nem alapíthat,
– vállalkozásban visszterhesen tulajdont nem szerezhet,
– a korábban vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesítheti.
Egyezségi tárgyalás
A jegyző az adósságrendezés megindításának időpontját követő 30 napon belül elkészíti a válságköltségvetési rendelettervezetet. Az adósságrendezés megindításának időpontját követő 8 napon belül pedig megalakul az adósságrendezési bizottság. Ha a képviselő-testület a válságköltségvetési rendeletet elfogadta, az adósságrendezési bizottság reorganizációs programot, valamint egyezségi javaslatot készít.
Egyezségi javaslat
Az egyezségi javaslatban az adósságrendezési bizottság a hitelezői követelések összege, a követelések eredeti lejárata, vagy más rendező elv alapján a helyi önkormányzat hitelezőit csoportokba sorolja, és a különböző csoportok tekintetében – megfelelő indokolás mellett – eltérő egyezségi javaslatot terjeszthet elő.
A vitatott igénnyel rendelkező hitelezőt – amennyiben a követelés érvényesítése iránti bírósági eljárás folyamatban van – az adósságrendezési bizottság az egyezségi javaslat elkészítésekor a hitelező által bejelentett követelés szerint veszi figyelembe.
Amennyiben a reorganizációs programot és egyezségi javaslatot az adósságrendezési bizottság nem készíti el, vagy azt az adósságrendezés megindításának időpontjától számított 150 napon belül a képviselő-testület nem fogadja el, a pénzügyi gondnok erről a hitelezőket értesíti.
Egyezségi terv
A hitelezők a pénzügyi gondnok értesítését követő 30 napon belül a helyi önkormányzat tartozásainak rendezésére vonatkozóan hitelezői egyezségi tervet (terveket) készíthetnek. Erről a szándékukról az értesítést követő 8 napon belül a pénzügyi gondnokot tájékoztatniuk kell, aki az egyezségi terv kidolgozásához szükséges valamennyi adatot, információt megadja.
Az elkészült tervet a hitelezők átadják a pénzügyi gondnoknak, aki azt – az adósságrendezési bizottság véleményével ellátva – a képviselő-testület elé terjeszti. Ha a képviselő-testület a tervet elfogadja, a továbbiakban ezt kell egyezségi javaslatnak tekinteni.
Ha a hitelezők nem tájékoztatják az egyezségiterv-készítési szándékukról a pénzügyi gondnokot, a pénzügyi gondnok bejelenti a bíróságnak, hogy egyezségi javaslat nem készül.
Meghívó a tárgyalásra
A képviselő-testület által elfogadott reorganizációs programot és az egyezségi javaslatot a pénzügyi gondnok valamennyi hitelező részére megküldi, egyidejűleg meghívja őket az egyezségi tárgyalásra. A meghívót és mellékleteit legalább 8 nappal a tárgyalást megelőzően a hitelezőkhöz el kell juttatni. A hitelezők számától függően a hitelezőkkel csoportonként is lehet egyezségi tárgyalást tartani.
Jegyzőkönyv, képviselet
Az egyezségi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők személyesen vagy képviselőjük útján vehetnek részt. A képviselőknek e minőségüket – erre irányuló külön felhívás nélkül is – igazolniuk kell. Az egyezséghez való hozzájárulást a távol levő hitelezők írásban is megadhatják.
Az egyezség feltétele
Egyezség akkor köthető, ha ahhoz az adósságrendezés megindításának időpontjában fennálló követeléssel rendelkező hitelezőknek több mint fele hozzájárul, feltéve ha ezeknek a hitelezőknek az összes követelése eléri az összes bejelentett és nem vitatott hitelezői követelés kétharmadát. Ha az egyezségi javaslatban a hitelezőket csoportosították, akkor csoportonként legalább a hitelezők felének hozzá kell járulnia az egyezséghez.
Az egyezség hatálya
Az egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt. Az egyezség e hitelezőkre vonatkozóan sem állapíthat meg más feltételeket, mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezőkre megállapított. Ha a helyi önkormányzat a hitelezőket már az egyezségi javaslatában csoportosította, a megkötött egyezségben a csoporton belüli feltételek nem lehetnek eltérőek.
Az egyezség tartalma
Az egyezséget írásba kell foglalni, amelynek tartalmaznia kell különösen:
– a hitelezők által elfogadott egyezségi javaslatot, a végrehajtás és ellenőrzés módját;
– a hitelezők kielégítésének módját;
– a teljesítési határidők esetleges módosítását, a hitelezők követeléseinek elengedését vagy átvállalását, illetve mindazt, amit a helyi önkormányzat és a hitelezők a helyi önkormányzat fizetőképességének helyreállítása vagy megőrzése érdekében szükségesnek tartanak;
– a helyi önkormányzatnak és az egyezséget elfogadó hitelezőknek az egyezség megkötésére vonatkozó egybehangzó akaratnyilvánítását.
Aláírás, benyújtás a bírósághoz
Az egyezséget a polgármester, a jegyző, valamint a hitelezők, illetve törvényes képviselőik vagy meghatalmazottaik írják alá, és azt a pénzügyi gondnok ellenjegyzi.
Az egyezséget tartalmazó okiratot a pénzügyi gondnok 3 napon belül benyújtja a bírósághoz.
Az eljárás befejezése, az egyezség végrehajtása
Ha az egyezség megfelel az e törvényben foglalt követelményeknek, a bíróság az adósságrendezési eljárást befejezi, és elrendeli az erről szóló végzés közzétételét a Cégközlönyben. Az eljárást befejező végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.
A helyi önkormányzat és a hitelezők megállapodhatnak abban, hogy az egyezség végrehajtásának felügyeletével a pénzügyi gondnokot bízzák meg. Ebben az esetben a pénzügyi gondnoknak az eljárást befejező végzést követően felmerülő feladatait, hatáskörét is meg kell határozni, valamint meg kell állapodni a felügyelet idejére a pénzügyi gondnok díjazásáról.
Ha a helyi önkormányzat az egyezségben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, a hitelező újabb adósságrendezési eljárást kezdeményezhet, amelyben az eredeti követelése még ki nem elégített hányadának megfizetését követelheti.
A vagyon bírósági felosztása
Egyezség hiányában a bíróság osztja fel az önkormányzati vagyont. A pénzügyi gondnok meghatározza az adósságrendezésbe vonható vagyon körét. Az erről szóló jelentést meg kell küldeni valamennyi hitelezőnek is.
Észrevétel
A pénzügyi gondnok jelentésére a helyi önkormányzat, valamint a hitelezők a bíróságon a jelentés kézhezvételét követő 15 napon belül észrevételt tehetnek. A bíróság a beérkezett észrevételeket megküldi a pénzügyi gondnoknak azzal a felhívással, hogy arról 8 napon belül nyilatkozzon. Egyidejűleg soron kívül személyes meghallgatást tűz ki, amelyre a pénzügyi gondnokot, az észrevételt előterjesztőt, és ha az nem a helyi önkormányzat, akkor a helyi önkormányzatot is megidézi. A pénzügyi gondnok a beérkezett észrevételek alapján jelentését módosíthatja. A bíróság a pénzügyi gondnok jelentése, az észrevételt előterjesztő, illetve a helyi önkormányzat által előadottak alapján, végzésével a pénzügyi gondnok jelentését jóváhagyja, vagy a pénzügyi gondnokot új jelentés készítésére kötelezi. Az erről szóló végzés ellen a helyi önkormányzat, illetve az észrevételt előterjesztő hitelező fellebbezhet.
A követelések besorolása, a vagyon értékesítése
A pénzügyi gondnok a jelentését jóváhagyó végzés jogerőre emelkedését követő
– 30 napon belül a hitelezők követelését besorolja, és erről a hitelezőket értesíti,
– 60 napon belül köteles megkísérelni a helyi önkormányzat adósságrendezésbe vonható vagyonának nyilvános értékesítését a forgalomban elérhető legmagasabb áron.
A vagyon értékesítése során a hitelezőket elővásárlási jog illeti meg. A 60 napos határidő egy alkalommal meghosszabbítható.
Javaslat a vagyon felosztására
A pénzügyi gondnok a határidő lejártát követő 30 napon belül az adósságrendezésbe vonható vagyon hitelezők részére történő felosztására tesz javaslatot. A hitelezői igények kielégítése történhet pénzzel, illetve az értékesítetlen vagyontárgyak hitelezők részére történő átadásával is. Ez utóbbi esetben meg kell állapítani – a kielégítési sorrend és a hitelezői követelések arányának megfelelően –, hogy a hitelezők a helyi önkormányzat vagyonából milyen arányban részesednek.
Az értékesítetlen vagyontárgyaknak a hitelezők közötti felosztásával történő vagyonszerzés illeték- és általánosforgalmiadó-mentes.
Kielégítési rangsor
Az adósságrendezésbe vonható vagyont a következő sorrendben kell a hitelezők között felosztani:
– rendszeres személyi jellegű juttatások, ideértve a közszolgálati, továbbá közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor járó végkielégítést is;
– zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések a zálogtárgy (óvadék) értékének erejéig, feltéve hogy a biztosítékot az adósságrendezési eljárás kezdő időpontja előtt legalább 6 hónappal kikötötték (Ez a korlátozás nem vonatkozik a korábbi adósságrendezési eljárás során kötött egyezséggel kapcsolatban nyújtott hitel biztosítékára.);
– az államot illető, a korábbi adósságrendezési eljárás során kötött egyezséghez nyújtott visszterhes kamattámogatásból eredő követelések, a visszafizetendő cél- és címzett támogatás, továbbá egyéb – visszatérítendő – költségvetési támogatás összege;
– a társadalombiztosítási tartozások, az adók és az adók módjára behajtható köztartozások;
– egyéb követelések;
– kamatkövetelések, az adósságrendezés időtartama alatt felszámított késedelmi pótlékok, járulékok és bírságok.
A kielégítési rangsorban előbb álló hitelezői csoport követelésének teljes kiegyenlítését követően kerülhet sor a következő pontba sorolt hitelezők igényének kielégítésére. Az azonos csoportba sorolt hitelezők között a kielégítésükre rendelkezésre álló összeget követelésük arányában kell elosztani.
A bíróság döntése
A pénzügyi gondnok az adósságrendezésbe vonható vagyon alakulásáról készített jelentést és a vagyonfelosztási javaslatot benyújtja a bíróságnak, továbbá megküldi valamennyi hitelezőnek és a polgármesternek. A helyi önkormányzat és a hitelezők a jelentés és a vagyonfelosztási javaslat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül kifogással élhetnek, illetve a hitelezők ennek ismeretében követelésükről lemondhatnak. A bíróság a kifogást előterjesztő, továbbá a pénzügyi gondnok és a polgármester meghallgatása után dönt a vagyonfelosztási javaslatról.
Ha a bíróság a vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyja, kötelezi a pénzügyi gondnokot a vagyonfelosztás végrehajtására. A vagyonfelosztás megtörténtét a pénzügyi gondnok haladéktalanul köteles bejelenteni a bíróságnak. A bejelentést követően a bíróság az adósságrendezési eljárást végzéssel befejezi, a végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.
Az adósságrendezési eljárás befejezését a bíróság a Cégközlönyben közzéteszi.
A pénzügyi gondnokA pénzügyi gondnok az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően figyelemmel kíséri a helyi önkormányzat gazdálkodását, a jogszabályokban kötelezően előírt feladatainak és hatáskörének ellátását. A képviselő-testületi ülésre készült költségvetést érintő előterjesztésekhez a pénzügyi gondnok véleményét csatolni kell. Kötelezettségvállalások és kifizetések csak az ő ellenjegyzésével teljesíthetők. A pénzügyi gondnok a hitelezőket – kérésükre – tájékoztatja a helyi önkormányzat vagyonával, továbbá az adósságrendezési eljárással kapcsolatban. A pénzügyi gondnok az erre nyitva álló határidőben jelentkező hitelezőket nyilvántartásba veszi, követeléseiket megvizsgálja, majd a bejelentkezésre nyitva álló határidő lejártát követő 15 napon belül tájékoztatja a hitelezőket arról, hogy követeléseiket, illetve ezek biztosítékait elfogadja-e. Amennyiben a pénzügyi gondnok a hitelező bírósági (hatósági) határozattal még el nem bírált követelését vitatja, azt a hitelező az általános hatáskörű bíróság előtt az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül indított eljárásban érvényesítheti. Erről a pénzügyi gondnokot – a keresetlevél (fizetési meghagyás) benyújtásával egyidejűleg – tájékoztatja. Folyamatban levő bírósági eljárás esetén az igény bejelentésével egyidejűleg a hitelezőnek csatolnia kell az ezt igazoló okiratot is. Az említett határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek helye nincs, a hitelező a követelését a folyamatban lévő adósságrendezési eljárásban nem érvényesítheti. Kifogás a gondnok intézkedése ellen A pénzügyi gondnok jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett kifogással élhet az eljáró bíróságnál. Az intézkedéstől vagy mulasztástól számított 30 nap elteltével kifogás nem terjeszthető elő. A bíróság a kifogás alapján elrendelheti az intézkedés felfüggesztését. Ha a kifogást megalapozottnak találja, a pénzügyi gondnok intézkedését megsemmisíti, megváltoztatja, vagy a pénzügyi gondnokot megfelelő intézkedés megtételére kötelezi, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. |
Vitatott követelésekAz egyezségkötés időpontjában vitatott követeléssel rendelkező hitelezőknek járó, a saját csoportja szerinti kielégítésnek megfelelő összeget elkülönítve kell kezelni. A hitelező az egyezségkötésben nem vehet részt, követelését az egyezség létrejötténél figyelembe vehető követelések számításánál nem kell figyelembe venni, de a követelés elbírálásától függően a kényszeregyezség rá is kihat. A vitatott követeléssel rendelkező hitelező részére jutó vagyonhányad járulékait – a jogvita jogerős befejezéséig – a vagyonhányaddal együtt külön kell kezelni, és végül kiadni, ha a követelés fennállását jogerős bírósági határozat megállapította. A vagyon kiadásakor a hitelező részére elszámolást kell átadni a vagyonnal kapcsolatos bevételekről és kiadásokról. Ha utóbb kiderül, hogy a hitelező követelése nem volt jogos, a külön kezelt vagyonhányadot a többi hitelező között kell szétosztani követelésük arányában, teljes kielégítésük erejéig. E szétosztásért a mindenkori jegyző a felelős. A vagyonfelosztási javaslat benyújtásakor még vitatott hitelezői igénnyel rendelkező hitelezők igényét úgy kell figyelembe venni, mintha a pénzügyi gondnok a hitelezők által követelt teljes összeget elfogadta volna, és az ennek megfelelően számított, a vagyonfelosztás során a vitatott követeléssel rendelkező hitelezőnek jutó vagyonhányadot a jogvita jogerős lezárásáig elkülönítve kell kezelni. Ha jogerős bírósági határozat megállapítja, hogy a hitelező követelése nem volt jogos, a külön kezelt vagyonhányadot a többi hitelező között – a kielégítési sorrend figyelembevételével, követeléseik arányában, teljes kielégítésük erejéig – kell szétosztani. E szétosztásért a mindenkori jegyző a felelős. A vitatott követeléssel rendelkező hitelező részére jutó vagyonhányad járulékát – a jogvita jogerős befejezéséig – a vagyonhányaddal együtt kell kezelni és végül azzal kiadni, ha a követelés fennállását jogerős bírósági határozat megállapította. A vagyonhányad kezelésével kapcsolatos esetleges költségeket a vagyonhányadból kell fedezni. A vagyon kiadásakor a hitelező részére elszámolást kell átadni a vagyonnal kapcsolatos bevételekről és kiadásokról |
