Rugalmasságról tett tanúbizonyságot a munkaügyi kormányzat, amikor alig két hónapos tapasztalatok alapján július 2-ától módosított az évekig tartó, hosszadalmas előkészítés után az idén május 1-jén végre bevezetett Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis szabályozásán. Az 1992-ben megszüntetett munkakönyvet pótló EMMA kialakítását kezdetektől bíráló munkaadók jelezték ugyanis: nagy terhet ró rájuk az alkalmi munkakönyvvel dolgozók foglalkoztatásának is kötelező bejelentése a rendszerbe.
Munkáltatói kifogások
Különösen az idénymunkák idején – a mezőgazdaságban, a vendéglátás, illetve az idegenforgalom területén – gyakori, hogy csupán egy-két napra alkalmaznak valakit, s ha egy vállalat jogszerűen akart eljárni, ilyen esetben is kötelezően be kellett jelentenie a be-, illetve kilépést. A kormányhatározat értelmében a továbbiakban az alkalmi munkavállalókra nem vonatkozik ez a szabály. Ismeretes, hogy az EMMA azokat a munkáltatókat és munkavállalókat érinti, akik a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartoznak.
A szakértők az adatbázis létrehozásakor a versenyszférát célozták meg, ugyanis a vállalkozásoknál – és nem közintézményekben – dolgozókról nem voltak megbízható statisztikák. A közalkalmazottak és a köztisztviselők foglalkoztatására más törvények vonatkoznak, róluk már léteznek összegyűjtött adatok. Néhány év múlva azonban a kormányzat céljai szerint teljes körűvé válik az adatbázis, s minden magyarországi munkavállaló munkaviszonyára vonatkozó adatot regisztrálnak.
Mindazonáltal az EMMA bevezetése óta a bírálatok kereszttüzében áll. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói oldala már az előkészítés idején is azt hangoztatta, hogy fölösleges egy újabb adatbázis létrehozása, célszerűbbnek tartotta volna a már működő nyugdíj-biztosítási nyilvántartás továbbfejlesztését. Voltak, akik úgy fogalmaztak: keveset tud, ugyanakkor túlzottan drága az EMMA, a ráköltött 1,6 milliárd s a fenntartására fordítandó évi több százmillió forint kidobott pénz.
Segítség az ellenőrzéshez
Bár Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter korábban azt ígérte a munkavállalóknak, hogy a naprakész adatbázis alapján ellenőrizhetik majd, hogy munkaadójuk bejelentette-e őket, s befizette-e utánuk a társadalombiztosítási járulékot, időközben azonban kiderült, hogy a tb-járulékokról nincs információ a rendszerben. Ez azért is probléma, mert bizonytalanságot kelt, ha a dolgozó nem tudja biztosan, megvan-e a nyugdíjához szükséges szolgálati ideje, illetve a bevallott keresete alapján mekkora időskori ellátásra számíthat, vagy jogosult-e táppénzre. Előfordulhat ugyanis, hogy valaki akkor tudja meg, hogy nem alkalmazták szabályosan, ha megbetegszik, vagy éppen nyugdíjba készül.
Szakértők szerint sem a munkáltatók, sem a munkaadók nem érzékelik az EMMA hatását. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke egyebek mellett azt mondta: kicsit költséges, és ahhoz képest nem elég hatékony az adatbázis. Az érdekvédő elismerte, hogy a munkavállalók biztonsága érdekében szükség volt a rendszer kialakítására, azt azonban vitatja, hogy a társadalombiztosításnál már meglévő adatbázis bővítésével nem lehetett volna elkerülni a párhuzamosságot. Borsik ugyanakkor attól tart, hogy miközben a szaktárca sikertörténetként kommunikálja az EMMA bevezetését, valójában nem hozta meg azt az áttörést a munka világában, a munkaviszonyok regisztrálásában, amit a kormány vagy a munkavállalók reméltek.
"Gyanús a csend az EMMA körül" – fogalmazott az autonómok elnöke, s azt vetette fel, hogy egy év elteltével át kell majd tekinteni a tapasztalatokat. Borsik megemlítette azt is, hogy az adatbázis főként az amúgy rendkívül gyenge munkaügyi ellenőrzésnek ad érdemi segítséget. A rendszerből ugyanis a felügyelők informálódhatnak a megcélzott munkaterületek foglalkoztatási szintjéről.
Kettős adatszolgáltatás
Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára ugyanakkor bírálta a kormány kapkodó magatartását. Példaként utalt arra, hogy az elhíresült Draskovics-csomag idején a Foglalkoztatási Hivatalból takarékosság címén elbocsátottak nagy részét vissza kellett venni, hogy a nyilvántartási rendszer biztonságosan, naprakészen működjön.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke is kezdettől azon az állásponton volt, hogy tulajdonképpen nincs szükség második ilyen adatbázisra, hiszen a tb-nél működik a nyilvántartási rendszer, s nem véletlen, hogy az EMMA is abból teremtette meg az alapját.
A szakember lapunknak kifejtette: a munkáltatókkal szemben gyakorlatilag kettős adatszolgáltatási kötelezettséget támasztottak, dupla adminisztrációt kell végezniük. Alapvető probléma, hogy a két rendszer továbbra is egymás mellett él, miközben a feladatra teljesen alkalmas, megerősített egyetlen rendszer teljesíthetné a célt, azt, hogy a munkaerőpiac átlátható legyen, a szürke- és feketegazdaság pedig "kifehéredjen". Rolek emlékeztetett arra, hogy a korábban létesített munkaviszonyról nem kell újra bejelentést tenniük a vállalkozásoknak, azokat az induló adatbázis már tartalmazza, s csak a változásokról kell beszámolniuk.
Az EMMA bevezetésének kezdeti tapasztalatait összegezve az MGYOSZ alelnöke – aki egyben a Budapest Bank egyik igazgatója is, így saját tapasztalatokkal is bír az adatbázis használatáról – azt mondta: jelentősen megnőtt a munkáltatók adminisztrációs feladata. A rendszer nagyon nehézkesen indult be, a vállalkozások későn kapták meg a végrehajtási utasítást, és senki nem tudta igazából, mit is kell tennie, hogyan kell jelentenie. Utalt arra, hogy az adatszolgáltatás egyszerűsítése érdekében tervezték az elektronikus úton, interneten történő bejelentést. A rendszerhez azonban úgynevezett PIN kóddal lehet csatlakozni, amihez azonban az indulás első heteiben nem lehetett hozzájutni. Az adatszolgáltatók ezért papírmunkára kényszerültek, arra, hogy levél útján jelentsenek a munkahely létesítéséről, illetve megszüntetéséről.
Nehézkes a rendszer
Ez a módszer különösen a nagyobb cégeknél okozott jelentős problémát, ahol naponta akár több dolgozót is felvesznek, hiszen annyiszor kellett levelet megfogalmazniuk, ahány új dolgozó érkezett vagy ahány régi kollégától megváltak. Értesülések szerint van olyan vállalat, ahová máig nem érkezett meg a hozzáférési kód, továbbra is papír útján tesznek eleget a törvényben előírt kötelezettségüknek.
Panaszkodnak a több telephelyen működő vállalatok vezetői is. Szerintük akadozik a bejelentés megtörténtét visszajelző dokumentumok kiadása is, előfordul, hogy tömegesen nem kapják meg az igazolást. Mindezen tapasztalatok alapján a munkaadói oldal erőteljesen szorgalmazza, hogy a vállalatoknak csak azt írják elő kötelező erővel, hogy a tb-rendszeren keresztül regisztráltassák a munkaviszonynyal kapcsolatos változásokat – mondta Rolek Ferenc, aki szerint valószínűleg a belső nyilvántartásban különlegesen nagy átalakulást nem jelentett az EMMA bevezetése.
Arra a felvetésünkre, hogy megszűnt az alkalmi munkavállalók bejelentésének kötelezettsége, az MGYOSZ alelnöke úgy reagált: az előírásnak nem is volt értelme, alapvetően nem segített az alkalmi munkáknál gyakori illegális foglalkoztatás "kifehérítésén", hiszen az a munkaadó, aki korábban sem tartotta be a szabályt, az adatbázis létrehozása miatt sem változtat "rossz szokásán".
Kényelmesebb ügyintézés
Az EMMA működéséért a Foglalkoztatási Hivatalon belül létrejött Munkaügyi Nyilvántartó Központ felel. A központ egyik informatikai irányítója szerint kizárt, hogy a PIN kóddal fennakadások voltak a rendszerben. Mintegy ezer cég esetében legfeljebb az fordulhatott elő, hogy a kódot igénylő lapot hiányosan vagy rosszul töltötték ki, erről azonban az adatbázist működtető központ írásban tájékoztatta az érintetteket, felszólítva őket a hiányosságok pótlására. Információk szerint ugyanakkor az is előfordult, hogy az alakuló adatbázisba az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól átvett adatok nem pontosak: főként a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó információk kifogásolhatók.
A szaktárca képviseletében nyilatkozó Molnárné dr. Nagy Ágnes, a Foglalkoztatási Hivatal jogi főosztályvezetője mindazonáltal bizakodó. Elmondta: július közepéig az EMMA indulása óta több mint 370 ezer bejelentést rögzített a rendszer, ebből 140 ezer volt a személyes ügyintézés, 170 ezren postai úton, 44 ezren interneten, 15 ezren a call centeren tettek eleget kötelezettségüknek.
Ez is azt jelzi, hogy a munkaadók szívesen választják az azonosító kóddal történő egyszerűbb, gyorsabb és kényelmesebb ügyintézést. Azonosító kódot egyébként már 70 ezren igényeltek, köztük kilencezer munkavállaló. A bejelentések és a PIN kód iránti kérelmek folyamatosan érkeznek a rendszert működtető Munkaügyi Nyilvántartó Központhoz, s ez egyelőre ugyancsak leterheli az ott dolgozó munkatársakat.
A főosztályvezető az első hónapok tapasztalatai alapján úgy látja: mára tudatosult az emberekben, hogy az EMMA kifejezetten munkaügyi nyilvántartás – a munkaviszonnyal kapcsolatos információkat regisztrálja –, s a gyakorlatban teljesen független a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásaitól. Az EMMA rendszeréből nem lehet megtudni, hogy a munkaadó teljesítette-e a járulékfizetési kötelezettségét a társadalombiztosítás felé.
Módosított szabályok
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium vezetése ugyancsak indokoltnak tartja az adatbázis létrehozását, mert nagyon sokan veszik igénybe annak különböző szolgáltatásait. Az pedig, hogy a munkáltató – vagy a nevében eljáró ügyintéző – négy csatornán – személyesen az illetékes munkaügyi kirendeltségen, interneten, telefonon vagy levélben – is megteheti a bejelentést, nem ütközik leküzdhetetlen nehézségekbe – hangsúlyozta Molnárné dr. Nagy Ágnes. Szerinte ez még mindig több lehetőséget biztosít a kötelezettnek, mint a hagyományos államigazgatási eljárás.
A tapasztalatok szerint az elbírálás határideje is meglehetősen kedvező az ügyfél számára, hiszen a bejelentésről szóló igazolás kiadására nyolc napja van a központnak, míg az azonosító kódra való jogosultságot öt napon belül vizsgálja, ezt követően pedig a kód képzése azonnal megtörténik. A PIN kódot a jogosult az értesítőlevélben megadott időintervallumban személyesen veheti át az illetékes kirendeltségen.
A főosztályvezető is megerősítette: a rendszer kidolgozásakor indokoltnak tartották, hogy a szabályok az alkalmi munkavállalói (AM) könyvvel történő foglalkoztatásra is vonatkozzanak. A munkaadók azonban jelezték, hogy ennél a foglalkoztatási formánál nagy nehézséget jelent a jogszabály betartása. Mivel az AM-könyvvel történő alkalmazás valójában a munkáltatók adminisztrációs terheit hivatott csökkenteni, bebizonyosodott, hogy az EMMA ezzel a szándékkal ellentétes, mert többletterhet ró rájuk. E speciális foglalkoztatási formához kötődik egy külön nyilvántartás, amely a foglalkoztatás ellenőrzésének a lehetőségét eddig is megteremtette. A szakminisztérium a jelzések alapján törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek elfogadásával lehetőséget teremtett arra, hogy a nyilvántartásból kikerüljön az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatási forma – mondta a főosztályvezető.
