×

Nyugdíjak az Unióban

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. július 8.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 77. számában (2004. július 8.)
A munkában töltött évek után az Unióban is az egyik legfontosabb kérdés a nyugdíjjogosultság és a járandóságokhoz való hozzájutás kérdése. Bár a tagállamok jogszabályai e kérdésekben eltérőek, koordinációs kötelezettségeik révén a nyugdíjba vonulók nem szenvedhetnek hátrányt amiatt, mert életük egy részében más tagállamokban dolgoztak.

Magyarországon a társadalombiztosítási nyugellátások körében, így az Európai Unió koordinációs rendeleteinek hatálya alá az alábbi ellátások tartoznak.

– öregségi nyugdíj,

– rokkantsági nyugdíj,

– baleseti rokkantsági nyugdíj,

– hozzátartozói nyugellátások,

– özvegyi nyugdíj,

– árvaellátás,

– szülői nyugdíj.

Öregségi nyugdíj

A szociális biztonsági rendszerek egyik legfontosabb ellátásfajtája az öregségi nyugdíj. Az Európai Unió valamennyi tagállama részletes szabályozással rendelkezik a járulékfizető, vagy a területén élő biztosítottak öregségi ellátásait illetően.

Az öregségi nyugdíjjogosultság megnyílása két feltételtől függ: a nyugdíjkorhatártól, valamint a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időtől.

Az egységes szociális biztonsági rendszerek hiányában valamennyi tagállam eltérő feltételeket állít a nyugdíjkorhatárt és az előírt szolgálati időt illetően. Ez a gyakorlatban azzal a következménynyel jár, hogy azon tagállamokban, ahol az igénylő munkavégzés vagy helyben lakás (ott-tartózkodás) okán biztosított volt, eltérő időpontokban kérheti öregségi nyugdíjának megállapítását.

Például ha egy biztosított férfi három országban szerzett biztosítási időt, Magyarországon, Olaszországban és Norvégiában, öregségi nyugdíjra való jogosultságai az alábbi időpontokban nyílnak meg: az igénylő 62. életének betöltésekor Magyarországon kérheti öregségi nyugdíjának megállapítását. Olaszországban a férfiak öregségi nyugdíjkorhatára 65. életév, ezért 65. életévének betöltésekor kérheti az olasz nyugdíj megállapítását. A legmagasabb a nyugdíjkorhatár Norvégiában, ott csak a 67. életév betöltésekor kérheti nyugdíjának megállapítását.

A megszerzett jogosultság védelme

A koordinációs rendeletek hiányában előfordulhatna, hogy a nyugdíjat igénylő személy annak ellenére sem lenne jogosult öregségi nyugdíjra, hogy több országban végzett munkát és szerzett biztosítási időt. A koordinációs rendeletek biztosítják a tagállamokban szerzett jogok széles körű védelmét. Ezzel lehetővé teszik, hogy a különböző szociális biztonsági rendszerekben szerzett jogosultságokat minden tagállamban elismerjék.

Hogyan valósul meg a védelem?

Ha valaki életpályája során több tagállamban volt biztosított – akár munkavégzés, akár helyben lakás okán -, akkor a nyugdíjkorhatár elérésekor, az igénybejelentésekor összeszámítják a megszerzett és igazolt biztosítási időket, és az ellátás mértékét valamennyi biztosítási idő figyelembevételével számítják ki.

Mely esetekben alkalmazzák a koordinációs szabályokat?

A koordinációs szabályokat nemcsak Magyarország EU-csatlakozásának időpontja után biztosítási jogviszonyba kerülő személyekre alkalmazzák, hanem a korábbi időponttól biztosítottakra, sőt a már nyugellátásban részesülőkre is.

Abban az esetben, ha valaki nyugdíjba vonulását megelőzően Magyarországon kívül valamely más tagállamban is dolgozott vagy lakott, és ott biztosítási időt szerzett, akkor a csatlakozás időpontjától ezen idők alapján is nyugdíjjogosulttá válhat, hacsak vissza nem igényelte a befizetett nyugdíjjárulékot.

Az öregségi nyugdíj megállapításának szabályai

A nyugdíj megállapítása, összegének kiszámítása adja a gyakorlatban a biztosítási idők összeszámításának tényleges értelmét. Azonban fontos megjegyezni: annak ellenére, hogy valójában nemzetközi szabályok alkalmazásáról van szó, valamennyi érintett tagállam kizárólag a nemzeti jogszabályok alapján köteles az általa folyósított nyugdíjakat megállapítani. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok csupán a saját rendszerük keretében történt járulékfizetés, illetve egyéb jogosultsági feltételek teljesítését honorálják ellátással.

Főszabályként egyetlen tagállam sem köteles többet nyújtani annál, mint amennyi a jogosultat hozzájárulás arányában az adott országban megilleti.

A jogosultság megállapításának szabályai lényegesen különböznek abban az esetben, ha

– az érintett személy a nyugdíjjogosultsághoz szükséges feltételeket már azon állam jogszabályai szerint is teljesítette, amelyben az igényt benyújtotta, vagy

– már az igényjogosultság elbírálásához is szükség van a más ország(ok)ban teljesített jogosultsági feltételek figyelembevételére.

Nemzeti nyugdíj megállapítása

Az említett első esetben valamennyi tagállam, amelyekben az érintett személy az adott ország jogszabályaiban előírt szükséges biztosítási időt megszerezte és jogosultsága megállapítható, kizárólag ezen idők alapján kiszámítja az öregségi nyugdíj összegét. Ez az úgynevezett nemzeti nyugdíj.

Pro-rata számítás

A másik számítási mód alkalmazásakor összesítik az egyes tagállamokban szerzett biztosítási időket, és ha az elegendő a jogosultsághoz, akkor megállapítják a nyugdíj úgynevezett elméleti összegét, amelyre a biztosított személy akkor lenne jogosult, ha valóban csak egy adott országban szerzett volna biztosítási időket.

Például egy adott személy az alábbi biztosítási időket szerezte életpályája során:

Magyarországon 19

Németországban 3

Olaszországban 11

Spanyolországban 9

A példában szereplő négy országban egyaránt 42 évet vesznek figyelembe a nyugdíj elméleti összegének megállapításakor.

Ezt követően ki kell számítani a nyugdíj összegét az ún. "pro-rata-temporis" elvének figyelembevételével. Ez azt jelenti, hogy meg kell határozni az érintett személy különféle tagállamokban megszerzett részjogosultságait az adott állam belső nyugdíjszabályai szerint.

Erre azért van szükség, hogy minden tagállam csak az őt terhelő nyugdíjrész fizetésének terhét viselje.

Az arányosítással az úgynevezett résznyugdíjak a következőképpen alakulnak:

Magyarország 19/42

Németország 3/42

Olaszország 11/42

Spanyolország 9/42

Az egyes országok által megállapított és folyósított résznyugdíjak együttesen adják a nyugdíj teljes összegét.

A két számítás összehasonlítása

Az itt leírt eljárás a "kedvezőbb megoldás elvének", más néven a Petroni-elvnek a tiszteletben tartása miatt alakult ki. Leegyszerűsítve ez az elv azt mondja ki, hogy a koordináció nem eredményezhet rosszabb helyzetet a kedvezményezett számára, mint ami a nemzeti szabályok alkalmazásából eredne.

Erre tekintettel össze kell hasonlítani a nemzeti szabályok alapulvételével kiszámított nyugdíj összegét a pro-rata számítással kapott nyugdíj összegével. Az érintett személy a két összeg közül a magasabbra jogosult.

Ha az egyetlen országban szerzett biztosítási idők alapján számított nemzeti nyugdíj összege magasabb, mint a pro-rata számítással megállapított résznyugdíj, akkor a magasabb összegű nemzeti nyugdíjat folyósítják majd.

Amikor az érintett személy az adott országban nem szerezte meg a jogosultsághoz szükséges biztosítási időt, akkor csak a pro-rata számítás alkalmazható, így az ennek alapján meghatározott öszszeg lesz a nyugdíj összege.

A biztosítási idők

A biztosítási idők összeszámításának elve szerint ugyanazon időszak csak egyszer vehető figyelembe. Ez azt jelenti, hogy azok a személyek, akik korábbi külföldi munkavállalásuk idején – magyar biztosítási idő szerzése érdekében – járulékot fizettek a magyar nyugdíjrendszerben, egyidejűleg a külföldi szociális biztonsági rendszerben is biztosítottak voltak, ezen időszak egyszeres beszámítását várhatják a nyugdíj megállapításakor.

A biztosítási idők számításával kapcsolatban egy további körülményre is fontos felhívni a figyelmet. A tagállamokban nemcsak a nyugdíjkorhatárok, hanem a biztosítási idő hosszára, valamint ennek meghatározási módjára vonatkozó követelmények is eltérőek. Vannak olyan országok, ahol – Magyarországhoz hasonlóan – egyszerűen években határozzák meg a szükséges biztosítási időt, de találkozunk havi, heti, esetleg munkanapokra lebontott járulékfizetési követelményekkel is. Ahhoz, hogy a különböző egységekben – években, hónapokban, hetekben, napokban – meghatározott biztosítási idők összeszámíthatók legyenek, a koordinációs rendeletek – a szerzett jogok védelmének elvét szem előtt tartva – részletes szabályokat tartalmaznak.

Az egy évnél rövidebb biztosítási idő

A koordinációs rendeletek előírásai szerint nem köteles ellátást folyósítani az a tagállam, ahol a megszerzett biztosítási idő nem haladja meg az egy évet, feltéve, hogy kizárólag ezen időszak alapján nem állapítható meg jogosultság (pl. munkahelyi baleset).

Az érintett személy például az alábbi biztosítási idővel rendelkezik:

Spanyolország: 10 hónap

Németország: 9 hónap

Franciaország: 15 év

Olaszország: 7 év

Az egy évnél rövidebb biztosítási időre járó nyugellátás folyósítására az a tagállam lesz kötelezett, amelynek a területén az érintett személy utoljára biztosított volt. Így a Spanyolországban és Németországban teljesített biztosítási időket Olaszország veszi figyelembe, függetlenül attól, hogy a járulékfizetési kötelezettséget erre az időszakra nem ennek a tagállamnak a szociális biztonsági rendszerében teljesítette az igénylő. E szabály lényege abban áll, hogy az egy évnél rövidebb biztosítás valójában csak nagyon alacsony összegű nyugellátást eredményezne, amit esetleg a folyósítási költségek felemésztenének.

Az öregségi nyugdíjra vonatkozó igény bejelentése

Az igénybejelentés módja

Mind a biztosítási idők összeszámítására, mind a nyugdíjszámítására az igényjogosult kérelme alapján kerül sor. Az igénybejelentésnek meghatározott formai követelményeknek kell megfelelnie valamennyi ellátásfajta esetében.

A koordinációs rendeletek alapján történő nyugdíj megállapítását az erre rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével kell kérni. A nyomtatvány kitöltését segíti, hogy az igénylő anyanyelvét használhatja, amennyiben az EU valamelyik hivatalos nyelve. Magyarország csatlakozását követően a magyar nyelv hivatalos nyelvnek számít.

Az igények feldolgozását végző intézmény

A koordinációs rendeletek alkalmazásán alapuló nyugdíjak megállapítását a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság végzi.

Az igazgatóság feladata, hogy azokban az esetekben, amikor az igénylő több tagállamban szerzett biztosítási időket, az igényelbíráláshoz szükséges információkat megküldje a többi tagállamba, illetve fogadja és feldolgozza az onnan érkező adatokat.

Az igénybejelentés ideje

Az igénybejelentést a különböző nyugdíjkorhatárok betöltésekor – eltérő időpontokban – meg kell ismételni. Ez tehát azt jelenti, hogy sem a többi tagállam intézményei, sem a magyar illetékes intézmény nem köteles hivatalból figyelemmel kísérni a további jogosultságok megnyílását. Ezért mindazoknak, akik több tagállamban szereztek biztosítási időt, amely alapján nyugellátásra jogosultak, azt javasoljuk: megfelelő időben tájékozódjanak arról, hogy mikor nyílik meg nyugdíjjogosultságuk az érintett tagállamban.

Az igénybejelentés helye

A kérelem benyújtására három lehetőség jöhet szóba:

Ha az igénylő több tagállamban szerzett biztosítási időt, akkor főszabályként az állandó lakóhely szerinti tagállam nyugdíj-megállapító szervénél kell benyújtani az igénybejelentést. Ez akkor is igaz, ha a lakóhely szerinti államban a nyugdíjjogosultság adott esetben csak későbbi időpontban nyílik meg.

Előfordulhat, hogy az igénylő a lakóhely szerinti országban nem szerzett biztosítási időt. Ebben az esetben a nyugdíjkérelmet vagy közvetlenül, vagy a lakóhely szerinti intézményen keresztül kell eljuttatnia a legutolsó biztosítás helye szerinti tagállam illetékes szervének.

Amennyiben az igénylő a jogosultság megnyílásakor olyan országban él, amely nem tartozik az Európai Közösséghez, akkor a kérelmet közvetlenül a legutolsó biztosítás helye szerinti országban kell előterjeszteni.

Az öregségi nyugdíj elhalasztása

Az igénybejelentés benyújtásával automatikusan megnyílik minden tagállamok jogszabályai szerint járó öregségi nyugdíjakra való jogosultság, amelyeknek feltételeit az igénylő teljesítette. Tehát valamely tagállamban benyújtott igénybejelentés valamennyi érintett tagállamban kérelem benyújtásának minősül.

Természetesen előfordulhat az az eset is, amikor az igénylő él a halasztás lehetőségével, kifejezetten kéri öregségi nyugdíjának elhalasztását, amelyre egyébként egy vagy több tagállam jogszabálya szerint jogosult volna.

A nyugdíjminimum biztosítása

A nyugdíjminimum biztosításáról szólva meg kell említeni, hogy amennyiben a több tagállamból járó nyugdíjak összege együttesen nem éri el a lakóhely szerinti tagállamban irányadó nyugdíjminimumot, akkor ez a tagállam köteles kiegészíteni a teljes nyugdíj összegét a nyugdíjminimumra, ám csak abban az esetben, ha saját jogszabályai szerint az érintett személy jogosult lenne a nyugdíjminimumra. Amennyiben a jogosult állandó lakóhelyéül más tagállamot választ, akkor – szükség esetén – ez utóbbi ország lesz köteles kiegészíteni a nyugdíjat.

Ha a tagállami jogszabályok alapján kiigazítják, azaz megemelik a nyugdíjat, akkor annak újraszámítására ugyan nincs szükség, ám ez érintheti a lakóhely szerinti tagállamban irányadó nyugdíjminimumra történő kiegészítést. A nyugdíjemelést követően is minden érintett tagállam tovább folyósítja az őt terhelő nyugdíjrészt, de ez a teljes nyugdíj öszszegének olyan emelkedését vonhatja maga után, amely miatt megszűnhet a lakóhely szerinti tagállam nyugdíj-kiegészítési kötelezettsége.

A nyugdíj folyósítása

Az igénybejelentés megtételét és a kötelezett tagállamok nyugdíjszámítását követően kerül sor a nyugdíjak folyósítására. A folyósítás kötelezettsége mindazon tagállamokat terheli, amelyek a résznyugdíjak megállapítására kötelesek.

A folyósítás szabályairól a tagállamok saját hatáskörükben döntenek. A tagállamok által alkalmazott nyugdíj-folyósítási módokról, valamint azok költségvonzatáról a tagállamok illetékes intézményei adnak tájékoztatást.

Minden esetben szem előtt kell tartani a nyugdíjjogosultak érdekeit, és a folyósítást a leggyorsabban és a legkevesebb költséggel járó módon kell elvégezni. A folyósítás költségeit levonják az ellátásból, azt a jogosultak viselik.

Keresőtevékenység nyugdíj mellett

Mivel a tagállamok nyugdíjrendszereinek szabályozása a nyugdíj melletti keresőtevékenység – nem csak magyarországi – folytatásának lehetőségét illetően is számottevően eltérhet, ezért a munkavégzés megkezdése előtt érdemes érdeklődni ennek esetleges következményeiről, illetve a bejelentési kötelezettségről. A magyar nyugdíjrendszer ugyan nem tartalmaz a munkavégzést, illetve a keresőtevékenységből származó jövedelmet figyelembe vevő nyugdíjcsökkentési szabályt, de néhány tagállam szabályozásában ez előfordul, és esetleg hátrányosan érintheti a nyugdíjas összjövedelmének alakulását.

A csatlakozás várható hatása a nyugdíjak színvonalára

Az Európai Unióban a nyugdíjak megállapításának és folyósításának, valamint a már megállapított nyugdíjak emelésének szabályait minden tagország önállóan határozza meg. A nyugdíj az adott ország nyugdíjszabályaitól és természetesen teherbíró képességétől függ.

A csatlakozás nem érinti azok ellátását, akiknek a nyugdíját a csatlakozás előtt, kizárólag magyar szolgálati idő alapján állapították meg és folyósítják. A korábban megállapított ellátásokat változatlan forintösszegben és havi rendszerességgel, az évente előre közölt időpontban fogják kézhez kapni a jogosultak. A csatlakozás annyiban érinti a nyugdíjak összegét, hogy az Unióban kedvezőbbek lesznek a gazdasági növekedés feltételei, gyorsabban bővülnek azok a források, amelyek nyugdíjra fordíthatók. A csatlakozás után a keresetek várható növekedése is kedvezően érinti a megállapítandó új nyugdíjakat és azok értékmegőrzését.

Rokkantsági nyugdíj

Valamennyi tagállam jogszabályai rendelkeznek a rokkantsági nyugdíjjogosultság feltételeiről, ám ezek a rendelkezések sok tekintetben különböznek egymástól.

A rokkantságot az egyes tagállamokban általában kétféle módon közelítik meg. Egyes országokban ezeket mintegy "meghosszabbított betegségnek" tekintik (ez jellemzi pl. a francia rendszert), máshol pedig a munkából való végleges kiesés egyik formájának minősítik, és ezért úgy kezelik, mint az előrehozott, idő előtti öregségi nyugdíjat. (Ez jellemzi pl. a német felfogást.)

A tagállamok rokkantsági nyugdíjrendszerei két típusba sorolhatók:

- "A" típusú rendszer: a rokkantsági ellátás összege független a biztosítási idő hosszától, ezért az ilyen "A" típusú rendszerben az ellátás ugyanolyan összegű, akár egy-, akár harmincéves biztosítási idővel rendelkezik a kérelmező (Ezekben a rendszerekben lényegében egyetlen követelménynek kell megfelelnie az ellátást igénylőnek, annak érdekében, hogy átalányösszegű ellátásra jogosulttá váljon, a megrokkanás időpontjában biztosítási jogviszonnyal kell rendelkeznie. Ilyen rendszer működik Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Írországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban.);

– "B" típusú rendszer: a rokkantsági ellátás összegét a biztosítási idő tartama határozza meg, a jogosultság független attól, hogy a biztosítási jogviszony a megrokkanás időpontjában fennáll-e vagy sem. Ilyen rendszer működik Magyarországon, Ausztriában, Dániában, Finnországban, Görögországban, Németországban, Izlandon, Liechtensteinben, Luxemburgban, Norvégiában, Portugáliában, Olaszországban és Svédországban.

Ha valaki több tagállamban szerez biztosítási időt, akkor a következő megoldásokkal találkozhatunk.

Biztosítás kizárólag "A" típusú rendszerekben

A rokkantsági ellátásra való jogosultságot annak a tagállamnak a szabályai alapján kell megállapítani, ahol az érintett személy a megrokkanás időpontjában biztosított volt. Ilyen esetben kizárólag csak annak a tagállamnak jogszabályait kell alkalmazni, amelyben a rokkantság bekövetkezett, még akkor is, ha az illető korábban több tagállam területén rendelkezett biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal. Az adott ország illetékes intézménye viszont teljes ellátást fog megállapítani. Ha a megrokkanás időpontjában a biztosítási jogviszony az "A" típusú rendszerek egyikében sem állt fenn, az érintett személy ellátásra egyáltalán nem lesz jogosult, hiszen az egyetlen jogosultsági feltételt nem tudta teljesíteni.

Biztosítás kizárólag "B" típusú rendszerekben

A rokkantsági ellátás megállapítására és folyósítására az öregségi nyugdíjnál ismertetett eljárást kell folytatni. A résznyugdíjakat az egyes országokban szerzett biztosítási idők arányában számítják ki.

Biztosítás először "B" típusú, majd pedig "A" típusú rendszerben

Ez két ellátás megállapítását jelenti. Az első tagállamban az ott szerzett biztosítási idő figyelembevételével állapítják meg a nyugdíjat, míg a második tagállam ugyancsak teljes összegű ellátást köteles nyújtani, azonban az ellátás teljes összegét csökkentheti az első tagállamból járó ellátás összegével.

Biztosítás először "A" típusú, majd "B" típusú rendszerben

Ebben az esetben is két különböző rokkantsági ellátást kap a jogosult, amelyet a szerzett szolgálati idők arányában állapítanak meg.

A rokkantság fokának megállapítása

A tagállamok rokkantsági nyugdíjrendszerei nemcsak a szabályozási elvek tekintetében, hanem más lényeges elemekben is eltérnek egymástól. Az ellátásra való jogosultsághoz szükséges rokkantsági fokra vonatkozó tagállami előírások különbségei a gyakorlatban rendkívül érdekes helyzeteket produkálnak. Egységes szabályozás e területen nincs, és a harmonizáció nem is cél. Ennek köszönhetően gyakran előfordulhat, hogy ugyanazon egészségi állapotot eltérően értékelik a tagállamok, sőt lehetséges az is, hogy valahol maximális ellátásra jogosít a megállapított rokkantság, míg másutt a rokkantságot nem is állapítják meg.

Orvosi felülvizsgálat

Nemcsak a rokkantsági fok megállapítása tartozik a tagállamok saját hatáskörébe, hanem a rokkantság felülvizsgálata is, amelyet többnyire az ellátás folyósítását végző országok egészségügyi intézményei végzenek.

Főszabály szerint a vizsgálatok elvégzésére annak az országnak az erre kijelölt orvosa vagy egészségügyi szerve jogosult és köteles is egyben, amelynek illetékes intézményétől az ellátást igénylik.

Ha az érintett személy egészségi állapota a más tagállamban lévő intézmény vagy orvos előtt felülvizsgálat céljából történő megjelenését nem teszi lehetővé, akkor azt a lakóhely szerinti intézmény, illetve orvos végzi el.

A tagállamok a rokkantsági szabályok összehangolására kétoldalú megállapodásokat köthetnek. Belgium, Franciaország, Olaszország és Luxemburg különmegállapodás alapján kölcsönösen elismerik egymás munkaképesség-csökkenési fokozatait. Ilyen megállapodása Magyarországnak egyelőre nincsen.

Hozzátartozói nyugellátások

A tagállamok szociális biztonsági rendszerei a hozzátartozói ellátásokat is eltérően szabályozzák, egyrészt a jogosultsági kör és jogosultsági feltételek, másrészt az ellátások összege és folyósításának időtartama szerint.

Hozzátartozói ellátások:

– özvegyi nyugdíj,

– árvaellátás,

– szülői nyugdíj.

Özvegyi nyugdíj

Özvegyi nyugdíjra jogosultak

A tagállamok többsége özvegyi ellátást, nyugdíjat biztosít az elhunyt házastárs után. Ma már a szociális biztonsági rendszerekben mind a férj, mind a feleség jogosult lehet özvegyi ellátásra, ha az elhunyt házastárs teljesítette az előírt jogosultsági feltételeket. Az elhalálozás időpontjában házasságban élő férj és feleség mellett azonban az elvált házastárs, illetve az élettárs is jogosult lehet az özvegyi ellátásra.

Csak a házastárs jogosult hozzátartozói ellátásra Belgiumban, Görögországban, az Egyesült Királyságban, Írországban és Finnországban.

Bizonyos feltételekkel az elvált házastárs is számíthat özvegyi ellátásra Ausztriában, Dániában, Portugáliában, Spanyolországban.

A házastárson kívül az elhalálozás időpontjában is az elhunyttal együtt élő élettárs is jogosult lehet Norvégiában, Svédországban.

Nem jár klasszikus értelemben vett özvegyi nyugdíj Hollandiában és Izlandon.

Az özvegyi nyugdíj megállapítási szabályai

Ha valamely tagállam özvegyi nyugdíjat biztosít a saját nemzeti jogszabályában rögzített túlélő hozzátartozónak, akkor az elhunyt személy után a koordinációs szabályok alapján is ellátást kell nyújtani.

Az elhunyt házastárs által teljesített jogosultsági feltételek meglétének megállapításához figyelembe kell venni a más tagállam területén szerzett biztosítási időket is.

Ez azt jelenti, hogy özvegyi résznyugdíjakat állapítanak meg azok a tagállamok, amelyek jogszabályban foglalt jogosultsági feltételeit az elhunyt teljesítette. Ennek szabályai megegyeznek az öregségi nyugdíjnál leírtakkal.

Árvaellátás

Az árvaellátásra vonatkozó szabályok ugyancsak rendkívül eltérőek a különböző tagállamokban.

Vannak országok, amelyeknek szociális biztonsági rendszere nem ismeri az árvaellátást (Belgium és Franciaország).

Van olyan ország, amely csak mindkét szülő elvesztése esetén biztosít árvaellátást (Hollandia).

Jogosultsági korhatár

Az árva

– a gyermek utáni családi ellátásra való jogosultság fennállásáig, a 18 életév betöltéséig,

– a tanulmányok folytatásának időtartamára, vagy

– meghatározott életkor betöltéséig

lehet jogosult az ellátásra.

Az árvaellátás megállapításának speciális szabályai

Amennyiben az elhunyt szülő egyetlen tagállamban szerzett biztosítási időt, akkor ennek az államnak a jogszabályai alapján jogosult az árva árvaellátásra, tekintet nélkül arra, hogy mely tagállam területén lakik.

Amennyiben az elhunyt szülő legalább két tagállamban szerzett biztosítási időt, az irányadó koordinációs rendelkezések szerint az árva kizárólag annak a tagállamnak a szociális biztonsági rendszeréből kap árvaellátást, amelynek területén lakik, feltéve hogy e tagállam jogszabályai alapján az ellátásra jogosult. A jogosultság megszerzéséhez szükség esetén a másik tagállam(ok) területén szerzett biztosítási időket is figyelembe kell venni.

Amennyiben a lakóhely szerinti tagállamban megállapított árvaellátás összege alacsonyabb, mint a másik tagállamban járó árvaellátás lenne, akkor ez utóbbi tagállam köteles erre az összegre kiegészíteni a folyósított összeget.

Példa: Az elhunyt szülő Olaszországban és Luxemburgban szerzett szolgálati időt, gyermeke Olaszországban él. A Luxemburgban szerzett szolgálati idők elegendők ahhoz, hogy az ottani jogszabályok alapján az árva jogosulttá váljon ellátásra. Mivel azonban az árva lakóhelye Olaszországban van, az olasz szociális biztonsági rendszerből fog ellátást kapni, ahol az összeg kiszámításához a Luxemburgban teljesített biztosítási időket is figyelembe kell venni. Ebben az esetben az ellátás összege a következők szerint alakul:

Olaszország: 150 euró (mindkét országban szerzett biztosítási idők beszámításával),

Luxemburg: 200 euró (kizárólag a Luxemburgban szerzett biztosítási idővel számolva).

Mivel a luxemburgi árvaellátás összege magasabb, mint az ellátás folyósítására kötelezett olaszországié, a luxemburgi illetékes intézmény a két összeg különbözetét, azaz 50 eurót köteles kiegészítésként folyósítani.

Abban az esetben azonban, ha az árva nem olyan tagállamban lakik, ahol elhunyt szülője biztosítási időt szerzett, akkor az a tagállam köteles számára ellátást folyósítani, amelynek jogszabálya alapján a szülő a leghosszabb biztosítási időt teljesítette. Ez a tagállam köteles lesz a más tagországokban szerzett biztosítási időket is figyelembe venni az ellátás számításánál. A többi tagállam pedig a fentiek szerint köteles megfizetni a különbözetet az árvának akkor, ha az általa nyújtott ellátás összege magasabb volna.

Eltérő szabályok alkalmazandók, ha az elhunyt szülő már nyugdíjas volt, és a gyermek után családi ellátásra volt jogosult. Ilyen esetekben továbbra is a családi ellátást nyújtó tagállam jogszabályait kell alkalmazni az árvaellátás megállapításánál, függetlenül attól, hogy hol van a gyermek lakóhelye.

Szülői nyugdíj és további hozzátartozói ellátások

A szülői nyugdíj intézményét csak kevés tagállami biztosítási rendszer ismeri. Spanyolországban, Olaszországban, Luxemburgban és Portugáliában például szülők/nagyszülők is jogosulttá válhatnak a hozzátartozói ellátásra, ha őket gyermekük/unokájuk életében eltartotta. A szülői nyugdíjak feltételei szűkebbek a többi hozzátartozói ellátásénál. A házastárs (elvált házastárs) a gyermek és a szülők/nagyszülők mellett csak igen kevés országban lehetnek további családtagok, rokonok is ellátásra jogosultak. Például Spanyolországban és Olaszországban a testvérek is, míg Luxemburgban a testvérek mellett az oldalági leszármazottak is hozzátartozói ellátásra tarthatnak igényt, ha az elhunyt személy teljesítette a jogosultsági feltételeket.

A szülők és egyéb hozzátartozók ellátásaira a koordinációs rendeletek az általános szabályok alkalmazását rendelik.

Üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés esetén járó ellátások

A baleseti rokkantsági nyugdíj és a baleseti hozzátartozói ellátások folyósítására a munkahelyi (üzemi) baleset bekövetkezésének, illetve a foglalkozási megbetegedés megállapításának helye szerinti tagállam köteles a saját jogszabályai és a koordinációs rendeletek előírásai alapján. Ez a tagállam kötelezett akkor is, ha az ellátás jogosultja másik tagállam területén él vagy tartózkodik.

Mivel a baleseti ellátásoknál csak egy tagállam kötelezett, ezért csak a saját jogszabályok rendelkezései alapján állapítják meg az ellátást azzal, hogy a jogosult más tagállamban szerzett biztosítási időszakait is köteles beszámítani. Foglalkozási megbetegedés esetén a többi tagállamban foglalkozási ártalomnak kitett munkakörben végzett munka idejét és az ott elszenvedett egészségkárosodást is figyelembe kell venni.

Öregségi nyugdíjkorhatárok az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban

Tagállam

Nők

Ausztria

60 év (fokozatos emelés 2033-ig 65 évre)

65 év

Belgium

62 év (fokozatos emelés 2009-ig 65 évre)

65 év

Dánia

65 év (67 év azok esetében, akik 1999. július 1-jéig

 
 

a 60. életévüket betöltötték)

 

Egyesült Királyság

60 év (2010-2020 között

 
 

fokozatosan 65 évre emelve)

65 év

Finnország

Egységesen 65 év

Franciaország

Egységesen 60 év

Görögország

60 év az 1992. december 31. előtt biztosítottak esetében, ezt követően 65 év

65 év

Hollandia

Egységesen 65 év

Írország

Egységesen 66 év

Izland

Egységesen 67 év

Liechtenstein

Egységesen 64 év

Luxemburg

Egységesen 65 év

Németország

Egységesen 65 év

Norvégia

Egységesen 67 év

Olaszország

60 év

65 év

Portugália

Egységesen 65 év

Spanyolország

Egységesen 65 év

Svédország

Egységesen 65 év

 

A biztosítási időre vonatkozó követelmények

Tagállam

Ausztria

180 hónap járulékfizetés vagy 180 hónap biztosított hónap az utolsó 360 hónapon belül

Belgium

Nincs minimumkövetelmény

Dánia

Legalább 3 év helyben lakás 15-65 éves kor között (15-67 éves életkor között, a 60. életév 1999. július 1-jéig történő betöltésekor)

Egyesült Királyság

Legalább 11-12 év járulékfizetés

Finnország

3 év helyben lakás a 16. életév betöltése után

Franciaország

Legalább l/4 év járulékfizetés

Görögország

Járulékfizetés legalább 4500 munkanapra.

Hollandia

Nincs minimumkövetelmény

Írország

Legalább 156 heti és legalább évente átlagosan 10 heti járulékfizetés

Izland

Legalább 3 év helyben lakás 16-66 éves életkor között

Liechtenstein

1 év biztosításban töltött idő

Luxemburg

120 hónap tényleges biztosítás

Németország

60 hónap biztosítási idő

Norvégia

Legalább 3 év helyben lakás 16-66 éves életkor között

Olaszország

20 év, az új rendszerben (1996. január 1. óta) 5 év járulékfizetés

Portugália

15 év járulékfizetés, évente legalább 120 biztosított nappal

Spanyolország

Legalább 15 év járulékfizetés

Svédország

A garantált nyugdíjhoz legalább 3 év helyben lakás

A táblázatból megállapítható, hogy vannak olyan országok, ahol nincs minimális biztosításiidő-követelmény meghatározva, például Belgiumban és Hollandiában.

Találunk olyan tagállamokat is, ahol szintén nincs minimális biztosítási idő meghatározva, de előírás pár év helyben lakás. Ilyen például Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország.

Hozzátartozói nyugellátásokra jogosultak az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség országaiban

Tagállam

Özvegyek

Gyermekek

Ausztria

Férj és feleség, illetve az elvált házastárs, ha az elhunyt a haláláig tartásdíjat fizetett neki

18 éves korig, vagy tanulmányok folytatása esetén 27 éves korig

-

Belgium

Férj és feleség

-

-

Dánia

Férj és feleség, illetve az elvált házastárs

18 éves korig

-

Egyesült Királyság

Férj és feleség

Családi ellátásra jogosult gyermek

-

Finnország

Férj és feleség

18 éves korig, vagy nappali tagozatos hallgató esetében 20 éves korig

-

Franciaország

55 éves, vagy idősebb, vagy rokkant férj és feleség

 

-

Görögország

1992. XII. 31. előtt biztosítottak után: feleség 1993. I. 1. óta biztosítottak után: férj és feleség

18 éves korig, vagy tanulmányok folytatása esetén 24 éves korig

1992. XII. 31. előtt: unokák, nagyszülők 1993. I. 1. Után

Hollandia

-

Ha a gyermek mindkét szülőjét elvesztette 16 éves korig, a fogyatékos 18, míg a tanuló esetében 21 éves korig

A szüleit elvesztő 18 év alatti gyermeket gondozó személy

Írország

Férj és feleség, ha más személlyel nem él házasságban

18 éves korig, vagy nappali tagozatos tanulmányok folytatása esetén 21 éves korig

-

Izland

-

18 éves korig

-

Liechtenstein

Férj és feleség

18 éves korig, szakmai, vagy egyetemi képzésben részesülő gyermek esetében legfeljebb 25 éves korig

-

Luxemburg

Férj és feleség, illetve az elvált házastárs, ha nem kötött új házasságot

18 éves korig, tanulók esetében 27 éves korig, fogyatékos gyermek esetében korhatár nélkül

Szülők, egyenes ági rokonok és oldalági leszármazottak

Németország

Férj és feleség, illetve 1977. VII. 1. előtt elvált és eltartott házastárs

18 éves korig, vagy tanulmányok folytatása esetén 27 éves korig

-

Norvégia

67 évesnél fiatalabb férj és feleség

18 éves korig, vagy tanulmányok folytatása esetén 20 éves korig, feltéve hogy mindkét szülő elhunyt

-

Olaszország

Férj és feleség, elvált házastárs

18 éves korig, vagy tanulmányok folytatása esetén 21 vagy 26 éves korig

Szülők, testvérek, eltartott unokák

Portugália

Legalább 35 éves férj vagy feleség

18 éves korig, vagy tanulmányok folytatása esetén 25 vagy 27 éves korig

Az elhunyt által eltartott szülők, ha nincs házastárs vagy gyermek

Spanyolország

Férj és feleség

18 éves korig és fogyatékosok esetén korhatár nélkül

Szülők, testvérek, unokák, nagyszülők

Svédország

65 évesnél fiatalabb férj és feleség

18 éves korig, vagy tanulmányok folytatása esetén 20 éves korig

-

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. július 8.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem