×

Felső vezetők juttatásai

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. július 8.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 77. számában (2004. július 8.)
Bár Magyarországon általában titkolózás övezi a felső vezetők fizetéseit és béren kívüli juttatásait, olykor mégis sokmilliós havi jövedelmekről s mesés – luxusautót, részvényt, nagy értékű külföldi ingatlant magában foglaló – juttatásokról hallani. E történetek – noha esetenként lehet valóságalapjuk – sok túlzást is tartalmaznak. Honi viszonyok közt a béren kívüli vezetői juttatások sorában általános a mobiltelefon, a szolgálati autó és a hordozható személyi számítógép. Ugyanakkor a cégek magán-nyugdíjpénztári befizetéssel és esetleg részvényjuttatással is megfejelik a vezetőknek szánt kedvezményeket.

A fejlett országokban a cégvezetők javadalmazásáról az itthoninál sokkalta több információ lát napvilágot: e tényekről viszonylagos rendszerességgel jelennek meg publikációk. E témában azonban a hazai cégek "bezárkóznak".

A nagy üdítőital-gyártó és -forgalmazó világcég magyarországi társaságának közkapcsolati és kommunikációs igazgatója udvariasan, de határozottan közli: nem hoznak nyilvánosságra vezetői javadalmazásokra vonatkozó adatokat. Hasonlóképpen az energiaforgalmazás egyik állami vállalatánál is különböző indokokra hivatkozva hárítják el a válaszadást; a jó nevű, magyar tulajdonú országos üzletlánc központjában pedig meg sem hallgatják a kérdést.

A jól prosperáló építőipari kft. ügyvezető igazgatója egy-két mérnökben és építésvezetőben jelöli meg a felső vezetők körét, akiket – mint mondja – versenyképesen megfizet, de részletekbe nem bocsátkozik.

A világ húsz-egynéhány országába exportáló elektronikai családi vállalkozás tulajdonos-elnöke ugyancsak versenyképes juttatásokkal, ezen belül folyamatos továbbképzési támogatással, valamint családias, baráti légkör kialakításával igyekszik megtartani vezető szakembereit, legjobb fejlesztőmérnökeit. És – teszi hozzá – valamennyi munkatársát.

A vezetők kiválasztásában közreműködő magán-munkaközvetítő cégek – a teljes diszkréció mellett – némileg közlékenyebbek. Szerintük a felső vezetői bruttó bérek havi másfél millió forint körül kezdődnek, és jó teljesítés esetén 25-től 100 százalékig terjedhet a bónusz. A béren kívüli juttatások sorában általános a mobiltelefon, a szolgálati autó, a hordozható személyi számítógép. A cégek többnyire teljesítik a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket, és nem ritka – a pénzintézeteknél, topvállalatoknál – a részvényjuttatás valamilyen formája sem.

Kiemelt csomag

Általánosabb és megbízhatóbb következtetésekre alkalmas információkat szolgáltat a Dimenzió Csoportnak a Fact Intézet közreműködésével idén végzett vizsgálata. A szakemberek 251 vállalat vezetőinek béren kívüli juttatásai iránt érdeklődtek. A mintába azon cégek kerülhettek be, amelyek legalább egy juttatást nyújtanak munkatársaiknak vagy azok egy csoportjának.

A válaszokból kiderült, hogy a vezetőknek a megkérdezettek kétharmada ad valamilyen többletet a béren felül, melynek értéke a középvezetőknél átlagosan az alapjövedelem húsz, a felső vezetőknél harminc százaléka. Minél nagyobb egy vállalat, annál gyakoribb, hogy kiemelt juttatási csomagot kínál.

A hazai tulajdonban lévő cégek esetében a középvezetőknek szánt juttatás kevesebb, a külföldieknél több. A mobiltelefon, a laptop és a céges autó tipikus felső vezetői juttatásnak számít, bár már a középvezetőknél is általánosnak tekinthető. Egészen pontosan a cégek 80 százaléka ad szolgálati gépkocsit felső vezetőinek, a középvezetőknél ugyanez a mutató a 39 százalékot közelíti meg. A baleset-biztosítás tekintetében is komoly eltérés mutatható ki. Míg a megkérdezett cégek több mint 40 százaléka nyújt a menedzsereknek ilyen juttatást, addig a középvezetők csak a vállalatok 30 százalékánál részesülnek ebben. Összehasonlításként: a munkáltatók csaknem 24 százaléka kínálja ezt minden alkalmazottjának.

A kutatásból kiviláglik: a legtöbb cég kiemelten kezeli felső vezetőit, 40 százalék pedig nem tesz különbséget a különböző szintű irányítók között. A cégek méretét tekintve megfigyelhető, hogy a legbusásabb felső vezetői juttatásokat a 250-499 főt foglalkoztató vállalatok nyújtják. Az ennél nagyobb munkáltatóknál alacsonyabb azon juttatások átlagos száma, amelyeket kizárólag a felső vezetők élveznek. A kutatók szerint ennek valószínű oka, hogy a méretesebb társaságoknál már középvezetői szinten megjelenik a magasabb juttatási színvonal.

Élet- és nyugdíjbiztosítás

Arra a kérdésre, hogy milyen mértékűek a felső vezetők kedvezményei, a megkérdezettek vonakodva adtak választ. Feleleteikből viszont kiderül, hogy az átlagos juttatási mérték az alapbér 32 százaléka, de nagy a szóródás. A legkisebb a nulla, a legnagyobb arány a 300 százalék volt. A Dimenzió kutatói az adatokból azt a következtetést vonták le, hogy a gazdaságilag jó eredményeket elért cégek a béren kívüli juttatásokon keresztül is elismerik a vezetők munkáját.

A juttatások mértékének változásait vizsgálva kiderült, hogy a vállalatok 60 százalékánál az utóbbi időben a felső vezetők juttatásainak mértéke nem változott, 19 százalékuknál nőtt, és 6 százalékuknál csökkent.

A kutatók néhány juttatástípussal szembeni attitűdöt részletesebben is vizsgáltak. Ezek az élet-, illetve a baleset-biztosítás, a nyugdíjbiztosítás vagy a nyugdíjpénztári hozzájárulás, valamint az egészség megőrzését szolgáló kedvezmények. Az adatokból kiolvasható, hogy a mintába került cégek csaknem fele nyújt baleset-biztosítást munkatársai valamely csoportjának, felső vezetőinek is. A cégek 12 százaléka jelezte, hogy az elkövetkező egy-két évben vezetői számára növelni kívánja a nyugdíj-előtakarékosság mértékét.

Az egészségtudatos életmódot támogató juttatásoknál általában a "vagy mindenki, vagy senki" elv érvényesül. Kivételt jelentenek a szűrővizsgálatok: a cégek 18 százaléka csak a vezetőket részesíti ebben a szolgáltatásban.

Szerződésben rögzítve

Felvetődik a kérdés, hogy hol húzódik a határ a közép- és felső vezető között. A Munka Törvénykönyve szerint vezető az, akit a tulajdonos, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet annak minősít. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke tapasztalatai szerint a versenyszférában többnyire két módon differenciálnak. Vagy az első számú vezetőt és a helyetteseit sorolják e kategóriába, vagy úgy határozzák meg a kört, hogy a felső vezető az első számú menedzser és mindenki, aki közvetlenül az irányítása alá tartozik.

Béreiket és a béren felüli juttatásokat munkaszerződések rögzítik. A döntéseket a nagy cégeknél a vezetőket foglalkoztató igazgatóságok hozzák meg, az ő nevükben írja valaki alá a szerződéseket. Rendszerint ez utóbbiakban, esetenként külön igazgatósági határozatokban foglalják írásba a szerződéses viszony megszűnése esetén járó juttatásokat, valamint a különböző végkielégítéseket is – utóbbiakat azonban nem szokás béren felüli juttatásnak nevezni.

Vállalata válogatja, hogy kik kezdeményezik a különböző juttatási formákat – például kinek az ötlete a luxusautó, a részvény vagy a nagy értékű ingatlan -, a döntéshozók azonban minden esetben pontosan meghatározhatók. Az igazgatósági üléseken jellemzően a vezérigazgató vagy az igazgatóság elnöke terjeszt elő javaslatokat, noha vannak olyan vállalatok is, ahol az igazgatóságon belül úgynevezett kompenzációs bizottság gondozza e témát. Másutt vállalati kompenzációs bizottság foglalkozik külön a vezetők juttatásaival.

A versenyszférában általában nem szokás a konkrét bérekről, jövedelmekről beszélni, a felső körökben végképp nem. A javadalmazásokat a cégek nem szokták nyilvánosságra hozni, a komoly, kvalifikált, hatékony vezetőkért ugyanis tényleges verseny zajlik a piacon. A többi között azért sem közlik, hogy mennyi a jövedelmük, hogy mások ne ígérhessenek rá, ne csábíthassák el a szakembereket. Rolek Ferenc szerint nincs ebben semmi kivetnivaló, a jó vezetőket meg kell fizetni, különösképpen, ha "hozzák" a tőlük elvárt teljesítményt.

Versengő kondíciók

Míg a multinacionális és a "tisztán" magyar érdekeltségű vállalatok juttatási gyakorlata között alig-alig van különbség, addig a tőkeerős cégek anyagi lehetőségei természetesen szélesebbek, több juttatási forma közül válogathatnak, mint a kevésbé prosperálók. Más helyzetben vannak a kis- és középvállalkozások, amelyeknél a felső vezetők köre – főleg az előbbieknél – rendszerint kimerül a tulajdonos személyében. Esetleg egy-két magasan kvalifikált munkatársat tudnak felvenni és megtartani a többé-kevésbé versenyképes bérrel, juttatásokkal.

Az MGYOSZ alelnöke úgy látja, a nagyvállalatoknál – és talán ez az irányításból következik – általában egységesebb elvek szerint szabályozzák a béren kívüli juttatások körét, módját, feltételrendszerét. A kisebb vállalatoknál viszont gyakoribb az ad hoc szabályozás.

Időnként elhangzik a kérdés, hogy a felső vezetői juttatásoknak hol a határa. Rolek Ferenc szerint erre a választ a piacnak kell megadnia. Nyilvánvaló, hogy a cégek nem érdekeltek a szinte korlátlan, a valóságos viszonyoktól elrugaszkodott extrajuttatásokban, azt adják, amit a vezetői kreativitás érdekében szükségesnek ítélnek, vagy amit a piac kikényszerít. Mind gyakrabban kénytelenek azonban figyelembe venni a hazai munkaerőpiac nyitottságát. A felkészült, gyakorlott, nyelveket beszélő, kapcsolatokkal rendelkező, elismert vezetők iránt ugyanis mind nagyobb az érdeklődés külföldön is. Keresik őket például Ausztriában, Franciaországban, és a honi cégeknek az ottani bérekkel, juttatásokkal kell versenyezniük.

Jövedelmi különbségek

A vállalatoknál általában nem szívesen nyilatkoznak az anyagi kérdésekről, és ebben közrejátszik a hazai társadalmi megítélés is, amely kevéssé tolerálja a nagy jövedelmi különbségeket. A magyarországi és a nyugati felső vezetői javadalmazások elveiben és gyakorlatában azonban – Rolek Ferenc tapasztalatai szerint – nincsenek alapvető eltérések. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban hoszszabb idő óta kiforrott rendszerek működnek, amelyeknek egyes elemei – például a különböző részvényjuttatási formák – elterjedtebbek. Gyakoribbak a mienknél árnyaltabb magán-nyugdíjbiztosítások és egészségbiztosítások is.

Az alelnöknek az a véleménye, hogy a felső vezetői juttatásokat az indokoltnál nagyobb misztikum övezi, sok a pletyka, a mendemonda. Mindezek valóságalapja már csak azért is megkérdőjelezhető, mert a juttatásokra vonatkozó jogszabályok megszigorodtak, legutóbb például januárban módosították a természetbeni juttatásokról szóló adójogszabályt, és nem kétséges, hogy ezeket a felső vezetőknek is be kell tartaniuk. Ezzel együtt a legális lehetőségek köre még így is meglehetősen széles.

Mindent összevetve: a versenyszférában – és nem csak ott – olyan juttatásokat kell adni a vezetőknek – természetesen kreativitásuk és teljesítményeik arányában -, amelyekkel a lehető legjobban motiválhatók. De ez érvényes a piaci szereplők mindegyikére.

Ami a jövőt illeti, úgy tűnik fel, az erre irányuló szándék megvan. A Dimenzió Csoport idézett felméréséből az is kiderül, hogy a megkérdezett vállalatok csaknem 8 százalékánál tervezik valamilyen újabb béren kívüli juttatás bevezetését a felső vezetők számára.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. július 8.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem