×

Munkavédelem az Európai Unióban

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. május 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 75. számában (2004. május 15.)
A munkahelyi egészség és biztonság védelmének fontosságát jelzi többek között az is, hogy ez az uniós szociális jog legkidolgozottabb területe.

Alapvető cél, hogy – a munkaerő szabad mozgását figyelembe véve – megteremtődjék a munkahelyi egészség és biztonság egységes szintje az Európai Unió teljes területén. Ezt az elvet fogalmazza meg az Európai Unió 89/391/EGK keretirányelve, amelynek szándéka, hogy biztosítsa a munkavállalók fokozott védelmét az EU tagállamaiban.

A munkavédelem állami és munkáltatói feladat

Elmondható, hogy Magyarország lényegében minden európai uniós munkavédelmi szabályt átültetett a magyar jogrendbe, azok gyakorlati és hathatós alkalmazása azonban még jelentős erőfeszítést igényel mind az állam, mind pedig a munkáltatók és a munkavállalók részéről.

A munkavédelem mind az állam, mind pedig a munkáltató feladata. Minden munkavállaló számára elengedhetetlen, hogy megfelelő munkakörülmények között dolgozzon, a munkáltató teremtse meg számára a biztonságos és egészséges munkafeltételeket. Míg a szabályozás gerincét az uniós keretirányelv adja, további irányelvek szabályozzák például a képernyős berendezéssel végzett munkát, a munkavégzés során használt eszközök biztonsági és egészségügyi követelményeit, a kémiai, fizikai és biológiai tényezők szervezetre gyakorolt hatásait és az azzal kapcsolatos védőintézkedéseket, de például a zajjal és rezgéssel kapcsolatos védőintézkedéseket is.

Munkavállalói elégedettség és kritika az EU-ban

Magyarország nem az egyetlen olyan ország, ahol bár a munkavédelmi szabályozás harmonizál az EU-joggal, azok maradéktalan alkalmazása még számos területen várat magára. Az Európai Bizottság megállapításai szerint az igényelt változások – bár a munkavédelmi szabályok évek óta a biztonságos és egészséges munkavégzés elérését célozzák – még mindig nem kielégítőek. Egy 2000-ben készült felmérés szerint az Európai Unió tagállamai közül a munkavállalók elégedetlenek voltak a munkakörülményeikkel például Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban. A felmérés szerint a munkavállalók döntő többsége azonban elégedett volt pl. Dániában, Hollandiában, Ausztriában, Írországban.

Mi a munkavédelem?

A munkavédelem – mint ahogy azt az uniós keretirányelvet a magyar jogrendszerbe átültető, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (munkavédelmi törvény) is rögzíti – a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények végrehajtása, a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzése. Mindezek érdekében a törvény, valamint az egyes területeket érintő miniszteri rendeletek, valamint szabványok részletesen szabályozzák az állam, a munkáltatók, valamint a munkavállalók jogait és kötelezettségeit. Ezen szereplők kölcsönös felelőssége, illetőleg együttműködése teremtheti meg a munkavédelem sikerét.

A dolgozó jó közérzetéért

Az állam alapvető feladata, hogy országos programot alakítson ki, illetőleg megalkossa azokat a jogszabályokat, szabványokat, amelyek meghatározzák az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeit, intézményi formáit. A munkáltató elsődleges feladata az egészséges és biztonságos követelmények megvalósítása, míg a munkavállaló köteles jogait rendeltetésszerűen gyakorolni, a munkáltatóval együttműködni.

A munkavédelmi törvény tárgyi hatálya valamennyi szervezett munkavégzésre kiterjed, és általános követelményeket rögzít a munkahelyek létesítése, a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei, a munkafolyamatok, valamint az alkalmazott anyagok és technológiák vonatkozásában, illetőleg meghatározza a munkavédelmi szervezetrendszert.

A munkavédelem országos programjáról szóló 20/2001. (III. 30.) OGY határozat szerint a modern munkavédelem nem korlátozódik a munkahelyi balesetek és az egészségkárosodás megelőzésére. Helye és szerepe van már a munkaeszközök és munkahelyek megtervezésénél, kialakításánál. Másfelől kiterjed általánosságban a dolgozó ember jó közérzetére.

 

Módosult a munkavédelmi törvény

A Magyar Közlöny 38. számában jelent meg a munkavédelmi törvény (Mvt.) módosításáról rendelkező 2004. évi XII. törvény. Ennek célja egyfelől az Mvt. általános felülvizsgálata és a szükséges korszerűsítések elvégzése, másfelől a 89/391/EGK számú munkavédelmi irányelv harmonizálása volt.

Munkavédelmi szaktevékenység

Az új törvény beemeli a szaktevékenység körébe a munka-egészségügyi szaktevékenységet, munkabiztonsági szaktevékenységnek minősíti az időszakos biztonsági felülvizsgálatot, ennek körébe vonva a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot és a soron kívüli ellenőrzést. A törvény a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatásaira vonatkozó megelőzési stratégia munkabiztonsági és munka-egészségügyi tartalmának kialakítását munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősíti, és a munkáltató kötelezettségévé teszi a munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenység, valamint a megfelelő képesítéssel rendelkező személy biztosítását.

Az egyéni védőeszköz juttatása belső rendjének meghatározása szintén munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül, amiért a munkáltató felel.

Enyhítést jelent viszont az a szabály, hogy a kevésbé veszélyes tevékenységet folytató, kisebb létszámú munkáltatóknál a munkáltató maga láthatja el a munkavédelmi szakértő feladatait.

A módosítás tovább szigorítja továbbá a munkahelyi kockázatértékelési kötelezettséget, munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősítve azt, egyúttal előírva az értékelés írásbeli dokumentálását, valamint e dokumentum minimális megőrzési idejét.

Tájékoztatási kötelezettség

A törvény pontosítja és részletesen meghatározza az azonos munkahelyen különböző munkáltatók által foglalkoztatott munkavállalók tevékenységének összehangolását, az e körben fennálló tájékoztatási kötelezettség tartalmát és alanyait, valamint beemeli a törvény szabályozásába a munkavállalókat fenyegető súlyos és közvetlen veszélyről történő, azonnali tájékoztatásukra vonatkozó munkáltatói kötelezettséget, illetve a sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók védelmére vonatkozó általános jellegű előírást.

Mentés, elhárítás

A módosítás az EGK irányelv rendelkezéseivel összhangban emeli be a törvényi szabályozásba a munkáltatót terhelő – az egészségügyi sürgősségi ellátást, a munkahelyi veszélyek jellege szerinti mentési, elhárítási, munkahely-kiürítési feladatok ellátását biztosító – személyi, szervezési, intézkedési kötelezettséget.

Oktatás

A munkavállalók oktatásának kötelezettsége – a gyakorlati tapasztalatoknak megfelelően – kiegészül a megváltozott vagy új kockázatokra vonatkozó oktatással.

Munkavédelmi testület

A munkaadók és a munkavállaló munkavédelmi együttműködésének új intézménye a paritásos munkavédelmi testület, amelyben egyenlő számban vesznek részt a munkáltató, illetve a munkavállalók képviselői, biztosítva ezzel a közös döntés-előkészítés lehetőségét.

Munkavédelmi képviselő

A törvény módosítja a munkavédelmi képviselőknek járó munkaidő-kedvezményre vonatkozó előírást, pontosan meghatározva annak mértékét. A munkavédelmi képviselők képzésére munkaidőben, szükség szerint külső oktatási vagy gyakorlati képzési helyszínen kerülhet sor, a képviselőknek évente legalább 8 órás továbbképzésre alanyi joguk van.

Bírság

A törvény a munkavédelmi ellenőrzés körében bírság kiszabását már egyetlen munkavállaló egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben is megengedi, szigorítva ezzel a munkáltató munkavédelmi kötelezettségeinek megsértéséhez fűződő joghátrányt. Egyúttal meghatározza a súlyos veszélyeztetés legkirívóbb tényállásait: idetartozik a munkavédelmi üzembe helyezés, az időszakos munkabiztonsági felülvizsgálat, továbbá a soron kívüli ellenőrzés és a kockázatértékelés elmulasztása, a védőeszközök és -berendezések működésképtelensége, illetve hiánya, a munkaköri alkalmasság esedékes orvosi vizsgálatának elmulasztása.

Fogalmi változások

A törvény továbbá módosítja a kockázat, a súlyos (halálos) munkabaleset, illetve a jogszabályi változások és gyakorlati tapasztalatok alapján a szervezett munkavégzés fogalmát, garanciális szabályként határozza meg egyúttal a sérülékeny csoport, a munkaképtelenség és a munkavédelmi képviselő fogalmát.

Halálos munkabaleset

A halálos munkabaleset esetében a törvény jelenleg is előírja, hogy a baleset bekövetkeztétől számított 90 napon belül a sérült baleset miatti halála e körbe tartozik, a módosítás ezt az időszakot 1 évre emeli.

Szervezett munkavégzés

A törvény szervezett munkavégzésnek minősíti a munkavállalót nem foglalkoztató gazdasági társaság természetes személy tagjának személyes közreműködésével végzett munkát is.

A munkavédelmi szakember feladatai

Az eltelt évek jogalkalmazási tapasztalatai alapján szükségessé vált a munkáltató munkavédelmi szakembere legfontosabb feladatainak meghatározása. E feladatok közé tartozik

– a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, az időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzése;

– közreműködés a munkahely, az egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia soron kívüli ellenőrzésében, a mentési terv, a kockázatértékelés készítésében;

– a megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kidolgozása;

– az egyéni védőeszköz-juttatás belső rendjének meghatározása;

– a munkabalesetek kivizsgálása.

A feladatfelsorolás lényegében munkaköri vagy szerződésikellék-minimumként is szolgál a szakember megbízásakor.

B. K. – H. I.

Egyes munkavédelmi szabályok

Miután a munkavédelem az EU-s szociális jog legkidolgozottabb területe, ezúttal csak a legfontosabb irányelveket és jogszabályi rendelkezéseket ismertetjük.

A biztonságot és egészséget érintő kockázatok felmérése

A biztonságot és egészséget érintő kockázatok felmérésének szükségességét az európai uniós keretirányelvekkel összhangban a munkavédelmi törvény is rögzíti. Mi több, az 54. § (2) bekezdése előírja, hogy a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén menynyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.

A fenti kockázatértékelést és a megelőző intézkedéseket a munkáltató első alkalommal legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított egy éven belül, azt követően pedig indokolt esetben köteles megtenni és felülvizsgálni.

Azoknál a munkáltatóknál, ahol még nem végezték el a kockázatértékelést, javasolt a felmérés mihamarabbi elvégzése. Irodai munkánál jelentheti ez a számítógépek használatával, az egész napos íróasztal mögötti munkával járó esetleges kockázatok felmérését, az elektromos árammal kapcsolatos veszélyek feltárását, vagy éppen az esetleges munkahelyi stressz káros következményeinek feltérképezését. Fizikai munkánál nyilvánvalóan az adott munkától, a munkakörülményektől, a munkavégzéshez használt eszközöktől, anyagoktól függően kell a kockázatokat felmérni, és a szükséges megelőző intézkedéseket megtenni.

Képernyő előtti munkavégzés

A képernyő előtt végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeit a 90/270/EGK irányelv fogalmazza meg. Az irányelv alapján azok körében, akik napi munkaidejükben legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használnak, a munkáltató a munkafolyamatokat úgy köteles megszervezni, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces szünetek szakítsák meg, Ezen irányelv alapján rögzíti az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet egyebek mellett azt is, hogy a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát nem haladhatja meg. Az irányelvvel összhangban az EüM rendelet meghatározza továbbá a munkavállaló szem- és látásvizsgálatra való jogosultságát, a munkaeszközökre, valamint a környezetre és az ember-számítógép viszonyára vonatkozó előírásokat is.

Sem az irányelv, sem pedig az EüM rendelet hatálya nem terjed ki azonban a közlekedési eszközök fedélzeti számítógépeire, a hordozható rendszerekre, a nyilvános használatra szánt számítógépes rendszerekre, a számológépekre, a pénztárgépekre, illetve a kijelzővel ellátott elektromos írógépekre.

Egyéni védőeszközök használata

Az egyéni védőeszközök használatáról az Európai Unióhoz való csatlakozástól hatályos 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet szól, amely összhangban áll a 89/656/EGK irányelvvel. Az irányelv szerint egyéni védőeszköznek minősül minden olyan eszköz, amelynek viselete, illetve használata megvédi a munkavállalókat a kockázatoktól. Ilyen védőeszközök akkor használhatóak, ha a kockázatok a csoportos védelem technikai eszközeivel, a munkaszervezés intézkedéseivel, eljárásaival nem kerülhetőek el, vagy nem csökkenthetőek megfelelő mértékben. Magyarországon is az a gyakorlat, hogy amennyiben egy adott munkahelyen másképpen nem oldható meg az egyes munkák elvégzésével járó kockázatok elkerülése, úgy a munkáltató köteles a megfelelő védőeszközt a munkavállalók rendelkezésére bocsátani.

Megfelelő védőeszköz

Az irányelv szerint a védőeszközöknek meg kell felelniük az Európai Közösség tervezésre és gyártásra vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági rendelkezéseinek, és alkalmasnak kell lenniük a kockázatok elhárítására. A rendelet részletes és szigorú szabályokat állapít meg a védőeszközök gyártására, minőségük tanúsítására, valamint azok rendszeres ellenőrzésével kapcsolatosan. Amennyiben szükséges, a munkáltató köteles a munkavállalót megfelelő képzésben részesíteni a védőeszközök megfelelő használatára.

A munkaeszközök védelmi szintje

A szociális és családügyi miniszteri rendelet részletesen rögzíti a munkaeszközökre vonatkozó követelményeket, illetőleg a védőeszközöket védelmi szintjüknek megfelelően három kategóriába sorolja.

Az első kategóriába azok a védőeszközök tartoznak, amelyeknél a gyártó vélelmezheti, hogy a felhasználó képes az adott védőeszköz védelmi szintjét elegendő biztonsággal megítélni, az alkalmazásának szükségességét kellő időben megállapítani, és azt megfelelően használni (pl. kesztyű, kötény).

A második kategóriába tartoznak azok a védőeszközök, amelyek nem tartoznak az 1., illetőleg a 3. kategóriába (pl. szűrőtípusú légzésvédő eszközök).

A harmadik kategóriába tartoznak azok a komplex tervezésű védőeszközök, amelyek a halálos kimenetelű balesetek, a súlyos, visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozó hatások ellen védenek, és amelyeknél a gyártó vélelmezheti, hogy a felhasználó a közvetlen hatásokat nem tudja kellő időben felismerni.

A zajszint szabályozása

Az Európai Unió számos irányelvet fogadott el a zajszint szabályozására annak megfelelően, hogy a zajt milyen gép bocsátja ki. A munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről a 86/188/EGK irányelv rendelkezik, amely irányelvet a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről szóló 18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet vett át. E rendelet 3. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy a munkáltató a munkavállaló halláskárosodásának megelőzése érdekében, valamint az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkafeltételek biztosítása érdekében a munkahelyen zajvizsgálatot köteles végeztetni, ha a munkahelyen az egészséget veszélyeztető zajterhelés feltételezhető.

Amennyiben a rendeletben meghatározott értékeket a zajszint túllépi, a munkáltató köteles műszaki intézkedésekkel, a megfelelő karbantartási feladatok elvégzésével, a munkafolyamatok megtervezésével és megszervezésével, az expozíció intenzitásának és időtartamának minimalizálásával, a zajexpozíció elleni megfelelő védőeszközök biztosításával, a zajterhelésnek kitett munkavállalók számának minimumra csökkentésével a munkahelyen előforduló zaj okozta kockázatokat megszüntetni, illetőleg csökkenteni. A rendelet betartásáról az ÁNTSZ gondoskodik.

Veszélyes anyagok

A munkavédelem keretében a veszélyes anyagok kockázataival, azok megelőzésével, illetőleg csökkentésével kapcsolatban mind az európai uniós, mind pedig a magyar jogrendszer számos irányelvet, illetve jogszabályt fogadott el. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség által készített felmérések szerint például az EU-ban dolgozó munkavállalók 16 százaléka kezel veszélyes anyagokat a napi munkája során. Ennek megfelelően a munkavállalók egészsége és biztonsága érdekében elengedhetetlenül fontos ennek a területnek a pontos és részletes kidolgozása, valamint a jogszabályok betartása, betartatása.

Hatósági ellenőrzés

A munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzését az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség, az ÁNTSZ, a bányafelügyelet, és ezeknek a szerveknek a területi szervei végzik. E hatóságok ellenőrzésük során széles körű jogkörrel rendelkeznek, többek között felszólíthatják, illetőleg kötelezhetik a munkáltatót a feltárt hiányosságok megszüntetésére. A munkavédelem fontosságát igazolandó, hogy a felügyeletek igen jelentős összegű (50 000-től 10 000 000 forintig terjedő) bírságot szabhatnak ki az egészséget veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben.

Az Európai Unió további törekvései

Annak érdekében, hogy a munkavédelmi szabályok alkalmazkodni tudjanak az egyre fejlődő világ kihívásaihoz, illetőleg hogy egyre több munkavállaló legyen elégedett munkahelyi körülményeivel, az Európai Unió folyamatosan felülvizsgálja a már megalkotott irányelveket, valamint új irányelveket fogad el. Az Unió több olyan szervezettel rendelkezik, amelyek célja a munkavédelem fejlesztése, az egészséges és biztonságos munkakörülmények elérése európai szinten. Ilyenek az ún. European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions nevű európai uniós alapítvány, valamint az Európai Munkavédelmi Ügynökség. Az alapítvány különböző jelentéseket készít, javaslatokat tesz, az ügynökség pedig többek között ún. Európai Heteket tart az egyes munkahelyi kockázatokról, valamint azok megelőzéséről. Az elmúlt néhány évben az alábbi témák kerültek terítékre: váz- és izomrendszeri rendellenességek, baleset-megelőzés, munkahelyi stressz, illetőleg a veszélyes anyagok ártalmai és az azokkal kapcsolatos helyes gyakorlat. Ezekről a témákról részletesebben az europe.osha.eu.int honlap nyújt tájékoztatást.

Munkavédelmi ellenőrzések számokban

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) tavaly 44 ezer munkáltató csaknem 50 ezer telephelyét ellenőrizte, ami 5 százalékkal kevesebb, mint 2002-ben. Az intézkedések száma meghaladja a 190 ezret. Ezek nyomán összesen 3 milliárd 236 millió forint bírságot vetettek ki. A munkavédelmi bírságok száma 22, összege pedig 21 százalékkal magasabb, mint 2002-ben. A fellebbezések aránya 17 százalékkal nőtt az előző félévhez képest, a peres ügyek száma viszont az előző esztendő hasonló időszakának 85 százalékára csökkent. Ez azt jelzi, hogy az ügyfelek a korábbinál nagyobb arányban fogadják el az OMMF döntéseit. A bíróságok a peres ügyek túlnyomó többségében az OMMF-nek adnak igazat: tavaly a megnyert ügyek száma 259, az elvesztetteké 105 volt.

Szabálysértési eljárásra leggyakrabban a külföldiek jogszerűtlen foglalkoztatása miatt került sor. Ezen ügyek aránya 42 százalékkal, a kirótt bírság összege pedig 33 százalékkal emelkedett egy év alatt. Még mindig sokszor megesik, hogy minimálbér alatti fizetéseket adnak a dolgozóknak, illetve a vállalkozó nem jelenti be alkalmazottait. Munkabiztonsági intézkedés legnagyobb arányban a munkaeszközök veszélyessége miatt történt, de jelentős számban léptek fel a munkahelyek, üzemek állapota, a létesítéssel kapcsolatos munkabiztonsági előírások, az előírt dokumentációk hiánya, a technológiai fegyelem megsértése, valamint a szükséges felülvizsgálatok elmulasztása miatt.

Munkaügyi intézkedést leginkább azért kellett foganatosítani, mert a munkaadók megszegték a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, illetve a szabadságra vonatkozó rendelkezéseket. De gyakori a foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatokra vonatkozó szabályok megsértése is. Szintén magas a munkabér összegét érintő szabályszegések száma. Minimális mértékben fordultak elő szakszervezeti jogokkal, diszkriminációval, valamint a munkanélküli-ellátás melletti foglalkoztatás szabályainak megszegésével kapcsolatos ügyek. Cs. A

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. május 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem