×

Munkában a döntőbírák

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. május 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 75. számában (2004. május 15.)
Bár az 1996 óta működő Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) ez idáig számos érdekvita elsimításában vett részt, azonban a "haragos" felek a lehetségesnél és a szükségesnél mégis kevesebbszer veszik igénybe. A szervezet az elmúlt évben 12 munkaügyi közvetítésben vett részt és egy esetben döntőbírói feladatot látott el, megalakulása óta pedig mintegy 250 ügyben járt el. A cégek és a szakszervezetek manapság főként a bértárgyalások kapcsán igénylik a döntőbírók segítségét. Tapasztalatok szerint az MKDSZ közreműködésével sok kellemetlenségtől kímélhetik meg magukat a munkaadók és a munkavállalók.

A tapasztalatok azt jelzik, hogy a munkaadók és a munkavállalók nem mindegyike ismeri az MKDSZ előnyeit, pedig ha időben igényelnék szolgáltatását, akkor sok kellemetlenségtől megkímélhetnék magukat. Ez akkor is így van, ha a menedzsmentet és a dolgozókat kimutatható érdekazonosság köti össze. Hiszen – mint dr. Kovács Géza, a szolgálat egyik alapítója, jelenlegi igazgatója mondja – a versenyképesség megőrzése, illetve a kedvező társadalmi megítélés és a munkaerő-piaci pozíció megőrzése egyaránt közös érdeke az illető cég dolgozóinak és vezetőinek. Ebből következően a menedzsmenttől az alkalmazottakig mindenkinek a munkabéke megőrzését kell szem előtt tartani.

A párbeszéd szintjei

A menedzsment és a szakszervezetek kiegyensúlyozott együttműködését minden bizonnyal nagyban segíti, hogy Magyarországon is kialakult és többé-kevésbé sikeresen működik az érdekegyeztető mechanizmus, a kollektív megállapodások három szintje.

Az országos érdekegyeztető fórumnak már több mint egy évtizedes múltja van, s egyik legnagyobb eredménye évről évre a minimálbér és a keresetemelési ajánlás elfogadása. Hasonlóképpen helyi szinten – a cégeknél – is működik az érdekegyeztetés, kiváltképpen a kollektív szerződések elfogadásához kapcsolódóan. E két szint közötti "terep" a középszintű párbeszédé, amely az egyes ágazatok sajátosságait hivatott szem előtt tartani. Bár ez utóbbi fórumok kialakulása és működése jelenleg is formálódik, finomodik, azonban már vannak jó példák. Ezek a már kialakult érdekegyeztetési mechanizmusok természetesen nagyban segítik a vállalati munkabéke megőrzését, ám ezek számos esetben mégsem bizonyulnak elegendőnek. Dr. Kovács Géza úgy látja, ekkor célszerű minél előbb igénybe venni a döntőbírók szolgáltatásait.

Nyolc napig: ingyenes

Az elmúlt évek ügyei egyértelműen igazolták, hogy a gyors beavatkozás jó eredménnyel kecsegtet, hiszen egy-egy vitás kérdés a közvetítővel pár nap alatt rendezhető. Különösen a már elmérgesedett viták esetében fontos a közbeavatkozás, hiszen elkerülhető az akár több évig is elhúzódó bírósági procedúra.

A számok azt mutatják, hogy a közvetítők, illetve a döntőbírók az esetek több mint 90 százalékában eredménnyel járnak el. Másfelől az sem mindegy, hogy egy-egy vita rendezése mennyibe kerül. A döntőbírók munkájának első nyolc napját az állam finanszírozza, így ha a békétlen felek a kezdetekkor igénylik e szolgáltatást – amikor még jó esély van a vita gyors lezárására –, akkor akár költségmentesen is befejezhető az ügy.

Dr. Kovács Géza szerint a szolgálat fontos "tulajdonsága", hogy szakszerű, hiszen 62 olyan, zömmel jogász és közgazdász végzettségű szakember végzi a munkát, aki már hosszú éves tapasztalatot szerzett a munka világában, és minisztériumi tréningeken ismerkedett meg a válságmenedzseléssel. Az ügykezelés során természetesen a diszkréció magától értetődik, hiszen nem szerencsés, ha a munkaadó és a munkavállaló vitáját a közvetítő kommentálja a nyilvánosságnak. Ezt nem is teszik, lévén ez alapvető etikai követelmény.

Elmérgesedő konfliktusok

Szakmai körökben egyébként úgy vélik: a konfliktusok számához viszonyítva kevés megkeresés érkezik az MKDSZ-hez. Ennek számos oka lehet, mint ahogyan arról is hosszasan lehetne vitázni, hogy mit is kell munkaügyi konfliktuson érteni, amelynek megoldásához független közvetítő szükséges. Vélhetően a kisszámú felkérésnek az is oka lehet, hogy a cégek – igaz ez a vezetésre és a szakszervezetre egyaránt – nem szeretik, ha belső vitájukba belelát harmadik fél is. Különösen akkor, ha ráadásul mindkét fél bízik a saját erejében, s abban, hogy érdekeit rá tudja kényszeríteni a másikra. Pedig sok esetben ez nem következik be, ellenkezőleg: csak a konfliktus mérgesedik el. Általában igaz, hogy közvetítő bevonására már csak a vita eldurvulásakor gondolnak az érintettek. Ám kedvező tendencia, hogy a korábban vitás ügyeket sikerrel kezelő MKDSZ-t évről évre felkérik az évenként visszatérő munkaügyi kérdések rendezésére.

Az elmúlt évek ügyei arra is rávilágítottak, hogy a viták rendezése valójában a békétlenség második fázisa, amiből következik, hogy ezt megelőzően a prevencióra kell nagyobb hangsúlyt helyezni. Ennek jegyében az elmúlt időszakban jobban előtérbe kerültek a tanácsadói feladatok. E munka során mindkét felet – cégvezetőket, szakszervezeti tisztségviselőket – fel kell készíteni a várható helyzet kezelésére, a partner álláspontjának elfogadására. Fontos tudatosítani mindkét félben, hogy a reális elvárások megfogalmazása előreviszi a megegyezést.

Az év eleje tipikusan a konfliktusok időszaka, hiszen ekkorra tehetők az áremelések, és ekkor zajlanak a vállalatoknál a béremelési tárgyalások. Mivel a legtöbb konfliktus ekkor keletkezik, így nem véletlen, hogy a közvetítőket is leggyakrabban ezekhez az egyeztetésekhez hívják. Az MKDSZ-t nyolc év alatt több mint száz ilyen eset rendezéséhez kérték fel.

A létszámleépítés kérdéseinek megvitatása ugyancsak kiemelt helyen szerepel, miként a különféle szociális juttatások vitáinak megoldásához is jelentős számban igénylik a felek a közvetítőket. Az MKDSZ azonban – filozófiájából következően – csak azoknak tud segíteni, akik egyenlő felekként ülnek tárgyalóasztalhoz. Ahol erős a munkaadó és gyenge a munkavállalók érdekérvényesítő képessége, ahol nincs erős szakszervezet, ott a szervezet nem tud mit tenni, hiszen nem léphet fel a munkavállalók képviseletében. A függetlenség ugyanis nagyon fontos elv a munka során.

Nemzetközi kapcsolatok

A cégeket tekintve a nemzetközi nagyvállalatoknál kevéssé kerülnek felszínre a konfliktusok, így arra nem volt sok példa, hogy multikhoz hívták volna a közvetítőket. A kis- és középvállalatoknál szintén nem élnek e lehetőséggel, ám a jellemzően állami tulajdonú nagyvállalatok vitáinak rendezésénél rendszeresen részt vesznek a közvetítők. Például a közlekedési cégeknél, illetve a villamosenergia-iparban ennek már van hagyománya. Mégpedig annyira, hogy több olyan vállalat is van, ahol már az éves tárgyalások megkezdésekor kérik a közvetítőt.

Az MKDSZ egyébként folyamatosan építi ki kapcsolatait az USA és az EU illetékes szervezeteivel, és veszi át az ott több évtizede megszerzett tapasztalatokat. A US Federal Mediaton and Conciliation Service-zel például már több éve együttműködik az MKDSZ. E kapcsolat – a tapasztalatszerzésen kívül – abban is segít, hogy a döntőbírói szolgálat az amerikai tulajdonú, Magyarországon működő nemzetközi cégekhez is eljusson. Az MKDSZ a hasonló brit szervezettel is felvette a kapcsolatot, s a közelmúltban aláírták az együttműködési megállapodást. Mindkét nemzetközi szervezet szakmai segítséggel – oktatással, képzéssel, tréningekkel – segíti a magyar partner munkáját.

Az Európai Unió kibővítésével természetesen az is fontossá vált, hogy az új tagországokban a megfelelő konfliktuskezelő mechanizmusok kiépüljenek. Ehhez azonban szakmai, anyagi támogatást is biztosít az Unió.

Együttműködési megállapodás

A nemzetközi kapcsolatok ápolása mellett egyre fontosabb a hazai munkaadói szervezetekkel, szakszervezetekkel való megállapodások kialakítása is. Ennek célja, hogy a szervezet minél közelebb kerüljön a munkaadókhoz és a szakszervezetekhez. A munka világának szereplői ugyanis ma még kevéssé tudnak az MKDSZ feladatairól, szerepéről. E helyzetet megváltoztatandó a munkáltatói szervezetek tagsága, a vállalatvezetők számára, illetve a szakszervezeti tisztségviselőknek oktatást, képzést szervez a szolgálat.

Az MKDSZ a közelmúltban írt alá együttműködési megállapodást a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ). Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke elmondta: e lépés annak eredménye, hogy a szervezetnél tisztában vannak azzal, milyen fontos lehet a közvetítő jelenléte egy-egy kritikus helyzetben. Ám az együttműködés legfontosabb eleme a megelőzés. Elsősorban ezt szeretnék erősíteni annak érdekében, hogy minél kevesebb "éles" helyzet legyen. Ezért a jövőben az MGYOSZ is törekszik arra, hogy az MKDSZ-t megismertesse tagszervezeteivel, tagvállalataikkal.

Rolek Ferenc úgy véli, az a tény, hogy kevés esetben van szükség a közvetítőkre, azt jelzi: alapvetően béke van a munka világában. Jelenleg zajlik az előkészülete az ÁPV Rt.-vel kötendő megállapodásnak. Ez az MKDSZ szerint nagyon fontos lenne, hiszen az állami nagyvállalatoknál hagyományosan erősek a szakszervezetek és erős az érdekérvényesítő képességük. Ezért e körben évek óta visszatérő eszköz a sztrájk, a kemény fellépés, ami számos esetben szükségessé teszi a közvetítő munkáját.

A közvetítő ismertsége is fontos

Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség (ASZSZ) elnöke kritikusabb a közvetítői munkával kapcsolatban, hiszen – mondta – az előzmények nélkül életre hívott szervezet magán visel minden jó és rossz tulajdonságot. Mivel a gazdasági élet szereplői közül sokan nem tudják, mit is kezdjenek a közvetítőkkel, ezért nehéz a felkéréssel kapcsolatos konszenzust kialakítani. De volt már arra is példa, hogy egy-egy szakszervezet politikai okokból nem támogatta a közvetítő tevékenységét. Mégpedig azért nem, mert a munkavállalók képviseletének alapja a nyilvánosság, és ha a közvetítő bekapcsolódik a tárgyalásokba, akkor már nem célszerű nyilvánosságra hozni az eseményeket a végső megegyezésig.

Borsik János szerint praktikus lenne, ha a közvetítőket tartalmazó lista kevesebb, de ismertebb szakembert tartalmazna, hiszen volt már rá példa, hogy egy cégnél országosan ismert és elismert munkaügyi szakembertől ugyanazt a javaslatot elfogadta a menedzsment, amit a szakszervezetektől elutasított. A jobbítás szándékával el kell mondani azt is, hogy nem szerencsés, ha a szolgálat ajánlkozik egy-egy konfliktus megoldására, hiszen az ügy eredményes lezárásához a békétlen felek közös akarata szükséges. A vitás probléma kritikus pontjához eljutott tárgyaláson nagyon fontos eredmény lehet, ha a két fél meg tud egyezni a közvetítő felkérésében. Ennek pszichológiai hatása van, hiszen egy ilyen megállapodás azt az érzetet kelti a felekben, hogy már sikerült előrelépni. Ezt az idő előtt jött ajánlkozás megzavarhatja, ami több kárt okozhat, mint amennyi hasznot a segíteni szándékozó elérhet.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. május 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem