×

EMMA megmondja

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. május 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 75. számában (2004. május 15.)
Május elsején – Magyarország uniós csatlakozásának időpontjában – életbe lépett a parlament által tavaly novemberben megalkotott törvény az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA) nyilvántartási rendszerről. Az új szabályozás értelmében a foglalkoztatóknak a munkaszerződés megkötését követően, a munkába állást megelőzően be kell jelenteniük az újonnan felvett dolgozó adatait, illetve egy napon belül jelenteniük kell a munkaviszony megszűntét. A regisztráció a munkaadók és a munkavállalók, valamint a munkaviszony legfontosabb adatait rögzíti.

Az egységes foglalkoztatási nyilvántartás az 1992-ben megszüntetett munkakönyvet igyekszik pótolni. Az már a kilencvenes évek közepére nyilvánvalóvá vált: káosz alakult ki a munka világában, hiszen a dolgozók adatait tartalmazó, mindenki számára kötelező nyilvántartás nélkül ellenőrizhetetlenné vált, hogy a cégek valóban befizették-e az előírt közterheket. Ezért az Érdekegyeztető Tanács még 1995-ben megállapodott az akkori munkaügyi tárcával, hogy legkésőbb 1997. január 1-jével be kell vezetni a foglalkoztatási könyvet.

Szolgálati idő

A minisztérium a KSH adatbázisára támaszkodva meg is kezdte az új munkaügyi nyilvántartási rendszer kiépítését. Az intézmény bevezetése azonban a kormányváltás miatt elmaradt. 2002-ben, az MSZP-SZDSZ-kormány megalakulása után szinte azonnal felvetődött az akkor még munkakártyaként emlegetett munkaügyi regisztráció létrehozásának szükségessége. Kiss Péter akkori foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter – aki a Horn-kormány idején is ezt a tisztet töltötte be – több fórumon is megerősítette, hogy nem mondott le a munkaügyi nyilvántartás bevezetéséről.

Tervei a mágneskártyás munkaügyi regisztrálásról szóltak, amely nyilvántartja a szolgálati idő kiszámításának alapját jelentő foglalkoztatás időtartamát, a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz beküldött kereseti és járulékelszámolási adatokat, amelyek segítségével ki-ki ellenőrizheti, hogy a munkáltató lerótta-e tb-befizetési kötelezettségét.

Hosszú vajúdás és előkészület után végre tavaly novemberben a parlament elé került az egységes adatbázis kiépítésének szabad utat nyitó törvényjavaslat.

Biztonság a dolgozónak

Az előterjesztést kidolgozó szakértők négy pontban foglalták össze a célokat. Ezek szerint a rendszernek garantálnia kell, hogy átláthatóvá váljék a munkaerőpiac, erősödjék a munkavállalók jogbiztonsága, javuljanak a munkaügyi ellenőrzés feltételei, és teljesíthetővé váljék az uniós adatszolgáltatási kötelezettség. A törvény indoklása ehhez hozzáteszi: a nyilvántartás elősegíti a "be nem jelentett munkavégzés bejelentett foglalkoztatássá alakításáról", azaz a feketegazdaság visszaszorításáról szóló uniós irányelvek érvényesülését. (Jelenleg csupán a munkanélküliekről állnak rendelkezésre pontos adatok, a feketén foglalkoztatottak számát csak becsülni lehet.)

Az EMMA néven meghonosítandó egységes munkaügyi adatbázis biztonságot jelent a dolgozóknak, mert saját maguk tudják ellenőrizni, hogy foglalkoztatójuk bejelentette-e alkalmazásukat. Ez elsősorban a nyugdíjba készülőknek jelent segítséget, mert így nem kell majd utólag igazolniuk szolgálati idejüket, illetve a nyugdíj megállapításánál figyelembe veendő keresetüket.

A nyilvántartás ugyanis a munkavállaló azonosító tajszámán, személyi adatain, állampolgárságán, a munkaviszony kezdetének vagy megszűnésének időpontján, a munkaadó adószámán, megnevezésén, székhelyének és telephelyének címén kívül tartalmazza a saját adatokhoz való hozzáférést biztosító úgynevezett PIN-kódot is. Igaz, a kód kiadásáról, használatáról szóló rendelet még nem született meg.

Azonnali bejelentés

Az egységes nyilvántartási rendszer a munkaadók azonnali bejelentési kötelezettségére épül, ugyanis a munkaszerződés megkötése után, legkésőbb a dolgozó munkába lépéséig jelezniük kell a Munkaügyi Nyilvántartó Központnak, ha munkaviszonyt létesítenek, illetve megszüntetnek. A rendszerhez történő csatlakozás idején a dolgozókat azonban a munkáltatóknak nem szükséges bejelenteniük, a nyilvántartás induló adatbázisát ugyanis az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság előző kétévi és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár idei munkaviszonnyal kapcsolatos információi alapján állítják össze.

A nyilvántartás adataihoz hozzáférhetnek a nyugdíj- és egészségbiztosítási szervezetek, az adóhatóság, a munkaügyi felügyelőség, a munkaügyi központok és a menekültügyi hatóság is. A nyugdíj- és egészségbiztosítási szervek az ellátás megállapítása, folyósítása és ellenőrzése, a szociális igazgatás intézményei pedig a munkanélküliek jövedelempótló támogatása és a rendszeres szociális segély megállapítása érdekében férhetnek hozzá az azonosító taj-szám megadásával.

Az APEH az adó- és járulékfizetés bevallásának kontrolljához használhatja föl az átfogó adatbázist, míg a menekültügyi, illetve a központi és területi idegenrendészeti hatóságok adategyeztetés végett jelentkezhetnek be a nyilvántartásba, melynek adatai statisztikai célra nem azonosíthatók, népszámlálási célra pedig azonosítható módon átadhatók.

Az EMMA működéséért a Foglalkoztatási Hivatalon belül kialakított Munkaügyi Nyilvántartó Központ felel. Feladatai közé tartozik az induló adatbázis kialakítása, "feltöltése", a munkaviszonyokkal kapcsolatos változások rögzítése, a bejelentések visszaigazolása és az adatok valódiságának ellenőrzése, a munkaügyi ellenőrző szervek információkkal való ellátása, valamint az adattulajdonosok egyedi információs igényeinek kielégítése.

Call center és PIN-kód

A központ pályázat alapján kiválasztott telefonos ügyfélszolgálatot, úgynevezett call centert is működtet, amely a 185-ös telefonszámon érhető el. A szolgáltatást 64 forint plusz áfáért lehet igénybe venni.

A munkáltatók a munkaviszonyban történő változásokat négyféleképpen jelenthetik be: az eddig is megszokott és továbbra is elfogadott személyes, illetve postai úton történő ügyintézéssel, a XXI. században elvárható, gyors, hatékony és egyedi PIN-kóddal védett telefonos intézési módon, valamint internetes felületen keresztül is.

A PIN-kódot az illetékes munkaügyi kirendeltség adja ki a munkáltató személyes kérésére. A munkavállalók részére a törvény semmilyen kötelezettséget nem ír elő, azonban lehetőséget ad számukra munkaviszonyuk és ezáltal munkáltatóik ellenőrzésére.

Az adatbázis létrehozása egyébként a korábban tervezett munkakártya többmilliárdos költségével szemben 1,6 milliárd forintba kerül, s mintegy nyolcvanmilliót költenek a rendszer kommunikációs kampányára.

Az EMMA megteremti a fejlett munkaügyi ellenőrzés feltételeit, ugyanakkor lehetővé teszi hazánk európai uniós adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítését is – mondta Burány Sándor munkaügyi miniszter. Az adatbázis kialakításakor fontos szempont volt a magyar munkaerőpiac átláthatóságának javításán kívül a munkavállalók jogbiztonságának erősítése is. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy az államigazgatási feladatok ellátásának is megbízható információs hátterét adja. Ezért is lényeges, hogy a nyilvántartási rendszer hiteles adatokra épüljön, feleljen meg a törvényesség, a megbízhatóság, az ellenőrizhetőség követelményeinek és az egyéni adatok védelmének, illetve céljaival arányos, takarékos rendszer legyen – hangsúlyozta a szakminiszter.

A tárca vezetője arra számít, hogy a naprakész nyilvántartás jól jön majd a munkaügyi ellenőröknek, akik a helyszíni vizsgálatok során elektronikus úton azonnal egyeztethetik az adatokat.

Munkáltatói aggályok

A vállalkozók bírálják az új rendszert, mert – bár számítottak rá – nem csökkennek adminisztrációs terheik. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint az EMMA dupla adminisztrációt ró a vállalkozásokra, a társadalombiztosításnak ugyanis továbbra is külön kell jelenteniük. Feleslegesnek tartja a párhuzamos adatbázist, szerinte elegendő lett volna a meglévő tb-nyilvántartás ellenőrzését szigorítani.

A munkavállalók képviselői ugyanakkor azt kifogásolják, hogy a nyilvántartás csak egy munkaviszonnyal kapcsolatosan tartalmaz – minimális – adatokat, annak ellenére, hogy az eredeti koncepció a teljes szolgálati időt átfogó nyilvántartást ígért. Borsik János szakszervezeti vezető szerint azonban némi optimizmusra adhat okot, hogy az EMMA javíthat a jelenlegi helyzeten.

A legnagyobb probléma ugyanis szerinte az, hogy nem mérséklődik a feketefoglalkoztatás, illetve nem csökken az olyan munkaszerződések száma, amelyek nem a valós adatokat tartalmazzák. Azt, hogy a dolgozó csak jogilag egyenrangú a munkáltatóval a szerződés megkötésekor, jelzi, hogy nemritkán a tulajdonos papíron négyórás munkára alkalmazza a munkavállalót, aki valójában nyolc-tíz órát is dolgozik.

Borsik úgy látja: nem elég hatékony a kormány ellenőrzési rendszere. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnek 2,5 millió munkavállalót alkalmazó, mintegy 300 ezer munkáltatót kellene rendszeresen ellenőriznie, ennek azonban nincsenek meg a személyi feltételei. Ráadásul a közigazgatásban tavaly év végén elrendelt létszámcsökkentés a munkaügyi ellenőrzést sem hagyta érintetlenül.

Az érdekvédő attól tart: annak ellenére sem mérséklődik jelentősen a munkavállalók kiszolgáltatottsága, hogy május elsejétől a foglalkoztatónak bejelentési kötelezettsége van. Néhány érdekalku ugyanis áttöri majd a szabályozást a két fél között, s továbbra sem fognak mindenkit bejelenteni, annak kockázatával sem, hogy a munkaügyi ellenőrzés "elcsípheti" az ily módon eljáró vállalkozásokat.

A jogsértő érdekalku pedig azért jöhet létre, mert a munkát kereső e nélkül nem tudja megszerezni az állást. Borsik János ugyanakkor elismeri, hogy a legális foglalkoztatás szélesítésének útján az első lépésnek tekinthető az egységes munkaügyi nyilvántartási rendszer, mert a munkakönyv megszüntetése óta koordinált, szervezett adatgyűjtés nem volt a munkaviszonyokról. Ugyanakkor az érdekvédelmi vezető önkritikusan megjegyezte: a szakszervezetek is adósak a megfelelő tájékoztatással arról, milyen jogaik vannak a dolgozóknak az EMMA-val kapcsolatban. "A munkavállalókat helyzetbe kell hozni, hogy akár már másnap lekérdezhessék saját PIN-kódjuk felhasználásával, hogy a munkáltató valóban bejelentette-e őket" – fogalmazott Borsik, hozzátéve, hogy a dolgozók nincsenek mindig olyan helyzetben, hogy ilyen lépéseket megtegyenek. Erre azonban fel kell készülniük.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. május 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem