Belföldi szabályok módosulásai
Tulajdonostárs adóalanyok
Az áfatörvény a közös tulajdonban és közös használatban lévő ingó és ingatlan dolog tekintetében eddig is a tulajdonostársak közösségét tekintette adóalanynak. Most arról is rendelkezik, hogy esetükben hogyan kell kijelölni a képviselő adóalanyt. Elsősorban a tulajdonostársak közössége élhet a kijelölés jogával, ha azonban ezt nem teszik meg, akkor képviselőnek a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs tekintendő. Ha a tulajdonostársak nem jelölnek ki képviselőt, és a tulajdoni hányad is egyenlő, akkor az adóhatóság feladata az áfa-képviselő adóalany kijelölése.
Csoportos adóalanyiság
A csoportos adóalanyiság választása a hitelintézeteknek, a befektetési vállalkozásoknak, illetőleg a biztosítóknak adott lehetőség. Ezek az adóalanyok jogosultak arra, hogy a részükre – külön törvény alapján – kiszervezett tevékenységet végző adóalannyal együttesen minősüljenek adóalanynak. A csoportos adóalanyiság a csoport tagjainak egymás közötti, tehát a csoporton belülre végzett termékértékesítései és szolgáltatásnyújtásai tekintetében áll fenn, amely után adófizetési kötelezettség nem keletkezik. A csoportnak így legalább két tagból kell állnia, ebből az egyik a kiszervezett tevékenységséget végző vállalkozás. Ha a tag kizárólag a csoporton belülre végez tevékenységet, akkor önálló adóalanyisága megszűnik.
A csoportos adóalanyiság választásának feltételei
A csoportos adóalanyiság választására – amelyet az APEH-nak be kell jelenteni – több feltétel együttes megléte esetén van lehetőség. Eszerint szükséges, hogy a csoport valamennyi tagja olyan belföldön nyilvántartásba vett önálló jogi személy adóalany legyen, amely egy időben csak egyetlen csoportnak a tagja. Feltétel, hogy a csoport bármely hitelintézetében, befektetési vállalkozásában vagy biztosítójában pénzügyi, biztosítói holdingtársaság, vagy nem magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy biztosító ellenőrző befolyással rendelkezzen. Nem lehet a csoportos adóalanyiságot választani akkor, ha az állami adóhatóság a csoport bármely tagja terhére 5 millió forint feletti áfahiányt állapított meg jogerősen. A felsorolt feltételeknek a csoport működésének fennállása alatt a tagoknak folyamatosan meg kell felelniük. A csoport tagjainak önálló adóalanyisága a csoporton kívülre nyújtott termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások esetében természetesen megmarad.
Termékértékesítések
Az eddigi szabályok szerint termékértékesítésként adózott a termék átadása vállalkozási szerződés alapján, még akkor is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat részben vagy egészben a megrendelő bocsátotta rendelkezésre. Az uniós szabályok szerint azonban a megrendelő által rendelkezésre bocsátott anyagokból történő más termék létrehozása csak akkor számít termékértékesítésnek, amennyiben annak alapja építési szerződés. Ezért a törvénymódosítás a termékértékesítés tényét a vállalkozási szerződésekről leszűkíti az építési szerződésekre, az egyéb bérmunkák szolgáltatásnyújtásként adóznak.
Termékapport
Megváltozik a termékapport áfarendszerbeli kezelése is. A korábbi szabályok szerint a termék apportja ellenérték nélküli átadásnak minősült, és így csak akkor keletkezett adófizetési kötelezettség, ha az apportált termékhez levonható adó kapcsolódott. Az adó alapját a forgalmi érték alapján kellett meghatározni, ezért a felek által, vagy a könyvvizsgáló által megállapított értéket a revízió felülbírálhatta. Az új szabály az apportot ellenértékért történő értékesítésnek tekinti, az adó alapja pedig a könyvvizsgáló által elfogadott érték, ennek hiányában a tagot terhelő nem pénzbeni hozzájárulás értéke.
Adókötelezettség zálogszerződés alapján átadott terméknél
A zálogszerződés alapján átadott termékek utáni adókötelezettség alakulását eddig APEH állásfoglalás tartalmazta. Most – ezzel egyébként egyezően – konkrét szabály mondja ki, hogy értékesítési pont a zálogjog alapítása az adóalany zálogtárgy-tulajdonos és a zálogjogosult között.
Szolgáltatásnyújtás
A módosított törvény újrarendszerezi a szolgáltatásnyújtás fogalmát, azt egy helyen fogalmazza meg függetlenül attól, hogy ellenértékért vagy ellenérték nélkül nyújtják-e a szolgáltatást. E körben változást jelent, hogy a jövőben adóköteles lesz az olyan saját tevékenységhez végzett szolgáltatás is, amely után az adót – ha az adóalany azt ellenértékért szerezte volna be – nem lehetett volna levonni. Ha például az adóalany a saját vendéglőjében nyújt reprezentációt, akkor – miután ha ezt mástól venné igénybe, az áfa nem lenne levonható – e szolgáltatása után áfát kell fizetnie.
Továbbra sem minősül szolgáltatásnyújtásnak az ellenérték megfizetése, ha az pénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történik, azonban a jövőben csak akkor, ha ezeket névértéken fogadják el. Ebből következik, hogy például a nem névértéken vásárolt érmék értékesítése adókötelezettség alá esik.
Jogutódlás, öröklés
A jogutódlással történő megszűnés – meghatározott feltételek mellett – mentesül az adófizetés alól. Egyértelműen idetartozik az egyéni cég gazdasági társasággá történő átalakulása keretében történő vagyonátadás, valamint az is, ha – az egyéni vállalkozóhoz hasonlóan – a mezőgazdasági őstermelő halála esetén a tevékenységet özvegye, örököse, cselekvőképességnek elvesztése esetén pedig nevében és javára törvényes képviselője folytatja.
Termékértékesítésnek nem minősülő ügyletekTovábbra sem számít termékértékesítésnek a vállalkozási célból ingyenesen átadott termék (áruminta), de csak akkor, ha azt gazdaságilag független félnek adják. Gazdaságilag nem független félnek számít az adóalany jelenlegi és volt tulajdonosa, tagja, vele munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban lévő magánszemély, a vezető tisztségviselő, a felügyelőbizottsági tag, a könyvvizsgáló, az adóalany, valamint a felsoroltak közeli hozzátartozója, illetve az adóalannyal szoros gazdasági kapcsolatban álló fél. Szoros gazdasági kapcsolatban álló félnek minősül az, aki a számviteli törvény szerint az adóalany anyavállalatának – ideértve az anyavállalat leányvállalatát is -, leányvállalatának, illetve társult vállalkozásának minősül, vagy minősülne akkor, ha a számviteli törvény hatálya alá tartozna. A vállalkozási célból ingyenesen átadott termék esetén annak árumintajellegét a csomagoláson fel kell tüntetni. |
Adófizetési kötelezettség keletkezése
Vagyoni értékű jogok átengedése
A jövőben nemcsak a koncessziós, műsorszolgáltatási jog átengedése, hanem minden más vagyoni értékű jog átengedése esetén is – amennyiben a jog átengedésének ellenértékét a felek időszakonként számolják el – az adófizetési kötelezettség az elszámolás esedékességének napján, ettől eltérő esetekben pedig a jog átengedésének időpontjában keletkezik.
Rendszeresen ismétlődő ügyletek
Pontosabbá vált a rendszeresen ismétlődő ügyletekre vonatkozó szabályozás. E szerint a szolgáltatás, termékértékesítés teljesítési időpontja a felek közötti elszámolás napja, tehát a szerződésben nem szükséges külön a teljesítés időpontját meghatározni, pusztán elszámolási napot kell kijelölni. Ha azonban a megjelölt időpontban mégsem számolnak el, akkor a teljesítésre kötelezett adóalanynak az elszámolás napját tartalmazó adómegállapítási időszakának utolsó napjára kell az adófizetést beállítania. Ha a felek elszámolási napot egyáltalán nem jelölnek meg, akkor az adófizetési kötelezettség a teljesítésre kötelezett elszámolási időszakának utolsó napján keletkezik. Amennyiben a teljesítésre kötelezett nem belföldi adóalany, úgy kell tekinteni, mint aki havi adómegállapításra kötelezett.
Bérbeadás, előfizetéses értékesítés
Kedvező szabály, hogy a módosítás a rendszeresen ismétlődő ügyletekből kiemelve külön rendelkezik a bérbeadásról, illetve az előfizetéses újság és folyóirat értékesítéséről. Ezekben az esetekben az adófizetési kötelezettség az egyes részkifizetések esedékességének napján keletkezik. Az építési szerződés esetén az egyes munkaszakaszok elvégzéséhez a felek megállapodásában kikötött teljesítési időpont részteljesítésnek számít.
Adóalap
Az adó alapját a jövőben – az egyéb esetek mellett – csak az ellenértéknek a részbeni visszatérítése csökkenti, míg az ellenérték teljes visszatérítése esetén nem ezt a szabályt (hanem a sztornószámlára vonatkozó szabályt) kell alkalmazni.
Ingyenesen adott termékek áfája
Eddig a különböző vásárlást ösztönző akciók során az ingyenesen adott termékeket, szolgáltatásokat a törvény nem termékértékesítésként és nem szolgáltatásnyújtásként kezelte. Május 1-jétől a szabályozás tartalma azonos lesz a vonatkozó irányelvvel, így csökkenthető az adó alapja az ellenérték fejében történő értékesítésekhez közvetlenül kapcsolódó térítésmentes átadások értékével, még akkor is, ha a két ügylet időben elválik egymástól (például pontakciók). Az adóalap-csökkentés egyébként ugyanazon feltételek mellett tehető meg, amelyeket eddig is teljesíteni kellett. Ügyelni kell, hogy a térítés nélküli átadás forgalmi értéke ne haladja meg az ellenértékért adott termékek, szolgáltatások ellenértékét, és az akció feltételei előre ismertek legyenek.
Adóalap cserénél
Az egyértelmű jogalkalmazást segíti, hogy a módosítás csere esetén az adóalap megállapításáról úgy rendelkezik, hogy amennyiben a csere alapjául szolgáló termék, szolgáltatás tárgyi adómentes, akkor ennek forgalmi értékéből az áfát visszaszámolva kell megállapítani az adóalapot.
Távmunka
Egyre gyakoribb hazánkban is a távmunka, amikor a munkáltatóval munkaviszonyban álló magánszemélyek otthon dolgoznak, és a munkavégzéshez szükséges eszköz egy idő elteltével a tulajdonukba kerül. Erre vonatkozóan a módosított törvény új adólevonási és adófizetési kötelezettséget ír elő. Ha a munkáltató a munkavállalónak a távmunka végzéséhez szükséges terméket ingyenesen a tulajdonába adja, akkor az átadott terméket terhelő előzetesen felszámított áfát olyan arányban vonhatja le, amilyen arányban a távmunkavállaló magánszemély munkavégzésével kapcsolatos költségeit átvállalja.
Adóalap
Mivel az ingyenes átadás az áfa rendszerében termékértékesítésnek számít, ilyenkor az adó alapja a termék – az adófizetési kötelezettség keletkezése időpontjában fennálló adó nélküli – forgalmi értékének a munkáltató által a távmunkavállaló magánszemély munkavégzéssel kapcsolatosan átvállalt költségeivel arányos része. Így mind az adólevonást, mind az adófizetést a távmunkavégzéssel kapcsolatos költségátvállalás aránya határozza meg.
Lakóautó-kölcsönzők adózása
Régi szabály, hogy a személygépkocsi beszerzése esetén nem vonható le az előzetesen felszámított áfa, kivéve ha azt továbbértékesítési céllal szerzik be. Ez alól a tiltás alól a lakóautó-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozások felmentést kapnak, azonban csak a kölcsönbe adott lakóautó tekintetében. Személygépkocsinak továbbra is a 2002. július 31-én érvényes 8703 vtsz alá besorolt járművek minősülnek.
Az adólevonási jog liberalizálása
Kifejezetten szigorú levonási tilalmat tartalmazott a törvény eddig azokra a beszerzésekre, amelyeket az adózó egyaránt használt az adóalanyiságát eredményező és az azonkívüli tevékenységéhez. Ebben az esetben részben sem volt levonható az áfa. A jövőben csak azoknak a beszerzéseknek nem lesz levonható az adója, amelyeket az adóalany teljes egészében az adóalanyiságát eredményező gazdasági tevékenységi körén kívüli célra használja, hasznosítja. Az adóalanyiságot és az azonkívüli tevékenységet egyaránt szolgáló termékek, szolgáltatások beszerzése esetén speciális arányosítási lehetőséggel élhetnek az adózók.
Főszabály ebben az esetben is a tételes elkülönítés, amennyiben azonban ez maradéktalanul nem végezhető el, akkor a levonási hányadot a tényleges használatot, hasznosítást leginkább tükröző, természetes mértékegység (különösen: m2, fűtött légm3, fő, kg, db, üzemóra) segítségével kell megállapítani. Ha ezzel a módszerrel az arányos megosztás nem lehetséges, akkor az adóalanynak a területileg illetékes adóhatósággal kell megállapodnia a megosztás arányáról.
Adó-visszaigénylésA visszaigénylési jog megnyíltának továbbra is az egyik esete, ha a meghatározott értékesítések adóalapja göngyölítetten eléri a 4 millió forintot, azaz az alanyi adómentesség értékhatárát. Az értékhatárba bele kell számítani az 5, 15, 25 százalékos adómérték alá tartozó értékesítéseket, emellett a közösségen belüli adómentes értékesítéseket, a nemzetközi teherközlekedés és személyszállítás teljes ellenértékét, valamint a speciális közösségen belüli értékesítések és a harmadik ország területén teljesített szolgáltatások adó nélküli ellenértékét is. Az ehhez kapcsolódó visszaigénylés megfizetettségi feltételei bővülnek. A zárt végű lízing, részletvétel és a termékimport mellett az adóösszeg megfizetésével eleget tesz az adózó a törvényi feltételnek azokban az esetekben is, amikor az adót a külföldi helyett saját nevében kell megfizetnie. A jövőben egyértelművé válik, hogy megfizetettnek minősül minden olyan ügylet, amelynél a vevő adóalany tartozása az értékesítővel szemben megszűnik. A tárgyi eszköz beszerzése, a saját beruházás miatt megnyíló visszaigénylés szabályainak pontosítása a jogalkalmazást segítik. Az szja-törvény hatálya alá tartozó adóalanyoknál a beruházás megvalósulása akkor dokumentált, ha a tárgyi eszközt az egyedi tárgyieszköz-nyilvántartásban, a tárgyi eszközként elszámolható beszerzéseket pedig az egyedi beruházási és felújítási nyilvántartásban szerepelteti. A tárgyi eszközre jutó áfa göngyölítését minden adóalanynak az utolsó megfizetéssel, vagy utolsó visszaigényléssel záruló adómegállapítási időszakot követő olyan megállapítási időszaktól kell kezdeni, amelyben tárgyieszköz-beszerzés történik. Tárgyi eszköz beszerzésére, saját beruházásra alapított visszaigénylés esetén a negatív adó csak abban az esetben fizethető vissza, ha abban az adómegállapítási időszakban is volt tárgyieszköz-beszerzés, amelyre vonatkozóan az adó-visszaigénylési kérelmet az adózó benyújtotta. |
Adólevonás érvényesítése
Az eddigi szabályok szerint az adómegállapítási időszakban keletkezett fizetendő adó összegét csökkentheti az adómegállapítási időszakban keletkezett és levonható előzetesen felszámított adó összege. Ez azt jelenti, hogy ha az adózó az egyik elszámolási időszakban keletkezett előzetesen felszámított adót nem a keletkezésének időszakára, hanem mondjuk a következő időszakra vonatkozó bevallásba állította be, akkor – kivéve, ha ez késett számlán alapult – az adóhatóság jogosulatlan visszaigénylést, adóhiányt állapíthatott meg. Az új szabály pusztán annyit határoz meg, hogy az adóalany a fizetendő adót csökkentheti az adómegállapítási időszakban levonható előzetesen felszámított adó összesített összegével. Sőt, lehetővé teszi azt, hogy az adólevonási jogot az adózó az elévülési időn belül a jog megnyílta után bármely későbbi adómegállapítási időszakában érvényesítse.
Az előzetesen felszámított áfa természetesen első ízben abban az elszámolási időszakban érvényesíthető, amelyben a levonási jog keletkezett, de – ettől eltérően – az adózó döntése alapján bármely más következő elszámolásba is beállítható. Ilyenkor korlátot jelent az elévülési idő, valamint az, hogy a későbbi időpontban figyelembe vett levonható áfa csak a levonási jog megnyílásakor hatályos szabályok alapján érvényesíthető. Mivel minden ügylet után áfalevonási joggal csak egyszer lehet élni, gondoskodni kell a még nem érvényesített előzetesen levonható áfák külön nyilvántartásáról és figyelemmel kíséréséről.
Támogatások, arányosítás
Az év eleji egyik legfontosabb változás volt, hogy az adóalapot nem képező államháztartási támogatásokat adólevonásra nem jogosító értékként kell figyelembe venni, ezzel az ilyen támogatásban részesülő adóalanyok levonási pozíciója a korábbiakhoz képest romlott. Ezzel kapcsolatban május 1-jétől új szabály mondja ki, hogy a levonható áfa arányosítása során az adóalapot nem képező támogatás folyósítása miatt le nem vonható előzetesen felszámított adó ellentételezésére nyújtott további államháztartási támogatást figyelmen kívül kell hagyni.
Címzett és céltámogatások
Az olyan címzett és céltámogatás esetén, amelyre az adóalany az igényt 2004. április 25-éig benyújtotta, és az Országgyűlés az adólevonási jog figyelembevételével dönt erről, akkor a beruházás használatbavételének évét követő 10 évig erre a beruházásra még a 2004. január 1-je előtti szabályokat kell alkalmazni. Amennyiben a beruházó adózó támogatásáról még tavaly döntöttek, akkor a beruházása kapcsán nem kell az arányosítás új szabályait alkalmaznia. Ha az adózó a mezőgazdasági támogatásra az igényjogosultságot még 2004. január 1-je előtt megszerezte, akkor – függetlenül attól, hogy azt mikor fizetik ki – még az előző évi szabályokat lehet alkalmazni.
Támogatások központosított bevételekből
A fentiekhez hasonlóan kell eljárni az éves költségvetési törvényben szereplő, központosított bevételből működő támogatás jogcímén kifizetett támogatások esetén a levonható adó tekintetében.
Értékváltozás
Egyebekben az arányosítás számítása továbbra is a törvény 3. számú mellékletében található, amely egy ponton módosul. Ha a termékértékesítés és szolgáltatás ellenértéke utólag jelentősen megváltozik, akkor a levonási hányadot újra kell számolni. A jelentős eltérés a számviteli törvény hatálya alá tartozóknál a számviteli politikájukban meghatározottak szerinti, míg a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozóknál a tárgyévi ellenérték 10 százalékát meghaladó változásnál meg kell tenni a módosítást. A korrekciót vagy az adóév utolsó bevallásában, vagy – önrevízióspótlék-fizetési kötelezettség nélkül – február 15-éig lehet elvégezni.
Számlaadási kötelezettség
A belföldi ügyletekre vonatkozó számlaadási kötelezettség alapvetően nem változik, azonban – a számlát helyettesítő okmány hatályon kívül helyezésével – csökken az előírt bizonylatfajták száma. Az ingyenes átadáskor, a termék kivonásakor, a csere, vagy az előlegfizetés esetén számlát, egyszerűsített számlát kell kibocsátani azzal az eltéréssel, hogy ezekben az esetekben a gazdasági eseményre szövegesen is utalni kell. Az ellenérték nélküli ügyletek esetén a termék, szolgáltatás adóalapját is fel kell tüntetni.
Fontos egyszerűsítés, hogy a tárgyi adómentes értékesítést végző adóalany a számlaadási kötelezettségének egyéb bizonylattal is eleget tehet. Erre az egyéb bizonylatra természetesen a számviteli törvény előírásait alkalmazni kell.
Elektronikus számla
Lehetőség nyílik a papíralapú bizonylat mellett az elektronikus számlázásra is. Elektronikus úton kibocsátott számla esetében az eredet hitelességét, a tartalom sértetlenségét, valamint a dokumentum olvashatóságát fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel, vagy EDI (elektronikus adatcsere) rendszerben történő továbbítással kell biztosítani. EDI rendszer esetén havonta papíralapú kiegészítő összesítő dokumentumot is kell készíteni, amelyre a számviteli törvény szabályait kell alkalmazni. Az elektronikus bizonylatokra vonatkozó szabályokat külön PM rendelet tartalmazza.
Bizonylatkibocsátás átvállalása, megőrzési kötelezettség
A jövőben bármely ügylet esetén lehetővé válik a számla, egyszerűsített számla kibocsátásának átvállalása. Ilyenkor az adóalanynak előzetesen írásban kell megállapodnia arról, hogy nevében és javára a vevő, a megrendelő vagy képviseletében eljáró harmadik fél – ideértve a pénzügyi képviselőt – bocsássa ki a bizonylatot. Fontos, hogy az adóalany és a bizonylat tényleges kibocsátója ebben az esetben egyetemlegesen felelnek a bizonylatokkal kapcsolatos kötelezettségekért.
A törvénymódosítás hatására az áfatörvény is tartalmaz szabályt a bizonylat megőrzésére vonatkozóan. E szerint minden adóalany köteles biztosítani, hogy az általa, a vevője vagy az ő képviseletében eljáró harmadik fél által kiállított számlát, valamint az összes általa kézhez kapott számlát – a jogszabályokban szabályozott módon és ideig – őrizzék. A számlák eredetének hitelességét, tartalmuk sértetlenségét, valamint az olvashatóságukat a megőrzési időszak teljes tartalma alatt biztosítani kell.
Különleges áfa-visszaigénylésAz olyan társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok, amelyek széles réteget érintő tevékenységet végeznek, nem nyereségorientáltak, és közreműködőiknek nem fizetnek díjat, költségtérítést, meghatározott beszerzéseikre méltányosságból visszakérhették az áfát az APEH-tól. Ez a visszatérítési lehetőség csökken, ugyanis csak a harmadik országba kifuvarozott, és ott szétosztott termékbeszerzéseikre – kivéve a személygépkocsit és üzemanyagát – vonatkozhat a kérelem. |
A számla adattartalma
Sok vita után eldőlt, hogy a számlán, számlát helyettesítő okmányon a vevő adószámát belföldi ügyletek esetén nem kell feltüntetni, ez csak meghatározott közösségi ügyleteknél előírás. Egyszerűsödött a számlával szembeni tartalmi követelmény, a jövőben nincs szükség az áthárított adó tételenkénti felsorolására. Természetesen azok a számlázási rendszerek, amelyek ezt feltüntetik, továbbra is használhatók, hiszen a törvény nem tiltja a bővebb adattartalom feltüntetését.
Számlamódosítás
Pontosodik a helyesbítő számla kötelező adattartalma: a helyesbítés tényére utaló jelzés és az eredeti bizonylat azonosításához szükséges adatok mellett fel kell tüntetni az eredeti és a módosított tételeket, valamint azok különbözetét is. Ez az előírás egyébként az eddigi gyakorlatot legalizálja. A módosítás hatására egyértelművé válik, hogy a helyesbítő számlát a befogadó bármely irányú helyesbítés esetén a helyesbítő számla kibocsátásának napját tartalmazó adómegállapítási időszakban köteles figyelembe venni. Ezt a számla kibocsátója csak akkor teheti meg, ha az adó alapját vagy az áthárított adó öszszegét egyébként csökkenti.
Sztornószámla
Régi problémát old meg az, hogy az áfatörvény mostantól szabályokat tartalmaz a sztornószámla használatára. Erre abban az esetben van lehetőség, ha a teljesítés meghiúsul, vagy ha a számítógéppel, illetve elektronikus úton előállított számlát a lezárást követően valamely hiba észlelése, vagy műszaki hiba miatt kell újra előállítani. A sztornószámlának tartalmaznia kell a saját sorszámát, az eredeti számla sorszámát, a kibocsátó nevét, címét, adószámát, a vevő adatait, a számla kibocsátásának keltét, valamint az eredeti számla összesített adóalapját, adóösszegét, adóval növelt ellenértékét negatív előjellel. Fontos, hogy sztornószámla kibocsátása esetén nem a számlahelyesbítés szabályait kell alkalmazni, tehát mind az eladónak, mind a vevőnek az eredeti bevallását úgy kell módosítania, mintha az ügylet meg sem történt volna.
Alanyi adómentesség
Az alanyi adómentesség értékhatára továbbra is 4 millió forint, illetve a családi gazdálkodók és mezőgazdasági kistermelő átalányadózók esetében 6 millió forint. Az értékhatár számításakor eddig a tárgyi adómentes értékesítéseket, illetve a mezőgazdasági tevékenységből várható bevételt teljes egészében figyelmen kívül kellett hagyni, csak az egyébként adókötelesekkel kellett számolni. A jövőben az alanyi mentesség összeghatárába bele kell számítani a tárgyi adómentes értékesítések közül az adómentes ingatlan értékesítéséből (föld értékesítése, lakóingatlan nem első értékesítése), valamint a pénzügyi és biztosítási tevékenységből származó ellenértéket is, kivéve, ha ezek járulékosan kapcsolódnak az adóalany főtevékenységéhez. Nem kell azonban figyelembe venni a befektetett eszközök (immateriális javak, tárgyi eszközök), valamint az új közlekedési eszköz közösségen belülre történő értékesítéséből származó bevételt.
A közösségi ügyletek alapvető szabályai
Május 1-jével hazánk az Európai Unió teljes jogú tagja, ezzel egyidejűleg megszűnik Magyarország vámterületi önállósága, a más tagállamokkal közös határokon megszűnik a vámkezelés, az áruk, szolgáltatások szabad áramlása az általános forgalmi adóban is speciális szabályozást igényel. Fontos megemlíteni, hogy a közösségi szabályokkal összefüggő eljárási kötelezettségekről – a közösségi adószám kiváltásának kötelezettségéről, az összesítő nyilatkozat elkészítéséről, az egyéb adóbevallási szabályokról, valamint az evás vállalkozások uniós kereskedelmi kapcsolatai esetén alkalmazandó szabályokról – az év közben módosított adózás rendjéről szóló törvény rendelkezik.
Áfaközösség területe
A Közösség területének a tagállamok felségterülete számít, azonban vannak olyan területek, amelyek nem részei az ország területének (például a Kanári-szigetek), így ezeket az áfaszabályok alkalmazásakor Közösségen kívülinek kell tekinteni. Ugyanakkor vannak olyan területek, amelyeket – annak ellenére, hogy egyébként nem részei az Uniónak (például a Monacói Hercegség) -, az áfa alkalmazásában a Közösség területeként kell kezelni. Ezeket az eltéréseket a törvény új, 9. számú melléklete tartalmazza. A Közösség területének pontos meghatározása azért is fontos, mert a jövőben importról és exportról csak abban az esetben beszélhetünk, ha az ügylet Közösségen kívüli területet, azaz harmadik országot érint.
Közösségen belüli termékbeszerzés
A Közösségen belüli termékbeszerzés alapvető szabályai aszerint változnak, hogy a vevő a saját tagállamában adófizető adóalany, illetve adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy, vagy pedig a beszerző kizárólag tárgyi adómentes, alanyi adómentes, különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet végző adóalany, illetve nem adóalany jogi személy. Amennyiben az eladó a saját tagállama szabályai szerint alanyi mentességet választott, akkor az ügylet az alanyi mentesség okán mentes az adó alól, bárki is a vevő.
Adófizető beszerzők
Amennyiben a termék beszerzője áfa fizetésére kötelezett adóalany, akkor az ún. célország szerinti adózás elve érvényesül, tehát az eladó tagállamában az ügylet adómentes, a vevő bármilyen termék, bármilyen értékű beszerzése esetén a saját tagállama szabályai szerint fizeti meg az áfát. Feltétel még, hogy a beszerzés adóalanyiságot eredményező tevékenységhez kapcsolódjon, valamint az, hogy a terméket vagy az eladó, vagy a vevő, vagy bármelyikük megbízásából harmadik személy a másik tagállam területére fuvarozza el. (Nem érvényesül ez a szabály, ha a terméket fel- vagy összeszerelés érdekében viszik ki, illetve ha ún. távértékesítésről van szó.)
Az ilyen ügylet az eladó oldaláról Közösségen belüli adómentes értékesítésnek számít, amelyhez levonási jog kapcsolódik. A számlában – amelyet a vevő szándékától függetlenül kötelező kibocsátani – csupán az értékesítés ellenértékét, valamint a vevő adószámát és közösségi adószámát kell feltüntetni. Mivel levonási joggal járó mentességről van szó, az adóalany az értékesítés érdekében megvalósuló beszerzéseinek előzetesen felszámított adóját levonhatja olyan mértékben, amilyen mértékben élhetne a levonással, ha az ügylet belföldön teljesülne.
A termék beszerzője – mivel ő az adó megfizetésére kötelezett, hiszen az értékesítés teljesítési helye a rendeltetési hely – a saját tagállama szerinti adómértéket számítja fel a termék ellenértékére. Amennyiben a terméket az adóalany adóalanyiságot eredményező tevékenységéhez szerezte be, akkor az így megfizetett adót levonásba is helyezheti, persze csak akkor, ha az egyébként nem tartozik a tételes tiltások közé. Az adózók szempontjából igen kedvező szabály, hogy az adófizetési kötelezettség és a levonási jogosultság egyazon adóelszámolási időszakban keletkezik. Az értékesítés teljesítési időpontját a belföldi azonos ügyletek szabályai szerint kell megállapítani. Az adófizetési kötelezettség – és ezzel egyezően a levonási jogosultság – közösségi beszerzések esetén főszabályként a teljesítés hónapját követő hónap 15. napján keletkezik, ha azonban a beszerzést igazoló bizonylatot korábban bocsátották ki, akkor a fizetési kötelezettség a bizonylat kibocsátásának napján keletkezik. (Mivel a bizonylat kibocsátása az eladó kötelezettsége, a vevőnek a helyes fizetési és levonási kötelezettség megállapítása problémát okozhat.)
Különleges jogállású beszerzők
Egy speciális vevőkör esetében sajátos szabály érvényesül. Ez a vevőkör: az alanyi adómentes, a kizárólag tárgyi mentes tevékenységet végző, a különleges jogállású – kompenzációs feláras rendszerbe tartozó – mezőgazdasági tevékenységet végző adóalany, valamint a nem adóalany jogi személy, ha a beszerzésének összesített ellenértéke nem halad meg egy meghatározott küszöbértéket, vagy ez alatt nem választják a belföldi adófizetést. Ebben az esetben a származási ország szerinti adózás érvényesül, tehát az adót az eladó köteles megfizetni, a vevők pedig az eladó tagállama szerinti adómértékkel növelten szerzik be a terméket.
A speciális vevők ezt a szabályt addig alkalmazhatják, amíg a más tagállamból való termékbeszerzésük áfa nélküli összesített értéke a tárgyévet megelőző évben, illetve a tárgyévben nem haladja meg a 10 ezer eurót. (Az átszámításnál a 2004. május 1-jén érvényes MNB-árfolyamot kell alkalmazni.) Fontos, hogy a küszöbértéket két év alatt kell figyelni. Ha az adózónak a megelőző évben a beszerzései meghaladták az említett értékhatárt, akkor már az adóévben köteles a belföldi adófizetést alkalmazni, ehhez bejelentési kötelezettség is kapcsolódik. Amennyiben az előző évi beszerzések ugyan alatta maradtak a küszöbértéknek, de a tárgyévi beszerzései ezt meghaladják, akkor a tárgyévben arra a beszerzésre keletkezik adófizetési kötelezettsége, amellyel meghaladja a 10 ezer eurót. (Az értékhatár számításánál nem kell figyelembe venni a jövedéki adó hatálya alá tartozó termék, valamint az új közlekedési eszköz beszerzésének ellenértékét.) Ez évben átmenetileg a 10 ezer eurós értékhatár számításánál 2003. évre, valamint a 2004. január 1-jétől április 30-áig terjedő időszakra vonatkozóan a Közösség más tagállamából történő beszerzés alatt azt a termékimportot kell érteni, amely olyan államból érkezik, amely Magyarországnak az Unióhoz történő csatlakozásának napján annak tagállamát képezi.
Amennyiben a speciális vevői kör beszerzése meghaladja a küszöbértéket, vagy a belföldi adófizetést választják, akkor az eladó mentesül az adófizetési kötelezettség alól (az értékesítés adómentesnek számít, amelyhez levonási jog kapcsolódik), míg a beszerzők a saját tagállamuk szerinti adót fizetik meg. Természetesen az ilyen vevők – jogállásukból fakadóan – nem élhetnek az adólevonási joggal.
Szolgáltatás utáni adófizetésAmennyiben egy szolgáltatás teljesítési helye külföldön van, akkor az nem tartozik a magyar áfa hatálya alá, függetlenül attól, hogy a nyújtó vagy a megrendelő belföldi-e vagy sem. Ha a teljesítési hely belföld, akkor meg kell állapítani, hogy kinek kell a szolgáltatás után belföldön az adót megfizetni. A főszabály az, hogy az adókötelezettség a szolgáltatást nyújtó adóalanyt terheli, de vannak olyan esetek is, amikor a szolgáltatásnyújtó külföldi, így nem kötelezhető a belföldi adófizetésre. Ekkor az adót a szolgáltatást megrendelő adóalany fogja megfizetni, amely – miután ez egy sajátos beszerzési áfa – a levonható adók között is figyelembe vehető, mégpedig ugyanabban az elszámolási időszakban, amelyben a fizetési kötelezettség is keletkezik. Ha az adót a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany fizeti meg, akkor kötelező a számla kibocsátása, a számlán pedig a vevő adószámát is fel kell tüntetni. |
Távértékesítés
Az eddig említett szabályok a speciális vevők esetében is csak akkor érvényesek, ha a terméket vagy az eladó, vagy a vevő, vagy megbízásukból harmadik személy juttatja el a másik tagállamba. A Közösségen belüli termékértékesítések egy sajátos esete az olyan értékesítés, amelynél a vevő vagy a már említett speciális kör (alanyi mentes, tárgyi mentes, kompenzációs feláras rendszerbe tartozó adóalany, vagy nem adóalany jogi személy, akik nem kötelezettek, vagy nem választották az adófizetést), vagy bármely más nem adóalany személy, vagy szervezet, és a terméket az eladó juttatja el a vevők tagállamába. Az ilyen termékértékesítés teljesítési helye a termék feladásának a helye, azonban ha a vevők tagállamába irányuló értékesítés ellenértéke meghaladja a másik tagállam által meghatározott értéket, akkor a teljesítési hely változik, az a vevők tagállamában lesz. Az említett értékhatár a Magyarországra irányuló termékértékesítések esetében 35 ezer euró. (Átmeneti szabályként ebben az évben ezt az értékhatárt időarányosan kell figyelembe venni.) Amíg az értékesítések adó nélküli ellenértéke a tárgyévben és az azt megelőző évben nem haladja meg a jelzett értékhatárt, akkor az értékesítő a saját tagállamában – annak szabályait alkalmazva – fizet áfát. Az értékhatár túllépése esetén azonban az eladónak a vevő tagállamában is be kell jelentkeznie adóalanyként, és az ottani szabályok szerint kell az áfakötelezettséget teljesíteni. (Magyarországon az ilyen értékesítés miatt áfaalannyá válóknak az APEH Észak-budapesti Igazgatóságához kell bejelentkezniük.) A vevő tagállama szerinti adókötelezettséget teljesítő adóalany bejelentkezésétől számított két évig ettől nem térhet el. Ha egy magyarországi illetőségű adóalany más tagállamban ilyen értékesítése miatt adóalanykénti bejelentkezésre kötelezett, vagy választása alapján jelentkezik be, ezt a tényt 15 napon belül köteles bejelenteni Magyarországon is.
Új közlekedési eszköz értékesítése, beszerzése
Új közlekedési eszköznek a személy- és/vagy teherszállításra szolgáló szárazföldi, vízi, illetve légi jármű minősülhet. Új szárazföldi közlekedési eszköz az a beépített erőgéppel hajtott gépjármű, amelynek hengerűrtartalma meghaladja a 48 cm3-t, vagy teljesítménye meghaladja a 7,2 kW-ot, és amely legfeljebb 6 ezer kilométert futott, vagy amelynek első forgalomba helyezésétől számítva legfeljebb 6 hónap telt el. Új közlekedési eszköz a 7,5 métert meghaladó hosszúságú vízi jármű, amely legfeljebb 100 órát hajózott, vagy amelynek első forgalomba helyezésétől számítva legfeljebb 3 hónap telt el. Új közlekedési eszköz továbbá az 1550 kilogrammnál nagyobb felszálló tömegű légi jármű, amely legfeljebb 40 órát repült, vagy amelynek első forgalomba helyezésétől számítva legfeljebb 3 hónap telt el.
Új közlekedési eszköz esetén – ha az eszközt az egyik tagállamból más tagállamba viszik át – minden esetben a célország szerinti adózás érvényesül, bárki legyen az eladó vagy a vevő. A célország szerinti adózás oly módon valósul meg, hogy az ilyen értékesítést végző az értékesítés tagállamában adómentes közösségen belüli termékértékesítést végez, amelyhez levonási jog kapcsolódik, míg a vevő a tagállamában adóköteles Közösségen belüli termékbeszerzést teljesít.
Fontos szabály, hogy az új közlekedési eszköz esetenkénti, akár egyszeri értékesítése megteremti az értékesítő áfaalanyiságát. (Így például az új közlekedési eszközt értékesítő magánszemély is adóalannyá válik.) Amennyiben egy, már egyébként adóalany értékesíti az új közlekedési eszközt, akkor ezt az értékesítést úgy kell tekinteni, mintha azt az adóalanyisága keretében végezte volna. Az adóalannyá váló, vagy adóalany értékesítő az értékesítés után nem fizet áfát, de – miután ez olyan adómentes értékesítésnek számít, amihez levonási jog kapcsolódik – bizonyos törvényi keretek között levonási joggal élhet. Ilyen esetben a levonható áfa összege nem haladhatja meg azt az összeget, amelyet akkor kellene fizetni, ha az új közlekedési eszköz értékesítése nem lenne adómentes. Ez esetben a levonási joggal az alanyi adómentes adóalany is élhet.
Az új közlekedési eszközt beszerző e beszerzése után a tagállam szabályai szerinti áfát fizeti meg, ez hazánkban főszabályként 25 százalék. Az adót – attól függően, hogy a vevő speciális vevő, vagy magánszemély, illetve áfafizető, vagy arra kötelezett, és új személygépkocsi, vagy más új közlekedési eszköz beszerzéséről van szó – vagy önadózással, vagy kivetéssel kell megfizetni.
Jövedéki termék beszerzése
A jövedéki adó hatálya alá tartozó termékek esetében rendező elv, hogy abban a tagállamban és annak kell áfát fizetni, ahol és akinek a jövedéki adót. A jövedéki termék beszerzése akkor is Közösségen belüli beszerzésnek minősül, ha a speciális körbe tartozó beszerző egyéb beszerzései a 10 ezer eurós értékhatár alatt vannak.
Szolgáltatásnyújtás
Azt, hogy az egyes szolgáltatások után hol keletkezik az adófizetési kötelezettség, a törvény a teljesítési hely meghatározásával éri el. Általános szabályként teljesítési helynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye van. Az általánostól eltérő eseteket a törvény nevesítetten felsorolja. Egy-egy szolgáltatás teljesítési helyének meghatározása során az a rendező elv, hogy ha az adott szolgáltatás az általánostól eltérő esetek, a kivételek között nem található, akkor az általános szabály szerint kell a teljesítési helyet meghatározni.
Vannak olyan szolgáltatások, amelyeknél a teljesítési helyet a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany székhelye határozza meg (például termék – kivéve ingatlan, közlekedési eszköz – bérbeadása, szerzői jog átengedése, reklámszolgáltatás, tanácsadás, ügyvédi, számviteli, adóügyi, fordítói szolgáltatás, banki, biztosítási ügylet, munkaerő-kölcsönzés, telekommunikációs szolgáltatás, elektronikusan nyújtott szolgáltatás). Ezeknél változás, hogy csak akkor lehet ezt a szabályt alkalmazni, ha a szolgáltatást megrendelő harmadik országbeli illetőségű adóalany vagy nem adóalany személy vagy szervezet, illetve a szolgáltatást nyújtó illetősége szerinti tagállamtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany. Ezen belül is speciális szabályok érvényesülnek az elektronikusan nyújtott, a telekommunikációs szolgáltatások, valamint a televíziós és rádiós műsorszolgáltatás esetében.
Közösségen belüli teherközlekedés
A teherközlekedésre, az ahhoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokra és ezek közvetítésére a főszabálytól eltérő szabályok érvényesülnek. Közösségen belüli teherközlekedésnek minősül az a közlekedés, amelynek indulási és érkezési helye két különböző tagállamban van. Ezzel azonosan kell megítélni azt a teherközlekedést is, amelynek indulási és érkezési helye egyaránt belföld ugyan, de ehhez közvetlenül kapcsolódik egy olyan teherközlekedés, amelynek indulási és érkezési helye eltérő tagállam területén van. A teljesítési hely főszabály szerint a teherközlekedés indulási helye, ha azonban a szolgáltatást megrendelő az indulási helytől eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, akkor a teljesítési hely a megrendelő tagállamában van. Hasonló rendező elv érvényesül a teherközlekedéshez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokra, így a rakodásra, raktározásra, a közlekedési eszközök őrzésére és más ezekhez hasonló szolgáltatásokra.
Termék szerelése, javítása, szakértői tevékenység
A Közösségen belüli szolgáltatások közül az általánostól eltérő szabály vonatkozik a termék – kivéve ingatlan – szerelésénél, javításánál, karbantartásánál, felújításánál, átalakításánál, megmunkálásánál és a termékhez közvetlenül kapcsolódó szakértői tevékenységnél. Ezeknél a szolgáltatásoknál a teljesítési helyet a tevékenység végzésének tényleges helye alapján kell meghatározni, abban az esetben azonban, ha a megrendelő a tényleges végzés helyétől eltérő tagállamban nyilvántartásban vett adóalany, akkor a teljesítés helye a megrendelő tagállamában van. Nem alkalmazható azonban ez az előírás akkor, ha a terméket a szolgáltatás végzésének helye szerinti tagállamból nem fuvarozzák el.
Bérmunka
Említettük már, hogy a vállalkozási szerződés alapján történő termékátadás – a törvénymódosítás hatására – csak akkor minősül termékértékesítésnek, ha az építési szerződés alapján történik. Minden más esetben a vállalkozási szerződésen alapuló termékmegmunkálás, -javítás, -szerelés szolgáltatásként adózik.
Ha a bérmunkát belföldi megrendelő részére végzik, akkor ez után jellemzően 25 százalékos adómértéket kell fizetni. Közösségen belüli megrendelés esetén – ha a bérmunka eredményeként a termék belföldön marad – a teljesítési hely Magyarország, azonban ha a terméket elszállítják, akkor a teljesítési hely a megrendelő tagállamában van, következésképpen a magyar adóalanynak nem kell áfát felszámítania. Amennyiben pedig a bérmunkát harmadik országbeli megrendelő részére végzik, akkor, ha a termék belföldön marad, a teljesítési hely a bérmunka tényleges végzésének a helye, amennyiben a terméket harmadik országba kiszállítják, akkor – bár a teljesítési hely belföldön van – az ügylet adómentes, miután ez a termékexporttal egy tekintet alá eső szolgáltatásnyújtásnak minősül.
Nemzetközi teherközlekedés
A Közösségen belüli teherközlekedésnél a megrendelő székhelye dönti el a teljesítési helyet, így ha belföldi a megrendelő, 25 százalékos áfát kell fizetni, ha más tagállam a megrendelő, akkor a szolgáltatás teljes ellenértékét áfa nélkül kell a magyar adóalanynak számláznia.
Harmadik ország felé irányuló teherközlekedés esetén a teljesítési helyet a megtett útvonal határozza meg. Ebben az esetben a magyarországi útszakaszra eső ellenérték az áfa hatálya alá tartozik, de mivel ez termékexporthoz közvetlenül kapcsolódik, így adómentes az egész ügylet. Ugyancsak adómentes a harmadik országból érkező teherközlekedés esetén a magyar útszakasz, mert ennek ellenértéke igazoltan beépül annak az importált terméknek az adóalapjába, amelyhez kapcsolódik.
Személyszállítás
A személyszállítás nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásnyújtásnak minősül akkor is, ha az indulás vagy a célállomás helye másik tagállam, és akkor is, ha ez harmadik ország területe. (Ez a szabály azért alkalmazható, mert hazánk az uniós csatlakozási tárgyalásokon erre derogációt kért és kapott.) A személyszállítás teljesítési helye a megtett útvonal. Mindebből következően az ilyen személyszállítás esetében a külföldi útszakasz ellenértéke a törvény hatályán kívül van, a belföldi útszakasz pedig adómentes.
TermékimportTermékimportról akkor beszélhetünk, ha a terméket harmadik ország területéről hozzák a Közösség területére. A teljesítés helye abban a tagállamban van, amelybe az importált terméket a Közösség területére behozzák. Amennyiben a belépést követően a termék folyamatosan vámszabad területen, vagy vámszabad raktárban raktározás, vámraktározás vagy aktív feldolgozás, felfüggesztő eljárás alatt áll, teljesítési helynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a terméket szabad forgalomba helyezik. A fizetésre kötelezett továbbra is az importáló, esetleg a vámjogi képviselő. Igen kedvező változás, hogy május 1-jétől az áfa fizetésére kötelezett adóalanyok a termékimport utáni adófizetési kötelezettséget önadózással teljesítik. A levonási jog keletkezésének időpontja termékimport esetében is megegyezik az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjával. Mindezek alapján az adóalanyoknak az import utáni vámáfát nem kell a továbbiakban megelőlegezniük, likviditási gondjaik enyhülnek |
