Az utóbbi évtizedben számos szakmában elterjedt a nem munkaviszonyban, hanem úgynevezett színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás. Ennek előnye a munkaadók és – körültekintően megfogalmazott szerződés esetén – a munkavállalók számára egyaránt kimutatható.
A munkáltató, ha nem munkaviszonyban foglalkoztatja a dolgozókat, a bérköltségen kívül megtakaríthatja a felmondási időt és a végkielégítést is. A munkavállaló pedig – a társadalombiztosítási járulék és a személyi jövedelemadó megspórolásán túl – bizonyos kötöttségektől is szabadulhat: például szabadon választhatja meg a munkavégzés helyét és idejét. Nagyon nehezen védhető azonban, ha ugyanazt a tevékenységet ugyanannál a munkaadónál részben vállalkozási formában, részben alkalmazottként végzi valaki, ezért ellentétes a törvénnyel a munkaviszony jellegű foglalkoztatást vállalkozói szerződéssel elvégeztetni.
A munkaügyi felügyelők már eddig is jogellenesnek nyilvánították, ha valaki például futószalag mellett vállalkozói vagy megbízási szerződéssel dolgozott. Kiss Péter kancelláriaminiszter – még a munkaügyi tárca vezetőjeként – úgy próbálta legalizálni a kényszervállalkozásokat, hogy kísérletet tett az úgynevezett önfoglalkoztatói jogviszony kialakítására, bevezetésére.
Speciális szabályozás
Az elképzelés szerint a vállalkozásba kényszerített, valójában alkalmazottként tevékenykedők törvény által garantált munkajogi védelmet és társadalombiztosítási szolgáltatást élveztek volna, miközben a munkáltatók terhei sem nőttek volna. Tavaly decemberre azonban kiderült: hiába a kormány elszántsága, a feladat megoldhatatlan. Az érintett szakmák – például őrző-védő, művész, újságíró, biztosítási ügynök – eltérő foglalkoztatási és működési körülményei miatt ugyanis egységes törvény helyett speciális jogszabályokra van szükség.
Az már látható, hogy egyelőre még a leginkább érintettek sem látják tisztán, hogyan változnak meg – és egyáltalán megváltoznak-e – a kényszervállalkozók foglalkoztatásának szabályai. A jelenlegi munkaügyi miniszter, Burány Sándor nyilatkozataiban már úgy fogalmaz: ha a munkavállaló vállalkozóként tevékenykedik, számla ellenében megteheti a jövőben is.
Társas vállalkozás esetében nem is értelmezhető a színlelt szerződés, egyéni vállalkozók esetében viszont felmerülhet annak a gyanúja, hogy valójában munkaviszonyt fed a szerződés. Mivel Magyarországon széles körben elterjedtek a vállalkozási formák, speciális szabályokra van szükség, amelyek megteremtik a jogi lehetőségét az ilyen atipikus foglalkoztatásnak. S bár jelenleg is léteznek törvényi rendelkezések, azok eléggé ellentmondásosak, s konfliktushoz vezethetnek egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során.
A foglalkoztatási tárca vezetője mindazonáltal arra számít, hogy mire a moratóriumnak vége, addigra tiszta helyzet teremtődik a munkaerőpiacon is. A cél ugyanis egyebek mellett a feketemunka visszaszorítása. A szakértők becslése szerint a munkavállalók 30 százaléka dolgozik illegálisan.
Arról az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) vezetője sem tud konkrét információval szolgálni, hogy mennyire sikerült visszaszorítani az utóbbi időszakban a feketemunkát. Békés András érdeklődésünket azzal hárította el, hogy az illegális munka arányáról szociológiai tanulmányok készülnek, ez azonban kívül esik a munkaügyi ellenőrzés hatósági szerepkörén. Annyit azonban elárult, hogy a feltárt esetek száma az elmúlt években nagyságrendileg nem változott, tavaly minimális mértékben nőtt.
A színlelt szerződésekkel kapcsolatos OMMF-ellenőrzések tapasztalatairól Békés András elmondta: a főfelügyelőség a napi gyakorlatban komplex ellenőrzést végez, aminek keretében természetesen a foglalkoztatás létesítésével összefüggő szabályok betartását is vizsgálja.
Felmérés a "költségkímélő" foglalkoztatásrólA színlelt szerződések kapcsán kialakult viták is hozzájárultak ahhoz, hogy csökkent a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak aránya – derül ki a Foglalkoztatási Hivatal legutóbbi, csaknem ötezer gazdálkodó megkérdezésével készült munkaerő-piaci prognózisából. Az idei első félévre vonatkozó felmérésből – amely a költségkímélő foglalkoztatási formák legutóbbi változásait is ismerteti – kiviláglik: míg a megbízási szerződéssel foglalkoztató cégek aránya 2000 első félévében 26,7, addig a múlt esztendő második felében már csak 15,8 százalék volt. Az alvállalkozói szerződést alkalmazó cégek aránya kisebb ingadozást mutat: 2000 első félévében arányuk 25,1, s 2003 második félévében – nagyságrendileg hasonló – 23,7 százalék volt. Az elemzés megjegyzi, hogy a munkaerőpiac rugalmasabbá válásával a munkavállalók foglalkoztatási biztonsága gyengül. Az adatok szerint 2002 augusztusában a statisztikai állományi létszám 77 százalékát foglalkoztatták határozatlan idejű és 17,4 százalékát határozott idejű szerződéssel. Az arányok változása következtében 2003 augusztusában a dolgozók 88 százaléka tevékenykedett határozatlan idejű és 10,7 százaléka határozott idejű szerződéssel. |
Munkában az ellenőrök
A színlelt szerződésekkel összefüggésben általában nem volt kampányellenőrzés, ugyanakkor szeptember közepén akció-ellenőrzést szerveztek a mezőgazdaságban a foglalkoztatás létesítésével kapcsolatos szabályok betartásának vizsgálatára. A tapasztalatok azt jelzik, hogy a mezőgazdaságban bár előfordul, de nem jellemző a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás.
A felügyelők mindössze 233 esetben hoztak a munkaviszony fennállását megállapító határozatot. Ebből nyolc esetben a munkaviszonyt leplező színlelt szerződés miatt kellett intézkedniük, s 225 esetben a hagyományos feketemunka, vagyis az írásba foglalt munkaszerződés nélküli foglalkoztatás nyomán született a határozat. Nemzetgazdasági szinten egyébként kétezer olyan szabálytalanságot tártak fel az OMMF munkatársai, ami színlelt szerződésre utalt.
Ismételt ellenőrzések
Békés András arról is tájékoztatott, hogy bár azt nem ellenőrzik, hogy a "tetten ért" vállalkozások a megadott határidőig rendezik-e a munkavállalók jogviszonyát, a munkaügyi szakemberek szúrópróbaszerűen utóellenőrzéseket tartanak. Ha azonban bejelentés érkezik a munkavállalók részéről, hogy a munkáltatók a határozat rendelkezésének nem tettek eleget, minden esetben sort kerítenek az újabb ellenőrzésre.
Noha Burány Sándor szakminiszter is elismeri, hogy a színlelt szerződés ellentétes a Munka Törvénykönyvével, azonban a tapasztalatok szerint a kormányzati berkekben is gyakorta alkalmazott a kétes jogviszony. Ismeretes például, hogy az adóhivatal adatfeldolgozásra köt szerződést vállalkozókkal, akik az adóhivatal telephelyén, számítógépén végzik a munkát. Az APEH arra hivatkozik: a szerződések egy konkrét feladat ellátására vonatkoznak.
Szakértők ugyanakkor fontosnak tartják, hogy a munkaviszonyt ne lehessen egyéni vagy társas vállalkozással helyettesíteni, így kerülve ki az egyenlő közteherviselést, a társadalombiztosítási járulékok és adók megfizetését. A szakértők azt is elismerik, hogy Magyarországon rendkívül magasak az adó- és járulékterhek, ezért a közteherviselésben részt vevők számát valójában csak úgy lehet növelni, ha e közterheket csökkentik.
Lista az APEH-nak
Ismertté vált, hogy a jövő évi adó- és járulékszabályok kidolgozásánál a kormány már figyelembe veszi a színlelt szerződésekkel kapcsolatos, nyárig tartó vizsgálatok eredményeit. A 2032/ 2004. (II. 12.) kormányhatározat szerint ugyanis június 30-ig felül kell vizsgálni a munkavégzésre irányuló jogviszonyok rendszerét.
Munkaügyi szakértők szerint felemás helyzetet teremthet, miszerint a munkaadók június végéig kaptak türelmi időt arra, hogy retorziók nélkül átjelentsék a színlelt szerződéssel dolgozó alkalmazottaikat, ám a kényszervállalkozóknak nem ajánlották fel a büntetés elengedését. Sőt, a munkaadóknak az adóhivatalnak egy listát kell készíteniük az alkalmazásba bevont személyekről, akiktől akár öt évre visszamenőleg is követelhetik az elmaradt járulékok megfizetését – kamatostól. (Ezt a szigort egy, a parlament előtt levő módosítás feloldaná. Lásd keretes írásunkat.)
A névsor megkönnyítheti az APEH dolgát abban, hogy teljesítse idei terveit, amelyek között hangsúlyosan szerepel a vállalkozói szerződések ellenőrzése. S bár néhány hónappal a határidő előtt még egyetlen munkaadó sem tudja, hogy kit kell átjelentenie és kit nem, az adóhivatal vezetése bejelentette: június 30-át követően fokozottan ellenőrzik a vállalkozói, valamint a munkaszerződéseket. Ez azt jelenti, hogy az APEH munkatársai nemcsak a rutinellenőrzések során, hanem célzottan is megjelennek az olyan munkahelyeken, ahol nagy valószínűséggel alkalmaztak, alkalmaznak vállalkozói szerződéssel dolgozókat.
Az új adótörvény szerint azok, akik június 30-áig megszüntetik a színlelt szerződéseket – és azokat munkaszerződéssé alakítják át –, mentesülnek a megspórolt adók és járulékok, illetve az adóbírság és késedelmi pótlék esetleges megfizetésétől, amit egyébként az adóhatóság öt évre visszamenőleg behajthat.
Amnesztia a feketemunká(s)nakA munkaügyi tárca javaslatára a Pénzügyminisztérium szakértői az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslatba olyan rendelkezést építettek be, amely szerint amnesztiát kapnak azok a feketén foglalkoztató cégek is, amelyek az év közepéig munkaszerződést kötnek az addig illegálisan alkalmazott munkavállalókkal. A rendelkezés lényege, hogy a magánszemélyeket munkaszerződés nélkül foglalkoztató munkáltatók május 1-jétől június 30-áig önként teljesíthetik bejelentési kötelezettségeiket, illetve ha a munkaügyi ellenőrzés addig feketefoglalkoztatást állapít meg, visszamenőleg mentesülhetnek az adó- és járulékfizetési kötelezettség alól. Újdonság lesz az is, hogy akiket csak július 1-je után ellenőriznek, s mindent rendben találnak, az adóhatóság nem firtatja a megelőző időszak foglalkoztatási szokásait. Ennek feltétele, hogy a feketén foglalkoztatottak tb alá történő bejelentéséről ez év július 31-éig tájékoztatni kell az ellenőrzést végző adóhatóságot. Nem kis dilemmát okoz majd a munkáltatóknak – és részben teljesíthetetlen is megfelelni azon elvárásnak –, hogy ha mentesülni akarnak az utólagos ellenőrzés "borzalmaitól", azokról a feketén foglalkoztatottakról is tájékoztatni kell az adóhatóságot, akik munkaviszonya június 30-áig megszűnt. Van még egy lényeges pontja a módosító csomagnak: amennyiben egy-egy ellenőrzés során a szabályszerűvé tett foglalkoztatás miatt a munkáltató mentesül a "felhalmozott" adó és járulék megfizetése alól, úgy a munkavállalót is békén hagyja az adóhatóság. Ez a törvénymódosítás – amennyiben várhatóan áprilisban elfogadja a parlament – mintegy visszamenőlegesen felülírja a 2003. évi XCI. törvény 223. §-át. A javaslatot kidolgozók azt remélik a törvénytől, hogy a munkaadók nem várják be az esetleges drámai jogkövetkezményeket, vagyis azt, hogy visszamenőleg akár öt évre is adó- és járulékhiányt állapítsanak meg az illetékes hatóságok, mert az akár a vállalkozásuk végét is jelentheti. Arra is számítanak, hogy mérséklődik a feketefoglalkoztatás, s bővül majd a munkaviszonyban állók száma. Egyes vélemények szerint ugyanakkor az elképzelés gyakorlatilag megvalósíthatatlan, mert a vállalkozónak nem áll érdekében, hogy bejelentse az illegálisan foglalkoztatott dolgozókat, ezt ugyanis bármikor megteheti a nélkül, hogy az előzményekről be kellene számolnia. Mindazonáltal a feketemunka szezonális jellege miatt nem valószínű, hogy a javaslat bármilyen változást hozhat, s az örökzöld probléma vélhetően még sokáig feladatot ad az ellenőröknek. A munkaügyi felügyelőségek tapasztalatai szerint ugyanis – bár szinte kivétel nélkül minden ágazatban előfordul, hogy a munkásokat "zsebből" fizetik – a legtöbbször a szezonális foglalkoztatás eszközével élő mezőgazdaságban, építőiparban és a vendéglátásban érik tetten a szabálytalanul felvett munkavállalókat. |
