A hazai munkaerő-kínálatot színesíthetik a külföldiek
Bővülnek a magyar munkavállalók lehetőségei
A csatlakozás után összességében bővülhetnek a magyar munkavállalók lehetőségei, hiszen a jelenlegi tagországok által tervezett korlátozások nagy része a szociális ellátórendszerhez való hozzáférésre vonatkozik, s nem a munkavállalás feltételeire – vélekedik Kovács Géza, a Foglalkoztatási Hivatal nemzetközi és migrációs főosztályának vezetője. Nagy-Britannia, Írország, Dánia és Svédország például úgy nyilatkozott, hogy megnyitja munkaerőpiacát, az új tagok munkavállalói által igénybe vehető szociális ellátások körét viszont szűkíteni fogja.
Igaz, a Foglalkoztatási Hivatal eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy elsősorban nem ezek – a munkaerőpiacuk liberalizálását tervező – államok számítanak a magyarok fő célpontjainak. A migráció fő iránya várhatóan Ausztria és Németország lesz, amelyek viszont éppen ezért akár hét évre is korlátozhatják a kelet-közép-európai dolgozók munkavállalását. A szomszédos Ausztria iránti nagy érdeklődést mutatja, hogy a jelenleg érvényben lévő kétoldalú államközi egyezmény által meghatározott kontingens rendszerint már az év vége előtt betelik. Németországi viszonylatban azonban soha nem haladta meg a keretszámot a jelentkezők száma. Kovács Géza arra számít, hogy a csatlakozás után a két említett ország még vonzóbb lesz a magyarok számára. Az aggodalmak ellenére az engedélyezett kvóták egyik ország viszonylatában sem csökkenhetnek, hiszen a csatlakozási szerződés kimondja, hogy a bővítés pillanatától semmivel sem lehetnek rosszabbak az új tagok állampolgárainak munkavállalási feltételei, mint a csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában, vagyis 2003-ban. Ráadásul azon munkavállalók számára, akik a belépés után egyéves, legális munkaviszonyt tudnak igazolni, az adott országban teljes mértékben megnyílik a munkapiac. Ausztriával és Németországgal jelenleg is folynak a tárgyalások, hogy Magyarország számára további engedményeket érjen el a kormány.
Kovács Géza szerint a korlátozások ellenére arról szó sincs, hogy bármelyik EU-tagállam tiltaná a magyarok munkavállalását, csupán nem teszi szabaddá, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyes országokban továbbra is engedélyre lesz szükség a foglalkoztatáshoz. Azokban a régiókban és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, továbbra is szívesen fogadják majd a bevándorlókat. Ugyanakkor az új tagországok munkavállalói májustól előnyt élveznek az EU-n kívüli országok állampolgáraival szemben.
Bár májustól Magyarország megnyitja munkaerőpiacát a velünk együtt csatlakozó országok előtt, jelentős változásokra a befelé irányuló migráció esetében sem kell számítanunk. A tapasztalatok szerint ugyanis az Unión belül elsősorban a határok mentén tapasztalható jelentősebb munkaerőmozgás. Feltételezhetjük tehát, hogy az új csatlakozók közül sem a Baltikum, sem Málta és Ciprus munkavállalói nem hazánkban fognak tömegesen szerencsét próbálni, a régi tagállamok állampolgárait pedig az alacsonyabb bérszínvonal miatt eddig sem vonzotta Magyarország.
Hazánkra eddig is az volt a jellemző, s ez valószínűleg a jövőben sem változik jelentősen, hogy a külföldi munkavállalók kiegészítő szerepet töltenek be a magyar gazdaságban, s elsősorban a munkaerőhiánytól szenvedő régiókban és ágazatokban tevékenykednek. Amennyiben a bevándorlók mégis zavart okoznának – akár egyetlen régióban vagy ágazatban –, Magyarország azon nyomban korlátozó intézkedéseket léptethet életbe.
A jó szakemberekre itthon is szükség van
Bár érzelmi és erkölcsi szempontból a munkaadók sem helyeslik a magyar munkavállalók elé emelt uniós korlátokat, ezek gazdasági szempontból nem okoznak problémát – vélekedik Rolek Ferenc, a Munkáltatók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke.
Azok az uniós tagállamok, amelyeknek érdekei úgy diktálják, nem korlátozzák a frissen csatlakozó országok dolgozóinak bevándorlását. Sőt, a munkaerőhiánnyal küszködő ágazatokban és szakmákban valószínűleg még ösztönözni is fogják a kelet-közép-európai állampolgárok foglalkoztatását. Számos ország pedig vagy többé-kevésbé liberalizálja a munkaerőpiacát, vagy csak a szociális juttatásokat tagadja meg átmenetileg a bevándorlóktól.
Rolek Ferenc szerint hirtelen bekövetkező, nagy volumenű változásokra nem kell számítani májustól, inkább arra, hogy folyamatosan növekedni fog az EU-ban szerencsét próbáló magyarok száma. Aki Nyugat-Európában akart dolgozni, eddig is megtehette, s ez a csatlakozás után is így lesz.
A munkaadók emiatt azonban nem számítanak nehézségekre, hiszen a magyarok egyáltalán nem mobilak, s valószínűleg hosszú távon is csak töredékük vág neki a kontinens nyugati részének: de ők is csak rövidebb időre. Bár a fiatal diplomások a legmozgékonyabbak, és egyben a legesélyesebbek is a külföldi munkavállalásra, tömeges elvándorlásuktól nem kell tartaniuk a cégeknek. Ez a réteg ugyanis eddig is könnyen dolgozhatott az EU-ban, mégsem igazolódtak be az agyelszívástól való félelmek.
A képzett szakmunkásokkal kapcsolatban azonban vannak bizonyos félelmeik a munkaadóknak – mondja Rolek Ferenc. A magyar gazdaságban ugyanis mára már egyes ágazatokban és térségekben komoly gondokat okoz a szakképzettek hiánya. Ez azonban nemcsak magyar, hanem nyugat-európai jelenség is, így a diplomások mellett várhatóan a szakmunkások iránt lesz a legnagyobb kereslet az Unióban. Éppen azért félő, hogy a bővítés után súlyosbodhat a szakmunkáshiány a hazai munkapiacon.
Egyelőre még nem tisztázott, hogy a kormányzat kívánja-e korlátozni a velünk együtt csatlakozó országok állampolgárainak magyarországi munkavállalását. Bizonyos régiókban és ágazatokban jelentős munkaerőhiány van, s a külföldiek ebből a szempontból plusz munkaerőforrást jelenthetnek. A munkaadók éppen ezért azt várják a kormánytól, hogy ne nagyon korlátozza a munkaerő bevándorlását, csak akkor, ha ez látható feszültségeket okoz valamelyik régióban vagy ágazatban.
Nagy csalódás érte a munkavállalókat
A jelenlegi tagországok sorra bejelentett korlátozásai nem teszik lehetővé, hogy az eddiginél jelentősen nagyobb számban próbáljanak szerencsét az Európai Unióban a magyar munkavállalók. Márpedig az emberek számára éppen a munkavállalás jelentette a legfőbb vonzerőt az EU-ban – mondja Iványi Judit munkajogász, a Munkástanácsok Országos Szövetségének jogi szakértője.
A magyarok és más közép-kelet-európaiak ráadásul másodrendű uniós polgároknak érezhetik majd magukat, hiszen a csatlakozók közül csak eléjük emelnek korlátokat, miközben Ciprus és Málta előtt minden tagállam megnyitja a "kapukat". A korlátozások ráadásul alaptalan félelmekből táplálkoznak, s többnyire nem is a munkapiac védelméről, hanem a szociális rendszerrel való visszaéléssel kapcsolatos aggodalmakról szólnak. Az pedig az egyenlő bánásmód elvét sértené, ha a bevándorlókat kizárnák a szociális ellátások bizonyos köréből.
Mivel jelenleg úgy tűnik, csak négy ország nyitja meg teljesen munkaerőpiacát, várhatóan csupán kismértékben bővülhet az Unióban munkát vállalók aránya. Akik mehetnek, azoknak viszont egy kicsit jobb lesz a helyzetük a belépés után. A csatlakozási szerződés értelmében az új tagokból bevándorlók munkavállalási feltételei május után nem lehetnek rosszabbak, mint a belépésig, s nem lehetnek kedvezőtlenebbek az adott tagállamok munkavállalóira vonatkozóknál.
A szakértő szerint ebben a helyzetben a kormányzat nem sok mindent tehet, de az mindenképpen feladata, hogy a csatlakozás után is fennmaradó kétoldalú kormányközi egyezmények keretében magasabb kvótákat s további engedményeket próbáljon kiharcolni. A kormánynak emellett a hazai munkaerőpiac védelméről is gondoskodnia kell, hiszen májustól megnyílnak határaink a velünk együtt csatlakozó országok állampolgárai előtt. A szakszervezetek szerint ugyanis veszélyforrás lehet, hogy a szlovákok az eddiginél nagyobb létszámban érkezhetnek majd az országba, s a német és az osztrák korlátozások hazánk felé terelhetik a cseheket és a lengyeleket is.
A dolgozói érdekképviseleteket az is bántja, hogy az uniós érdekvédelmi szervezetek – saját munkavállalóik védelmére hivatkozva – nem mutatnak igazán szolidaritást az ügyben.
