Az új szakképzési törvény célja – a jogszabály bevezető rendelkezése szerint – a nemzetgazdaság és a munkaerőpiac követelményeihez, a társadalmi folyamatokhoz és az információs társadalom igényeihez igazodó rugalmas és differenciált, a gazdaság dinamikus fejlődését segítő szakképzési rendszer fejlesztési forrásainak biztosítása, továbbá az Európai Unió által nyújtott támogatások strukturált tervezése és finanszírozási kereteinek kialakítása.
A szakképzési hozzájárulás célja
A szakképzés költségeinek egyik fedezete a szakképzési hozzájárulás, amelynek törvényi célja
– a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (Szt.) hatálya alá tartozó, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, állam által elismert szakképesítés, továbbá munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzését, a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítását biztosító iskolai és iskolarendszeren kívüli gyakorlati képzés,
– a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (Ftv.) hatálya alá tartozó gyakorlati képzés,
– a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) által szabályozott és a szakképzési tanulmányokba az Szt. 11. §-a alapján történő beszámítás tekintetében a szakiskolai pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek és szakmai alapozó oktatás, a szakközépiskolai szakmai orientáció, gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás, továbbá
– a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás
támogatása, valamint a gyakorlati képzés fejlesztésének támogatása.
A szakképzési hozzájárulás célja az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésnek a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) alapján történő támogatása, valamint a foglalkoztatottak szakmai tudásának továbbfejlesztéséhez képzési források biztosítása.
Ki köteles szakképzési hozzájárulást fizetni?
Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldi székhelyű
– gazdasági társaság,
– szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, az iskolai szövetkezetet és az iskolai szövetkezeti csoportot,
– állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat – a víziközmű-társulat kivételével –, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat,
– ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda,
– a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, az átalányadót fizető egyéni vállalkozó kivételével.
Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.
Átalányadózók
Az átalányadózónak a szakképzési hozzájárulás tekintetében a törvény alapján nem keletkezik bevallási és elszámolási kötelezettsége, fizetési kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesíti.
Evaalanyok
Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany az evatörvényben meghatározott módon teljesíti a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségét. (Ezzel kapcsolatban lásd Adósarok rovatunkat!)
Mentesség a szakképzési hozzájárulás alól
Nem köteles szakképzési hozzájárulásra
– a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet, valamint
– az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral szerződést kötött nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató a közfeladat ellátása során kifizetett bérköltsége tekintetében.
A szakképzési hozzájárulás alapja
A szakképzési hozzájárulás alapja
– a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 79. §-ának (2) bekezdése által meghatározott bérköltség,
– az egyszeres könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezettnél a számvitelről szóló törvény 111. §-ának (3) bekezdése szerint meghatározott (a pénzforgalmi könyvvitelben elszámolt) bérköltség.
A szakképzési hozzájárulás alapja a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó, hozzájárulás fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó esetében a munkaviszony keretében foglalkoztatott magánszemély számára kifizetett bérköltség.
A szakképzési hozzájárulás mértéke
A szakképzési hozzájárulás mértéke a bérköltség 1,5 százaléka (ez az úgynevezett bruttó kötelezettség).
A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást az üzleti évre, az egyéb hozzájárulásra kötelezett a naptári évre (tárgyév) állapítja meg. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezett az üzleti év első napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, fizeti meg hozzájárulási kötelezettségét, és fizet előleget.
A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a fizetendő szakképzési hozzájárulás alapjának az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig bekövetkezett – az üzleti évről készült bevallásában figyelembe nem vett – változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig vallja be, és fizeti meg.
A szakképzési hozzájárulás teljesítése
A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módját – a törvény keretei között – a hozzájárulásra kötelezett választja meg.
Gyakorlati képzés
A szakképzési hozzájárulás teljesíthető
– az Szt. 19. §-a és 27. §-a alapján kötött együttműködési megállapodás, illetőleg tanulószerződés alapján szakközépiskolai és szakiskolai (szakképző iskola) tanuló gyakorlati képzésének – ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is – megszervezésével,
– az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzésnek a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott módon történő megszervezésével, amennyiben a gyakorlati képzésre a felsőoktatási intézmény és a gyakorlati képzésben közreműködő hozzájárulásra kötelezett együttműködési megállapodást kötött.
Gyakorlati képzés az Szt. hatálya alá tartozó, a gyakorlati ismeretek nyújtása és alkalmazása, készségek kialakítása és fejlesztése érdekében végzett, pedagógiailag tervezett képzési tevékenység, amelynek tartalmát, időkeretét, a szükséges eszközök minimumát az iskolai rendszerű szakképzésben a központi program (tanterv) tartalmazza.
Gyakorlati képzés az Ftv. hatálya alá tartozó képzés részeként szervezett minden olyan oktatási forma is, amely a hallgatókat munkakör ellátásához szükséges készségek, képességek és ismeretek megszerzésére készíti fel, és amelyeket a hallgatók az intézményben vagy azon kívül a munkavégzéshez hasonló feltételek között a szükséges eszközökön sajátítanak el. A képzés az ehhez szükséges tantervek (tantárgyi programok), képzési programok alapján az ehhez szükséges speciális helyszíneken folyik.
A bruttó kötelezettség csökkentése
A szakképzési hozzájárulást a gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét (legfeljebb annak mértékéig) csökkentheti
– a tárgyévben elszámolt (kifizetett) költségek (kiadások) összegével,
– a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére, bérleti díjára, karbantartására, felújítására, pótlására, illetőleg bővítésére, valamint ezen eszközök működését biztosító szoftverek beszerzésére a tárgyévben fordított, az Flt.-ben meghatározott Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből nyújtott támogatás értékével csökkentett összeggel,
– a szakmai alapképzés céljait is szolgáló, az Szt. 54/B §-ának 22. pontja szerinti tanműhely bérleti, munkavédelmi, tűzbiztonsági és közüzemi szolgáltatásai díjára a tárgyévben fordított, ellenőrizhető és arányos költségek összegével, továbbá
– a tanulószerződés alapján foglalkoztatott tanuló gyakorlati képzése során felhasznált anyagköltségre – tanulónként és évenként – legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 20 százalékának megfelelő ellenőrizhető összeggel.
Tárgyi eszköz a számvitelről szóló törvény 26. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tárgyi eszköz – a tárgyi eszközök értékhelyesbítése kivételével –, valamint az agrártevékenység tekintetében a biológiai alapok, tenyészállatok és szaporítóanyagok is.
Üzemközi tanműhely
A gyakorlati képzésnek több hozzájárulásra kötelezett által közösen működtetett, közös tulajdonukban lévő, vagy általuk közösen bérelt gyakorlati képzési célú létesítményben (üzemközi tanműhelyben) történő megszervezése esetén a hozzájárulásra kötelezett a fenti tételekkel – közös megállapodás alapján a saját tanulója arányában – csökkentheti a bruttó kötelezettségét.
Költség-hozzájárulás
Gyakorlati képzés megszervezésének kell tekinteni azt is, ha a hozzájárulásra kötelezett megállapodás alapján egy másik, gyakorlati képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett számára – az általa végzett kiegészítő gyakorlati képzésnek – a fentiek szerint elszámolható költségeihez (kiadásaihoz) hozzájárulást ad át, melyet a költség-hozzájárulásban részesített csak a bruttó kötelezettség csökkentésére alkalmas kiadások felsorolásában az első három bekezdésben megjelölt a következő tételek fedezetére használhat fel.
Ebben az esetben a hozzájárulásra kötelezett – amennyiben a bruttó kötelezettségének az átadott összeggel csökkentett része még fedezetet nyújt – az alábbiakban ismertetett eseteknek megfelelő tételekkel csökkenti a bruttó kötelezettségét. A költség-hozzájárulásban részesített nem veheti figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként azt a költséget (kiadást), amelyet részére a másik hozzájárulásra kötelezett a megállapodás alapján megtérített.
Felnőttképzési szerződés, tanulmányi szerződés
Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének részben a fentebb ismertetett csökkentésekkel tett eleget, a még fennmaradó kötelezettségét a saját munkavállalói számára a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (Fktv.) 20. §-ában meghatározott felnőttképzési szerződés, illetőleg a Munka Törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződés alapján megszervezett képzés költségeinek elszámolásával teljesítheti. Az elszámolt költségek összege nem haladhatja meg a hozzájárulásra kötelezett bruttó kötelezettségének 33 százalékát. (Az OKJ-ben nem szereplő képzéseknek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolhatóságáról a munkaügyi tanács dönt.)
A fennmaradó rész befizetése
Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének részben a fenti módon tett eleget, a fennmaradó kötelezettsége még nem teljesített részét (a bruttó kötelezettsége legfeljebb 20 százalékát) be kell fizetnie a Munkaerő-piaci Alap számlájára, amit a Magyar Államkincstár vezet.
Fejlesztési támogatás
Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének a fentiek szerint nem teljes egészében tett eleget, a még fennmaradó kötelezettségét – fejlesztési megállapodás alapján – szakképző iskola számára a szakmai alapképzés, valamint felsőoktatási intézmény számára az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését közvetlenül szolgáló felhalmozási támogatással (úgynevezett fejlesztési támogatással) is teljesítheti.
A fejlesztési támogatást szakképzési hozzájárulásként a bérjárulékok között kell elszámolni. Összege csak a hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó kötelezettség 75 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. (A felsőoktatási intézmények számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 37,5 százaléka lehet.)
A fejlesztési támogatásból megvalósított, a szakképző iskolában szervezett szakmai alapképzést, valamint az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszköz működtetési költségeinek finanszírozására a fejlesztési támogatásnak legfeljebb 15 százaléka használható fel.
Fejlesztési támogatásként a gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz is átadható. A fejlesztési támogatásként átadott tárgyi eszköz jogszabályon alapuló eszközátadásnak minősül. A fejlesztési támogatásként átadott tárgyi eszköznek legfeljebb az átadáskori könyv szerinti értékét lehet a bérjárulékok közötti elszámolással, a szakképzési hozzájárulás miatti bruttó kötelezettséget csökkentő tételként számításba venni.
Nettó kötelezettség
Amennyiben a kötelezettségcsökkentő tételek éves szinten együttesen sem érik el a bruttó kötelezettséget, akkor a különbségnek megfelelő összeget (ez a nettó kötelezettség) a tárgyévet követő február 15-éig kell befizetni a Munkaerő-piaci Alap számlájára.
Bejelentkezés, bevallás
A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek bejelentkezési, bevallási és elszámolási kötelezettsége van az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságával szemben. A hozzájárulásra kötelezett elszámolása alapján a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítését az oktatási miniszter megbízásából az OM Alapkezelő ellenőrizheti.
A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek az állami adóhatósággal szemben nem keletkezik bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége, azonban az állami adóhatóság a helyszíni ellenőrzés során a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítését az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint ellenőrzi.
Visszaigénylés
Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett hozzájárulási kötelezettségét kizárólag gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti, és a tárgyévben kifizetett melléklet szerinti elszámolható költségei (kiadásai) önmagukban meghaladják a bruttó kötelezettséget, akkor az azt meghaladó részt az alaprészből visszaigényelheti, amelyet az alaprészből a rendelkezésre álló összeg, illetőleg a költségvetési törvényben jóváhagyott éves előirányzat erejéig ki kell elégíteni. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.
A visszatérítési igény negyedévenként is benyújtható, ha az előzőekben írt feltétel várhatóan éves szinten teljesül. Amennyiben a visszatérítési igény mértéke kettő egymást követő negyedévben eléri az 1 millió forintot, akkor a visszatérítési igény e feltétel fennállásáig havonta is benyújtható.
A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a fentiek szerinti visszatérítés.
Ha a hozzájárulásra kötelezett utólagos ellenőrzéssel feltárja, hogy éves elszámolását, illetőleg a visszaigénylését helytelenül állapította meg, akkor a különbözetet közvetlenül a Munkaerő-piaci Alap számlájára kell befizetnie, illetőleg onnan visszaigényelnie.
A szakképzési hozzájárulás gyakorlati képzésen kívül
Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét nem gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, köteles a bruttó kötelezettségét az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára befizetni.
A bruttó kötelezettség csökkentése
A hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét – annak legfeljebb 80 százalékos mértékéig – az alábbiakkal csökkentheti:
– a szakképző iskola, valamint felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás összegével, amely azonban csak a hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó kötelezettség 75 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 37,5 százaléka lehet;
– a saját munkavállalói számára az Fktv. 20. §-ában meghatározott felnőttképzési szerződés, illetőleg a Munka Törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződés alapján megszervezett képzés külön jogszabályban meghatározott költségeivel a bruttó kötelezettség 33 százaléka mértékéig. (Az OKJ-ben nem szereplő képzések hozzájárulási kötelezettség terhére történő elszámolhatóságáról a munkaügyi tanács dönt).
Amennyiben a fejlesztési támogatás és a kötelezettségcsökkentő tételek összege nem éri el a szakképzési hozzájárulási kötelezettség 80 százalékát, akkor ennek a különbözetével növelt 20 százalékot kell befizetni az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulási számlára.
Bevallás
A hozzájárulásra kötelezett
– a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét,
– az elszámolható kötelezettségcsökkentő tételek éves összegét,
– az éves bruttó kötelezettség és kötelezettségcsökkentő tételek különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét
maga állapítja meg és vallja be az adóévet követő február 15-éig az állami adóhatóságnak.
Előleg
A tárgyévben gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezett az első félévre vonatkozóan szakképzési hozzájárulási előleget fizet. Az előleg mértéke a tárgyfélévi bruttó kötelezettség azzal, hogy a kötelezettségcsökkentő tételek időarányosan kifizetett része az előleg befizetésénél figyelembe vehető.
Az előleg összegét a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg és vallja be az adózás rendje szerint rá vonatkozóan előírt időpontban elkészített havi, évközi bevallásban.
Az előleget az állami adóhatóságnál vezetett szakképzésihozzájárulás-beszedési számlára a tárgyév hetedik hónapja 20. napjáig kell befizetni.
Különbözet
A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő február 15-éig kell befizetni, illetőleg többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
Elszámolás
A törvényben előírt módon teljesített szakképzési hozzájárulást a bérjárulékok között kell elszámolni.
Egyéni vállalkozó
A szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó esetében a fejlesztési támogatásként átadott tárgyi eszköz – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint – számított nettó értékét lehet a bérköltségek közötti elszámolással, a szakképzési hozzájárulás miatti bruttó kötelezettséget csökkentő tételként számításba venni. A fejlesztési támogatást a tárgyév utolsó napjáig lehet nyújtani.
Gyakorlati képzés szervezésének teljes megszűnése vagy egy oktatási évnél hosszabb szünetelése esetén a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére és a törvény szerint nyújtott támogatással korábban beszerzett, a megszűnés (szünetelés) által érintett tárgyi eszköz és beruházás – a megszűnés időpontjában fennálló – könyv szerinti értéke a szakképzési hozzájárulási kötelezettség mértékét növeli, és legkésőbb a megszűnéssel egyidejűleg – szüneteltetés esetén a tanítási év letelte előtt – be kell fizetni a Munkaerő-piaci Alap számlájára.
Támogatások
Támogatható
– a hozzájárulásra kötelezettnél,
– a szakképző iskolában,
– a munkaerő-fejlesztő és -képző központban, illetve
– a felsőoktatási intézményben szakképesítést nyújtó képzés, valamint
– a szakképzési tanulmányokba beszámítható szakmai alapozás keretében folytatott gyakorlati képzés, továbbá
– a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás korszerű ellátásához szükséges tárgyi feltételeinek a fejlesztésére irányuló beruházás (beruházási célú támogatás).
Utóbbi odaítélése nyilvános pályázat alapján történik.
Kérelemre támogatás nyújtható a főtevékenységként gyakorlati képzést végző hozzájárulásra kötelezett tanműhelyében tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben részesülő szakképző iskolai tanuló szakmai alapképzése költségeinek részbeni megtérítésére, valamint a tanulót megillető pénzbeli juttatásra, amelyet a támogatott visszaigénylés esetén nem érvényesíthet. (Az ilyen támogatást bevételként kell elszámolni.)
Támogatási szerződés
A támogatás nyújtásának részletes feltételeiről szerződésben kell megállapodni. A szerződést az OM Alapkezelő köti meg.
A beruházási célú támogatást tőketartalékba kell helyezni, majd azt lekötött tartalékként kell kimutatni. A lekötött tartalékba helyezés időtartamáról a támogatási szerződésben kell rendelkezni.
A beruházási célú támogatásból vásárolt nagy értékű ingó(k)ra és a támogatással létrehozott ingatlanra jelzálogjogot kell bejegyezni a támogatást nyújtó szerv javára a támogatás mértékéig. A jelzálogjog megszűnésének feltételeiről a támogatási szerződésben kell rendelkezni.
Szankció
Ha a támogatásban részesülő a támogatást nem a támogatási szerződésben meghatározott célra fordítja, vagy a kapott támogatással megvalósított létesítményt a szerződésben meghatározott idő előtt megszünteti, illetőleg azt nem a támogatási szerződésben meghatározott rendeltetésének megfelelően használja, a kapott összeget visszafizetendő kölcsönként kell kezelni, és azt a támogatás folyósításától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben vissza kell fizetni. A visszafizetett támogatás összegével a tőketartalékot – a lekötött tartalék megszüntetése után – kell csökkenteni.
Elővásárlási jog
A beruházási célú támogatással megvalósított, gyakorlati képzést szolgáló létesítményt, ha annak ilyen célú további működtetése nélkülözhetetlen, és az önállóan működtethető, akkor azt az eredeti rendeltetéstől eltérő céllal működtetni nem lehet. Amennyiben a gyakorlati képzést szolgáló létesítmény további működtetése nem biztosítható, a létesítmény szükségessé váló elidegenítése esetén elővásárlási jog illeti az érintett szakképző iskola fenntartóját, feltéve hogy a létesítményt szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzésére kívánja továbbműködtetni. Amennyiben az elővásárlási joggal nem élnek, akkor az azt a hozzájárulásra kötelezettet illeti meg, aki a legelőnyösebb vételi ajánlatot teszi, feltéve hogy a létesítményt szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzésére kívánja továbbműködtetni. Ha az elővásárlási joggal nem élnek, akkor az ingatlan vételárából vissza kell fizetni az ingatlanhoz nyújtott támogatást, feltéve hogy a támogatási szerződésben meghatározott időtartam nem telt le. (Az ingatlanra tízéves elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.)
Elszámolható költségek, kiadásokA szakképzési hozzájárulás teljesítésénél elszámolható – a tanulónak az Szt. 33. §-ának (3) bekezdés d) pontja szerinti pénzbeli juttatás és a szorgalmi idő befejezését követő öszszefüggő szakmai gyakorlat időtartamára az Szt. 48. §-a alapján kifizetett díjazás, valamint – az Ftv. hatálya alá tartozó, e törvény alapján támogatható gyakorlati képzés idejére kifizetett pénzbeli juttatás és díjazás (amelynek egy hónapra eső összege nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér 50 százalékát), – a pénzbeli juttatást terhelő – a kifizető által fizetendő – járulék, – a tanulónak, illetve hallgatónak jogszabály alapján kötelezően járó munkaruha, egyéni védőeszköz, tisztálkodási eszköz, kedvezményes étkeztetés, valamint a vizsgáztatásával és az ideiglenes átirányításával kapcsolatban felmerült útiköltség-térítés összege számla alapján, illetve a szállásköltség-térítés naponként 1000 Ft/fő összeghatárig, – az Szt. 15. §-ának (4) bekezdése szerinti szintvizsga szervezésével kapcsolatos igazolt költség; Elszámolható továbbá a tanuló, illetve hallgató javára megkötött kötelező felelősségbiztosítás, valamint a rendszeres – a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló kormányrendeletben előírt – orvosi vizsgálatáról való gondoskodás költsége. Elszámolható a gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként, szakoktatóként, oktatóként foglalkoztatott dolgozó, valamint a tanuló gyakorlati képzésével megbízott egyéb szakember díjazása, társadalombiztosítási és egyéb járuléka, útiköltség-térítése, amennyiben a tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét ellátó dolgozó a hozzájárulásra kötelezettel munkaviszonyban áll. (Ha a főállásban gyakorlati oktatóként, szakoktatóként foglalkoztatott dolgozóhoz beosztott tanulók száma eléri a közoktatási törvényben a szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati képzésre meghatározott tanulói átlaglétszámot, a dolgozó díjazásából elszámolható hányad felső határa középfokú iskolai végzettségű dolgozó esetén a kötelező legkisebb munkabér háromszorosa, középiskolai végzettséggel és mestervizsgával rendelkező dolgozó esetében a kötelező legkisebb munkabér négyszerese, felsőfokú iskolai végzettségű dolgozó esetén a kötelező legkisebb munkabér négy és félszerese. Ha a tanulók száma nem éri el az átlaglétszámot, az elszámolható hányad felső határát olyan arányban kell csökkenteni, amilyen arányban a tanulók száma kevesebb az átlaglétszámnál.) A fentiek helyett a gyakorlati képzést tanulószerződés alapján megszervező hozzájárulásra kötelezett elszámolhatja – a tanulónak az Szt. 33. §-ának (3) bekezdés d) pontja szerint járó pénzbeli juttatást (amelynek egy hónapra eső összege nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér 50 százalékát), valamint – további költségeinek fedezetére tanulónként, évente a kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő összeget |
