Közvetlen programok megvalósítása helyett támogatásokkal, projektek finanszírozásával segíti a foglalkoztatási feszültségek kezelését az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA). Az 1992-ben Országos Foglalkoztatási Alapítvány néven létrejött szervezet – lévén a közalapítvány jogi kategóriája ismeretlen – feladata tehát a támogatások eljuttatása a megfelelő célszervezetekhez. A rendelkezésére bocsátott közpénzeket pályázatok kiírásával, különböző célcsoportok meghatározásával igyekszik minél hatékonyabban felhasználni az intézmény. A forrásokat a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészéből különítik el a közalapítvány számára. Az OFA 2003-ban 3 milliárd forinttal gazdálkodhatott.
Különböző célcsoportok
– Mi magunk nem foglalkozunk direkt módon a munkanélküliekkel, ehelyett azoknak juttatunk forrást, akik fogadják őket – magyarázta Molnár Györgyné, az OFA elnöke. A különböző célcsoportok meghatározásakor az alapítvány a valamilyen szempontból hátrányos helyzetű munkavállalókat részesíti előnyben. Ezen belül rendkívül széles a paletta: a megváltozott munkaképességűektől a pályakezdőkön át a tartósan állástalanokig bármilyen nehézséggel küszködő társadalmi réteg megsegítése belefér az elképzelésekbe. Pályázati kiírásaik megfogalmazásakor az állami támogatásból kikerülő gyermekekre és a hajléktalanokra is gondolnak. Noha e csoportoknak mind-mind egymástól eltérő, sajátos problémákkal kell szembenézniük, ám közös jellemzőjük, hogy önerőből képtelenek helyzetük javítására.
Az elmúlt években az OFA jellemzően a nonprofit és a civil szervezetek által benyújtott pályázatokat díjazta. A pályázati kiírással azonban nemcsak ezeket célozzák meg: hasonlóképpen az önkormányzatok, illetve a kis- és középvállalkozások beadványait is szívesen látják. Emellett akad olyan program is, amely lebonyolításakor a mezőgazdasági munkavállalók közreműködésére építenek. Nincs tehát egyetlen olyan potenciális munkahelyteremtő vagy munkanélkülieket segítő szervezet sem, amelyre ne számítanának. Az azonban nyilvánvaló, hogy a nonprofit szervezetek szerepvállalása a meghatározó.
Innovációs készség
Aki támogatáshoz szeretne jutni, annak az alábbi két követelmény valamelyikének kell megfelelnie. Egyfelől a modellértékű programot kell támogatásra felkínálni, azaz az OFA előszeretettel finanszírozza – részben vagy egészben – az olyan ötletek megvalósítását, amelyek eddig is közrejátszottak a munkanélküliek megsegítésében, de a szervezet nem tudott róluk. Tehát az újszerűséget és az innovációs készséget díjazzák. Másrészről a bírálók a komplex programokat látják szívesen, amelyek tagolt megoldási rendszerükkel egyszerre többféle módon könnyítik meg az érintettek helyzetét. Ez utóbbi az OFA elnöke szerint kiemelten fontos, hiszen általában azért hátrányos helyzetű valaki, mert összetett problémával küszködik. Gondjai közül pedig legtöbbször nem elegendő egyet-egyet kiemelve orvosolni, hanem együttesen kell kezelni azokat.
Mindkét programtípusnál az a fő cél, hogy a résztvevők utána el tudjanak helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, s a jövőben képesek legyenek megállni a saját lábukon.
Az állástalanok kitörési lehetőségeit az OFA elnökének tapasztalata szerint három fő ok korlátozza. Ezek közül talán a legsúlyosabb a képzés hiánya: sokukat már ez kizár a munkaerőpiacról, hiszen nincs még szakképesítésük sem. Mások a foglalkoztatási, illetve a munkatapasztalat hiánya miatt nem képesek a rendszeres kenyérkeresetre. Számukra nehézséget okoz a fegyelem, képtelenek időben megjelenni a munkahelyükön, vagy nem hajlandóak 8 órán keresztül egyfolytában a kiadott munkával foglalkozni. Éppen ezért a munkáltatók szívesebben veszik, ha tapasztalattal rendelkező pályázó is jelentkezik: ez esetben biztosan őt veszik fel.
E problémakör harmadik szelete a szociális és a mentálhigiénés segítségnyújtás, amelynek keretében a potenciális lehetőségeikkel ismertetik meg a munkavállalókat. Ezek alapvetően a tájékoztatást szolgáló képzések. Olyan programok szervezőit támogatják tehát, akik az embereket saját érdekeik képviseletére készítik fel, megismertetik velük, hogy hová kell fordulni bizonyos esetekben, milyen támogatási formák léteznek, s szükség esetén életvezetési tanácsokkal is szolgálnak.
Új elem a rendszerben
Az OFA évente hozzávetőlegesen 10-20 pályázati felhívást jelentet meg. 2004-től új elem lesz az Equal Nemzeti Programirodával való kapcsolat, tehát az eddigi kizárólagos magyar költségvetési forrásokon kívül ezután uniós támogatások is lehívhatóak a programokra. A hazai pénzek persze – valamelyest – eddig is kiegészültek a közösségi alapok révén, így a PHARE mellett egy angol alap is segítette Magyarországon a civil szervezetek tevékenységének megerősödését. Ezután azonban az OFA az uniós alapok felosztásában is szerepet vállal.
A megnyíló keret az első évben, 2004-ben várhatóan 10 milliárd forint lesz, amit – a Munkaerő-piaci Alap forrásaival együtt – szintén a hátrányos helyzetű állástalanok élethelyzetének javítására használnak fel. Az Equal szellemiségének megfelelően a középpontba az esélyegyenlőség megteremtését állították, azaz: a diszkriminációmentes foglalkoztatást szolgáló programok kidolgozói számíthatnak a közösségi forrásokra.
Az Equal jellemzője, hogy a társulások pályázatait preferálja. Abból indul ugyanis ki, hogy minél több szervezet vesz részt az adott programban, minél szélesebb kör bevonását tervezik a beadványok készítői, annál nagyobb sikerre lehet számítani. Az összefogás ugyanis – feltehetően – arra utal, hogy valamennyi helyi érintett támogatja a programot, s így semmi sem hátráltathatja annak sikerét.
A partnerség elve
Éppen ezért az OFA valamennyi pályázat esetén díjazza az együttműködést, illetve az Unióban általánosan elfogadott partnerség elvét. Ezt szolgálja az is, hogy az elvárások szerint az Equal forrásaira pályázóknak társadalmi partnert kell keresniük projektjeik megvalósításához a tagállamok közül. Természetesen ez hazánk és a kilenc egyidejűleg taggá váló ország csatlakozását követően már nem szűkül le a jelenlegi EU-tagokra, lévén a huszonötök bármelyikével kialakítható az együttműködés. E tekintetben az Equal-források fogadásakor az OFA-nak nemcsak az lesz a feladata, hogy a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériummal együttműködve részt vegyen a lebonyolításban, hanem emellett a szakmai-technikai segítségnyújtásban is szerepet kap. Biztosítja tehát a programok megvalósítását, és segít a nemzetközi kapcsolatok feltérképezésében, az együttműködési formák megszervezésében.
Állás és tanulás
Az új projektek mellett – ezekkel párhuzamosan – természetesen a 2004-es esztendőben is folytatódik a hagyományos, azaz a hátrányos helyzetűeket segítő programok támogatása. Jövőre elsősorban azokat a célcsoportokat helyezik előtérbe, amelyek nem kerültek bele sem az Equal-projektbe, sem az uniós támogatási források felhasználását koordináló Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) humán erőforrás operatív programjába. Hosszú távon persze arra számítani lehet, hogy amennyiben eredményesen zárulnak a projektek, s a nyertes pályázók munkáját siker koronázza, akkor ezek a támogatási célok a későbbiekben bekerülhetnek az NFT-be is.
Jövőre a kiemelt célok között fogalmazzák meg a hajléktalanok foglalkoztatási programjait, amelyek képzéssel egybekötve adnak mankót az otthontalanok munka- és jövedelemszerzéséhez. Terveznek egy revitalizációs programot is, amelynek során leromlott állapotú területek megújításával kötik össze a munkahelyteremtést. A projekt sajátossága, hogy a foglalkoztatással egybekötve képzést is nyújtanak a résztvevőknek. A feladat végeztével a munkavállalók egy új szakma ismeretével gazdagodva kereshetnek – immár nagyobb eséllyel – lehetőséget a munkaerőpiacon.
Az OFA tervei között szerepel egy speciálisan az állami gondozottak megsegítését célzó program is, amelynek keretében nem csupán az állástalanság problémájától tehermentesítik az érintetteket, hanem lakóhelyet is teremtenek a család nélkül felnőtt, a nagykorúságot elérve az utcára kerülő pályakezdőknek. Az elképzelések szerint elhanyagolt épületek, hasznavehetetlen ingatlanok felújításával saját otthonukat alakíthatnák ki a volt állami gondozottak, miközben az építőipari tevékenységek valamelyikét kitanulva megalapozhatnák későbbi megélhetésüket.
Bírálati szempontok
Az OFA-nál különösképpen örömmel veszik, ha úgynevezett tranzitprogramokkal keresik meg őket, azaz a pályázó vállalja, hogy a fiatalokat dolgozva tanítja meg valamely szakmára. Ennek előnye az is, hogy az elvégzett munka "jutalmául" kapott fizetés egyúttal árbevétel is a program kidolgozóinak. Jellemző, hogy romafoglalkoztatási programokat indítanak, ez ugyanis egy olyan réteg számára nyújt továbblépési lehetőséget, amely halmozottan hátrányos helyzetben van a munkaerőpiacon. A munkaügyi központ, a területfejlesztési alap, az önkormányzat s más alapítványok is kiegészítik a forrásokat.
Az alapítvány az elbíráláskor pontozással értékeli a beérkezett pályaműveket: azaz különböző szempontokat mérlegelve, számszerűsítve fogalmazza meg álláspontját. Ezt követően a sorrendet is meghatározva hirdet végeredményt. Az értékelés során többletpontot is lehet szerezni. Az elbíráláskor az OFA előnyben részesíti azokat a vállalkozásokat, amelyek vállalják, hogy a támogatás egy részét visszatérítik. Ezt elsősorban azoknál a programoknál nézik jó szemmel, amelyeknél a szervező bevétellel is számolhat. Hasonlóképpen jutalmazzák azokat, akik beadványukban azt célozzák meg, hogy egy adott területen – a program eredményeképpen – mérséklődjön a munkanélküliségi ráta.
Pluszpontra számíthat a támogatásokért folytatott versenyben az is, aki kisebb fajlagos költséggel ugyanazt a célt próbálja elérni, mint pályázótársa. Ugyanakkor előnyben részesítik azokat a jelentkezőket is, akik több forrásból igyekeznek összeszedni a tervezett projekt költségvetésének forintjait, hiszen az a program – a bírálók szerint – eredményesebbnek ígérkezik. Nagyobb sikerrel járhat tehát az, aki a megyei munkaügyi központban, az önkormányzat(ok)nál vagy egyéb szervezeteknél egyaránt próbálkozik. Akad egyébként olyan program is, ahol ez kifejezetten követelmény – már a terv benyújtásakor is.
Változó viszont, hogy mekkora támogatásra számíthat a pályázó. Bizonyos esetekben járható út, hogy az utolsó fillérig fedezik a költségeket. A teljes, tehát a 100 százalékos finanszírozásra azonban csak azok számíthatnak, akik ingyenes szolgáltatást nyújtanak, s ebből adódóan semmiféle bevételre nem számíthatnak.
Megmozdultak a vállalkozásokEz évben 24 pályázatot írt ki az OFA. A korábbi esztendőkben általában, hozzávetőlegesen 600 pályamű érkezett a közalapítványhoz. Ezzel szemben 2003 első felében összesen 559 pályaművet regisztráltak, s közülük 139-et támogattak. A határozottan érzékelhető, ugrásszerű növekedést az okozta, hogy ezúttal már arra is pályázhattak a kis- és középvállalkozások, hogy a saját dolgozóik számára szervezett képzéseikhez támogatást nyerjenek. Pusztán ez a lehetőség 500 cég figyelmét keltette fel. Az OFA ez évben azért vezette be az új szemléletű pályázatot, mert röviddel a csatlakozás előtt nagyon fontosnak tartják, hogy a 2004 májusától Magyarország számára is megnyíló uniós piacon versenyképesek legyenek a hazai vállalkozások. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy ne csak a megfelelően képzett munkatársak felvétele révén, hanem meglévő dolgozóik szakmai továbbképzésével is erősítsék piaci pozícióikat. |