Átalakulóban a szakképzés

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. november 15.) vegye figyelembe!

Szakaszos törvénymódosítások

Megjelent A Munkaadó Lapja 69. számában (2003. november 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény idén nyáron módosult. Az új szabályok nagyrészt június 7-én léptek hatályba, néhány passzus azonban a jövő évtől, illetve 2005. január 1-jétől alkalmazandó.

A szakképzési törvény módosításáról szóló 2003. évi XXIX. törvény európai dimenziókba helyezi a magyarországi szakképzést, amikor a törvény céljaként jelöli meg az olyan rugalmas és differenciált szakképzési rendszer létrehozását, amely igazodik a hazai társadalmi folyamatokhoz, az információs társadalom és a nemzetgazdaság követelményeihez, a munkaerőpiac igényeihez és az Európai Unió közösségi vívmányaihoz, egyúttal érvényesíti az alkotmányban meghatározott tanuláshoz való jogot, s az esélyegyenlőségen alapulva lehetővé teszi a pályakezdéshez és a folyamatos foglalkoztatáshoz szükséges szakképesítések megszerzését.

A törvény hatálya

Június 7-étől a szakképzési törvény hatálya - a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 84. § (2) bekezdés b), c) és d) pontjaiban szabályozott képzés, valamint az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzések kivételével - kiterjed minden olyan iskolai rendszerű és a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény alapján felnőttképzési tevékenységnek minősülő iskolarendszeren kívüli szakmai képzésre, amely

- a szakképzést megalapozó szakmai alapképzésre, a tanulmányokba és a szakmai vizsgába történő beszámítás tekintetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény által szabályozott szakiskolai pályaorientációra, szakmai előkészítő ismeretek oktatására és szakmai alapozó oktatásra, valamint szakközépiskolai szakmai orientációra, elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatásra,

- az állam által elismert szakképesítés megszerzésére,

- munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére,

- a felsőoktatási intézményben szervezett felsőfokú szakképesítés megszerzésére,

- a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához, a mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítására,

- a hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok számára szervezett képzésre;

- a megváltozott munkaképességűeket érintő rehabilitációs képzésre, továbbá

- az elhelyezkedést, a vállalkozást segítő képzésre

irányul.

A törvény hatálya alá tartozik a szakmai vizsga, valamint a szakmai vizsgát szervező intézmény is. Továbbra sem alkalmazható azonban a törvény az okleveles könyvvizsgálói képesítésre.

A szakképzés intézményei

Változott a szakképzés intézményeinek törvény szerinti felsorolása is. Ennek értelmében szakképzési intézménynek tekintendő

- a szakközépiskola;

- a szakiskola (beleértve a speciális szakiskolát és a készségfejlesztő speciális szakiskolát is);

- a regionális munkaerő-fejlesztő és -képző központ;

- a felnőttképzési törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmény.

(A szakképző iskola létesítésére, fenntartására és működésére a közoktatási törvény, a felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmény létesítésére, fenntartására és működésére a felsőoktatási törvény, míg a képzőközpont létesítésére és fenntartására a felnőttképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.)

A törvény 15. §-ának (2) bekezdése szerint a szakmai elméleti képzés csak szakképző iskolában, illetőleg felsőfokú szakképzés esetén felsőoktatási intézményben is folyhat. Ettől eltekintve természetes és jogi személyek, illetőleg ezek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságai szakképző iskola fenntartása nélkül, más szervezeti keretben is folytathatnak szakképzést, amely forma a szakképzési intézménnyel együtt úgynevezett szakképzést folytató intézménynek minősül a törvény szóhasználatában.

Országos Képzési Jegyzék

Módosult az állam által elismert szakképesítéseket tartalmazó Országos Képzési Jegyzékre (OKJ) vonatkozó szabályozás is. Ennek alapján az OKJ-ben határozzák meg

- a szakképesítés azonosító számát, megnevezését és a hozzárendelt FEOR-számot,

- a szakképesítések körét és szakmacsoportját,

- a jegyzékbe kerülés évét,

- a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítéseket,

- a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális időtartamát (a szakképzési évfolyamok számát, az óraszámot),

- az iskolai és a szakmai előképzettséget,

- a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározására feljogosított minisztert, ideértve a Központi Statisztikai Hivatal elnökét is.

Változatlan marad az a szabály, amely szerint az OKJ-n kívül szakképzés folytatható más, a szakképzést végző intézmény által megjelölt, az állam által nem elismert szakképesítés megszerzésére is.

Szakmai és vizsgakövetelmények

A törvénymódosítás értelmében az OKJ-ben meghatározott szakképesítéshez - az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer kialakulását és működését biztosító - szakmai és vizsgakövetelményt kell előírni. A szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza:

- a szakképesítés OKJ-ben szereplő azonosító számát, megnevezését és a hozzárendelt FEOR számot,

- a képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettséget, előzetes szakmai gyakorlatot, a pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeket, valamint az előírt gyakorlatot,

- a szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb foglalkozást, tevékenységet, valamint a munkaterület rövid leírását, a rokon szakképesítések felsorolását,

- a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés időtartamát, a maximális óraszámot, az elméleti és gyakorlati képzési idő arányát, szakképző iskolában a szakképzési évfolyamok számát, a szakmai alapképzés időtartamát, a gyakorlati képzés eredményességét mérő szintvizsga (a továbbiakban: szintvizsga) szervezésének lehetőségét,

- a szakképesítés szakmai követelményeit,

- a szakmai vizsgáztatással kapcsolatos követelményeket.

A szakmai vizsgáztatás követelményei közé tartoznak:

- a szakmai vizsgára bocsátás feltételei,

- a szakmai vizsga részei és tantárgyai,

- a vizsgarészek, -tantárgyak alóli felmentés feltételei,

- a köztes vizsga beszámíthatósága,

- a szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai.

Szakmai program

A szakmai és vizsgakövetelmény alapján a szakképző iskolában a pedagógiai program részeként - a szakmai tantárgyak központi programja (tanterve) előírásai figyelembevételével - szakmai programot, az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézményben a felnőttképzési törvény szerinti képzési programot kell kidolgozni. A szakmai program tartalmazza a tanítási év során szervezett évközi összefüggő gyakorlati képzés időtartamát is.

Beszámítás

A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat be kell számítani a szakképesítést nyújtó szakképzésben előírt - megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe. A beszámítás iránti kérelmet a szakképzést folytató intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával. A beszámítás mértékéről a szakképzést folytató intézmény vezetője dönt. A döntés ellen a Vizsgaközponthoz lehet fellebbezni az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint.

A szakképzést folytató intézmény vezetője dönt

- a szakiskolai pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás, valamint

- a szakközépiskolai szakmai orientáció, elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás során elsajátított és igazolt ismeretek beszámításáról is. Az utóbbi körbe tartozó tantárgyakból tett eredményes érettségi vizsga beszámításáról - kérelemre - a vizsgabizottság dönt.

Felmentés

A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok során tett eredményes vizsga alapján a szakmai vizsga részei, illetőleg tantárgyai vizsgakövetelményeinek ismételt teljesítése alól felmentés adható. Abból a vizsgarészből vagy tantárgyból, amelyből a vizsgára jelentkező már eredményesen vizsgázott - a szakmai és vizsgakövetelmény változása kivételével -, újabb vizsgát nem köteles tenni. A felmentés iránti kérelmet, valamint a vizsga letételét igazoló bizonyítványt a vizsgára jelentkezéssel együtt kell benyújtani a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjéhez. A felmentésről - a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjének javaslatára - a vizsgabizottság dönt, még a vizsga előtt. A kérelmet csak abban az esetben lehet elutasítani, ha a felmentés jogszabályban előírt feltételei nem állnak fenn. (A vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik vizsgán elért eredmény alapján a vizsgabizottság állapítja meg.)

Szakmai vizsga

Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény, továbbá az iskolai rendszerű - hacsak a szakmai vizsgaszabályzat másképp nem rendelkezik - szakképzést folytató intézmény, a felsőfokú szakképzést szervező felsőoktatási intézmény a vele tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állók tekintetében szervezhet. Az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmény azok számára szervezhet szakmai vizsgát, akikkel képzési szerződést kötött.

A szakképzést folytató intézmény - nagyobb képzési szakaszok (szakmai modul) lezárásaként - köztes vizsgát szervezhet, amelynek eredménye a szakmai vizsgán figyelembe vehető.

A szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján, valamint a szakmai vizsgaszabályzat rendelkezései szerint kell megtartani.

Vizsgabizottság

A szakmai vizsgát vizsgabizottság előtt kell letenni, amely független szakmai testület. A vizsgabizottság munkájában a szakképesítésért felelős miniszter által megbízott elnök, a szakmai vizsgát szervező intézmény, továbbá a szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kamarának a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve kijelölt képviselője vesz részt. Ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, akkor a vizsgabizottságban a szakképzést folytató intézmény képviselője, illetőleg ha az megegyezik a szakmai vizsgát szervező intézménnyel, a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt szakmai szervezet képviselője foglal helyet. A vizsgabizottság működéséhez az elnökön kívül legalább két tag kell.

Törvényességi kérelem

A törvénymódosítás június 7-ei hatállyal bevezette az úgynevezett törvényességi kérelem intézményét. A vizsgabizottság döntése, intézkedése, avagy intézkedésének elmulasztása ellen a vizsgázó - jogszabálysértésre hivatkozva - törvényességi kérelmet nyújthat be a vizsgaközponthoz. Erre a döntés közlésétől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított három munkanapon belül van lehetősége. A határidő jogvesztő. A törvényességi kérelmet a beérkezéstől számított három munkanapon belül el kell bírálni az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint. A vizsgaközpont döntésének bírósági felülvizsgálatát a vizsgázó jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított harminc napon belül kérheti.

Iskolai rendszerű szakképzés

Az iskolai rendszerű szakképzés az OKJ-ben meghatározott szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény, valamint a szakmai tantárgyak, tananyagegységek (modulok) központi programja (tanterve) alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik. A szakmai tantárgyak központi programja (tanterve) tartalmazza a tananyag elsajátítására rendelkezésre álló időkeretet, a szakképzési évfolyamokon a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat időtartamát, a képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzéket.

A szakmai elméleti képzés csak szakképző iskolában, illetőleg felsőfokú szakképzés esetén felsőoktatási intézményben is folyhat. A tanuló gyakorlati képzése minden olyan szakképző iskola, vagy gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezet által fenntartott, illetőleg működtetett gyakorlóhelyen megszervezhető és folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre felkészítés jogszabályi feltételei biztosítottak.

Szintvizsga

A gyakorlati képzés szervezője a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát tart. Azokban a szakképesítésekben, amelyekben a gazdasági kamara kidolgozza a szakmai és vizsgakövetelményt, a szintvizsgát az illetékes területi gazdasági kamara szervezi.

Külföldi bizonyítvány

A szakképző iskola a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény szerint lefolytatott elismerési eljárást követően vehet részt olyan nemzetközi kezdeményezéshez kapcsolódó szakképzési programban, amelynek megvalósítása következtében a tanulók külföldi bizonyítványt szerezhetnek.

Ingyenesség

A szakképző iskolai nappali oktatásban a tanuló számára az első és a második szakképesítés megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzés ingyenes. Ilyenkor a gazdálkodó szervezet nem kérhet és nem fogadhat el hozzájárulást, illetőleg költségtérítést a tanulótól sem a gyakorlati képzés megszervezéséért, sem végzéséért, sem pedig a gyakorlati képzés feltételeinek biztosításáért. Az illetékes szakképző iskola e tilalom megszegéséről a tudomására jutástól számított tizenöt napon belül köteles tájékoztatni az illetékes területi gazdasági kamarát. A tilalmat megszegő gazdálkodó szervezetet a gazdasági kamara legfeljebb öt évre eltilthatja a gyakorlati képzésben való részvételtől. Az eltiltásról szóló döntést öt napon belül írásban az illetékes szakképző iskola tudomására hozza.

Tanulószerződés

2005. január 1-jétől szakképzési évfolyamon a tanuló gyakorlati képzése gazdálkodó szervezetnél - az együttműködési megállapodás alapján végzett ilyen képzés kivételével - a tanuló és a gazdálkodó szervezet között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerződés alapján folyik.

A hátrányos megkülönböztetés tilalma

Ez év júniusától hatályos előírás, hogy a tanulószerződés megkötésekor, módosításakor, továbbá a gyakorlati képzés során tilos a hátrányos megkülönböztetés. (A hátrányos megkülönböztetés tilalmára, következményeinek orvoslására a közoktatási törvény előírásait kell alkalmazni.) A hátrányos megkülönböztetés tilalmát megszegő gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara egytől öt évig terjedő időtartamra eltilthatja a gyakorlati képzésben való részvételtől.

A tanulószerződés megkötésében - a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő, illetőleg a gyám kérésére - az illetékes szakképző iskola képviselője közreműködik. Ha ennek eredményeként sem kerül sor tanulószerződés megkötésére, akkor a szakképző iskola - az illetékes területi gazdasági kamara közreműködésével - gondoskodik annak a tanulónak a gyakorlati képzéséről, aki egyébként megfelel a szakképzés megkezdéséhez szükséges feltételeknek.

Ellenőrzés, nyilvántartás

A gyakorlati követelményekre való felkészítés feltételeit a gyakorlati képzés szervezőjének telephelye szerint illetékes területi gazdasági kamara a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel együttműködve bírálja el, még a tanulószerződés megkötését megelőzően. A tanulószerződést, illetőleg a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara tartja nyilván, s a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel együttműködve ellenőrzi a gyakorlati képzést.

Szabadság

A tanulószerződés alapján a tanulót a betegsége idejére - kivéve, ha a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt nem tud részt venni a gyakorlati képzésben - naptári évenként tíz nap betegszabadság illeti meg, amelyre a Munka Törvénykönyve szabályait kell alkalmazni. Az oktatási szünet és a felkészülési idő kiadásánál a heti pihenőnapokat és a munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni.

Pénzbeli juttatás

A tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a szakképzési évfolyam első félévében - függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától - a kötelező legkisebb munkabér legalább tizenöt százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetőleg további féléveiben - a tanuló tanulmányi előmenetelét és szorgalmát is figyelembe véve - az előző félévben nyújtott pénzbeli juttatás havi összegének legalább tíz százalékával kell emelni. A pénzbeli juttatás összegéről tájékoztatni kell az illetékes szakképző iskolát.

 

Gyakorlati képzés

2005. január 1-jétől lesz hatályos a törvénymódosításnak az a része, amely szerint a tanuló gyakorlati képzése a szakképzést folytató intézmények közötti együttműködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha

- a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél,

- a gyakorlati képzés szervezője szakképző iskola, és az összefüggő szakmai gyakorlatra gazdálkodó szervezetnél,

- a gyakorlati képzés szervezője csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére más gyakorlati képzést szervezőnél,

- a tanuló gyakorlati képzésére több gazdálkodó szervezet által közösen működtetett üzemközi tanműhelyben,

- a tanuló gyakorlati képzésére képzőközpont által működtetett tanműhelyben

kerül sor.

(Mindez nem érinti a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet között a tanuló gyakorlati képzésére korábban létrejött együttműködési megállapodások érvényességét.)

Június 7-étől már hatályban van az az előírás, miszerint azokban a szakképesítésekben, amelyekben a gazdasági kamara kidolgozza a szakmai és vizsgakövetelményt, az illetékes területi gazdasági kamara a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés törvényességi ellenőrzése keretében vizsgálhatja a maximális csoportlétszámra, a tanulói terhelésre, a tanulói kedvezmények és juttatások biztosítására, a tanulói munka- és balesetvédelemre, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezésekben, valamint az eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak megtartását. Az iskolai tanműhely ellenőrzését a közoktatási törvényben meghatározott eljárási rend szerint kell végezni. Az ellenőrzésben kizárólag a szakértői névjegyzékben szereplő szakértők működhetnek közre.

Adatkezelés

A szakképző iskolákban az alkalmazottak, illetőleg a tanulók nyilvántartott és kezelt adatairól a közoktatási törvény 2. számú melléklete, a felsőoktatási intézmények dolgozóinak és hallgatóinak kezelt adatairól a felsőoktatási törvény 2. számú melléklete, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben részt vevők kezelt adatairól a felnőttképzési törvény melléklete ad felvilágosítást. A szakmai vizsga adatai statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon, az oktatási miniszter által meghatározott szabályok szerint átadhatók.

A szakképzés irányítása

2004. január 1-jén lépnek hatályba azok a módosítások, amelyek a szakképzés miniszteri szintű irányítási rendszerére vonatkoznak.

Oktatási miniszter

A szakképzés ágazati irányítását az oktatási miniszter látja el, aki a szakképzés egészére kiterjedően - az érintett szakképesítésért felelős miniszter véleményének kikérésével - országos és térségi szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai mérések, átvilágítások, értékelések, elemzések készítését rendelheti el.

Az oktatási miniszter a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével jogszabályban határozza meg

- az OKJ-t, az OKJ-be történő felvétel és az OKJ-ból való törlés eljárási rendjét (a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel egyetértésben),

- a szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét, valamint a szakmai vizsgák adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének szabályait (az iskolarendszeren kívüli szakképzést érintő kérdésekben a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel egyetértésben),

- a szakmai vizsga szervezésére jogosultság feltételeit (az iskolarendszeren kívüli szakképzést érintő kérdésekben a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel egyetértésben),

- a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteit (a pénzügyminiszterrel egyetértésben),

- a szakképzés megkezdésére és folytatására vonatkozó feltételeket, a szakképzést folytató intézmények gyakorlati képzés szervezésére vonatkozó együttműködési megállapodás tartalmi követelményeit (az iskolarendszeren kívüli szakképzést érintő kérdésekben a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel egyetértésben),

- a tanulókat a szakképzési törvény alapján megillető juttatások részletes szabályait (a pénzügyminiszterrel egyetértésben),

- az Országos szakmai szakértői névjegyzék és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzék elkészítését és kiadását (az iskolarendszeren kívüli szakképzést érintő kérdésekben a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel egyetértésben).

Az oktatási miniszter

- ellátja a Munkaerő-piaci Alap fejlesztési és képzési alaprészével kapcsolatos külön törvényben meghatározott feladatokat, továbbá

- létrehozza és működteti - a szakképesítésért felelős miniszterrel, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel együtt - az OKJ folyamatos fejlesztésére és korszerűsítésére a szakmacsoportonkénti bizottságokat. A bizottságok legalább háromévenként áttekintik a szakképzés tapasztalatai alapján az OKJ-t, és szükség esetén javaslatot tesznek a módosítására.

Az oktatási miniszter az ágazatába tartozó, valamint az OKJ alapján hatáskörébe utalt szakképesítések tekintetében ellátja a szakképesítésért felelős miniszter feladatait.

A szakképesítésért felelős miniszter

A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében jogszabályban határozza meg

- a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit (az oktatási miniszter egyetértésével), és

- a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményt.

Az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében

- javaslatot tesz az állam által elismert szakképesítésre,

- meghatározza a képzés időtartamát, a szakképesítés szakmai tantárgyait, kidolgoztatja és kiadja azok központi programjait (tanterveit),

- kidolgoztatja a szakmai tantárgyak tankönyveit és egyéb tanulmányi segédleteit,

- javaslatot tesz a szakmai vizsgaszabályzatra, megbízza a szakmai vizsgabizottság elnökét,

- gondoskodik a szakmai elméleti és gyakorlati képzést ellátó pedagógusok továbbképzésének szervezéséről, valamint a szaktanácsadás megszervezéséről és működtetéséről,

- elkészíti és kiadja a szakértői névjegyzéket és a vizsgaelnöki névjegyzéket, továbbá

- gondoskodik az országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséről,

- elkészítteti és jóváhagyja a szakmai vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészének tételeit.

A miniszter feladatai ellátásának elősegítésére kutató és fejlesztő-szolgáltató intézetet működtethet.

A szakmai vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényben szabályozott eljárás keretében megvonhatja az általa feljogosított intézménytől a szakmai vizsga szervezésének jogát, megsemmisítheti a szakmai vizsga eredményét, valamint érvénytelenné nyilváníthatja a kiállított szakképesítést tanúsító bizonyítványt, ha bebizonyosodik, hogy a szakmai vizsgát jogellenesen szervezték meg, vagy a bizonyítványt jogellenesen állították ki. Az érvénytelenné nyilvánított bizonyítványt be kell vonni, és meg kell semmisíteni. A miniszteri intézkedést - indokolás nélkül - a Magyar Közlönyben közzéteszik.

A több ágazat illetékességi körébe tartozó szakképesítés esetében az említett feladatokat az OKJ-ben első helyen feltüntetett szakképesítésért felelős miniszter látja el.

Nemzeti Szakképzési Intézet

A módosítás szerint idén június 7-étől az oktatási miniszter a szakképesítésért felelős miniszterrel együttműködve az alábbi célokért működteti központi kutató és koordináló fejlesztő-szolgáltató intézetként a Nemzeti Szakképzési Intézetet (NSZI):

- a szakképzés tartalmi fejlesztése,

- az állam által elismert szakképesítések folyamatos fejlesztése,

- a képesítési követelmények hazai és nemzetközi összehangolása,

- a nemzeti referencia és tájékoztatási központ, valamint a szakképzési információs központ működtetése,

- a hátrányos helyzet leküzdését segítő, továbbá rehabilitációs képzési programok kifejlesztése,

- országos szaktanácsadás,

- a pedagógusok szakmai továbbképzésének szervezése,

- tanulmányi versenyek rendezése,

- az innováció támogatása.

Az NSZI feladatainak ellátása során együttműködik a kutató és fejlesztő-szolgáltató intézetekkel.

Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont

Június 7-étől az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont közreműködik az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó hatósági feladatok ellátásában. (A szakképzés országos és térségi szakmai ellenőrzését az országos mérési feladatokon keresztül kell megvalósítani, az iskolai rendszerű szakképzés tekintetében a közoktatási törvény, az iskolarendszeren kívüli szakmai képzés vonatkozásában pedig a felnőttképzési törvény rendelkezései szerint.) A szakképesítésért felelős miniszter évente egyszer javaslatot tehet az oktatási miniszternek a szakmai ellenőrzés témaköreire. Az ellenőrzés költségeit az érintett minisztérium költségvetésében kell megtervezni.

Jövő január 1-jétől hatályos az a rendelkezés, amely szerint a vizsgaközpont kizárólag a szakértői névjegyzékben szereplő, a szakképesítésért felelős miniszter által javasolt szakértőket vehet igénybe. Az ellenőrzésben az érintett szakképesítésért felelős miniszter képviselője is részt vehet. A szakmai ellenőrzés tapasztalatairól a vizsgaközpont évente összegzést készít, amelyet az oktatási miniszter megküld a szakképesítésért felelős miniszternek.

Országos gazdasági kamarák

Június 7-étől hatályos az a rendelkezés, amely szerint az országos gazdasági kamarák a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján - az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve - kidolgozzák a szakmai és vizsgakövetelményt, valamint javaslatot tesznek a szakképzés állami elismerésére. A szakmai és vizsgakövetelményt a szakképesítésért felelős miniszter a gazdasági kamara egyetértésével jogszabályban határozza meg. A megállapodást a szakképesítésért felelős miniszter közzéteszi.

Nem módosult az az előírás, amely szerint ha a gazdasági kamara bármilyen bekövetkezett ok miatt nem tudja ellátni az említett feladatát, a szakképesítésért felelős miniszter köteles azt visszavenni tőle.

A gazdasági kamara - az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve - határozza meg azoknak a szakképesítéseknek a körét, amelyekre mesterképzés folytatható, illetőleg mestervizsgáztatás szervezhető. Az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve kidolgozza a mestervizsga követelményeit, amelyet a szakképesítésért felelős miniszter jogszabályban ad ki. A mesterképzés és -vizsgáztatás feltételeiről a gazdasági kamara az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve gondoskodik.

Írásbeli megállapodást köt az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel a szakképzésben való közreműködésről, területi szervezetei közötti együttműködésről.

Fogalmak, értelmezések

Állam által elismert szakképesítés: az OKJ-ben meghatározott szakképesítés;

Előírt gyakorlat: a szakképesítés megszerzéséhez szükséges, meghatározott munkaterületen, munkakörben korábban megszerzett gyakorlat, amelynek időtartamát a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza;

Gyakorlati képzést szervező: a gyakorlati követelményekre való felkészítés feltételeit biztosító, a gyakorlati képzést megszervező és folytató szakképző iskola vagy gazdálkodó szervezet;

Gyakorlati képzést szervező székhelye: az a hely, ahol a gyakorlati képzést szervező képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye található;

Hátrányos helyzetű: az, akinek családi körülményei, szociális helyzete, születési adottsága, örökölt vagy szerzett betegsége, életvitele vagy más ok miatt a szakképzésbe való bekapcsolódása és az abban való részvétele az átlagosnál nehezebben biztosítható;

Iskolai előképzettség: a szakképzés megkezdéséhez szükséges iskolai végzettség;

Iskolai rendszerű szakképzés: a közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevői a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állnak;

Iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés: jogszabályban meghatározott hatóság által kiadott engedélyt követően megkezdhető, szabályozott tartalmú és célú képzés, melyet követően hatóság által engedélyezett és szabályozott vizsga eredményeként tevékenység folytatására feljogosító okirat (engedély, bizonyítvány stb.) kiadására kerül sor;

Központi program (tanterv): miniszter által kiadott dokumentum a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítésére szolgáló iskolai rendszerű szakképzés megszervezéséhez, valamint további nevelési-oktatási dokumentumok (szakmai program, tankönyv, egyéb tanulmányi segédlet) elkészítéséhez;

Mesterképzés: olyan képzési forma, amelynek során meghatározott szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező szakembereket - a szakmai tevékenység mesterszintű gyakorlásához szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, a vállalkozás vezetéséhez szükséges gazdasági, jogi és munkaügyi, a tanulók képzéséhez szükséges alapvető pedagógiai ismeretek elsajátításával - mestervizsgára készítenek fel;

Mestervizsga követelményei: a szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban meghatározott dokumentum, amely a mestervizsgának a gazdasági kamara által - az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve - kidolgozott követelményeit, valamint a vizsgáztatással kapcsolatos követelményeket tartalmazza;

Országos gazdasági érdek-képviseleti szervezet: a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 2. § e) pontjában meghatározott szervezet;

Rehabilitációs képzés: a megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő személy sajátos képességeire alapozó, illetőleg azt fejlesztő szakmai képzés, át- és továbbképzés, amely az érintett munkavállalási esélyének, további munkahelymegtartó képességének javítását szolgálja;

Szakképesítések köre: az állam által elismert szakképesítések olyan nagyobb csoportja, amelyik a benne lévő szakképesítések megszerzésére irányuló képzés szabályozottsága szerint azonos jellemzőkkel rendelkezik;

Szakmai alapképzés: a szakképesítés megszerzésére felkészítő képzési folyamat azon része, amely azonos szakmacsoportba tartozó szakképesítések közös szakmai ismeretei megszerzésére irányul;

Szakmai ellenőrzés: a szakképzés ágazati irányításának olyan eszköze, amelynek keretében a hatályos követelmények érvényesülésének vizsgálata, a kapott eredmények értékelése, az információknak a döntéshozók számára történő visszacsatolása történik meg;

Szakmai előképzettség: szakképesítés megszerzéséhez szükséges, korábban megszerzett szakképesítés, megnevezését a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza;

Szakmai és vizsgakövetelmény: a szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban kiadott központi képzési dokumentum;

Szakmai modul: a szakképzés olyan önálló tananyagegysége (szakasza), amelynek a megkezdéséhez előzetesen meghatározott feltételek szükségesek, és befejezésekor mérhető a teljesítmény;

Szakmai tantárgy: a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítéséhez a szakképesítés központi programjában (tantervében) előírt tantárgy;

Szakmai vizsga: az OKJ-ben meghatározott szakképesítés megszerzésére szervezett állami vizsga;

Tanműhely: tanműhely, tangazdaság, tanbolt, tankórterem, tankert, tanudvar, tankonyha, laboratórium, taniroda, demonstrációs terem, gyakorló- és szaktanterem;

Vizsgadíj: a vizsga megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatban felmerülő, a feladatra elszámolható működési célú kiadások egy vizsgázóra jutó hányada;

Vizsgáztatási díj: a vizsgabizottság tagjait és a vizsgabizottság munkáját segítő szakértőket megillető díjazás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. november 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.