Lassan terjed a távmunka

A hagyományos álláshelytől távol, számítógépen történő munkavégzésnek, azaz a távmunka hazai elterjedésének a jelenlegi adótörvények ma még kedvezőtlen gazdasági környezetet teremtenek. Az érvényben lévő szabályozás ugyanis aránytalanul megdrágítja a dolgozó otthonában kiépített távmunkaállomás felszerelését, illetve üzemeltetését. Így a munkáltató telephelyén kialakított álláshelyek kiépítése, üzemeltetése a valóságban olcsóbb, mint a távmunkahely fenntartása, holott nemzetközi viszonylatban ez utóbbiak létrehozásának egyik vonzereje – a foglalkoztatók szempontjából – éppen a költségmegtakarítás.

Törvényi háttér

A fő problémát Kökényné dr. Ivanics Annamária, az egyik legnagyobb hazai távfoglalkoztató, a Matáv adóosztályának vezetője abban látja, hogy a távmunkához szükséges eszközöket – az adóhatóság vélelme szerint – magánjellegű célokra is használni lehet.

Az adóhatóság érvelése szerint a magánhasználatot a munkahelytől való távolság, s az eszközöknek a dolgozó lakásán történő elhelyezése teszi lehetővé. Az áfatörvény értelmében az olyan eszköz beszerzését terhelő áfát, amelyet magáncélra is használnak, nem lehet levonni; a távmunka céljára beszerzett eszközök – például a telefonkészülék, a számítógép, a modem – áfáját tehát a munkaadónak kell megfizetnie.

Távmunkaállomás esetében a telefon- és internethasználat révén keletkező költségek áfáját szintén meg kell fizetnie a munkáltatónak. Az áfatörvény azt is kimondja, hogy az ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatás piaci értékére jutó áfát meg kell fizetni. Ha tehát a munkaadó tulajdonában lévő számítógépet "ingyenes" használatra megkapja a távmunkás, a foglalkoztató akkor is fizet – emlékeztetett az igazgató.

Az szja-törvény szerint a távmunkahelyen kiépített telefon havi és forgalmi díjának magánhasználatra jutó része adóköteles természetbeni juttatás. Ugyanakkor a magánjellegű, illetve a hivatali hívásokat a munkaadónak kell hitelt érdemlően elkülönítenie, s adott esetben az adóhatóságnak bemutatnia. Ez tehát ismét költségnövelő tényező. Ha a foglalkoztató a magánhasználatot nem különíti el, akkor a telefon havi és forgalmi díjának teljes egésze adóköteles természetbeni juttatásnak minősülhet, melyet 44 százalékos szja, 29 százalékos tb-járulék és 3 százalékos munkaadói járulék terhel.

Jogi védelem

A munkaadói kritikák Simon Gábor, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium távmunkatanácsának elnöke előtt is ismeretesek. A kormány annak érdekében, hogy Magyarország a távmunkások tekintetében megközelítse az Európai Unió átlagos foglalkoztatási szintjét, a ciklus végére megteremti 100 ezer távmunkahely létrejöttének feltételeit. Ennek érdekében azonban korszerűsíteni kell a munkajogi környezetet, ösztönző adójogszabályokat kell kialakítani, javítani szükséges az infrastrukturális feltételeken, s nem utolsósorban meg kell teremteni az oktatási feltételeket – sorolta.

A munkajog terén jelentős lépésként értékelhető, hogy a Munka Törvénykönyvének ez év márciusi módosítása immár felhatalmazta a kormányt a távmunka szabályozásának kidolgozására. Erre alapozva a távmunkát végző személy számára – rugalmas foglalkoztatást biztosítva – jogi védelmet kell garantálni. Ugyanakkor a távmunkát szabályozó munkaszerződésnek – kötelező tartalmi elemként – ki kell terjednie a távmunkában történő foglalkoztatás tényére, a munkavégzéshez szükséges eszközök biztosítására, s ezzel összefüggésben a szükséges és indokolt költségek munkáltató általi megtérítésére.

Külön rendelkezések szükségesek a munkaadó és a munkavállaló közötti kapcsolattartás módjára, a munkaidőre, a munkaadó utasítási jogára – vélekedett Simon Gábor. Ugyanakkor az adatvédelem terén is akad tennivaló: mindenekelőtt azt kell kiküszöbölni, hogy bizalmas információk harmadik személy tudomására juthassanak. Továbbá szabályokat kell alkotni a munkáltató vagy a munkavállaló hibájából bekövetkező kár megtérítésére vonatkozóan is. Az még egyelőre nyitott kérdés, hogy a távmunkát érintő szabályozást a Munka Törvénykönyvének újabb módosításával vagy kormányrendelettel kell-e elvégezni.

Munkáltatói érdekeltség

A munkajogi szabályozás mellett az ösztönző adójogszabályok kialakítása is sürgető. Simon Gábor szerint különösképpen azon változtatások kezdeményezése indokolt, amelyek érdekeltté teszik a foglalkoztatókat abban, hogy a hagyományos munkahelyeket távmunkahelyekké konvertálják.

Előrelépésnek tekinthető – folytatta –, hogy az adókról, a járulékokról és az egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények idei módosítása már tartalmazza a munkáltató által a dolgozók számára biztosított számítógép- és internethasználat, továbbá meghatározott esetekben a számítógép beszerzésének adókedvezményét. További kedvező fejlemény, hogy az összevont adóalap adóját csökkenti az adóévben fizetett képzési díj 30 százaléka. Ennek alapja a felnőttképzésről szóló törvény szerint megkötött felnőttképzési szerződés. Továbbra is gondot okoz azonban, hogy a foglalkoztató által a munkavállalónak nyújtott eszközöket és szolgáltatásokat terhelő áfa nem igényelhető vissza.

Ami az infrastrukturális feltételek javítását illeti, e téren az informatikai kormányzat feladata, hogy a távmunkához kapcsolódó telekommunikációs díjak mérséklődjenek, s a távközlési hálózatok bővüljenek.

Bővítendő ismeretek

A távmunka elterjedésének mindemellett tudásbeli feltételei is vannak, azaz: a szóba jöhető dolgozói célcsoportok ismereteit bővíteni kell. Ez a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által meghirdetett felnőttképzési programok révén valósulhat meg. A szaktárca egyébként az idén további távmunkapályázatok kiírását is tervezi, összesen 3-5 milliárd forint értékben – egyszerre több minisztérium közreműködésével.

A távmunka elterjedésének azonban nemcsak a jogszabályi, illetve a tárgyi feltételek hiánya szabhat gátat, hanem a foglalkoztatók részéről tapasztalható konzervatív szemléletmód is. Általánosan elterjedt hiedelem például, hogy az alkalmazott csak folyamatos ellenőrzés mellett képes dolgozni, ekképpen ennek hiánya az otthoni környezetben a teljesítmény rovására megy. Ezért általában csak a megbízhatóbb alkalmazottaknak engedik meg a távmunkát. A vezetői attitűd tehát nagymértékben befolyásolja a távmunka elterjedését.

A dolgozók részéről mindenekelőtt a fiatalabb korosztály, a gyermeket nevelők, a tanulmányaikat végzők érdeklődnek ezen új foglalkoztatási forma iránt. E munkavállalói csoportok ugyanis fokozottan igénylik a rugalmas, önálló időbeosztást, a munkavégzés sajátos, számukra kedvező ütemezését.

Kölcsönös előnyök

Távmunka keretében előszeretettel dolgoznak informatikusok is. Az öt éve, kezdetektől fogva távfoglalkoztatóként működő, 2500 számítástechnikai szakemberrel kapcsolatban álló NeGRAL Kft. ügyvezető igazgatója, Forgács Tamás szerint a távfoglalkoztatás révén a munkavállaló és a munkaadó is jól jár. Előbbi időt nyer azzal, hogy nem kell naponta a munkahelyére ingáznia, adott esetben órákat töltve utazással. Különösen igaz lehet ez azokra a magasan kvalifikált munkavállalókra, akiknek a jövedelmi viszonyaik lehetővé teszik, hogy egy nagyváros agglomerációjában lakjanak.

A foglalkoztató ugyanakkor költséget takarít meg a távmunkások révén, hiszen kisebb alapterületű irodát kell bérelnie, s ezáltal kevesebb a rezsije. Másrészt az eredményorientált munkaszervezés növeli a hatékonyságot is.

Természetesen cégtől függ, hogy a költségek hány százalékát lehet megtakarítani a távmunkások foglalkoztatásával. A NeGRAL számításai szerint, ha a társaság hagyományos foglalkoztatóként működne, úgy legalább 20-25 százalékkal emelkednének a kiadásai – fejtette ki Forgács Tamás.

Szemléleti gátak

A távmunkások alkalmazása vitathatatlanul költségkímélő, ugyanakkor elterjedését az ügyvezető szerint az is gátolja, hogy az adott vállalaton belüli folyamatokat a cégvezetők nem látják át kellőképpen, s emiatt nem tudják, hogy mely fázisokat célszerű kiváltani az új, atipikus formával. Ezért lenne szükség távmunka-tanácsadók alkalmazására, akik segítenének e kérdések eldöntésében.

A tapasztalatok szerint azok a munkafolyamatok helyezhetők a vállalat telephelyén kívülre, amelyek nem kötődnek szorosan a cég kapuin belül megtalálható erőforrásokhoz. Viszont azon feladatok ellátása során, amelyek bár helyhez kötött erőforrásoktól függnek, de elvégzésük egy adott időszakra csoportosítható, a munkavállalóknak nem kell mindennap megjelenniük a munkahelyen – magyarázta.

Főleg munkaszervezés, s a munkafolyamatok pontos definiálásának kérdése tehát, hogy a távmunkások alkalmazása bevezethető-e egy vállalatnál. Ez azonban semmiképp sem történhet egyik napról a másikra. Forgács Tamás hozzátette: amíg a cégvezetők nagy részénél a munkaidő-alapú, s nem az eredményorientált szemlélet a meghatározó, addig a távmunka elterjedése is akadályokba ütközik.