A munkahelyteremtés forrásai

A foglalkoztatási szerkezet néhány éve megkezdődött átrendeződése tavaly, illetve az idei év első felében is folytatódott. A létszámot tekintve a korábban bővülő feldolgozóiparban immár kevesebben tevékenykednek, miközben az úgynevezett személyi szolgáltatást nyújtó ágazatokban nőtt a foglalkoztatottak száma. Az átrendeződés nyomán módosul a dolgozók iskolai végzettség szerinti összetétele is, hiszen csökken az általános iskolai végzettségűek iránti kereslet, s egyre nagyobb igény mutatkozik a szakmunkások – sőt, a több szakmában jártas munkavállalók –, illetve a főiskolai végzettségűek iránt. A foglalkoztatási tárca adatai szerint az elmúlt hónapokban több munkahely jött létre, mint amennyi megszűnt, s ez a tendencia – a várakozások szerint – folytatódik az év végéig.

Kedvezőtlen mutatók

A foglalkoztatási feszültségek kezelésére – különös tekintettel arra, hogy röviddel Magyarország uniós csatlakozása előtt nem túl kedvezőek a munkapiaci mutatók – kiemelt figyelmet fordít a kormányzat.

Az adatok szerint – a gazdasági recesszió begyűrűző hatása, illetve a GDP növekedési ütemének mérséklése ellenére – a foglalkoztatás szintje a megelőző év azonos időszakához hasonló. A foglalkoztatottak átlagos létszáma az aktív korosztályokban – 15-64 év között – 3,884 millió, 56,3 százalék. Ez azonban még mindig kevesebb, mint az EU átlaga, amely jelenleg 63,9 százalék. Az elmaradás a férfiak körében szembetűnőbb, hiszen a magyar átlag 63,1, míg az Unióban 73 százalék. A nők esetében a hazai foglalkoztatottság 49,8, illetve az EU-ban 54,9 százalék. E számadatok azonban átlagot tükröznek, ami azt jelenti, hogy egyes térségekben ennél sokkal rosszabb, míg más régiókban jobb a helyzet.

A következő évek feladata a hazai foglalkoztatottság jelentős bővítése, ami összhangban van az európai foglalkoztatási stratégia céljaival. Jelesül azzal, hogy e ráta 2010-ig átlagosan 70 százalékra emelkedjék. Ez Magyarország számára szinte a teljes körű foglalkoztatást jelentené, ami számokban kifejezve 14 százalékos bővüléssel, illetve – középtávon – mintegy 300-400 ezer új munkahely létrejöttével járna.

Munkáltatói érdekeltség

Az uniós és a hazai foglalkoztatottsági adatok összevetése egyszersmind kijelöli a kormányzati teendőket is. Ezek szerint a foglalkoztatás bővítése elsődleges feladat, s ezt követi az állástalanság mérséklése.

A kormány – e célok elérése érdekében – a múlt évben módosította a foglalkoztatási törvényt. A jogszabályi korrekciókkal elsősorban azt kívánja elérni, hogy a munkaadók érdekeltté váljanak a foglalkoztatás bővítésében. Igaz, ezt a központi költségvetés helyzete miatt csak fokozatosan lehet megvalósítani. Az egészségügyi hozzájárulás (eho) három ütemben való mérséklése e "kis lépések taktikájának" része. A szociális partnerek – elismerve a kormány eddigi intézkedéseit – a terhek jelentősebb arányú mérséklését várják.

A kormány álláspontja szerint az új munkahelyek létesítésében a nagy hazai és nemzetközi cégeknek, illetve a közepes és kisvállalkozásoknak egyaránt részt kell venniük. Utóbbiak szerepvállalásával az őket tömörítő szakmai szervezetek, illetve a szakszervezetek is egyetértenek. Noha az utóbbi években több nemzetközi nagyvállalat kivonult Magyarországról, számosan érkeztek is befektetési céllal. A szaktárca várakozásai szerint az EU-tagságot követően gyorsulhat a működő tőke beáramlása Magyarországra. Ezzel együtt bővülnek az emberi erőforrás fejlesztését szolgáló pénzügyi források, ami jelentősen hozzájárulhat a szakképzés megerősítéséhez. Mindez jó lehetőséget teremt a foglalkoztatási szint javulásához is.

A kormányzati stratégia megvalósítását a szolgáltatószektor foglalkoztatási lehetőségeinek jobb kihasználása, illetve új munkavégzési formák felkutatása, támogatása is segítheti. E körbe tartozik például a szociális ellátásban rejlő foglalkoztatási lehetőségek feltárása, illetve a háztartási szolgáltatások, a kisegítő munkák ösztönzése.

Új formák is "bevethetők"

A szociális gazdaság fejlesztésének főként azokban a régiókban van kitüntetett szerepe, ahol a foglalkoztatási szint alacsonyabb, és a munkanélküliség magasabb az átlagnál. Ugyancsak kiemelten kezelendő a fiatalok elhelyezkedésének segítése, illetve a meglévő álláshelyek megőrzése is. E célok – közvetlenül vagy közvetetten – megjelennek a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM), a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) egyes pályázataiban, illetve a Munkaerő-piaci Alap forrásainak felhasználásában.

Az FMM az idén – a foglalkoztatási törvény alapján, az aktív foglalkoztatási eszközök részeként – kiemelt összeget különített el a munkahelyteremtésre. A központi pályázati program előkészítése során a tárca megkülönböztetett figyelmet fordított arra, hogy a társadalmi-gazdasági szempontból kedvezőtlen helyzetű térségekben működő vállalatok, vállalkozások többlettámogatáshoz jussanak, illetve előnyben részesüljenek a helyi gazdaságfejlesztő programokhoz kapcsolódó projektek.

Pályázati források

A vissza nem térítendő támogatások mértéke új munkahelyek esetében álláshelyenként legfeljebb egymillió forint. Ezt az összeget azonban ki lehet egészíteni további maximum 200 ezer forint – pályázaton elnyerhető – támogatással. Ennek feltétele, hogy a beruházás a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településeken, valamint az FMM által meghatározott – a szénbányák bezárása miatt –, kedvezőtlen helyzetbe került kistérségekben valósuljon meg. További 200 ezer forint kiegészítő támogatás nyerhető el abban az esetben, ha a beruházás befejezését követően a munkáltató-pályázó a munkaügyi kirendeltség által nyilvántartott állástalanokat foglalkoztat.

A munkahelyteremtő pályázatban szereplő beruházásokhoz legfeljebb 80 millió forint, az FMM által meghatározott – a foglalkoztatási szempontból hátrányos 517 településen, valamint a bányabezárásban érintett kistérségek közül a dorogi, a kazincbarcikai, a komlói, a várpalotai és a zirci kistérségekben megvalósuló – beruházásokhoz pedig legfeljebb 160 millió forintnyi forrás nyerhető el.

A szaktárca külön kezeli azokat a beruházásokat, amelyek révén 300 vagy ennél több álláshely keletkezik. Ekkor a projektenként nyújtható támogatás maximum további 100 millió forinttal növelhető.

Bővülő pénzügyi keret

A központi munkahelyteremtő pályázatok támogatására az idén – eredetileg – 3 milliárd forint állt rendelkezésre a Munkaerő-piaci Alap (MPA) foglalkoztatási alapja központi keretéből. A MPA irányító testületének június 4-ei ülésén azonban döntés született az e célból felhasználható források bővítéséről, ekképpen az idén 5,02 milliárd forint áll rendelkezésre.

Január és március között az értékelt pályázatok közül 230 cég kapott összesen 2,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást. E beruházások várhatóan mintegy 3100 új munkahelyet jelentenek majd. A még megmaradt 2,68 milliárd felhasználását követően további csaknem 3300 álláshely létrehozására nyílik esély.

A megyék az idén összesen 38 milliárd forintot kaptak az aktív eszközök támogatására, amelyből a képzéseket, a közhasznú munkát, a foglalkoztatás bővítését, a pályakezdők elhelyezkedését segíthetik. Emellett – bár szerényebb mértékben, de – ebből finanszírozzák a járulékátvállalást, a mobilitást segítő, illetve a munkaerő-piaci programokat, valamint az önfoglalkoztatás támogatását. A tárcánál azt várják, hogy a 38 milliárd forintból 245 ezer ember különféle támogatása, illetve foglalkoztatása valósítható meg. A képzésre rendelkezésre álló 9,5 milliárd forintból mintegy 75 ezer ember oktatása finanszírozható.

A közhasznú munkákra – mely konstrukcióban a költségek 70-90 százaléka támogatható – 11,64 milliárd forint jut ebben az évben. E forrás várhatóan 65 ezer ember időleges foglalkoztatására lesz elegendő.

Támogatott bérek

Az aktív eszközök sorában a foglalkoztatás bővítését célzó támogatásnak egyre nagyobb a szerepe. E konstrukció révén a munkavállaló bérének 50-100 százalékáig nyújtható támogatás a munkaadónak – legfeljebb egy évig. Igaz, ebben az esetben a feltételek szigorúak, hiszen e kedvezményben csak az a munkáltató részesülhet, amelyik vállalja, hogy egy évig foglalkoztat tartósan munkanélkülit, majd ezt követően újabb – maximum – egy évig munkát biztosít a dolgozónak.

A munkáltatónak azt is garantálnia kell, hogy mindazon munkakörökben, amelyek hasonlatosak a támogatott álláshely tevékenységéhez, nem hajt végre leépítést – legalábbis az újonnan felvett dolgozó alkalmazását megelőző hat hónapban. E bértámogatásra a megyék 5,56 milliárd forintot fordíthatnak, ami mintegy 33 ezer dolgozó foglalkoztatásához elegendő.

Hasonlóképpen a pályakezdők elhelyezkedésének segítése is központi kérdés, amit számos munkaerő-piaci eszköz ösztönöz. Ezek között talán a legjelentősebb a munkatapasztalat megszerzését segítő konstrukció. Ennek keretében a munkaadó – 360 napig – a pályakezdő munkabérének 50-100 százalékát kaphatja meg, továbbá a pályakezdő után fizetett egészségügyi hozzájárulás összege is megtéríthető. E célra 4,28 milliárd forintot különítettek el a megyékben. A keret közel 15 ezer fiatal elhelyezkedését ösztönözheti.

Versenyképes beruházások

Bár a gazdasági minisztérium közvetlenül nem, közvetett eszközökkel azonban széles körben támogatja a foglalkoztatás bővítését. A GKM pályázati lehetőségei közül a Smart Hungary a külföldi tőke számára kíván jó lehetőséget teremteni, ugyanakkor elősegíti a hazai gazdaság modernizálását, s növeli a foglalkoztatási lehetőségeket. Eszközei között az adójellegű támogatások, valamint a közvetlen támogatások egyaránt megtalálhatók. E "rásegítő" technikákat az úgynevezett szolgáltató közigazgatás egészíti ki.

A Smart Hungary pályázat céljai között – mások mellett – a versenyképes beruházások és a regionális vállalatközpontok kialakításának elősegítése, a korszerű menedzsmentrendszerek meghonosításának ösztönzése, illetve a logisztikai központok és az ipari parkok minőségi szolgáltatásainak fejlesztése szerepel. A támogatási keret azonban az idén rendkívül szűkös, hiszen alig haladja meg az 1998. évi kiadási előirányzatot. Összegszerűen ez azt jelenti, hogy mintegy 3,4 milliárd forint használható fel 40-50 beruházásra. E pályázatok befogadása már megkezdődött, s szeptember 30-ig tart. Az első értékelések szerint a versenyképes beruházások támogatására kiírt pályázat keretében – május 9-ig – 38 pályamű érkezett, összesen 3,3 milliárd forintnyi igénnyel. A projektek tervezett beruházási értéke 32 milliárd forint, s megvalósulás esetén 1400 új munkahely létesül.

Széchenyi-program

Bár nagyságrendjében és fontosságában nem kisebb jelentőségű, ám egészen más kört támogat a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program. E kis- és középvállalatok segítésére hivatott projekt már csak azért is kiemelkedő jelentőségű, mert Magyarországon a mikrovállalkozások aránya – uniós összehasonlításban – igen magas, ám az átlagos vállalati méret rendkívül alacsony. Ebben nagy szerepet játszik az önfoglalkoztató vállalkozások kiugróan magas aránya. Bár a kis- és középvállalatok foglalkoztatásban betöltött szerepe egyre jelentősebb, ám – figyelembe véve az e munkáltatóknál foglalkoztatottak alacsony számát – a hangsúly nem az új vállalatok megalapításán, hanem a meglévő vállalkozások megerősödésén, támogatásán van.

Éppen ezért fontos a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program, amely összhangban van az EU kis- és középvállalkozásokat fejlesztő koncepciójával, illetve a Kisvállalkozások Európai Chartájában megfogalmazottakkal. A program ma már számos eszközzel segít: például a vissza nem térítendő támogatások mellett új hitel-, garancia- és tőkebefektetési konstrukciókat, illetve visszatérítendő támogatást kínál, valamint hangsúlyt helyez a szolgáltatás- és hálózatfejlesztésre is.

E program része a Széchenyi-kártya, amely ma már 5 millió forint forgóeszközhitelt kínál. A márciusban közzétett pályázatok sorában – amelyek beadási határideje szeptember 30-a – több olyan van, amely új munkahelyek létesítését segíti. Az egyik ilyen pályázat a feldolgozóiparban működő mikro- és kisvállalkozások modernizációját és technológiai fejlesztését teszi lehetővé. E célra mintegy 3 milliárd forint áll rendelkezésre.

Izmosodó beszállítók

A gazdasági tárcánál legalább 400 sikeres pályázattal számolnak, amelyek – 800 új álláshellyel – mintegy 10 milliárd forint értékű beruházást valósítanak meg. A pályázati részvétel feltétele, hogy a cégnél foglalkoztatottak létszáma 50 főnél kevesebb legyen.

Az elmúlt időszakban egyre határozottabb a törekvés, miszerint a magyar cégeket alkalmassá kell tenni arra, hogy a multinacionális nagyvállalatok beszállítóivá váljanak. Ezt segítendő írta ki a GKM a mikro-, kis- és középvállalatok beszállítói tevékenységét javító támogatást. A kiírók szerint kívánatos lenne, ha legalább 170 beszállító – vagy beszállítóvá váló – cég mintegy 3 milliárd forint értékű projektet valósíthatna meg. Ezzel közel 250 új munkahely létesülne. E lehetőséggel a 250 főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató cégek élhetnek.

Az EU-csatlakozás előtt fontos törekvés az ISO 9001 minőségirányítási rendszer bevezetése és tanúsítása is. Erre 800 milliós keret áll rendelkezésre, melynek forrásait csaknem 1200-1400 cég között osztják szét. A kamattámogatási pályázatra 300 millió forintot különítettek el, s legalább 70 vállalkozás érdeklődésére számítanak. A lehetőségek között megtalálható az üzleti tanácsadás finanszírozásának segítése is, amihez 400 milliós keret nyílik meg az idei évben. Ez esetben a tárca 700-800 beadott pályázattal számol.

Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) – amely kísérleti programjaival rangot szerzett az elmúlt években – az idén 22 olyan projektet indít, illetve folytat, amelyek kapcsolódnak a foglalkoztatáspolitikai célokhoz. Bár e programok tartalmukban különbözőek, abban hasonlítanak, hogy társadalmi-foglalkoztatási problémákat kívánnak kezelni. Például az "Új esély" program a hosszabb ideje állástalanok egy részét próbálja visszavezetni a munka világába. A fiatalok munkaerő-piaci kirekesztettségét megakadályozandó is indul program, mint ahogyan az "Újra dolgozom" projekt is hasonlóan súlyos gondok orvoslására vállalkozik.

OFA-programok

A "Rátalálás" program a gyesen és a gyeden lévők, valamint a megváltozott munkaképességűek, illetve az egészségkárosodott gyermeküket nevelő szülők számára indul. Célja, hogy az érintett kört visszavezesse a munka világába. Helyi foglalkoztatási projekteket is kínál az OFA. Az alapítvány már évek óta nagy figyelmet fordít a roma lakosság foglalkoztatási helyzetének javítására, s e területen mintaprojekteket kíván megvalósítani. Az idén e témakörben öt pályázatot hirdetnek meg.

Tavaly az OFA 3,5 milliárd forinttal gazdálkodott, ebből a különböző pályázatokon 3,3 milliárdot nyert a Munkaerő-piaci Alapból. Saját forrása 180 millió forint volt. A beérkezett, összesen 607 pályázatból 288-at támogattak. Összesen 44 100 embert vontak be a közös munkába, akik közül 17 553 személyt tudtak elhelyezni, illetve – a programok segítségével – munkában tartani. A különféle projektek időtávja 12-24 hónap.

Az OFA egyébként az elmúlt években folyamatosan növekvő költségvetéssel gazdálkodott. Két éve mintegy 3 milliárd forint állt rendelkezésére a pályázatok finanszírozásához, tavaly 3,5 milliárd, az idén pedig – eddig – 4 milliárddal számolnak. Az ez évi keret még bővülhet, attól függően, hogy az eddig meghirdetett pályázatokon túl még milyen feladatok hárulnak a szervezetre.