Az új szervek létrejötte hosszú átmeneti időszak alatt történt meg, de csupán mostanra mondhatjuk, hogy működésük személyi és anyagi feltételei teljes egészében rendelkezésre állnak.
Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium
A munkaügyi hatóságok élén a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) áll, mely a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvénnyel, az új kormány megalakulásának napján, 2002. május 27-én jött létre. Ezzel négyéves kihagyást követően újra önálló tárca foglalkozik a munka világának ügyeivel. Az 1998-ban megszűnt régi Munkaügyi Minisztérium (MüM) hatáskörét annak idején három tárca között osztották szét. Ezek "visszaadására" került sor az említett törvénnyel, mely 2. §-ának c) pontja kimondja: "Ahol e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabály a munkaügyi és foglalkoztatáspolitikai feladatkör tekintetében Gazdasági Minisztériumot, illetőleg Szociális és Családügyi Minisztériumot, továbbá a felnőttképzés tekintetében Oktatási Minisztériumot említ, ott Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumot kell érteni."
A miniszter feladat- és hatásköre
A minisztériumok mint kormányzati szervek feladatai, jogosítványai az őket vezető miniszter feladat- és hatásköréhez igazodnak. A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 143/2002. (VI. 28.) Korm. rendelet – az úgynevezett "statútum" – határozza meg ezt a kört.
Ezek a feladatok és hatáskörök a statútum alapján az alábbiak szerint csoportosíthatók: a kormány képviselete a munkaadók és a munkavállalók érdek-képviseleti szerveivel (a szociális partnerekkel) folytatott egyeztetési eljárásban; jogszabályok előkészítése, illetőleg kiadása; a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos kormányzati teendők; a bérpolitika kidolgozása; az emberierőforrás-fejlesztés, ezen belül a felnőttképzés irányítása; a munkavédelemmel kapcsolatos feladatok; a munkaüggyel kapcsolatos nemzetközi feladatok; a polgári szolgálattal kapcsolatos teendők; a munkaügyi esélyegyenlőség biztosításával összefüggő feladatok; munkaügyi, munkavédelmi ellenőrzési feladatok.
Foglalkoztatási Hivatal
A miniszter irányítja a munkaerő-piaci szervezetrendszert. E szervek közé tartozik a Foglalkoztatási Hivatal (FH) mint központi munkaerő-piaci szerv. Tevékenységi körét a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküli-ellátásokról szóló 1991. évi IV. törvény 48. §-a határozza meg, amely szerint az FH irányítja a munkaügyi központok szakmai és jogalkalmazói tevékenységét – ideértve a munkanélküli-ellátások, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásával, illetőleg hatósági ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat is –, működteti a Munkaerő-piaci Alapot, valamint az egységes foglalkoztatási nyilvántartást, statisztikai feldolgozási, elemzési és tájékoztatási feladatokat végez, koordinálja a több megyét érintő munkaerő-piaci programokat.
Munkaügyi központok
A hivatal helyi szervei a megyei (fővárosi) önkormányzattól független, szakhatóságként működő megyei és fővárosi munkaügyi központok. A munkaügyi központok kirendeltségekkel rendelkeznek, melyek a nevükben járnak el. Illetékességi körükben elvégzik a munkanélküli-ellátásokkal, a munkanélküliség megelőzését, a foglalkoztatás elősegítését szolgáló támogatások megállapításával, folyósításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, munkaközvetítést és tanácsadást végeznek, hatósági feladatokat látnak pl. a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezésével, valamint a polgári szolgálattal kapcsolatosan; ellenőrzik a Munkaerő-piaci Alapból folyósított támogatások felhasználását, valamint a munkanélküli-ellátásokra való jogosultság fennállását, kiszabják a rendbírságot. Egyéb feladataik közé tartozik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rehabilitációjának elősegítése, munkaerő-piaci adatfeldolgozás és prognóziskészítés, az iskolafenntartók orientálása.
A munkaügyi központok foglalkoztatási törvény alapján folytatott eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni (1957. évi IV. törvény). Határozatuk ellen – a mérlegelési jogkörben hozott határozatok kivételével – fellebbezésnek van helye, amelyet az FH bírál el. Az FH jogerős határozata ellen a bíróságnál felülvizsgálati kérelem nyújtható be.
Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) szintén az FMM irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv, amely az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal (ÁNTSZ), illetőleg a Magyar Bányászati Hivatallal (együtt: felügyeletek) közösen látja el a munkavédelem "nemzetgazdasági szintje irányításával kapcsolatos feladatait".
Az OMMF területi szervei a megyei (fővárosi) felügyelőségek, melyek keretében munkaügyi felügyelők működnek. A felügyeletek hatósági tevékenységüket államigazgatási eljárási rendben, a munkavédelemről, illetve a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvények rendelkezéseinek megfelelően végzik.
A hatáskörükbe tartozó egyik fő terület a munkabiztonság és a munkavédelem. Idetartozik az ezzel kapcsolatos szabályozás előkészítése, a munkavédelem országos programjának kialakítása, a munkavédelmi szabványosítás, az oktatás, a kutatás-fejlesztés, a tájékoztatás, másfelől a munkabiztonsági hatósági feladatok elvégzése, vagyis elsősorban a – később részletesen ismertetendő – munkabiztonsági ellenőrzés. A másik fő hatásköri terület a munkaügyi ellenőrzés. Ez szintén az államigazgatási eljárás szabályain alapul, szankciórendszere (munkaügyi bírság) is hasonló.
A megyei (fővárosi) felügyelőség vezetője, illetve az OMMF által hozott határozatok vonatkozásában felettes szervnek az OMMF elnöke minősül, a felügyelő felettes szerve pedig hatósági ügyekben az OMMF.
Ellenőrzések
Meglehetősen széles az a munkáltatói tevékenységi (felelősségi) kör, amelyre a munkaügyi hatóságok ellenőrzési jogosítványa kiterjed. 1996 óta a munkaadói és munkavállalói járulék bevallásának, befizetésének ellenőrzése az állami adóhatóság feladata. A járulékokat "adók módjára behajtandó tartozásokként" kezelik, s ellenőrzésük az adózás általános rendje szerint történik.
Munkaügyi központok
A munkaügyi központok végzik a Munkaerő-piaci Alapból folyósított támogatások felhasználásának, valamint a munkanélküli-ellátásokra való jogosultságnak a hatósági ellenőrzését. A munkaügyi központ képviselője javaslatot tehet a munkanélküli-ellátás, a foglalkoztatást elősegítő támogatás folyósításának szüneteltetésére, illetőleg megszüntetésére, az ellenőrzött személy vagy szerv figyelmét felhívhatja a tapasztalt jogszabálysértésre, megkereshet más szervet valamely intézkedés végett, szabálysértési, illetőleg bírósági eljárást kezdeményezhet, rendbírságot szabhat ki. A Munkaerő-piaci Alapból nyújtott támogatások felhasználásának ellenőrzése büntető-, szabálysértési, fegyelmi eljárás kezdeményezésének képezheti alapját, átmeneti időre felfüggeszthető a támogatások felhasználása is.
Munkavédelmi felügyeletek
A munkavédelmi felügyeletek – az OMMF, az ÁNTSZ és a Bányászati Hivatal – ellenőrzési jogosultsága általános jelleggel kiterjed a munkáltatók és a munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére, a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra és anyagokra, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítésére, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálására, bejelentésére, nyilvántartására, valamint megelőzésére tett intézkedésekre.
Munkabiztonsági ellenőrzés
Az OMMF munkabiztonsági ellenőrzése kiterjed a munkáltatók és a munkavállalók munkabiztonsággal kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítésére, így a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra és anyagokra, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítésére, továbbá a munkabalesetek kivizsgálására, bejelentésére, nyilvántartására és megelőzésére tett intézkedésekre.
A munkabiztonsági felügyelő első fokú eljárása során jogosult valamennyi munkahelyen – külön engedély nélkül – ellenőrzést tartani, a munkabaleseteket kivizsgálni, a munkáltatót felhívni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítésére, illetőleg a feltárt hiányosságok meghatározott határidőn belüli megszüntetésére. Ezen túlmenően az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások súlyos megszegésével foglalkoztatott munkavállalót eltilthatja a kifogásolt munkavégzéstől, a munkavállaló egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély esetén – annak elhárításáig – felfüggesztheti a veszélyes tevékenység folytatását, a veszélyes vagy minőségi tanúsítvánnyal nem rendelkező munkaeszköz és egyéni védőeszköz használatát. Végül, ha munkaügyi szabálysértést észlel, a felügyelő a szabálysértésre vonatkozó külön jogszabályok szerint jár el, valamint munkavédelmi bírságot szab ki.
Munkaügyi ellenőrzés
A munkaügyi felügyelet másik fő ellenőrzési profilját képező munkaügyi ellenőrzés a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatokra (munkaszerződés), a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségre, a munkaügyi nyilvántartásokra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a sérülékeny munkavállalói csoportok (nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek) foglalkoztatására, a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó szabályokra, a munkabérre, a munkaviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiadására, a külföldiek foglalkoztatására, a szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességekre, egyes választott tisztséget betöltő munkavállalók védelmére, illetve a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok megtartásának vizsgálatára terjed ki.
Ezen túlmenően az ellenőrzés kiterjed a munkanélküli-ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire és a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzésére. A munkaügyi ellenőrzés további szélesedése várható, így a külföldi munkáltató munkavállalójának kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében elrendelt magyarországi munkavégzése, illetőleg az új teljesítménykövetelmény-megállapítási eljárás megtörténtének vonatkozásában.
A munkaügyi ellenőrzés során a felügyelőt hasonló jogosítványok illetik meg, mint a munkabiztonsági ellenőrzéskor. Ebben az esetben is joga van a foglalkoztató figyelmét felhívni a szabálytalanságra, megtiltani a további foglalkoztatást, s elrendelni a munkanélküli-ellátásokat érintő befizetési, illetve visszafizetési kötelezettség teljesítését; bizonyos vagy több munkavállalót érintő munkaügyi jogsértések esetén pedig munkaügyi bírságot (melynek mértéke várhatóan emelkedik majd) szabhat ki. Szabálysértési eljárás lefolytatására szintén lehetőség nyílik.
Munkaügyi szabálysértések
A munkaügyi szabálysértések is feloszthatók a fenti szempontok szerint: találhatók közöttük a munkavégzés anyagi jogának megsértésével, közigazgatási eljárással kapcsolatos jogsértéssel, illetőleg a munkavédelmi előírások megszegésével összefüggő szabálysértések.
Munkavégzésre vonatkozó szabályok megsértése
A munkavállaló hátrányos megkülönböztetése
Az első csoportba tartozik a munkavállaló hátrányos megkülönböztetése, amelynek alapján büntetendő, ha a munkáltató a munkavállaló alkalmazását megtagadja, vagy az alkalmazás során megkülönböztetést tesz a munkavállalók között a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt.
A munkaviszony létesítésére, megszüntetésére és a munkabérre vonatkozó rendelkezések megszegése
A munkaviszony létesítésére, megszüntetésére és a munkabérre vonatkozó rendelkezések megszegése elnevezésű szabálysértési tényállás alapján a munkaviszonnyal összefüggő jognyilatkozatok megtételére, a bejelentési és nyilvántartási kötelezettségekre, a jogviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokra vonatkozó eljárási szabályok megsértése szankcionálható, illetőleg e tényállás alapján kell eljárni a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására vonatkozó, valamint a munkaköri alkalmassággal összefüggő szabályok megsértése miatt. Ha a munkabér vagy a munkaidő előírásai megszegésére került sor, ez esetben is szabálysértési szankció alkalmazható.
Munkahelyi érdekképviselők jogainak megsértése
A kollektív munkajogra vonatkozó rendelkezésekhez kötődik a munkahelyi érdekképviselők jogainak megsértéséről szóló szabálysértési tényállás.
Közigazgatási eljárásokkal összefüggő szabálysértések
Magán-munkaközvetítés szabályainak megsértése
Az egyes közigazgatási eljárásokkal összefüggő szabálysértések körébe tartozik a magán-munkaközvetítés szabályainak megsértése. Ennek alapján azzal a magán-munkaközvetítővel szemben lehet eljárni, aki nem vetette magát nyilvántartásba, nem fizette ki a szükséges anyagi biztosítékot, a munkát keresők között hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, tiltott munkavégzésre vagy nem létező állásba, illetőleg sztrájktörés céljából közvetít ki munkaerőt.
A munkaerő-kölcsönzés szabályainak megsértése
Hasonló ehhez a tényálláshoz a munkaerő-kölcsönzés szabályainak megsértése.
Külföldi illegális foglalkoztatásának elősegítése
A külföldi illegális foglalkoztatásának elősegítése szabálysértését valósítja meg, aki közreműködik abban, hogy külföldit a külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések megszegésével foglalkoztassanak, e foglalkoztatáshoz feltételeket biztosít, vagy ehhez anyagi eszközt bocsát rendelkezésre.
Munkaügyi szabálysértések
A munkavédelmi szabálysértés, a munkavédelmi képviselő akadályozása, valamint a termelő- és biztonsági berendezésekre vonatkozó szabályok megszegése képezik a munkaügyi szabálysértési tényállások harmadik csoportját. Ebbe a körbe tartozik a munkavédelmi előírások (szabványok) figyelmen kívül hagyása a dolgozó alkalmazásakor, a munkabalesettel, foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos eljárási rendelkezések megszegése, a munkavédelmi képviselő eljárásának akadályozása, vele szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedés alkalmazása, a különféle berendezések üzemben tartása az előírt előzetes vizsgálat nélkül, vagy működési engedélyének lejárta után, illetőleg az üzemben tartásra előírt szabályok megszegésével.
Szankciórendszer
A munkaügyi ellenőrzések során feltárt jogellenes magatartások szankcionálása az államigazgatási, illetőleg a szabálysértési jog eszközével történik. A szankciók – az ellenőrzésnél ismertetetteken túlmenően – főként bírságolást jelentenek.
Rendbírság
A foglalkoztatási törvény ad felhatalmazást az úgynevezett rendbírság alkalmazására. Rendbírságot nem csupán munkaadóval, de munkavállalóval, egyéb szervvel, illetőleg személlyel szemben is ki lehet szabni. Rendbírságolásra alapot adó jogsértések: a csoportos létszámcsökkentéssel összefüggő munkáltatói tájékoztatási kötelezettség, illetőleg a munkaerő-kölcsönzés és a magán-munkaközvetítői tevékenység feltételéül szolgáló nyilvántartásba vételi kötelezettség elmulasztása, továbbá bizonyos, az előzőekkel, illetőleg a külföldiek magyarországi munkavállalásával összefüggő bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségek nem, vagy nem az előírt módon való teljesítése, valótlan adat szolgáltatása, illetőleg az ellenőrzés akadályozása.
A munkáltató felszámolója ellen is kiszabható a rendbírság, ha a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott munkavállalókkal szemben fennálló bértartozást a bevételek hiánya miatt a bérfizetési napon nem tudja kielégíteni, és elmulaszt az illetékes megyei munkaügyi központhoz visszatérítendő pénzügyi támogatás iránt haladéktalanul kérelmet benyújtani. A rendbírság összege 1000 és 100 000 forint között lehet.
Munkaügyi bírság
A munkaügyi bírság a munkajogi jogszabályok megsértéséért, a jogszerűtlen alkalmazásért szabható ki. Általános feltétele, hogy a jogsértés több munkavállalót érintsen, más jogsértések – így a hátrányos megkülönböztetés tilalma, valamint a kollektív munkajogi előírások megszegése – esetén, tekintettel azok súlyára vagy jellegére, ez nem kívánalom. A munkaügyi bírság mértéke 1996 óta változatlan: jelenleg az első alkalommal, egy jogszabályi rendelkezés megsértése esetén 50 000 forinttól 1 000 000 forintig, több jogszabályi rendelkezés megsértése, valamint a korábbi bírság kiszabásától számított három éven belüli újabb jogsértés esetén 50 000 forinttól 3 000 000 forintig terjedhet.
Munkavédelmi bírság
Az OMMF, az ÁNTSZ és a bányafelügyelet az általuk végzett ellenőrzés során munkavédelmi bírságot alkalmaznak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben. A munkavédelmi bírságot a súlyos veszélyeztetést feltáró felügyelő javaslatára az illetékes megyei szerv vezetője, illetőleg a városi tiszti főorvos mint első fokú hatóság a veszélyeztetés mértéke alapján, valamint a mulasztás személyi és tárgyi körülményeinek mérlegelésével szabja ki. A bírság összege 50 000 Ft-tól 10 000 000 forintig terjedhet.
Szabálysértési bírság
Ha a jogsértés szabálysértést is megvalósít, szabálysértési bírság szabható ki. Munkaügyi szabálysértésért elzárás büntetés nem járhat. A szabálysértési bírság 1000-től 150 000 forintig terjedhet.
A munkaadók kezdeményezésére induló közigazgatási eljárások
A munkaadók is fordulhatnak a hatósághoz, vagy éppenséggel kötelesek erre. Cikkünkben az utóbbi esetkört tárgyaljuk, tehát azokat a helyzeteket, amikor az "ügyfél kényszerül hatósághoz". (Nem foglalkozunk az állami munkáltatói támogatásokhoz kapcsolódó kérelmek, pályázatok szabályaival.) Felsorolásunk azt tartalmazza, hogy milyen ügyben, milyen formában (kérelem, tájékoztatás, bejelentés stb.), milyen jogkövetkezmények terhe mellett, milyen hatósághoz kell fordulni.
Munkaközvetítés, munkaerő-kölcsönzés
A foglalkoztatási törvény nyilvántartásba vételhez köti a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatását. Ugyanilyen feltételt fogalmaz meg a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatosan az Mt. is. A kérelemmel az illetékes munkaügyi központhoz kell fordulni, egyúttal letétbe kell helyezni a jogszabály által előírt vagyoni biztosítékot is. A munkaközvetítő, illetőleg a kölcsönbeadó a vonatkozó kormányrendelet által előírt statisztikai adatszolgáltatásra köteles. A kötelezettség megszegése rendbírságot von maga után.
Külföldi foglalkoztatása
Engedélyezési eljárást kell kezdeményeznie annak is, aki külföldi munkavállalót kíván foglalkoztatni. A munkáltató az engedélyt a megyei (fővárosi) munkaügyi központoktól szerzi be. Az engedély iránti kérelme benyújtása előtt legalább 30, legfeljebb 60 nappal a munkáltató köteles jelezni a munkaerőigényét a munkaügyi központnak, amely megvizsgálja, nem áll-e rendelkezésre a munkáltató igényének megfelelő magyar munkaerő, mivel azt előnyben kell részesíteni.
A kiadott engedély meghatározott időre (legfeljebb egy évre) szól, és csak meghatározott munkáltatónál, meghatározott munkakörben végzett munkára érvényes. További foglalkoztatási igény esetén tehát az engedélyezetési eljárást meg kell ismételni. A munkáltató a munkavállalási engedéllyel rendelkező külföldit csak abban az esetben alkalmazhatja, ha az munkavállalási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel is rendelkezik.
Csoportos létszámleépítés
A csoportos létszámleépítéssel kapcsolatosan is fennállnak bizonyos munkáltatói kötelezettségek. A munkaadót az illetékes munkaügyi központtal szemben tájékoztatási kötelezettség terheli, amely
– a létszámcsökkentésre vonatkozó szándékáról, valamint annak okairól,
– az érintett munkavállalók létszámáról (foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban),
– a létszámcsökkentés végrehajtásának tervezett időtartamáról és időbeni ütemezéséről,
– a kiválasztás szempontjairól, valamint
– a munkaviszony megszüntetésével járó, a jogszabályban, illetve a kollektív szerződésben meghatározottól eltérő juttatásokról szól.
Ezt követően – figyelemmel az időközben a munkavállalók képviselőivel lefolytatott egyeztetések eredményeire is – a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó munkáltatói jognyilatkozat közlését legalább harminc nappal megelőzően írásban közölni kell a munkaügyi központtal a létszámcsökkentéssel érintett munkavállalók személyi adatait, utolsó munkakörét, szakképzettségét, átlagkeresetét, vagyis minden olyan információt, amely e személyek újrafoglalkoztatását elősegíti. Az ismertetett tájékoztatási kötelezettségek a jogutód nélkül megszűnő munkaadót, illetőleg a felszámolót is terhelik.
A tájékoztatási kötelezettség megszegése esetén a munkaviszony felmondása jogellenesnek minősül, és a munkáltatónak számolnia kell az ebből eredő, az Mt.-ben szabályozott, számára kedvezőtlen jogkövetkezményekkel. Sőt ezen túlmenően, ha a munkavállaló a jogellenes felmondás következtében munkanélkülivé vált, a munkaadó köteles a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig kifizetett munkanélküli-járadék és járulékainak összegét a Munkaerő-piaci Alapba befizetni. (Ugyanakkor az alaprészbe befizetett összeggel a munkavállaló kártérítési követelésének összege csökkenni fog.) A bejelentési (tájékoztatási) kötelezettséget megszegő munkáltatót a munkaügyi hatóság rendbírsággal is sújthatja.
Felmentés a munkavédelmi követelmények alól
A munkavédelmi törvény szerint munkáltatói kérelemre adható felmentés a munkahelyre, munkaeszközre, technológiára vonatkozó, a munkavédelmi üzembe helyezés időpontjában hatályos munkavédelmi előírások alól. A felmentést az illetékes munkavédelmi felügyelet adhatja ki, "amennyiben a tervezés idején hatályban lévő munkavédelmi előírások az üzembe helyezés időpontjáig olyan mértékben szigorodtak, hogy érvényesítésük aránytalan gazdasági terhet jelentene", és egyébként "az az egészséget és a biztonságos munkavégzést nem veszélyezteti".
A munkáltató minden munkabalesetnél köteles – a személyes adatokon túl – nyilvántartani
– a sérült munkakörét,
– a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét,
– az esemény leírását, a sérült ellátására tett intézkedést,
– azt, hogy a sérült folytatta-e munkáját,
– a tanúk nevét, lakcímét,
– a bejegyzést tevő nevét, munkakörét.
A keresőképtelenséget okozó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni, a megállapításokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyvet a vizsgálat befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő 8. napon meg kell küldeni – egyebek között – a baleset helyszíne szerint illetékes felügyeletnek. A súlyos munkabalesetet a munkáltatónak azonnal – telefonon, személyesen – be kell jelentenie az illetékes felügyeletnek.
Újdonságok a minisztérium feladatai közöttFelnőttképzés A korábbi MüM hatásköri jegyzékéhez képest újdonságot jelent a felnőttképzésre utalás, hiszen korábban a miniszter jogköre csak a szakképzés irányítására terjedt ki. A 2001. évi CI. törvény megalkotása óta azonban az élethosszig tartó tanulás koncepciója értelmében sajátos szempontból került sor a felnőttek – elsősorban munkaerő-piaci versenyképességet szolgáló, tehát szakképzés keretébe tartozó – képzéseinek szabályozására. Esélyegyenlőség Új elem továbbá a munkaügyi esélyegyenlőség kiemelése, ami a munka világában érvényesülő negatív diszkrimináció megszüntetésére, a fogyatékosok, illetőleg a romák munkaerő-piaci helyzetének javítására, a családi és munkavállalói szerepek összehangolására irányul. Hatósági feladatok Az FMM effektív hatósági jogkört a polgári szolgálatosokkal kapcsolatban gyakorol, mivel másodfokú hatóságként felülbírálja a munkaügyi központok e tárgyban hozott határozatait. A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter közigazgatási határozatot hoz a kollektív szerződések kiterjesztéséről is, a Munka Törvénykönyve rendelkezésein alapulva. Szakértői tevékenység Az FMM Humánpolitikai Főosztálya rendelkezik a minisztérium ügykörét érintő szakterületek (munkaerő-piaci tanácsadás, munkajog, személyügyi szakértés, munkapszichológia, munkaszociológia, szociális minőségfejlesztési tanácsadás) körébe tartozóan a szakértői tevékenységre jogosító engedély kiadására |
