×

Ügyintézés az önkormányzatoknál

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 56. számában (2002. október 15.)
Ma már egyre természetesebbnek tekinthető igény, hogy ha az állampolgárok, a cégek, a vállalkozók kapcsolatba kerülnek a hivatalokkal, ott olyan készségesen és igényes körülmények között szolgálják ki őket, mint a profitorientált szolgáltató szektorban. Ez vonatkozik a helyi közigazgatásra, így a polgármesteri hivatalokra is.

Hatásköri szabályok

Arra kérdésre, hogy a magánemberek, a különböző cégek milyen ügyeiket intézhetik a polgármesteri hivatalokban (körjegyzőségeken), illetve az azok részeként működő okmányirodákban, lehetetlen kimerítően válaszolni. A különböző igazolványok kiállítása, a kereskedelmi tevékenység megkezdésének engedélyezése, az utcai árusítás, a súlyadó megfizetése, a talált tárgyak leadása, a marhalevél kiállítása, a fakivágási és az építési engedélyek megszerzése, a szociális ügyek, egyes esetekben az oktatási intézmények működési engedélyének megkérése és még számtalan állami és önkormányzati hatáskör jöhet szóba. Azért, hogy eligazodjunk közöttük, nem árt hatáskörök szerint csoportosítást végezni.

Államigazgatási ügyek

Az államigazgatási ügyeket a törvény nagy többségében a jegyzőhöz telepíti. Az ügyfelek számára ez jó, hiszen ügyeik nagy részét helyben intézhetik. A jegyző vezetése alatt álló polgármesteri hivatal végzi ezeknek az ügyeknek az előkészítését és a végrehajtását. A jegyző hatáskörébe tartozó ügyek köre azonban rendkívül szerteágazó, ezért azok közül az átlagpolgár és a vállalkozói szféra érdeklődésére számot tartó eseteket vesszük sorra.

Körzetközponti jegyzők

Vannak olyan jegyzői hatáskörök is, amelyekkel csak "kiemelt", városi, úgynevezett körzetközponti jegyzőket ruháztak fel. A körzetközponti jegyző ilyen kiemelt feladatainak végrehajtását végzi az okmányirodán keresztül, amelyet a polgármesteri hivatal részeként működtet.

Önkormányzati ügyek

Önkormányzati ügyekben a képviselő-testület, a polgármester, a bizottság hozhat döntéseket. Azonban a döntések, az önkormányzati rendeletek végrehajtása során is a hivatal, az ügyintézők "találkoznak" a lakossággal. A jegyzők és polgármesteri hivatalok szerepe tehát kettős: nemcsak az államigazgatás helyi letéteményesei, hanem a helyi önkormányzat szerveinek (képviselő-testület, polgármester, bizottságok) kiszolgálóapparátusai is.

Az önkormányzati döntések jogszabályok is lehetnek, ugyanis a törvények egyrészt lehetőséget adnak arra, hogy az önkormányzatok helyi rendeletben, a helyi sajátosságokat a legmesszemenőbben figyelembe véve szabályozzák az életviszonyokat, másrészt kötelezhetnek is helyi jogalkotásra. Ezekből a rendeletekből a helyi polgárokra, a gazdasági élet szereplőire nézve számos kötelezettség hárul.

Az eljárás rendje, költsége

Az ügyintézés – szinte valamennyi formájában – az államigazgatási eljárás szabályai szerint folyik (ahol nem, ott erre külön kitérünk), ahol az ügyfelek jogait a törvény garantálja. Az ügyintézési határidő általában 30 nap, de ettől egyes ügyfajtákban hosszabb, vagy rövidebb határidő is lehetséges. A képviselő-testület 30 napon túl is meghozhatja döntését, de legkésőbb a soron következő testületi ülésen.

A hatóság döntéséről határozatot hoz. A határozatnak meg kell felelnie a törvényben foglalt formai és tartalmi követelményeknek. A hivatalok által kiállított igazolványok, hatósági bizonyítványok is határozat jellegű okiratok. A hatóság valamely igazolvány vagy hatósági bizonyítvány megtagadásáról is határozatot köteles hozni. Ennek a jogorvoslati lehetőség miatt van jelentősége.

Az államigazgatási eljárásról szóló 1981. évi I. törvény (Áe.) 16. §-ának (4) bekezdése lehetőséget biztosít a magánszemély ügyfél számára arra, hogy az elsőfokú eljárás megindítására irányuló kérelmét az eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes közigazgatási szerven kívül a lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjeszthesse. A jegyző ilyenkor köteles az ügyet áttenni oda, ahová tartozik. Ez a szabály azt a célt szolgálja, hogy a hatásköri, az illetékességi szabályok ismeretének hiánya, illetve utazási nehézségek miatt senkit ne érjen hátrány hivatali ügyeinek intézése során.

Jogorvoslat

A határozatok ellen jogorvoslatnak van helye. Az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint felettes szervként a közigazgatási hivatal vezetője bírálja el a jogorvoslatokat szinte minden olyan államigazgatási hatósági ügyben, amelyben első fokon a jegyző vagy a képviselő-testület hivatalának ügyintézője jár el. A fellebbezési határidő a határozat közlésétől számított 15 nap.

A képviselő-testület elsőfokú határozata ellen nincs helye fellebbezésnek, de a határozat felülvizsgálatát – jogszabálysértés esetén – a bíróságtól lehet kérni, a határozat közlésétől számított 30 napon belül.

A képviselő-testület jár el másodfokon a polgármester, vagy valamelyik bizottság által – átruházott hatáskörben – önkormányzati hatósági ügyben hozott elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezés ügyében. A másodfokú határozat ellen is – az előbbi módon – bírósághoz lehet fordulni.

Illetékek

Az ügyintézés díját, az illetéket az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, az arról szóló iratra ragasztott illetékbélyeggel kell megfizetni. Ez a díj ügyfajtánként más lehet. Az általános tételű eljárási illeték, tehát amit eltérő rendelkezés hiányában az elsőfokú eljárásban fizetni kell, 1500 forint.

A fellebbezés illetéke – eltérő törvényi rendelkezés hiányában, és ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható – a fellebbezéssel érintett, vagy a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 200 forint, de legalább 3000 forint, legfeljebb 300 000 forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 3000 forint.

Okmányirodák

Az ügyfelek könnyebb, gyorsabb kiszolgálása a leggyakoribb ügyeikben, valamint a korszerű, az egységes európai normákhoz is igazodó okmánycsalád bevezetésének együttes igénye hívta létre az okmányirodákat. Ezzel egyidejűleg sor került a régi típusú igazolványok újakkal való felváltására is. A bevezetett új okmányok formájukban és adattartalmukban az Európa számos országában elterjedt, bevált megoldásokat követik.

Korábban a különböző igazolványokat más-más hatóságoknál kellett beszerezni. Ez párhuzamos adatnyilvántartást is jelentett. Most a leggyakoribb okmányokat egy helyen, az okmányirodákban állítják elő, illetve adják ki. Az okmányirodákat a körzetközponti jegyzők – akik egyben az itt intézett ügyekben a hatáskör címzettjei is – működtetik a polgármesteri hivatal részeként. Ezeket az irodákat korszerű infrastruktúrával szerelték fel, és az új szemléletű ügyintézésre felkészített "nyilvántartási és okmányügyintéző" képesítésű köztisztviselőket alkalmaznak.

Személyazonosító okmányok

Itt adják ki az állandó, vagy ideiglenes személyazonosító okmányokat, ahol az ezzel kapcsolatos adatkezelés, fénykép-, aláírás-felvétel is megtörténik (nemcsak a magyar állampolgárok számára, hanem a bevándorolt, valamint menekült jogállású személyek számára is). Állandó személyazonosító igazolvány annak a személyi adat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó, Magyarországon élő, 14. életévét betöltő polgárnak, bevándorolt vagy menekült jogállású személynek adható, aki személyazonosságát és a személyazonosító igazolványban szereplő adatait okiratokkal megfelelő módon tudja igazolni.

Az állandó személyazonosító igazolvány kiváltására jogosult polgár nem minden esetben, hanem csak akkor köteles az állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni, ha nem rendelkezik más, érvényes hatósági igazolvánnyal, illetőleg ha a törvény a személyazonosító igazolvány bemutatását kötelezővé teszi. Azok a hatósági igazolványok teszik feleslegessé a személyi igazolvány kiváltását, amelyek tartalmazzák az illető nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, arcképét és saját aláírását. A 14 éves kor alatti személyek tanulói igazolvánnyal igazolhatják magukat.

A jogosult részére ideiglenes személyazonosító igazolványt kell kiadni, ha állandó személyazonosító igazolványát elvesztette, vagy az megsemmisült, és nem rendelkezik más személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal, vagy ha személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal nem rendelkezik, és az állandó személyazonosító igazolvány átmenetileg nem adható ki.

Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás illetéke – főszabály szerint – 1500 forint. Ha az eljárásban az állandó személyazonosító igazolvány átmenetileg nem adható ki, és ezért ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadása is szükséges, az eljárás illetéke összesen 3000 forint.

Illetékmentes a más személyazonosító okmánnyal nem rendelkező, 14. életévét betöltő polgár első állandó személyazonosító igazolványa, ha azt annak a naptári évnek a végéig kéri, amelyben a 14. életévét betölti, továbbá a 70. életévét betöltött polgár állandó személyazonosító igazolványa.

Fényképet nem kell vinni, mert az igazolványhoz szükséges fényképet az ügyintéző elektronikus úton készíti el.

Lakcímet, valamint személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány

A lakcímigazolványt a személyi igazolvány kiadásával párhuzamosan állítják ki, illetve önállóan akkor, ha a lakcím megváltozik. Ilyenkor az eljárás illetékmentes. Ha viszont az eljárás a személyi azonosítót vagy a lakcímet nem érintő adatváltozás miatt indult, az ilyen hatósági igazolvány illetéke 500 forint. Ha a személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadását azért kérik, mert az igazolvány elveszik, megsemmisül, megrongálódik, az eljárás illetéke 1000 forint.

Abban az esetben, ha a lakcímkártya cseréjére lakcímváltozás miatt kerül sor, a lakcímváltozást a lakóhely szerint illetékes jegyzőnél kell bejelenteni. Erre azért van szükség, mert a helyi hivatalok könnyebben tudják ellenőrizni azt, hogy nehogy fiktív lakcímbejelentésről legyen szó. Az okmányirodák a jegyző megkeresésére adják ki a lakcímkártyát.

Járművezetésre jogosító engedély

Az okmányirodák intézik a vezetői, az ideiglenes és a nemzetközi vezetői engedélyekkel kapcsolatos ügyeket. A gépjármű-vezetői engedély kiadására irányuló eljárás illetéke 4000 forint. A vezetői engedély eltűnése, megsemmisülése, megrongálódása esetén a vezetői engedély kiadásáig a közlekedési igazgatási hatóság kérelemre ideiglenes vezetői engedélyt állít ki.

A gépjármű igazgatáshoz számos – hivatalból, illetve kérelemre indult – eljárás tartozhat. Az okmányiroda kérelemre adja ki a különböző járműokmányokat, ilyenek a forgalmi engedély kiadása, a rendszám meghatározása, a jármű nyilvántartásba vétele a jármű forgalomba helyezésekor, a törzskönyv, azaz a jármű tulajdonjogát igazoló hatósági okmány kiállítása is. Emellett itt végzik a tulajdonosváltozás átvezetését, a gépjármű forgalomból való kivonását is.

A forgalmi engedély és a törzskönyv kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke egyaránt 4000 forint.

Egyéni vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés

Vállalkozói igazolvány kiadása

A vállalkozói igazolvány kiadására irányuló eljárás kérelemre indul. A kérelmet nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

- személyi adatok,

- adóazonosító,

- adószám,

- taj-szám,

- szakmakód,

- statisztikai számjel,

- székhely,

- telephely,

- adószám.

Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik adóazonosító jellel, azt a körzetközponti jegyző kéri meg. A kérelemhez mellékelni kell az érvényes hatósági erkölcsi bizonyítványt – külföldi kérelmező esetében a büntetlenségét igazoló okirat hiteles magyar fordítását – is. (A mellékelt okiratokat eredetiben vagy az eredetiről készített hivatalos másolatban, külföldön kiállított okiratot hiteles magyar fordításban kell csatolni.)

A vállalkozói igazolvány kiadása iránti eljárás illetéke 5000 forint. Van azonban egy kivétel. A gazdasági kamarák feladatainak átadásáról szóló 2000. évi LXXXIII. törvény hatálybalépése előtt – tehát még a gazdasági kamarák által – kiadott vállalkozói igazolványok 2002. július 30-án érvényüket vesztették. Ezeket az igazolványokat az okmányirodákban eredetileg eddig az időpontig illetékmentesen lehetett kicserélni. Törvénymódosítás következtében az illetékmentes cserére – változatlan adatokkal – 2003. február 15-ig még lehetőség van. Aki e kötelezettségének a fenti időpontig nem tesz eleget, megszűnt vállalkozásnak tekintendő, és a megszűnés szabályai szerint köteles elszámolni.

Adatmódosítás

A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok módosításáért – a módosítások számára tekintet nélkül – 2000 forint illetéket kell fizetni.

Másolatkérés

A megrongálódott, megsemmisült, elveszett vállalkozói igazolványról kiállított másolat 3000 forint illeték alá esik.

Valamennyi polgármesteri hivatalban, körjegyzőségen közvetlenül intézhető ügyek

Útlevélkérelmek előterjesztése

Az útlevélhatóság a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó, Választási Hivatala. Az útleveleket ez a hivatal adja ki, de az útlevélkérelmeket a jegyző útján kell előterjeszteni, és azokat az okmányirodák is befogadják. (Várhatóan a jövő évtől az útleveleket a személyi igazolvány szisztémája szerint az okmányirodákban fogják kiadni.)

A magánútlevél kiadásának illetéke 4000 forint, ha a magánútlevél érvényességi ideje 10 év, 6000 forint. A kérelem benyújtásának időpontjában a 18. életévét be nem töltött személy és a 70. életévét betöltött személy magánútlevelének illetéke – érvényességi időtől függetlenül – 1000 forint. (Az elveszett, megsemmisült, továbbá a megrongált és utazásra alkalmatlanná vált úti okmány helyett kiállított új úti okmány kiadásának illetéke a fentebb meghatározott illeték kétszerese.) Az útlevél-hatósági eljárásban benyújtott fellebbezés illetéke 4000 forint.

Üzlet működési engedélye

Kereskedelmi tevékenység – néhány kivételtől eltekintve – a működési engedély keretei között csak olyan üzletben folytatható, amelynek működését az üzlet helye szerint illetékes jegyző jogerősen engedélyezte. A működési engedély kiterjed arra is, hogy a kereskedő az üzlete üzletkörébe tartozó árut alkalmi rendezvényen, valamint nem közterületi ideiglenes árusítóhelyen alkalomszerűen értékesítse (alkalmi árusítás), ha jogszabály azt nem korlátozza, vagy nem zárja ki.

A működési engedély iránti kérelmet az üzlet helye szerint illetékes jegyzőnél kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az üzlet címét, a tulajdonos nevét, a használat jogcímét, az üzletben folytatni kívánt tevékenységeket, TEÁOR-szám szerint (első helyen azt, amit a kereskedő főtevékenységnek szán), nyitvatartási időt, az üzlet – tevékenységre egyértelműen utaló – megnevezését. A kérelemhez csatolni kell a tevékenység végzésére jogosító képesítési előírásokat, valamint a tevékenység által megkívánt szakhatósági hozzájárulásokat (pl. ÁNTSZ, tűzvédelmi, építésügyi, növény-egészségügyi, talajvédelmi hatóság, rendőrség hozzájárulását). A jogszabályoknak megfelelő kérelem esetén a jegyző köteles kiadni a működési engedélyt.

Üzlettel nem rendelkező kereskedő az alábbi tevékenységeket végezheti:

- vásáron és piacon kereskedelmi tevékenységet, házaló kereskedést folytathat,

- közterületen (közterület-használati engedély birtokában), munkahelyen, oktatási, nevelési, egészségügyi, kulturális, sportintézmény területén, magánterületen automatából csomagolt élelmiszert, egyes italokat, vegyi árut, napi cikket, dohányárut értékesíthet,

- PB-gázpalackot, 2000 főnél kisebb lakosságszámú településen működő postahivatalokban alkoholmentes italt, vegyi árut, napi cikket, kávét, dohányterméket és csomagolt élelmiszert árusíthat.

Közterületen – a szükséges hatósági és közterület-használati engedély birtokában – csak taxatíve meghatározott termékek értékesíthetők, például napilap és hetilap, folyóirat, könyv, levelezőlap, virág, léggömb, zöldség, gyümölcs. Az egyes ünnepekhez kapcsolódó alkalmi árusítás csak az ünnepeket megelőző húsz napban engedélyezett.

Az üzlet működési engedélye iránti eljárás illetéke 5000 forint. A működési engedélyben feltüntetett adatok módosításáért – a változtatások számára tekintet nélkül – 2000 forint illetéket kell fizetni.

Ha a működési engedélyt külön jogszabályban megállapított határidőn belül az üzlet fekvése szerint illetékes jegyző által záradékolt bejelentés alapján már működő üzletre kérik, az eljárás 2000 forint illeték alá esik.

A megrongálódott, megsemmisült, elveszett működési engedélyről kiállított – az eredetivel pontosan egyező és egyenlő értékű – másolat illetéke 2000 forint.

Közterület-használat engedélyezése

Közterület rendeltetésszerű használatához senkinek nem kell engedélyt kérnie. A közterületek nem rendeltetésszerű használatát a helyi önkormányzatok törvényi felhatalmazás alapján maguk szabályozhatják. Az önkormányzatok általában rendeletükben részletesen szabályozzák a használat minden feltételét és a használat díját is. A használatnak kétféle jogcíme lehet – az önkormányzat szabad választásától függően -, hatósági engedély vagy bérlet. Az önkormányzat kezelheti önkormányzati hatósági ügyként a használat engedélyezését, ebben az esetben az Áe. szabályai szerint eljárva a képviselő-testület, vagy – átruházott hatáskörben – a bizottság, a polgármester hatósági határozatot hoz. Ha bérleti szerződés a rendeletben meghatározott konstrukció, akkor az Áe. szabályai nem alkalmazhatók, az önkormányzat és a használó között bérleti szerződés jön létre. Utóbbi esetben a jogvitás ügyek a polgári jog eszközeivel orvosolhatók.

Az eljárást az önkormányzati rendeletek általában úgy szabályozzák, hogy a használat iránt kérelmet kell benyújtani, melyeket a képviselő-testületnek vagy bizottságnak a rendelet keretei között kell elbírálni. Az engedélyező határozat, illetve a bérleti szerződés tartalmazza a használat módját, helyét, időtartamát, díját (közterület-használati, illetve bérleti díj).

Az autonóm szabályozásból következik, hogy a szabályozás településenként eltérő lehet, amely vagy kiadható bizonyos tevékenységekre, illetve nem adható ki, köthető vagy nem köthető bérleti szerződés.

Engedélyhez kötött tevékenységek lehetnek:

- a mozgó árusítás,

- a vásár,

- az engedélyezett termékek közterületen való értékesítése,

- a kulturális, sport egyéb rendezvények,

- jármű, építőanyagok, tüzelő tárolása,

- a vendéglátó-ipari előkert,

- az árusítópavilon közterületen való elhelyezése,

- az építési létesítmények (állvány stb.),

- a hirdetőtábla (választási kampány célú hirdetőberendezés is), reklámhordozó elhelyezése,

- a közterületre nyúló cégtábla, homlokzat létesítése.

Az üzletek működésére vonatkozó szabályok között is szerepel, hogy az egyébként az üzletek működésére vonatkozó központi szabálynak megfelelő árusítás a közterület-használat helyi szabályainak is meg kell hogy feleljen. Például az érintett kereskedő a közterületen való árusításnak az üzletek működéséről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendeletben meghatározott lehetőségével csak az adott település önkormányzati rendeletében foglaltaknak is eleget téve élhet. Közterület meghatározott célú igénybevételét, illetve közterület meghatározott részének igénybevételét a rendelet megtilthatja. Törvény ad felhatalmazást arra is, hogy a középületeken vagy a közterület meghatározott részén választási plakát elhelyezését rendelet kizárólag környezetvédelmi, műemlékvédelmi okból megtiltsa. A rendelet szabályozza a fizetendő díjakat, általában az elfoglalt terület nagyságához, a használat időtartamához igazodóan. A rendelet a díjfizetés alól egyes esetekben mentességet adhat.

Parkolás

A közterület-használat speciális esete a parkolás. A parkolás rendjét az önkormányzatok szintén rendeletben határozzák meg. Maguk állapítják meg a parkolási övezetek határait, az egyes övezetekre vonatkozó díjakat, meghatározott területekre való behajtást, az ott várakozás korlátozását, tilalmát, a kerékbilincs elhelyezésének eseteit, a parkolás szabályainak esetére érvényes szankciókat. A rendeletben foglaltak megszegését az önkormányzatok szabálysértéssé minősíthetik. A szabálysértési bírság önkormányzati rendeletben megállapítható felső határa 30 000 forint. (A szabálysértési hatóság ilyen ügyekben a jegyző, eljárása során külön törvényt, a szabálysértési eljárásról szóló 1999. évi LXIX. törvényt kell alkalmazni.)

Adó- és értékbizonyítványok kiállítása

Az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó- és értékbizonyítvány tartalmazza az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdonosok) adatait, az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket, továbbá az ingatlannak az adott időpontban fennálló forgalmi értékét.

Az adó- és értékbizonyítványt a jegyző kérelemre kiadja

- a családi gazdálkodó, a mezőgazdasági kis- és középüzem általi – a 317/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján – termőföldvásárláshoz (csak a családi gazdálkodó részére), telephely-létesítéshez, -vásárláshoz, szőlő, gyümölcsös telepítéséhez, mezőgazdasági gép beszerzéséhez, forgóeszköz-beszerzéshez felveendő hitel kamattámogatásának igényléséhez,

- az ingatlan végrehajtása során a becsérték megállapításához,

- a külföldiek ingatlanszerzéséhez a közigazgatási hivatalhoz benyújtandó kérelemhez,

- ha a termőföldet a Nemzeti Földalapnak felajánlják. (A vételár meghatározásánál elsősorban az adó- és értékbizonyítványban meghatározott összeget kell alapul venni. Nem lehet megvásárolni a felajánlott termőföldet, ha a tulajdonos által közölt eladási ár a települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó- és értékbizonyítványban meghatározott összeget, illetőleg – ha az magasabb – a helyben kialakult piaci árat meghaladja.)

Az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárásért 3000 forint illetéket kell fizetni. Ha egy beadványban több ingatlanra vonatkozó adó- és értékbizonyítványt kérnek, az illetéket ezek számától függően, külön-külön kell megfizetni.

követelmények a közigazgatással szemben

Ésszerűség, hatékonyság, szakszerűség

Elvárható az ésszerű munkamegosztás, a hatékonyság, azaz hogy a gyakrabban előforduló, egyszerűbb ügyek helyben elintézhetők legyenek. Célszerű viszont a bonyolultabb, nagyobb szakismeretet igénylő ügyek esetében az ügyintézést koncentrálni (például egyes ügyeket csak a városi hivatalok láthatnak el, vagy maguk az önkormányzatok döntenek úgy, hogy bizonyos feladataiknak nem önállóan, hanem társulás formájában tesznek eleget).

Elvárható a gyorsaság, a szakszerűség is. Az ügyfélnek jelentős – nemritkán anyagi – érdeke fűződik a szakszerű és gyors eljáráshoz, ahhoz, hogy őt a hatóság csak a minimális ideig tartsa bizonytalanságban az ügye kimenetelét illetően, és jogszabályoknak megfelelő döntést hozzon. Ezért a döntést a hivataloknak záros határidőn belül meg kellene hozni, az engedélyt megadni, hatósági igazolványt kiadni stb.

Informatikai rendszer

Fontos a közigazgatásban az informatikai rendszer kiépítése is. Ezen a téren az utóbbi időben hatalmas előrelépés történt. A számítógépek használatának mindennapossá válása kihat az ügyintézés gyorsaságára is. A nyilvántartások "gépesítése" gördülékenyebbé és hatékonyabbá teszi az adatfeldolgozást.

Emberi tényező

Nagyon fontos az emberi tényező is. Ahhoz, hogy a köztisztviselők a változó körülmények között megállják a helyüket – a versenyszférában alkalmazottakhoz hasonlóan -, folyamatosan kell hogy képezzék magukat. Elvárható az is, hogy az ügyintézés szolgáltató jellegű legyen, amelynek során az érintettek jogkövető magatartás esetén a közigazgatásban dolgozóktól nem a hatósági szigort, hanem a segítő szándékot kell hogy érezzék. Természetesen a szolgáltató, a feladatmegoldó, a szükségletkielégítő közigazgatás intézményi kereteit is ki kell ehhez építeni.

Hatáskörök telepítése nem államigazgatási szervekhez

Az igazgatási feladatok, hatáskörök más, nem államigazgatási szervekhez való telepítése is a közigazgatás szolgáltató jellegét erősítheti. Erre tettek – azóta sikertelennek bizonyult – kísérletet, amikor a vállalkozók hatósági ügyeinek intézését (pl. a vállalkozói igazolványok kiadását) a gazdasági kamarákra kívánták bízni. Az ilyen megoldásoknál nehézséget okoz a törvényesség ellenőrzése, továbbá az, hogy ezek a szervezetek részben hatóságként kell hogy viselkedjenek, vagyis be kell tartaniuk az államigazgatási eljárás szabályait a hatósági ügyintézés során.

Polgári jogi jelleg

Erősíteni kell az úgynevezett polgári jogi jelleget is. Egyre gyakoribb, hogy az állami, az önkormányzati szervek nem alá- fölérendeltségi viszonyban állnak a lakossággal, a gazdasági élet szereplőivel, hanem szerződéses, mellérendeltségi viszonyban. Előbbiek a szerződés megkötésénél mégis erősebb pozícióban lehetnek, hisz pl. a közterület-használati szerződés feltételeit maga a szerződő önkormányzat állapítja meg rendeletében. A jogorvoslatra az ilyen szerződések esetében a polgári jog általános szabályai szerint nyílik mód

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. október 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem