A társadalmi partnerek megállapodásokra törekednek
Napirenden az intézményi átalakítás
"A kormánynak az a szándéka, hogy a társadalmi párbeszéd új intézményei megerősödjenek, s Magyarország megfeleljen az uniós standardoknak. Emellett érzékeljük, hogy a szociális partnerek érdemi megegyezésre törekednek a kormányzattal, s nekünk pontosan ez a célunk. A megállapodásokat azonban lényegesen bővebb tartalommal kívánjuk megkötni, mint a korábbi kormány, vagyis az egyezségek nemcsak a munka világára vonatkoznak majd, hanem a bruttó bérek alakulására, a járulékokra és az adókra is. Fontos a társadalmi aspektus is: a munkavállalók esélyeit, a munkaadók versenyképességét befolyásoló kérdésekről is tárgyalni kívánunk az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT)" – mondta munkatársunknak Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter.
Mint hangsúlyozta: az OÉT-ben – mint a párbeszéd csúcsintézményében – minden, nem csak a munka világát érintő kérdés szóba kerül majd, például a Nemzeti Fejlesztési Terv, illetve a befektetéseket ösztönző csomag is. Mindez persze nem azt jelenti, hogy az OÉT dönt a kormány helyett, de "az a célunk, hogy adott keretek közt a leghatékonyabb megoldást találjuk meg a szociális partnerekkel, s a konfliktusokat tárgyalásos úton rendezzük" – jelentette ki Kiss Péter. Eddig kedvezőek a tapasztalatok, a munkaadók és a munkavállalók nagyon intenzív, érdemi párbeszédre törekszenek, s ennek első jelei már láthatók. Ami az OÉT munkáját segítő, előkészítő szakmai bizottságokat illeti, a Munkaerő-piaci Alap forrásaiból lehet majd tevékenységüket támogatni, később pedig munkaügyi jogszabály dönt e kérdésben. A bizottságok helyzetét az is megkönnyíti, hogy a jelenleg még négy különböző helyen működő munkaügyi tárca hamarosan egy épületbe kerül majd.
Várhatóan még az ősszel megalakul a Gazdasági és Szociális Tanács. Tervek szerint ez a konzultatív testület évente egyszer vagy kétszer ülésezik, tagjai azok lesznek, akik az elmúlt években is részt vettek a Gazdasági Tanács munkájában, valamint a civil társadalom, a tudomány, a befektetők és a szociális partnerek képviselői. E testületben a társadalmi együttműködés stratégiai kérdéseit tárgyalják majd meg, elsőként – valószínűleg – az úgynevezett life long learning, az egész életen átívelő tanulás kérdését, hiszen ez a munkaadónak és a munkavállalónak – a versenyképesség miatt – egyaránt elemi érdeke.
A társadalmi párbeszéd csúcsszervén kívül komoly munka zajlik majd az úgynevezett szektoriális fórumokon is. Vagyis az ILO, az európai integrációs és az ágazati tanács keretében. "Az ágazati tanács akkor jön majd létre, amikor megalakulnak az ágazati érdekegyeztető fórumok és a paritásos bizottságok. Ezek ugyan az unió "megrendelésére" állnak fel, de természetesen "saját szándékból is" – fogalmazott a miniszter. Hozzátette: az e szinten tető alá hozott megállapodásoknak mindenképpen fontos szerepet szán, ezeket ki akarja terjeszteni az ágazati kollektív megállapodásokra. "Mindenki, aki ezt a munkát érdemben akarja befolyásolni, vegyen részt az ágazati paritásos bizottságok tevékenységében. Az e bizottságokban megkötött megállapodások az érdekegyeztetés meghatározó területét képezik a jövőben". A tárca vezetője hozzáfűzte: a regionális érdekegyeztető bizottságok (amelyek már korábban is léteztek) munkájára is számít.
Kérdésünkre, hogy milyennek ítéli meg a szociális partnerekkel való együttműködést, a miniszter kifejtette: "komoly ambíciókat és terveket tapasztalok a munkaadók és a munkavállalók körében, hiszen érzékelik az uniós csatlakozás közelségét, amely különleges történelmi helyzet és felelősség. A kormány pedig rendkívül komolyan gondolja, hogy a partnerekkel együtt halad, hiszen a modernizációt csak úgy lehet végigvinni, ha megbeszéljük azokkal, akikre vonatkozik" – szögezte le a tárca vezetője.
Középpontban a Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozása
Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkájától Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a munkáltatói oldal – utóbbinak soros – elnöke azt várja, hogy orvosolja azokat a hibákat, amelyeket az érdekegyeztetésben az elmúlt években elkövettek. "Az előző kormány idején folyamatosan sérelmeztük, hogy például a Gazdasági Tanács (GT) mögött nem volt semmiféle szakmai bizottság, így a GT ülésein – előkészítés híján – nem kerülhetett sor érdemi egyeztetésekre" – mondta az elnök. Ezen a helyzeten mindenképpen változtatni kellett, ami meg is történt: az elmúlt hónapokban ugyanis felálltak az OÉT szakmai bizottságai. Az MGYOSZ első embere hozzátette: bár egyelőre e bizottságok infrastrukturális helyzete rendezetlen, megnyugtató ugyanakkor, hogy már folynak a tárgyalások a működési feltételek javításáról. S bár az idén nyilván csak átmeneti megoldás születik, jövőre azonban törvény szabályozza majd ezt is.
"Ez a kormány eldöntötte, hogy a munkáltatókat és a munkavállalókat aktívan bevonja a Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásába" – mondta Széles Gábor. Ez szerinte azért is kiemelkedően fontos, mert az uniós csatlakozáskor a Magyarország számára megnyíló EU-támogatás mértéke elérheti az 1000-1200 milliárd forintot is, s "ezt a történelmi lehetőséget nem szalaszthatjuk el".
Érdeklődésünkre, miszerint a korábbi kormány idején gyakran előfordult, hogy a nagyobb munkáltatói szervezetek nem az első számú vezetőjükkel képviseltették magukat az érdekegyeztető tanácskozásokon, Széles azt mondta: azért maradtak távol, mert e fórumokon nem folyt érdemi munka. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a Horn-kormány idején, Békesi László pénzügyminisztersége alatt a munkaadók be tudták bizonyítani a kormánynak, hogy érdemes a társasági adót 36 százalékról 18-ra csökkenteni. (E lépés nyomán az e forrásból keletkező állami bevétel 50 milliárd forintról 160 milliárdra nőtt.)
Széles Gábor az ágazati érdekegyeztetés fejlesztését nagyon fontosnak találja. A középszintű egyeztetés különösen lényeges az MGYOSZ számára, hiszen 52 szakmai szövetsége van, de elengedhetetlen azért is, mert a Nemzeti Fejlesztési Tervben komoly súlyt kapnak az ágazatok. Az ágazati bizottságok felállítása azonban késést szenvedett, így mihamarabb lépni kell.
Az MGYOSZ elnöke abban is bízik, hogy a kormány megfontolja javaslatukat, azt nevezetesen, hogy állítsák föl a – más európai országokban már létező – Gazdaság Házát, ahová külföldi előadók kaphatnának meghívást, s nemzetközi gazdasági konferenciákat lehetne szervezni. Ehhez a tervhez kormányzati segítséget szeretnének.
Az ágazati egyeztetés megerősítésre vár
"A kormányváltás után, június 12-én találkoztunk Medgyessy Péter miniszterelnökkel, s a megbeszélésen az Országos Érdekegyeztető Tanács megalakításáról volt szó" – mondta érdeklődésünkre Borsik János, a munkavállalói oldal soros elnöke, az Autonómok Szakszervezeti Szövetségének első embere.
E találkozón a kormányzat eredetileg csak őszre tervezte az OÉT megalakítását, de a munkavállalói oldal felvetése nyomán – a dolgozói érdekképviseletek korábbi időpontot szerettek volna – végül július 26-án alakult meg a testület. "Ebből is látszik, hogy a mostani kormánynak alapvetően más az érdekegyeztetéssel kapcsolatos filozófiája; a korábbi kormányzat ugyanis az Országos Munkaügyi Tanácsot, illetve a Gazdasági Tanácsot arra használta, hogy a különböző döntéseit bejelentse" – közölte Borsik. "A munkavállalói oldal fontos elvárása, hogy a kormányzat – munkaügyi kérdésekben – ne hozzon döntést a szociális partnerek megkérdezése nélkül" – fogalmazott a soros elnök.
"Az OÉT üléseinek akkor lesz értelme, ha megállapodásra törekszik a kormány, s ha a testület havi gyakorisággal összeül. Ugyanakkor azt is várjuk az új testülettől, hogy a kormány mindig megfelelő szinten képviseltesse magát, például, ha az adójogszabályokról tárgyalunk, legyen jelen a pénzügyminiszter. Úgy látszik, az erre irányuló szándék megvan, hiszen az alakuló ülésen a kormányfő is részt vett" – szögezte le a soros elnök. A munkavállalók azt is szeretnék, ha a munkáltatói oldal is megfelelő szinten képviseltetné magát, mert az elmúlt négy esztendőben a nagy munkaadói szervezetek első számú vezetői gyakran nem vettek részt a tárgyalásokon. "Ha látják majd, hogy az OÉT ülésein érdemi döntések születnek, bizonyára visszaszoknak" – fogalmazott Borsik.
A soros elnök szerint évtizedek óta elhanyagolt terület az ágazati érdekegyeztetés, amin változtatni szükséges: azaz úgy kellene átalakítani a Munka Törvénykönyve vonatkozó részét, hogy kellően szolgálja ezt a célt. A szakszervezeti vezető jelezte: a szakértők munkája pénzbe kerül, s ez ügyben az elmúlt kormányok adósak maradtak. Az uniós csatlakozás előtt a kormánynak bővítenie kellene a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek pénzügyi forrásait. Ugyanakkor avval is foglalkozni kellene, hogy ki viseli majd a létrejövő ágazati bizottságok működésének költségeit,
