×

Országprogram az uniós támogatásokért

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 55. számában (2002. szeptember 15.)
A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) elkészítése ez idáig késést szenvedett, most felgyorsult a munka, aminek nyomán az NFT stratégiája – első olvasatban – szeptember 15-ig kerül a kormány elé. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) által koordinált munkába eddig mintegy háromszáz civil és társadalmi szervezet kapcsolódott be, s az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) fóruma elé szintén szeptemberben kerül az anyag. A dokumentumot év végére kell benyújtani az EU Bizottságnak, ám ezt követően – a jövő év első felében – lehetőség nyílik a felmerült kifogások orvoslására.

Az NFT – lényegét tekintve – egy olyan stratégiai dokumentum, amelynek elkészítése feltétele annak, hogy Magyarország a várhatóan 2004-ben sorra kerülő csatlakozása után azonnal igénybe vehesse az EU strukturális alapjainak pénzügyi támogatását. Nemzeti Fejlesztési Tervet minden olyan országnak készítenie kell, amelynek egy főre jutó GDP-je az EU-átlag 75 százaléka alatt van. Mivel Magyarország – hasonlóképpen a többi csatlakozó államhoz – e kategóriába tartozik, így kötelezettséget vállalt e dokumentum elkészítésére. Ez egyben azt is jelenti, hogy a minél nagyobb mértékű támogatás elnyeréséért versenyben áll a lengyelekkel, a csehekkel és a szlovákokkal.

Módosított határidő

Az EU a támogatások összegét az úgynevezett Közösségi Támogatási Keret elnevezésű dokumentumban hagyja jóvá. Az NFT elkészítésének első határideje 2002 márciusa volt, ám az anyag erre az időpontra nem készült el. A második, módosított határidő az idén december 31-e, amikor is az EU várja a kész dokumentumot. Ezt követően az EU Bizottság felvetése szerinti kiegészítésekre, pontosításokra még közel fél év áll majd rendelkezésre. A végső anyagnak 2003 júliusára kell elkészülnie.

Az NFT munkálatai több szakaszból állnak, ám a társadalmi partnerekre és a civil szervezetekre ezek mindegyikében fontos szerep hárul, hiszen egy ilyen nagyszabású terv a társadalom, illetve a gazdasági élet szereplőinek támogató közreműködése nélkül nem valósítható meg. Ugyanakkor az EU-ban alapkövetelmény, hogy a nemzeti program párbeszéd során formálódjon; ez olyannyira kívánalom, hogy a civil szervezetekkel kialakított együttműködésről be is kell számolni az EU-nak.

Az NFT előkészítése már az előző kormány ideje alatt megkezdődött – a korábbi Gazdasági Minisztérium koordinálásával -, aminek eredményeképpen elkészült a dokumentum első részének, a helyzetelemzésnek az összefoglaló, első változata. Akkor a minisztérium meghatározta a stratégiai tervhez kapcsolódó öt operatív program témáit is. A kormányváltást követően azonban – a szorító határidő miatt – fel kellett gyorsítani a munkát, ezért a MeH-en belül megalakult egy e feladatra koncentráló szervezet, a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala. A már korábban elkészített helyzetelemzés átdolgozása, illetve – ezzel párhuzamosan – a stratégia és a hozzá kapcsolódó öt operatív program kidolgozása jelenleg is folyik. Ezt követi majd – utolsó fázisként – a program kiegészítő dokumentumainak az elkészítése.

Közösen a partnerekkel

A hivatal a munka valamennyi fázisában számít a társadalmi partnerek közreműködésére, aminek érdekében – összesen – mintegy háromszáz civil és szakmai tömörülést, valamint szakszervezetet keresett meg azzal a felkéréssel, hogy véleményük, álláspontjuk közlésével kapcsolódjanak be az előkészítő folyamatba. E felkérés nyomán a hivatal az elmúlt időszakban több száz olyan javaslatot kapott a stratégiai tervezéshez, amelyeket szakértők és tudományos testületek értékeltek, illetve ennek eredményétől függően figyelembe vettek, vagy nem a munka további részében. A partnerek között találhatók például az MTA és testületei, a tudományos, illetve a szakmai egyesületek és társaságok – mint például a Magyar Politikatudományi Társaság. Emellett a hivatal több regionális, illetve – az érintett minisztériumok közreműködésével – ágazati fórumot is rendezett és rendez, s fontos az önkormányzatok, a regionális szervezetek bekapcsolódása is.

Ám a társadalmi egyeztetésnek ez csak az első fordulója, hiszen azt követően, hogy a kormány első olvasatban megtárgyalja a koncepciót, illetve az operatív programokat, az anyag – véleményezésre – a társadalmi párbeszéd makroszintű intézményei elé kerül. Elsősorban az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) vitatja majd meg és alakítja ki álláspontját, illetve tesz módosító javaslatokat, de ugyanígy – egyebek közt – az Országos Területfejlesztési Tanács, az Európai Integrációs Tanács, a Szociális Tanács, valamint az Országos Szakképzési Tanács is napirendjére tűzi a dokumentum megtárgyalását. Ezzel párhuzamosan a MeH nyolc regionális és egy fővárosi konferenciát is szervez, melynek keretében szintén a kormány elé terjesztett anyag megvitatása lesz a téma. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják: az érintettek tudatában vannak e munka fontosságának, hogy az NFT révén elnyerhető támogatás alapvetően meghatározza a következő években a társadalom és gazdaság valamennyi szereplőjének helyzetét.

Operatív programok

A Nemzeti Fejlesztési Terv fontos részei az operatív programok (OP), amelyek elkészítése a szaktárcákhoz tartozik. Ezek témaköreiről még az Orbán-kormány döntött, ám a munka akkor még érdemben nem kezdődött el. Így most – a területfejlesztés kivételével – a tárcák arról számoltak be, hogy igen szűkös a határidő, hiszen csak a kormányváltást követően tudták elkezdeni az érdemi munkát. Az időhiány különösen a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériumot érinti, ahol a főhatóság felállítása s a szervezési munka is késleltette a gyakorlati feladatok, így az operatív program munkálatainak elindítását.

A késedelem főként a társadalmi és a civil szervezetekkel folytatott egyeztetéseket, konzultációkat nehezíti meg, hiszen erre a szükségesnél jóval kevesebb idő áll rendelkezésre. Az operatív programokat – hasonlóan a stratégiai dokumentumhoz – szeptember 15-re kell elkészíteni. Bár a tárcák szakembereinek többsége már korábban is részt vett egyes EU-s programok előkészítésében, mégis: a projektkészítés nyelvezetét, gondolkodásmódját újként kell megtanulni. Az EU ugyanis előre meghatározott szempontrendszer szerint és sajátos szerkezetben kéri az anyagokat. Ennek számos eleme – sok ismert panel mellett – még új a résztvevők számára.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban készül az agrár- és vidékfejlesztési operatív program, amelynek augusztus közepén éppen a hetedik változatán dolgoztak a szakemberek, s még mindig elképzelhető, hogy – a beérkezett vélemények alapján – lesz változás. Alapvetően azonban öt olyan terület van, amely jövőbeni fejlesztése elengedhetetlen. Ezek között első helyen áll a mezőgazdaság – egyebek mellett az erdő-, vad- és halgazdálkodás s az élelmiszeripar – versenyképességének fejlesztése. E témakörön belül szó van például a mezőgazdasági beruházások támogatásáról vagy éppen az erdőgazdálkodás korszerűsítéséről. Fontos – a kormányprogramhoz kapcsolódó – új célkitűzés a lakosság egészséges élelmiszerrel való ellátása is, aminek érdekében kiemelt cél az élelmiszer-feldolgozás korszerűsítése. Ennek során – várhatóan – a szerkezetátalakítást szolgáló fejlesztésekre, új technológiák bevezetésére kaphat majd támogatást az érintett vállalkozói kör.

Gördülékeny munkamenet

Ugyancsak fontos a magyar mezőgazdasági vállalkozások versenyképességének javítása, amihez elengedhetetlen, hogy termékeik minősége, valamint az élelmiszer-biztonság javuljon. Ugyancsak prioritás a hulladékok és a melléktermékek korszerűbb kezelése, a jobb hasznosítás támogatásának elősegítése. Ez utóbbi korábban még nem szerepelt a kiemelt célok között, ám a kormányváltást követően az új kabinet programjában már szerepelt, így ezt onnan vette át a szakértői csoport.

A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés terén a környezetvédelmi szempontok érvényesítése minden tervváltozatban szerepelt. De ugyanilyen fontos a vidéki térségfejlesztés, az esélyegyenlőtlenség enyhítése is. A vidéki környezet vonzóbbá tétele az EU számára fontos kívánalom, amelynek célja, hogy a lakosság ne kényszerből éljen vidéken. Ehhez viszont – a készülő dokumentum szerint – fejlesztésre várnak az alapvető szolgáltatások, fel kell újítani a falvakat, védeni szükséges a természeti és a kulturális örökségeket, s vigyázni kell arra, hogy a népi mesterségek fennmaradjanak egy-egy kis közösségben. Ugyanígy fontos cél a mezőgazdaság foglalkoztatási, valamint jövedelmi szintjének emelése. Ez egyben a fiatal gazdálkodók támogatását, az oktatás-képzés elősegítését is jelenti.

Az agrártárcánál – valamilyen szinten – összesen 16 osztály foglalkozik a program elkészítésével, de a minisztérium két háttérintézménye is részt vesz a munkában. A társadalmi egyeztetést a társadalmi kapcsolatok osztálya irányítja, amely mintegy 30 szervezettel kommunikál. Az idő szűkössége miatt azonban a korábbiaknál jobban támaszkodnak az internetre, illetve postán küldik ki az anyagokat a szervezeteknek, s írásban kérik a válaszokat. Így még az "aprómunka" is gördülékenyebben halad. Nagy fórumok, vitaestek szervezésére azonban nem gondol a minisztérium, hiszen ez szinte parttalanná tenné a munkát.

Szerkezeti átrendeződés

A Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériumban a foglalkoztatásstratégiai főosztály irányítja a programalkotó előkészületeket, s hat főosztály, valamint az esélyegyenlőség főigazgatóság kapcsolódik be az OP kidolgozásába. Emellett a tárcaközi koordinációt – mivel az operatív program az oktatási, a foglalkoztatási, valamint az egészségügyi szaktárcát egyszerre érinti – a humánerőforrás-fejlesztési munkacsoport végzi, illetve e munkába bekapcsolódik a Foglalkoztatási Hivatal is.

A humánerőforrás-fejlesztési operatív program kizárólag olyan intézkedéseket tartalmaz majd, amelyek révén Magyarország jogosultságot nyer az Európai Szociális Alap támogatására. Szakértők szerint a tervben foglaltak valójában nem térnek el a most is alkalmazott gyakorlattól, csupán – az EU-elvárásoknak megfelelően – szerkezeti átalakításokra van szükség, illetve egyes területeken bővül a támogatandó célok köre.

Az operatív program – a munka jelenlegi fázisában – öt prioritást tartalmaz, amelyek között nem lehet felállítani sorrendet, hiszen mindegyik terület egyformán fontos. Ezek között található az aktív munkaerő-piaci politika támogatása. Ezen belül a minisztérium az ifjúsági munkanélküliség megelőzését, a tartósan állástalanok helyzetének kezelését, a munkaközvetítés fejlesztését, az idősek munkaerő-piaci reintegrációjának elősegítését, a rehabilitációs foglalkoztatás fejlesztését és a munkaerő-piaci szervezet modernizációját tartja fontosnak. De hasonlóképpen a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem is kiemelt, azzal a kitétellel, hogy a különböző programoknak egyszersmind a munka világába való belépést is szolgálniuk kell. E témakörön belül szó van a tanulási nehézségekkel küzdő fiatalok oktatásáról, különös tekintettel a roma fiatalokra, illetve más hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának javítására. Ugyancsak kitér majd a dokumentum a fogyatékosok integrált oktatására, a veszélyeztetett fiatalok és gyermekek társadalmi beillesztésére, valamint a fogvatartottak foglalkoztathatóságának javítására.

Rugalmas foglalkoztatás

A programban külön fejezetként szerepel a közösségfejlesztés, a civil kezdeményezések támogatása, valamint a romaprojektek nyomon követése. A harmadik prioritás pedig – az egész életen átívelő tanulás célkitűzésének jegyében – az oktatás, a képzés. E fejezetben – egyebek mellett – szó van a pedagógusképzés átfogó fejlesztéséről, de idetartozik a munkaerő-tervezés is.

Ugyanakkor a megváltozott társadalmi-gazdasági környezetben, illetve az EU-csatlakozást követően szükség van az alkalmazkodóképesség és a vállalkozói készségek fejlesztését segítő programok beindítására is. E körben az operatív program várhatóan tartalmazza a rugalmas foglalkoztatási formák támogatását, az önfoglalkoztatóvá válás, illetve a felnőttképzés segítését. De szükség van a képzések tartalmának korszerűsítésére is, és kívánatos lenne beindítani – EU-támogatással – a munkahelyteremtéshez kapcsolódó átképzéseket is.

Az ötödik prioritás a nők munkaerő-piaci helyzetének javítása, foglalkoztatásuk szélesítése, többek között a gyesről, a gyedről való visszatérés támogatása. Az esélyegyenlőség megvalósulásának figyelemmel kísérését ugyanakkor egy monitorozó program elindítása célozza.

A Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériumban a társadalmi egyeztetés alapvető fóruma a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete, amely a jövőben havonta kap tájékoztatást a programról, s ekkor lesz lehetőség arra is, hogy a szociális partnerek érdemben hozzászóljanak, javaslatokat tegyenek. Emellett az Országos Érdekegyeztető Tanács szervezetei hivatalból is megkapják a szükséges tájékoztatást azzal, hogy véleményüket, javaslatukat várják az anyag készítői. Ezen túl a társadalmi egyeztetés szélesebb körben is zajlik.

 

Az NFT előzménye

A most készülő NFT előzményeként a kormányváltás előtt már elkészült egy helyzetelemzés – első változatában, a korábbi Gazdasági Minisztérium koordinálásával -, amely tíz fejezetben foglalta össze a magyar gazdaság jelenlegi állapotát, s mutat rá az elmaradott, fejlesztendő területekre. Az anyag az általános társadalmi-gazdasági bemutatkozás mellett bő teret szentel a regionális különbségeknek, az egyes térségek sajátos helyzetének, munkaerő-piaci jellemzőinek. Továbbiakban taglalja a gazdasági versenyképesség jelenlegi helyzetét, az infrastruktúra állapotát. E területen kiemelten foglalkozik az úthálózattal, a légi közlekedés, a vízi szállítás állapotával, illetve bemutatja az egészségügyi ellátás helyzetét is.

A humán erőforrás fejezet bemutatja – egyebek mellett – a hazai munkaerőpiacot, annak fő gondjait, a munkanélküliséget, az inaktivitásból eredő károkat, a speciális munkaerő-piaci csoportok helyzetét, valamint a regionális egyenlőtlenségeket. A munkaerőpiachoz kapcsolódóan a fejezet kitér az oktatásban tapasztalható problémákra is. Ezek között említi, hogy az oktatás, különösen a közoktatás nem kellően gyakorlatorientált, illetve jelentős elmaradás tapasztalható a speciális módszereket igénylő, hátrányos helyzetű fiatalok, főleg a romák oktatása, képzése területén. Az agrár- és vidékfejlesztés fejezete a magyar falu, a mezőgazdaság jelen helyzetéről szól, míg az esélyegyenlőség a férfiak és nők, valamint a romák esélyegyenlőségéről, illetve esélyegyenlőtlenségéről tájékoztat. A környezetvédelem fejezetében e szempontból is vizsgálja a turizmus helyzetét, amelyre egyébként a gazdasági versenyképesség fejezetében is kitér az anyag. Szakértők szerint a korábbi EU-s támogatási programok pályázatainak lebonyolítása, illetve a pályázás jelentős tapasztalatot biztosít a magyar szereplők számára. Ezeknek az éveknek a summázata az utolsó fejezet. Ebben a PHARE-, az ISPA- és a SAPARD-programok eddigi történetét foglalják össze a szerkesztők.

Tőkevonzó képesség

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) két operatív program elkészítéséért felel, hiszen hatáskörébe tartozik a "Gazdasági versenyképesség", valamint a "Környezetvédelem és infrastruktúra-fejlesztés" című projekt kidolgozása. Az előbbi a fő hangsúlyt a gazdaság teljesítményének javítására helyezi, ugyanakkor – a területi különbségek mérséklésével, a foglalkoztatás bővítésével és a környezeti szempontok figyelembevételével – nagymértékben hozzájárul a társadalmi-gazdasági kohézió erősítéséhez. A program kidolgozásakor fontos szempont, hogy Magyarország jelenleg még elmaradottabb területeinek erősödjék a tőkevonzó képessége. További fő célok: a termelőszektor modernizációja, a gazdaság tudás- és innovációs bázisának erősítése, valamint a gazdasági infrastruktúra fejlesztése.

A termelőszektor modernizációja gyakorlatilag – a mezőgazdaság kivételével – az egész gazdaságot jelenti. A javaslat szerint szükség van a vállalkozások által használt eszközök korszerűsítésére, technológiájuk megújítására, de a vállalatirányítás, a vállalattervezés átalakítására is. Ez utóbbi esetében lényeges a fejlett országokban elterjedt módszerek átvétele és adaptálása. E fejezet ugyanakkor kitér a kis- és középvállalatok helyzetére, arra, hogy miként lehet megerősíteni e vállalati kört.

Bár az állam nem veheti át a vállalatoktól a gazdaság tudás- és innovációs bázisának erősítését, ám segítheti a megfelelő háttér megteremtését. Így a kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása nagyban ösztönözheti e cél megvalósulását. A program ezt a feladatot is tartalmazza.

Kímélve a környezetet

A környezetvédelmi és infrastruktúra-fejlesztési program környezetvédelmi, gazdasági és szociális fejlesztési célokat egyaránt magában foglal, s ezen belül négy területre koncentrál. Egyfelől a környezetvédelemre, amely a települési környezetminőség és az emberi egészség javítását szolgáló fejlesztéseket tartalmazza. Másfelől az energetikai fejlesztésekre fókuszál, amelyek célja a megújuló energiahordozók részarányának növelése, valamint az energiatakarékosság. A harmadik terület a közlekedés fejlesztése, amelynek során az EU páneurópai közlekedési folyosója adja meg az alapvető irányt, s a program megvalósításakor alapvető szempont a környezetkímélő fejlesztés és a regionális különbségek mérséklése. Végül a negyedik irány az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése, amelynek során kiemelt cél az egészségmegőrzés feltételeinek javítása, az egészségügy szerkezetváltásának elősegítése, valamint e téren is a regionális különbségek enyhítése.

A GKM-ben is kezdeti szakaszában van a tervezés. A legelőnyösebb helyzetben talán a regionális területfejlesztési program készítői vannak, hiszen a munkaanyag már az év elején elkészült, s jelenleg – az évek óta kiépített területfejlesztési rendszerben – zajlik a társadalmi egyeztetés. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az anyag az Országos Területfejlesztési Tanács elé kerül, illetve megtárgyalják a regionális fórumok is. Emellett bekapcsolódtak, illetve bekapcsolódnak a munkába a megyei és kistérségi tanácsok is, s a felelős Miniszterelnöki Hivatal irányításával különböző konferenciákat, tanácskozásokat, workshopokat szerveztek. De bekapcsolódtak e munkába az önkormányzatok is.

Az előkészítés jelenlegi szakaszában a dokumentum négy fejezetet tartalmaz: a területfejlesztés országos, általános stratégiai céljait; a régiók fejlesztési terveit; a régiós célok megvalósításához szükséges beavatkozásokat; illetve az intézkedéseket.

Régiók fejlesztése

A munkaanyag az általános területfejlesztési stratégiai célok meghatározását követően – a második fejezetben – az egyes régiók sajátosságait figyelembe véve meghatározza a fejlesztési irányokat. Ezek szerint a közép-magyarországi régióban a belső egyenlőtlenségek enyhítése a fő cél, Közép-Dunántúlon viszont – a fejlődés dinamizmusának megtartásához – fontos, hogy e térség a tudásalapú, innovációorientált fejlődési pályára lépjen. Nyugat-Dunántúlon szintén a belső egyenlőtlen fejlődés okoz gondokat, míg Dél-Dunántúlon a közlekedési infrastruktúra elmaradottsága jelent problémát: jóllehet itt kedvezőek a kutatás-fejlesztés, valamint a gyógy- és wellnessturizmus beindításának feltételei. Észak-Magyarországon a vállalkozások versenyképességének javítása, a foglalkoztathatósági szint emelése, a lakosság esélyegyenlőségének megteremtése, a kiegyensúlyozott területi fejlesztés és az életminőség javítása egyaránt fontos feladat.

Ugyanakkor Észak-Alföldön – egyebek mellett – a gazdasági szerkezet átalakítása, a K+F tevékenység fejlesztése, illetve a térség turisztikai adottságainak kihasználása kerül középpontba. Ezekhez kapcsolódóan fontos a képzett és rugalmas munkaerő fejlesztése és megtartása, valamint a környezetfejlesztés és a természetvédelem. Megközelítően ugyanezen fő célok körvonalazódnak a Dél-Alföld gazdasági fejlesztése során is.

Az anyag külön foglalkozik a Balaton helyzetével. A magyar tengernél a fő cél a stabil környezeti állapot megteremtése, a turizmus jövedelemtermelő képességének javítása, illetve a régió sajátosságából adódó humánerőforrás-bázis megteremtése. Ugyanakkor minden térségi stratégia céljainak megvalósításához szükséges a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése, a régiók gazdasági versenyképességének és az életminőség helyi tényezőinek a javítása, illetve a térségi foglalkoztatás bővítése.

Alapok és források

Az elmúlt közel egy évtizedben – a különféle előcsatlakozási programok révén – Magyarország már jelentős támogatási összegeket kapott az EU-tól. Ilyen volt a PHARE, az ISPA és a SAPARD. Teljes jogú tagként a PHARE-támogatást váltják majd ki a strukturális alapok, az Európai Szociális Alap és az Európai Területfejlesztési Alap. A jelenlegi ISPA-támogatást a Kohéziós Alap váltja fel, míg a SAPARD helyett a Mezőgazdasági Orientációs Alapból lehet támogatást nyerni.

Ami a jövőt illeti, a mostani dokumentum benyújtásával a munka nem fejeződik be, sokkal inkább elkezdődik. Jelenleg ugyanis azért kell csak három évre tervezni az NFT-t, hiszen 2006 végén lezárul az EU mostani, hétéves költségvetési ciklusa. Azt követően azonban – 2007-től – egy újabb költségvetési szakaszra kell felkészülni, ami Magyarország számára azt jelenti majd, hogy – az EU teljes jogú tagjaként – 2013-ig kell elkészítenie a fejlesztési tervet. Ám ekkor már hét régióra lebontva készül el az NFT. E munka várhatóan 2004-2005-ben veszi kezdetét.

A közelmúltban egyébként Brüsszelben befejeződtek azok a tárgyalások, amelyek keretében – megközelítően – meghatározták a csatlakozó országoknak szánt támogatási arányokat. Eszerint – előzetes számítások alapján – a strukturális alapokból 12,2 százalék, azaz 537 millió, a kohéziós alapból 11,3-14,3 százalék, mintegy 299 millió, az Interreg alapból 14,2 százalék, azaz 17 millió euró jut, míg az Equal keretéből mintegy 12 százalékkal, azaz 8 millió euróval részesedhetnénk. Falufejlesztésre további mintegy 170 millió euróra lehet számítani. Ezt azt jelenti, hogy strukturális és vidékfejlesztésre 2004-ben 1,03 milliárd euróra (249,2 milliárd forint), 2005-ben 1,18 milliárd euróra (285,6 milliárd forint), 2006-ban pedig 1,4165 milliárd euróra (342,79 milliárd forintra) számíthatunk. Ehhez adódik hozzá még a magyar társfinanszírozás 20-50 százaléka a magyar költségvetésből és a magánszférából.

Internetes tájékoztatás

A Miniszterelnöki Hivatal a Nemzeti Fejlesztési Terv munkálatainak segítéséért, illetve a társadalmi párbeszéd kiterjesztéséért életre hívta az euforium honlapot, ahol az érdeklődők hozzájuthatnak a legfrissebb információkhoz. A különböző EU-csatlakozással és az NFT munkálataival kapcsolatos cikkek mellett számos letölthető – a hozzászólások miatt folyamatosan változó – dokumentum is az érdeklődők rendelkezésére áll. Ilyen például az EU strukturális politikájáról szóló dokumentum, a Fehér Könyv, valamint az "Európai közlekedéspolitika 2010-ig" című anyag, de itt található meg a civil szervezetek számára elkészített regisztrációs adatlap is. Ennek segítségével – az elektronikus levélben megküldött véleményekkel – könnyen be lehet kapcsolódni az NFT előkészítésébe. Ugyanakkor átjárás nyílik az egyes régiók honlapjaira, és számos, az NFT-vel kapcsolatban feltett kérdésre is választ kaphatnak az érdeklődők. A honlapról megtudható az is: mikor, milyen céllal alakult meg a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, illetve milyen szervezetek kapcsolódtak be eddig az NFT elkészítésébe, s hogyan alakulnak a munkálatok a továbbiakban. (Elérhetőség: www.euforium.hu)

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. szeptember 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem