×

Igényérvényesítés a dolgozóval szemben

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. július 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 53. számában (2002. július 15.)
Vannak olyan igényérvényesítési lehetőségek, amelyek alapján a munkáltató közvetlenül intézkedhet a munkavállalóval szemben, így nem kell a bírósághoz fordulnia. Több olyan eljárás is létezik, amely egy esetleges munkaügyi per előfeltétele.

Hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása

A korábbi munkajogi szabályokból ismerős fegyelmi felelősség intézményét a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) jelenleg nem ismeri, csak a munkavállaló legsúlyosabb kötelezettségszegésének eseteire biztosítja a munkáltató számára a rendkívüli felmondás alkalmazását.

Kollektív szerződéses rendelkezés alapján azonban lehetőség van arra, hogy a munkáltató a munkaviszonyból származó kötelezettségeit vétkesen megszegő munkavállalóval szemben egyéb jogkövetkezményeket is alkalmazzon.

Eljárási rend

A kollektív szerződésben – egyebek mellett – a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos eljárási szabályokat is rögzíteni kell.

Az eljárási szabályokban meg kell határozni, hogy

– ki jogosult az eljárás megindítására,

– ki gyakorolja a fegyelmi jogkört,

– az egyéves objektív határidőn belül meddig lehet az eljárást megindítani.

Rögzíteni kell továbbá

– az eljárás menetét,

– a szankcionálható magatartásokat, valamint

– a hátrányos jogkövetkezmény fajtáit.

Az eljárásban biztosítani kell, hogy a munkavállaló védekezhessen és jogi képviselőt vehessen igénybe. Természetesen, ha nincs a munkáltatónál kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezet, hátrányos jogkövetkezmény alkalmazására sincs lehetőség, ugyanis csak kollektív szerződésben (a munkaviszony alanyainak konszenzusa alapján) lehet e szabályokat rendezni, a munkaszerződésben nem.

Az Mt. rendelkezéséből következik, hogy még bizonyított vétkes kötelezettségszegés esetében sem lehet a munkavállalóval szemben hátrányt alkalmazni, ha a kollektív szerződés a kiszabásra irányuló eljárást nem szabályozza.

Korlátok

A kollektív szerződés csak olyan, a munkaviszonyhoz kötődő hátrányokat állapíthat meg hátrányos jogkövetkezményként, amelyek a munkavállaló személyiségi jogait és emberi méltóságát nem sértik. Hátrányos jogkövetkezményként például nincs lehetőség pénzbírság kiszabására.

A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedés csak írásbeli, indokolt határozatban szabható ki, a határozatnak tartalmaznia kell a jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatást is.

Az intézkedésre a kötelezettségszegés elkövetésétől számított egy éven belül van lehetőség.

Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése

A munkabér visszakövetelése a gyakorlatban általában akkor fordul elő, ha valamilyen hibás adatbevitel következtében a bérszámfejtésbe hiba csúszik. A törvény szerint a jogalap nélkül kifizetett munkabért a jóhiszemű munkavállalótól hatvan napon belül, írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni. (Megjegyezzük, hogy a munkáltató nemcsak a jogalap nélkül kifizetett munkabért, hanem egyéb, a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét is írásbeli felszólítással érvényesítheti.)

Felhívjuk a figyelmet, hogy az intézkedésre nyitva álló határidő betartása azért fontos, mert ha a munkáltató a kifizetéstől számított 60 napon belül nem intézkedik a visszakövetelés felől, vagy ha nem is vette észre a téves kifizetést, akkor a határidő jogvesztő jellege miatt a munkavállaló mentesül a visszafizetési kötelezettség alól. A munkavállaló jóhiszeműsége esetén az általános elévüléshez képest e jóval rövidebb határidőn belül van lehetősége a munkáltatónak az igényérvényesítésre.

A jogalap nélkül kifizetett munkabért az általános elévülési időn, azaz három éven belül lehet visszakövetelni, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt maga idézte elő, vagyis ha a dolgozó rosszhiszemű volt. Vitára adhat okot annak eldöntése, hogy a kifizetés alaptalanságát a dolgozó felismerhette-e. A döntés az adott személy konkrét jövedelmének és az eltérés nagyságrendjének vizsgálatát követően hozható meg, azaz vizsgálni kell, hogy volt-e olyan jelentős különbség a korábbi és a jogalap nélkül kifizetett bér között, hogy a munkavállaló azt észrevehette volna. A téves kifizetés oka lehet a gyakorlatban a munkavállaló által nyújtott hamis adatszolgáltatás is. A munkavállaló vétkességének, rosszhiszeműségének a bizonyítása azonban ilyenkor is a munkáltatót terheli.

A felszólítás tartalma

A visszafizetésre kötelező felszólításban meg kell határozni a visszafizetendő összeget, a visszafizetés jogcímét, a befizetés határnapját, és tájékoztatni kell a munkavállalót a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról is.

A követelés érvényesítése bírói úton

Amennyiben az írásbeli felszólítás eredménytelen marad, a munkáltató bírósági úton érvényesítheti követelését.

 

Hátrányos jogkövetkezmény a gyakorlatban

Italozás a munkahelyen

Ha a munkavállaló megtagadja a közreműködést az alkoholtól befolyásolt állapotának vagy a reá vonatkozó alkoholtilalom megtartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatban, ez önmagában is alkalmas lehet a törvény szerinti hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására. A munkavállaló eltiltható a munkavégzéstől, és jogszerű a munkabér megvonása is az eltiltás időtartamára. A munkáltató köteles írásban tájékoztatni az általa végzett vizsgálat eredményéről a munkavállalót. Ha a munkavállaló az eredményt nem fogadja el, a bizonyítás a munkáltatót terheli (Legfelsőbb Bíróság 2. számú munkaügyi kollégiumi állásfoglalás).

Az eljárási szabályok hiánya

Egy ügyben a munkáltató teljes mértékben megvonta az Mt. 109. §-ára és a kollektív szerződésre hivatkozással a munkavállaló adott évre járó forgalmi juttatását, mert a munkavállaló vétkesen megszegte a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét. A munkaügyi bíróság ítéletével hatályon kívül helyezte az erről szóló fegyelmi határozatot, és megállapította, hogy a munkáltató kollektív szerződése az Mt. 109. §-ának (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően kizárólag a vétkes kötelezettségszegés miatt alkalmazható jogkövetkezményeket állapította meg, az eljárási szabályokat azonban nem. A megfelelő eljárási szabályok hiányában nem állapítható meg, hogy ki és milyen feltételek mellett gyakorolhatja a fegyelmi jogkört, továbbá meddig lehet az eljárást megindítani, és milyen szabályok biztosítják az eljárás alá vont megfelelő védekezését.

A másodfokú bíróság ezzel szemben megállapította, hogy bár a munkáltató kollektív szerződése a hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásának eljárását nem szabályozta, a munkavállaló akkor sem részesülhetett volna tisztességesebb elbánásban, ha azt megfelelően szabályozzák. Az ügyet lezáró Legfelsőbb Bíróság azonban rámutatott arra, hogy még bizonyított vétkes kötelezettségszegés esetében sem lehet a munkavállalóval szemben hátrányt alkalmazni, ha a kollektív szerződés az annak kiszabására irányuló eljárást nem szabályozza. Ez ugyanis olyan hiányossága a kollektív szerződésnek, ami a jogorvoslati eljárásban nem pótolható. Ha a szabályozás e tekintetben teljesen hiányzik, eleve jogellenes a munkavállalóval szemben hátrányos jogkövetkezményt alkalmazni (Bírósági Határozatok, 1998. évi 197. számú jogeset).

Kárigény

Főszabályként a munkáltató a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó igényét bíróság előtt érvényesítheti. Emellett az Mt. lehetőséget ad a munkáltatónak arra is, hogy közvetlenül érvényesítse igényét a dolgozóval szemben. Ennek feltétele, hogy a kollektív szerződésben meghatározzák a kártérítés kiszabására vonatkozó eljárási rendet, valamint azt az értéket, amely erejéig a munkáltató közvetlenül élhet kárigénye érvényesítésével.

A kárigény közlése

A munkáltató határozattal közli a kártérítési kötelezettséget a dolgozóval. A határozat rendelkező része tartalmazza a kártérítés összegét, tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről, annak határidejéről. Az indoklás az alapul szolgáló tényállást és a bizonyítékokat rögzíti, továbbá a kártérítési összeg nagyságrendjére vonatkozó számításokat, valamint a jogszabályi hivatkozásokat.

Jogorvoslat

A munkáltató határozata ellen a munkavállaló az intézkedés közlésétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A keresetnek az intézkedés végrehajtására halasztó hatálya van. Ha a munkavállaló a kártérítési határozattal szemben nem kezdeményez jogorvoslati eljárást, a határozat jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik.

Leltárhiány

A leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik abban az esetben, ha a munkáltatóval úgynevezett leltárfelelősségi megállapodást kötött. A leltárfelelősséggel összefüggő lényeges kérdéseket rendező írásbeli megállapodás hiányában a munkavállalóval szemben a leltárfelelősségre vonatkozó szabályok alkalmazására nincs lehetőség. Ilyen esetben az Mt. általános, kártérítésre irányadó szabályai szerint lehet eljárni.

A felelősségre vonás feltételei

A leltárhiányért való felelősségre vonás feltétele – mint arra az előzőekben utaltunk

– a leltárfelelősségi megállapodás megkötése,

– a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele, valamint

– a leltárhiány megállapítása (a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétellel).

A felsorolt feltételeknek együttesen kell fennállniuk.

Az igényérvényesítés módja

Bírósági úton

A munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kárigényét az általános kártérítési szabályok szerint, vagyis bíróság előtt érvényesítheti.

Közvetlenül

A bíróság előtti jogérvényesítés alól akkor van kivétel, ha kollektív szerződés rendelkezik arról, hogy meghatározott mérték erejéig (ezt az értéket a kollektív szerződés konkrétan nevesíti) a munkáltató közvetlenül érvényesítheti igényét.

Az igény érvényesítésének határideje

A munkáltatónak igénye érvényesítésére a leltárfelvétel befejezésétől számítva 60 napos határidő áll rendelkezésére, amely határidő jogvesztő, elmulasztásának igazolására nincs lehetőség. Büntetőeljárás esetén a határidő harminc nap, amely a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik.

A munkaügyi jogvita

A munkáltató munkaügyi jogvitát kezdeményezhet a munkaviszonnyal kapcsolatos igényének érvényesítése iránt. A munkaügyi jogvitában bíróság jár el.

A munkaügyi jogvitában első fokon a munkáltató székhelye, illetve a munkáltató azon telephelye szerinti munkaügyi bíróság az illetékes, ahol a munkavállaló a munkaszerződése alapján a munkát végzi vagy végezte. Másodfokon a munkaügyi bíróság székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság jár el.

Békéltető igénybevétele

1999. augusztus 17-től hatályon kívül helyezték a Munka Törvénykönyvének azt a rendelkezését, ami szerint a munkaügyi peres eljárást megelőzően egyeztetést kell lefolytatni. A Polgári perrendtartás viszont bevezette a bíróság előtti tárgyalást megelőzően lefolytatandó egyeztetést.

A kötelező egyeztetés megszüntetése ellenére is lehetőség van azonban arra, hogy a felek közötti munkaügyi jogvitában is békéltetőt vegyenek igénybe. Erről rendelkezhet a kollektív szerződés, illetve ebben megállapodhatnak maguk az érintettek is.

A békéltető szerepe, feladata

A békéltető szerepe abban áll, hogy a jogvita lehetőség szerint egyezséggel záruljon le. Az egyeztetést a békéltetőnél kell kezdeményezni. A békéltető az egyezséget köteles írásba foglalni.

Eredménytelen békéltetés

A békéltetés eredménytelenségének megállapítását követően a hároméves elévülési időn belül van lehetőség az igény bíróság előtti érvényesítésére. A munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmények, a fizetési felszólítással, a kártérítésre és a leltárhiány megtérítésére kötelező határozattal kapcsolatos ügyekben nem az elévülési időn belül, hanem az intézkedés közlésétől számított 30 napon belül lehet a keresetlevelet előterjeszteni. A határidő szempontjából nem a keresetlevél postára adásának időpontja, hanem annak a munkaügyi bírósághoz érkezésének az időpontja irányadó.

Abban az esetben, ha a munkáltató írásbeli intézkedésében elmulasztja a jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatást, a bírói gyakorlat szerint nem érvényesül a keresetlevél előterjesztésének határidejére vonatkozó (30 napos) korlátozás. Ilyenkor a keresetet az általános elévülési időn, azaz három éven belül lehet benyújtani. A kereset benyújtásának az azzal támadott intézkedés végrehajtására halasztó hatálya van.

A tárgyalás

A keresetlevél alapján a munkaügyi bíróságnak a tárgyalást legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz történő megérkezésétől számított 15 napon belül ki kell kitűznie.

Egyeztetés a bíróságon

Az első tárgyalást a bíróság egyeztetéssel kezdi meg, amelynek célja, hogy elősegítse a jogvita megegyezéssel történő lezárását. Ennek során a bíró azt hangsúlyozza a felek álláspontjával kapcsolatban, hogy annak elfogadásához milyen lényeges tények bizonyítása szükséges, illetve hogy ennek hiánya milyen perbeli jogkövetkezménnyel jár. A törvény kifejezetten felhatalmazza a bírót arra, hogy szabad mérlegeléssel határozza meg azokat a kérdéseket, amelyek megvitatása megítélése szerint a megegyezést elősegítheti.

Amennyiben az egyeztetés eredménytelen, a bíróság azonnal tárgyalást tart.

Amikor nincs egyeztetési kötelezettség

Nem terheli a bíróságot egyeztetési kötelezettség, ha a munkaügyi vita a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló általi vétkes megszegése esetére a kollektív szerződésben meghatározott jogkövetkezmény alkalmazásával kapcsolatos vagy fegyelmi felelősség alapján indult, s akkor sem, ha az első tárgyaláson a felek vagy valamelyikük nem jelent meg.

Fizetési meghagyás

A munkaviszonyból származó igények érvényesítése során is lehetőség van arra, hogy a fél fizetési meghagyás útján érvényesítse a kizárólag pénzkövetelésre alapított igényét, kivéve ha a per tárgya a jogviszony keletkezésével, fennállásával vagy megszűnésével kapcsolatos, illetve, ha az igény érvényesítése nem a munkavállaló vétkes kötelezettségszegésének vagy fegyelmi vétségének a következménye.

A költségmentesség szabályai

Fő szabályként a munkaügyi perek – a felek jövedelmi és vagyoni viszonyaitól függetlenül – költségmentesek. Bizonyos perekben azonban a peres felek csak tárgyi illetékfeljegyzési jogra jogosultak. Ebbe a körbe tartozik például a munkavállaló szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozásával kapcsolatos, a vezető állású munkavállalót a polgári jog szabályai szerint terhelő kártérítési felelőssége miatt indult, illetve a végkielégítés iránti perek, de csak a törvény alapján járó összegen felüli részében, azaz akkor, ha az igény a minimálbér hússzorosát meghaladja.

A tárgyi költségmentes munkaügyi perben a munkáltató pervesztessége arányában köteles megfizetni az állam által előlegezett költséget, továbbá – személyes költségmentesség hiányában – az államnak járó illetéket is. Amennyiben azonban a per tárgya bűncselekményből vagy szabálysértéssel okozott kár megtérítése, a pervesztes felet kell kötelezni az állam által előlegezett költség és meg nem fizetett illeték megtérítésére.

Tartozások visszakövetelése

A munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással és a jogorvoslatra vonatkozó kioktatással érvényesítheti. A munkáltató kizárólag a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó igényét érvényesítheti közvetlenül a bíróság előtt.

A munkáltató határozata vagy fizetési felszólítása alapján levonható tartozások körébe tartozik – többek között – a tanulmányi szerződés alapján nyújtott támogatás, szolgáltatás is. Ilyen határozat vagy fizetési felszólítás hiányában a munkáltató a korábban hatályban volt munkaügyi szabályok alapján sem érvényesíthette a követelését a munkavállalójával szemben, és ezt az új Munka Törvénykönyve hatálybalépését követően sem teheti meg

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. július 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem