×

Bejelentkezés a hatósághoz

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. június 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 52. számában (2002. június 15.)
A foglalkoztatók, munkáltatók, adózók számos esetben kötelesek a foglalkoztatottakkal, a működésükkel összefüggésben bejelentést tenni, adatokat szolgáltatni a társadalombiztosítási szervnek, illetve az adóhatóságnak. Ezúttal a bejelentkezéssel foglalkozunk.

Témánk szempontjából elsődlegesen azt kell tisztázni, hogy a társadalombiztosítási, illetve az adójogszabályok szempontjából ki minősül foglalkoztatónak, munkáltatónak, adózónak, avagy munkavállalónak.

Foglalkoztatók

Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. §-ának a) pontja szerint foglalkoztató bármely jogi és természetes személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat.

Jogi személy

– a költségvetési szerv,

– az állami vállalat,

– a vállalat,

– a leányvállalat,

– a szövetkezet,

– a részvénytársaság,

– a korlátolt felelősségű társaság,

– a közhasznú társaság,

– az alapítvány,

– az egyesület,

– köztestület,

– az ügyvédi iroda és

– a szabadalmi ügyvivői társaság.

Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság a közkereseti társaság, a betéti társaság, az oktatói munkaközösség és a gépjárművezető-képző munkaközösség.

Tanulószerződés alapján foglalkoztató

A Tbj. szerint foglalkoztató a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló foglalkoztatásakor a szerződést kötő gazdálkodó szervezet, az egyéni vállalkozó is.

Tanulószerződéssel szakképzésben részesülő tanulót az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve egyéni vállalkozó foglalkoztathat, amely/aki más gazdálkodó szervezettel, vagy a szakképző iskolával együttműködve – az illetékes területi gazdasági kamara hozzájárulásával -, a tanulóval megkötött tanulószerződés alapján gondoskodik a gyakorlati képzésről.

Társas vállalkozás

Társas vállalkozónál a társas vállalkozás a foglalkoztató. Társas vállalkozót foglalkoztathat a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság, a közös vállalat, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség, az ügyvédi iroda és a végrehajtó iroda.

Munkanélküli-ellátást, egyéb szociális ellátást biztosító szervek, TÁH

A munkanélküli-ellátásban részesülő biztosítottnak minősülő személy – ideértve a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyben részesülőt is – esetén foglalkoztató a munkanélküli-ellátást folyósító szerv. Munkanélküli-ellátást a területi munkaügyi központok folyósítanak.

A gyermekgondozási segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban, az ápolási díjban részesülő személyeknél a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv is a törvény szerint foglalkoztatónak minősül.

Gyermekgondozási segélyt, gyermekgondozási díjat folyósító szerv a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztató, vagy a megyei egészségbiztosítási pénztár. A gyermeknevelési támogatást a Területi Államháztartási Hivatal (ideértve a Fővárosi Államháztartási Hivatalt is) (TÁH), az ápolási díjat a területi önkormányzat folyósítja.

A Területi Államháztartási Hivatal számfejti a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltató járulékfizetési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségét. Itt nem az a mérvadó, hogy a TÁH végzi a számfejtést, hanem az, hogy a TÁH a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltatók vonatkozásában jelenik meg – a meghatározott feladatok végzésével összefüggésben – foglalkoztatóként.

Kölcsönbeadó munkáltató

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) harmadik részének XI. fejezete szerinti munkavégzés esetén – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – a kölcsönbeadó tekinthető foglalkoztatónak. Ha a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő nem állapodnak meg másban, a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályban meghatározott költségeket a kölcsönbeadó viseli. A munkaviszonnyal összefüggő valamennyi bevallási, adatszolgáltatási, levonási, befizetési kötelezettség teljesítése is a kölcsönbeadót terheli.

Központi költségvetési szerv

Foglalkoztató a Tbj. szerint a központi költségvetési szervnek a központosított illetményszámfejtését végző illetményszámfejtő helye, mégpedig a járulék megállapítása, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, a biztosítottak bejelentése szempontjából. (Csak 2002. január 1-jétől beszélhetünk a központi költségvetési szerv központosított illetményszámfejtését végző illetményszámfejtő helyről mint a Tbj. szerinti foglalkoztatóról.)

Az új illetményszámfejtő hely a központi költségvetési szerv által létesített társadalombiztosítási kifizetőhely jogutódja. Ha a központi költségvetési szervnél társadalombiztosítási kifizetőhely nem működik, az illetményszámfejtő hely a kifizetőhelyi feladatokat 2003. január 1-jétől látja el.

Foglalkoztatottak, magánszemélyek, adózók

A Tbj. 4. §-ának i) pontja szerint foglalkoztatott az, aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak, és akit a foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony (Tbj. 5. §) keretében foglalkoztat.

Magánszemély az, aki a Tbj. szerint nem biztosított. (Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kerekítési szabályok alkalmazása szempontjából az egyéni vállalkozó is magánszemély.)

Adózó az a személy, akinek adókötelezettségét törvény írja elő.

Munkáltatók, kifizetők

Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) 97. §-ának k) pontja szerint munkáltató minden, a fentiek szerint meghatározott foglalkoztató, mégpedig a munkaviszonyban foglalkoztatott magánszemélyek tekintetében, továbbá akkor is, ha a foglalkoztatás ugyan nem munkaviszonyban történik, de a magánszemély jövedelemadóját a munkáltató állapítja meg.

Az Art. 97. §-ának j) pontja alapján kifizető a magánszemély kivételével minden olyan gazdálkodó szervezet (ideértve az egyéni vállalkozót is), amelyik adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat. Ennél a rendelkezésnél figyelni kell arra, hogy a Tbj. alkalmazásában a magánszemély mint foglalkoztató megjelenik akkor, ha biztosítottat foglalkoztat (pl. házvezetőnőt), de ettől még nem lesz kifizető.

Bejelentési kötelezettség

Bejelentkezés a társadalombiztosítási szervekhez

A Tbj. 44. §-a határozza meg azokat az első lépéseket, amelyeket a foglalkoztatónak a megalakulásakor a társadalombiztosítási szervekhez meg kell tennie.

A foglalkoztató – az egyéni vállalkozó és az egyéb szerv is – köteles a társadalombiztosítás céljait szolgáló, jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetésére, és ezekből adatszolgáltatás teljesítésére.

Az a szerv (szervezet), amely a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 1. §-ának (1) bekezdése alapján nem minősül bejegyzésre kötelezett cégnek, vagy a Ctv. 4. §-ának b) pontja alapján egyéni vállalkozónak, a megalakulásától, létrejöttétől számított 15 napon belül köteles a székhelye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási és egészségbiztosítási igazgatási szervhez nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni:

– a nevét (elnevezését), rövid cégnevét,

– a címét, a székhelyét, a telephelyét,

– a megalakulása, létrejötte napját, alapító okirata keltét,

– a képviseletre jogosultak nevét, lakóhelyét,

– a jogelődjének nevét,

– az általa foglalkoztatottak számát,

– az adóazonosító számát, a bankszámlaszámát.

A foglalkoztatónak minősülő természetes személy a lakóhelye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási és egészségbiztosítási igazgatási szervhez köteles bejelenteni nevét, címét és az általa foglalkoztatottak számát, a foglalkoztatás kezdetét követő 15 napon belül.

A cégbíróságnál bejegyzett gazdálkodó szervezetek, valamint azok a magánszemélyek, akik az okmányirodáknál váltják ki az egyéni vállalkozói igazolványukat, külön bejelentkezésre nem kötelezettek, mivel a cégbíróság, illetőleg az okmányiroda a szükséges adatokat átadja a társadalombiztosítási szerveknek.

Bejelentkezés az állami adóhatósághoz

Az Art. 11., 11/A. és 11/B. §-aiban foglaltak szerint adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat (kivételek vannak az Art. 12-13. §-ában).

Az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adószám megállapítása végett köteles a területileg illetékes állami adóhatóságnál bejelentkezni.

Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó

– nevét (elnevezését), rövidített cégnevét, a magánszemély adóazonosító jelét,

– címét, székhelyét, telephelyét vagy telephelyeit,

– létesítő okiratának (alapító okirat, létesítő okirat, társasági-társulati szerződés, alapszabály) keltét és számát, képviselőjét, a gazdasági társaság, közhasznú társaság, egyesülés vezető tisztségviselőinek és könyvvizsgálójának (ha a könyvvizsgáló gazdálkodói szervezet, az adott gazdasági társaság vizsgálatáért személyében is kijelölt felelősének) nevét, lakóhelyét, adóazonosító számát,

– gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, a cég által a létesítő okiratban megjelölt tevékenységi köröket a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint, továbbá statisztikai számjelét,

– jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyesülésnél, valamint közös vállalatnál tulajdonosának (tulajdonosainak) cégnevét (nevét), székhelyét (telephelyeit, lakóhelyét), adóazonosító számát,

– magánszemély levelezési címét – ha az nem azonos székhelyével, telephelyével -, továbbá a Magyarországon lakóhelylyel nem rendelkező külföldi személy esetében magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét),

– könyvvezetésének módját, iratai őrzésének helyét [Art. 36. § (1) bekezdés], ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével,

– jogelődjét és jogelődjének adóazonosító számát,

– önálló tevékenységet folytató magánszemélynél a tevékenysége gyakorlását, körülményét (fő-, mellékfoglalkoztatás, nyugdíj melletti kiegészítő tevékenység),

– általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilatkozatát [Art. 14. § (1) bekezdésében előírt nyilatkozatot],

– átalányadó választását,

– választása szerint a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegfordulónapját.

Egyéni vállalkozói igazolvány

Amennyiben az adózó adókötelezettsége, adóköteles tevékenysége egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött, a vállalkozó a székhelye szerint illetékes, az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott – körzetközponti feladatokat ellátó – települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjéhez (körzetközponti jegyző) intézett vállalkozói igazolvány iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét.

Gazdasági tevékenység a cégbejegyzés után

Amennyiben az adózó üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) és a mellékletei benyújtásával kell kérnie az adószám megállapítását. Ezzel az adózó már teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét.

Tevékenység megkezdése a cégbejegyzés előtt

Amennyiben az adózó adókötelezettsége, adóköteles bevételszerző tevékenysége nem kötött vállalkozói igazolványhoz, illetve nem a cégbejegyzés után kezdi meg a tevékenységét, a tevékenység megkezdését megelőzően az állami adóhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon, írásban kell teljesítenie a bejelentkezési kötelezettségét.

Egyéb adatok bejelentése

Az egyéni vállalkozó adózó a vállalkozói igazolvány kézhezvételétől, a cégjegyzésre kötelezett gazdálkodó szervezet pedig a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz írásban köteles bejelenteni

– könyvvezetésének módját, iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével,

– a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegfordulónapját,

– jogelődjének adóazonosító számát,

– a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak), valamint a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyesülés vezető tisztségviselőinek, a képviselőjének, a könyvvizsgálójának (ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, az adott gazdasági társaság vizsgálatáért személyében is kijelölt felelősének nevét, lakóhelyét) adóazonosító számát,

– a magánszemély adózó levelezési címét, ha az nem azonos székhelyével, telephelyével.

Engedélyköteles tevékenységek

Ha az adóköteles (bevételszerző) tevékenység folytatásához engedély, jóváhagyás, záradék szükséges, ennek megszerzését – az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező adózók kivételével – a jogerős engedély, jóváhagyás, záradék közlésétől számított 15 napon belül az adóhatóságnak be kell jelenteni.

Bankszámla, elszámolási számla

Az adózó a bankszámlanyitást követő 15 napon belül köteles közölni az adóhatósággal valamennyi pénzforgalmi bankszámlájának, elszámolási számlájának számát. A bankszámlanyitásra kötelezett adózó az adószámának közlésétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni az adóhatósághoz az elsőként megnyitott belföldi pénzforgalmi bankszámlájának a számát. A bankszámlanyitásra kötelezett adózónak legalább egy belföldi pénzforgalmi bankszámlával kell rendelkeznie.

Munkáltatói, kifizetői minőség

A munkáltatónak és a kifizetőnek e minőségét akkor is be kell jelentenie az állami adóhatósághoz, ha már adókötelezettség nem terheli. Ebben az esetben a bejelentést az első adóköteles kifizetéstől számított 15 napon belül kell megtenni.

Fióktelep, kereskedelmi képviselet

Az adózási ügyvivőként eljáró fióktelep, továbbá a közvetlen kereskedelmi képviselet bejelentkezésére a gazdasági táraságok bejelentkezésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

A külföldi vállalkozás fióktelepe, továbbá közvetlen kereskedelmi képviselete az adószámról történő értesítést követő 15 napon belül köteles benyújtani az állami adóhatósághoz a külföldi vállalkozás illetőségét igazoló – az illetősége szerinti ország adóhatóságától származó – 90 napnál nem régebbi okirat hiteles magyar nyelvű fordítását, és bejelenti a külföldi vállalkozásnak a Magyar Köztársaság területén működő más fióktelepeit és azok adószámát is.

Az állami szervek feladatai

A cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyző az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adóhatósággal azokat az adatokat, amelyek a cégbejegyzés, a vállalkozói igazolvány kiállítása iránt kitöltött nyomtatványon rendelkezésre állnak (ideértve a nyilatkozat adatait is). Az állami adóhatóság is számítógépes rendszer útján közli a cégbírósággal, illetőleg a körzetközponti jegyzővel az adózó adóazonosító számát, illetve ha az adószám megállapítása akadályba ütközik, akkor az ok megjelölésével értesíti a megkereső szerveket. Ha az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, az erről szóló jogerős határozat egy példányának megküldésével értesítenie kell a cégbíróságot, illetőleg a körzetközponti jegyzőt.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. június 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem