×

Szabadfoglalkozásúak járulékfizetése

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. április 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 51. számában (2002. április 15.)
A társadalombiztosítási jogszabályok nem veszik számításba a szellemi szabadfoglalkozást folytató magánszemélyek önálló adószámát és a személyi jövedelemadó levonására vonatkozó eltérő rendelkezéseket.

Az úgynevezett szellemi szabadfoglalkozású, adószámmal rendelkező magánszemély a társadalombiztosítási jogszabályok (Tbj.) rendelkezései szerint nem biztosított, az általa megszerzett jövedelem önmagában nem képez járulékalapot.

Munkavégzésre irányuló jogviszony

Társadalombiztosítási szempontból biztosított lehet az az adószámmal rendelkező magánszemély is, aki díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesít. További feltétel, hogy az e tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelem elérje a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, naptári napokra számítva annak harmincadrészét. Amennyiben a járulékalapot képező jövedelem a meghatározott összeghatárt eléri, utána a járulékot kell fizetni.

Ebben a tekintetben munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak minősül a megbízási és a felhasználási szerződéses jogviszony, valamint az egyéni vállalkozónak nem minősülő személy vállalkozási jellegű jogviszonya.

Megbízási jogviszony

A megbízási jogviszony a Polgári Törvénykönyv által szabályozott jogviszony. A megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A megbízást a megbízó utasítása szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni. A megbízott a megbízó utasításától csak akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta. A díj a szerződés megszűnésekor esedékes. A megbízott díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. A jogviszony sajátossága tehát, hogy a megbízott csak az ügy ellátására és nem valamilyen eredmény elérésére köteles, a rábízott ügyet azonban kellő gondossággal köteles ellátni.

Vállalkozási jellegű jogviszony

Vállalkozási jellegű jogviszony alapján az egyéni vállalkozónak nem minősülő személy valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására vállal kötelezettséget. Lényegében tehát olyan munkavégzésre irányuló jogviszony, amelynek keretében az adott utasításban meghatározott eredményt el kell érni. A jogviszony alapján munkát végző bizonyos vállalkozási kockázatot is vállal, saját anyagát és eszközeit is bevonja a munkavégzésbe, ez azonban nem biztosítást érintő ismérv. A megrendelő a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles.

Felhasználási szerződés

A felhasználási szerződés alapján személyesen munkát végzőnek minősül a szerzői jogról szóló törvény védelme alá tartozó mű, alkotás szerzője, az irodalmi, a tudományos, az ismeretterjesztő előadás előadója és az előadóművész. A másik oldalon foglalkoztatónak tekintjük a felhasználási szerződésben meghatározott felhasználót.

A biztosítás megállapításakor csak a felhasználási szerződés szerinti személyes munkavégzés díjazását kell figyelembe venni. A szerzői jogról szóló törvény szerinti vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj nem képez járulékalapot, ezért azt a biztosítás megállapításánál sem kell figyelembe venni.

Biztosítási kötelezettség

A fenti jogviszonyokban foglalkoztatott személyek biztosítási kötelezettségének létrejötte a minimálbérhez igazodó összeghatárhoz kötött. A biztosítási kötelezettség a foglalkoztatottra akkor terjed ki, ha az e tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát (2002. február 1-jétől a havi 15 000 forintot), naptári napokra annak harmincadrészét (2002. február 1-jétől a napi 500 forintot).

Járulékalapot képező jövedelmek

Járulékalapot képeznek azok a jövedelmek, amelyek

- a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint önálló vagy nem önálló tevékenységből származnak, és az összevont adóalapnak olyan részét képezik, amelyeket az adóelőleg megállapításánál figyelembe kell venni,

- a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint kis összegű kifizetések,

- a személyi jövedelemadóról szóló törvény 69. §-ában meghatározott természetbeni juttatások, kivéve a 69. § (10) bekezdésének b) pontjában említett ajándék, illetve reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást.

A felsorolt személyi körben, főleg a szerződéses jogviszonyoknál jellemző, hogy a szerződés nem teljes naptári hónapra (mint például április 1-30-ig), hanem töredék hónapra vagy teljes hónap(ok)ra és töredék hónapra szól (például április 16-tól június 15-ig). Ilyen esetekben kétféle eljárást lehet követni. Ha a szerződésben foglaltak teljesítése folyamatos, és az elszámolás havonta megtörténik, a biztosítási kötelezettséget havonta kell elbírálni. Amennyiben teljes naptári hónapra számolták el a járulékalapot képező jövedelmet, akkor azt kell megvizsgálni, hogy a jövedelem összege eléri-e az előzőekben említett havi összeghatárt. Igenlő esetben járulékot kell fizetni.

Ha a járulékalapot képező jövedelmet nem teljes hónapra, hanem annak egy részére fizették ki, akkor a járulékalapot képező jövedelmet el kell osztani a töredék hónap naptári napjainak a számával, a biztosítási kötelezettséget az így megkapott naptári napi összeg alapján kell megállapítani.

Költségek

Az igazolt költséget, illetőleg a 10 százalékos mértékű költséghányadot nem kell járulékalapként figyelembe venni. Ennél a csoportnál számolni kell a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseivel is, amely szerint egyes esetekben (pl. megbízási jogviszony) a tételes költségelszámolás vagy a 10 százalékos költséghányad-csökkentés érvényesíthető. A tételes költségelszámolásnál a járulékalap meghatározásakor maximum 50 százalékos rész vehető figyelembe.

Kis összegű kifizetések

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az önálló tevékenységből származó, egy szerződés alapján 5000 forintot meg nem haladó kis összegű kifizetéskor a magánszemély nyilatkozhat arról, hogy ezt a jövedelmét nem kívánja az összevont adóalap részének tekinteni, hanem a jövedelem egésze után kíván 40 százalékos mértékű személyi jövedelemadót fizetni. Kis összegű kifizetések általában a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyoknál (pl. megbízási, vállalkozási jellegű jogviszony) fordulnak elő. Ebben az esetben a megszerzett jövedelem egészét kell a biztosítási kötelezettség megállapításánál alapul venni, ha a biztosítási kötelezettség létrejön, akkor a kis összegű kifizetés járulékalapot képez.

Járulékfizetés

A szellemi szabadfoglalkozást folytató magánszemélyek biztosítási jogviszonyát az előbb ismertetett szabályok szerint kell elbírálni, és amennyiben a foglalkoztatottra a biztosítási kötelezettség kiterjed, a járulék- és a tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint kell megállapítani.

A járulékalapot képező juttatás után 2002. január 1-jétől 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási, 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási és 8 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot kell fizetni.

Amennyiben a szellemi szabadfoglalkozást folytató magánszemély magánnyugdíjpénztárnak a tagja, 2 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot és 6 százalékos mértékű tagdíjat is fizet.

A saját jogú nyugellátásban részesülő foglalkoztatottól egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot levonni nem kell.

Egészségügyi hozzájárulás

Tételes egészségügyi hozzájárulás

A tételes egészségügyi hozzájárulás összege 2002. január 1-jétől havonta 4500 forint, naptári napokra 150 forint. Arra az időtartamra, amelyre a szellemi szabadfoglalkozást folytató személynek a biztosítási kötelezettsége megállapítható, és nincs más biztosítási jogviszonya – mint magánszemély -, nem köteles a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér után 11 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot fizetni.

Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

Amennyiben a biztosítási kötelezettség nem terjed ki a foglalkoztatottra, a járulék- és a tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség nem állapítható meg, viszont az e tevékenységekből származó jövedelmek a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az összevont adóalap részét képezik, így utánuk az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény rendelkezései szerint a foglalkoztató (kifizető) 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni.

Figyelembe kell azt is venni, hogy a felhasználási szerződés alapján személyesen munkát végző személynek a szerzői jogról szóló törvény védelme alá tartozó művével kapcsolatban a vagyoni jog ellenértékeként kifizetett díj után járulékfizetési kötelezettsége nincs, és az ilyen címen kifizetett összeget a biztosítási kötelezettség elbírálásánál sem lehet figyelembe venni, de az ilyen címen kifizetett juttatás is az összevont adóalap része, azaz 11 százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-alapot képez.

Példák a járulékalapot képező jövedelmek elszámolására

Első esetben: április 11-30-ig a járulékalapot képező jövedelem 6000 forint, amelyet el kell osztani 20 naptári nappal, az eredmény napi 300 forint, így a biztosítási kötelezettség nem terjed ki a foglalkoztatottra.

Második esetben: ha a járulékalapot képező jövedelem összege április 16-30-ig 15000 forint, akkor a 15 napos osztószám használatával napi 1000 forintot kapunk, amelynek figyelembevételével a biztosítási kötelezettséget meg kell állapítani.

Abban az esetben, ha a jövedelmet csak a szerződésben foglaltak teljesítését követően fizetik ki, akkor a járulékalapot képező jövedelmet el kell osztani a biztosítás időtartamának naptári napjai számával, s az így kapott napi összeg alapján kell megállapítani, hogy a biztosítási kötelezettség kiterjed-e a foglalkoztatottra vagy sem.

A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyoknál, ha a biztosítási kötelezettség megállapítható, a járulékfizetési kötelezettséget is meg kell állapítani

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. április 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem