Vállalati hatékonyság

A különféle szektorok, termelési ágazatok között nehéz lenne kategorikusan különbséget tenni aszerint, melyik "termelékeny" és melyik nem. Az viszont biztos, hogy az ipar a legérzékenyebb e fogalomra. Az iparban ugyanis a termelésnek nagyon jól szervezettnek kell lennie, különben kidobott pénz a fejlett géppark és a munkások foglalkoztatása. Vagyis – teszi hozzá a magyarországi ügyvezető – itt jelentkezik leghamarabb, mondhatni azonnal a jó vagy a nem megfelelő termelékenység minden következménye.

Ha ragaszkodunk a gazdasági ágazatok közti összehasonlításhoz, a sor másik végén egyértelműen a pénzügyi szféra áll – folytatja az elemzést Harrer úr. Mint mondja, a bankok, a biztosítók a legkevésbé érzékenyek a termelékenységre, pedig náluk is fontos a hatékonyság. Ugyanakkor a pénzintézeteknél sokkal lassabban jelentkezik a rossz munkaszervezés következtében a "pénzhiány", mint a termelőszektorokban. Az ügyintézés lassúsága nyomán nem nagyságrendi a kiesett forgalom. Ez azonban nem magyar specialitás, ez a világon mindenütt jellemző a pénzügyi szektorra.

A szolgáltatások körében Magyarországon még mindig vannak területek, ahol egy-egy vállalat kizárólagosan, vagy legalábbis megkülönböztetett jogokkal működik. Ilyen terület a kommunikáció, ahol a Matáv Rt. – ha már nem is sokáig, de jelenleg – gyakorlatilag egyedülálló cég, vagy hasonló helyzetű a Mol Rt. A távközlési törvény módosítása nyomán, záros időn belül megváltozik a Matáv helyzete is, s vélhetően a versenyre való kényszerítése a piac többi szereplőjének, s főleg a fogyasztónak is hasznára válik (lásd a távközlési szolgáltatásokról szóló cikkünket). Olcsóbb és másféle, sokrétű szolgáltatás veheti majd kezdetét. A nyugati társadalmakban korábban kialakult a liberalizált kereskedelem, a tiszta verseny, s ennek nyomán mára egy letisztult szolgáltatórendszer működik.

Ugyanez igaz az energiaszektorra is, amely Magyarországon gazdasági védőbura alatt működött mostanáig. Egy EU-tagállamban elképzelhetetlenek azonban az olyan vállalkozások, amelyek működése összes költségük 8 százalékára rúgó, garantált nyereséggel párosul. Ilyen Magyarországon még létezik, de ennek fenntartása nem lehet cél – vallja Klaus Harrer.

Döntő a szemlélet

A cég működésében azonban – összességében – nem a szektor-hovatartozás, hanem a vállalat menedzsmentjének felfogása, mentalitása a meghatározó. Hogy ez mennyire igaz, erről a magyar mezőgazdaságból szolgál példával a szakember. Az állami költségvetésű mezőgazdasági cégek átlagosan 700 millió és 1 milliárd közötti veszteséggel dolgoznak évente. A Szentesi Agrár Rt. vezetése néhány éve felismerte a bajt, s elkezdődött a vállalat átszervezése. Ennek eredményeképpen évről évre fejlődnek, s tulajdonképpen működésük sikeresnek mondható. Vagyis lényeges, hogy egy adott cég vezetése mennyire érzi magáénak a vállalat problémáit. Ahol lelkiismeretes vezetők dolgoznak, ott, ha problémák adódnak, ezeket megpróbálják kiküszöbölni. S ez már önmagában óriási lépés a siker felé. Ennek egyfajta ellenpéldáját szolgáltatta egy prágai gazdasági konferencia. A legnagyobb cseh vállalatok vezetőinek egyedüli kérdése az volt: mit tervez a pénzügyminiszter a gépipari cégek fellendítése érdekében? Fel sem merült bennük, hogy a sikeres működést egy miniszter nem tudja garantálni, hiszen nem is ez a dolga. Ez a vállalat vezetőinek a hatásköre és felelőssége.

Motiválni is kell

Mivel Magyarország vélhetően nemsokára csatlakozik az Európai Unióhoz, így nem mindegy, hogy a vállalati termelékenységet illetően kiállja-e vagy sem az összehasonlítás próbáját. Klaus Harrer szerint van terület, ahol jobbak vagyunk, de összességében még fejlődniük kell a magyar cégeknek. Az élelmiszeriparunk fejlettsége közelít az EU-s kívánalmakhoz, a logisztika területén viszont hazánk lemaradásban van.

A termelékenység javítása során a legfontosabb, hogy a cégek vezetőiben tudatosuljon: az eredményesség munkatársaikon, beosztottaikon múlik. Az okos menedzsment úgy alakítja a dolgokat, hogy a beosztottak is érdekeltek legyenek a vállalkozás sikeres működésében. Ehhez pedig nem elegendő a jó fizetés; a cég számára értékes, vagyis meghatározó munkaerőt más módon is motiválni kell. A magyar cégeknek e téren kell a legtöbbet fejlődniük, bár az igazsághoz tartozik, hogy ez a nyugati gazdaságokban is érzékeny terület.

Közelebbről vizsgálva a magyarországi viszonyokat, hat fő problémaforrásban keresendő az elégtelen hatékonyság oka. A tanulmány szerint a termelékenység csökkenésének mintegy 40 százaléka a hiányos tervezésre és irányításra, valamint a szükséges erőforrások téves vagy hiányos előtervezésére, illetve a munkahely nem megfelelő megszervezésére vezethető vissza. Magyarországon még nem alakult ki az a vezetőréteg, amely a folyamatos termelést és az erőforrások optimális kihasználását megbízhatóan képes lenne kiépíteni. Azokat a módszereket viszont, amelyek ezt a problémát megoldanák, vagy legalábbis mérsékelnék, jellemzően most dolgozzák ki, vagy teljességében hiányoznak a vizsgált vállalatoknál. Ennek következtében a munkafolyamatok akadoznak, a segéd- és a gyártási anyagok késnek, s rengeteg tevékenység ismétlődik a cégen belül.

Az okok listáján második helyen szerepel a nem megfelelő irányítás és felügyelet – derül ki az elemzésből. A vezetők gyakran elhanyagolják az irányítói felelősséget érintő tevékenységeket, s tévesen értelmezik a vezetői feladatokat is. Gyakori a passzív vezetői stílus, és nem jeleskednek a problémamegoldásban sem. A vezetők alig avatkoznak a napi folyamatokba, és csak ritkán végeznek kontrolltevékenységet.

Gyenge a munkamorál

A sort a gyenge munkamorál folytatja. Mivel a termelékenység egyik legfontosabb befolyásoló tényezője a dolgozó motiváltsága, ezért ez igen fontos terület. A munkaanyagból egyértelműen kitűnik, hogy a munkafegyelem hiánya mintegy 14 százalékos termelékenységveszteséget eredményez átlagosan a magyar cégeknél. E kategóriába tartozik a hanyag munkavégzés, a semmittevés, a gyakori, illetve az engedélyezettnél hosszabbra nyújtott szünetek beiktatása. A több műszakos termelésben a műszakváltás is komoly kiesést jelent, mivel a délelőttösök hamarabb leállnak, az őket váltók később kezdenek. A termelékenység csökkenésében a cégek számítógépes rendszerei mintegy 12 százalékos hatékonyságveszteséget jelentenek. Ez főként abból adódik, hogy bár a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a modern rendszerek meghonosítására, a dolgozók, vagyis a felhasználók zöme nem tartja a lépést a technika új vívmányaival. Ugyanakkor gyakori hiba, hogy a kiépített számítógépes rendszer nem követi a cég szervezeti felépítését.

Kommunikációs zavar

A vizsgált vállalatoknál a hiányos vagy rossz kommunikáció évente majdnem két hetet vesz el egy dolgozó életéből: mert a lényeges információk nem jutnak el a megfelelő időben a megfelelő személyhez. Ebből adódóan sokszor ki kell találni valamit, amiről az ötletgazda azt hiszi, újdonság, de ha ismerné a számára nélkülözhetetlen adatokat, akkor tudná, ezt két "turnussal" korábban már elődje alkalmazta. A zökkenőkkel tarkított információáramlás egyik állandóan visszaköszönő következménye a hibás feladatkijelölés, ami további nehézségeket okoz.

Végül pedig meg kell említeni a dolgozók képzettségét és képességét mint a termelékenység lényeges tényezőit. A vezetők és a beosztott munkatársak hiányos szakmai felkészültsége ugyanis jelentősen hozzájárul a többszörös és utólagos munkavégzéshez. A vizsgálat azt mutatta, hogy a legtöbb esetben tanfolyamok elvégzése elegendő lenne e hiányosságok kiküszöböléséhez.

Mindent egybevetve Klaus Harrer szerint Magyarországon a fejlődés jelei tapasztalhatók, s nyilván az EU-s csatlakozás is javít a jelenlegi helyzeten. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy bár szigorú feltételeknek kell majd megfelelni a csatlakozásig, és azt követően is, azért az EU tagországaiban sem megy minden tökéletesen. Hiszen elég Ausztriáig menni, s láthatjuk, hogy az ottani termelékenységből is 11 százaléknyit vesz el a nem megfelelő kommunikáció. S ez csupán egy példa, de jól érzékelteti, hogy Magyarországon nincs semmi rendkívüli, s főleg olyan tendencia, amely akadályozná az ország fellendülését.

vezetők "időtöltésének"