Közüzemi szerződés gáz szolgáltatására
A gáz szolgáltatására irányuló szerződésekre vonatkozó szabályokat a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény és a végrehajtására kiadott 3/1995. (I. 20.) Korm. rendelet tartalmazza. A törvény szerint a gázszolgáltatást az élet-, az egészség- és a vagyonbiztonság, valamint a környezet és természet védelmének szem előtt tartásával, gazdaságosan, a nemzetgazdasági, a fogyasztói, valamint az energiatakarékossághoz fűződő érdekeknek, a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) meghatározott főszabályoknak és a műszaki-biztonsági előírásoknak megfelelő követelmények szerint kell végezni. A gázszolgáltatással és a gázértékesítéssel kapcsolatos állami feladatokat a Magyar Energia Hivatal látja el.
A törvény fogalommeghatározása szerint a gázszolgáltatás az a közüzemi szolgáltatás, amely magában foglalja- a lakossági és a kommunális fogyasztók gázzal való ellátását, a személyes szükségleteik kielégítéséhez, általános közüzemi szerződés alapján, illetve
- a gázt vállalkozási tevékenységhez felhasználó fogyasztók ellátását, egyedi közüzemi szerződés alapján.
Általános gázszolgáltatási közüzemi szerződés
Az általános gázszolgáltatási közüzemi szerződés tartalmi előírásait és feltételeit, a szolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszony részletes szabályait a kormányrendelet mellékleteként közzétett gázszolgáltatási közüzemi szabályzat tartalmazza. A szabályzat kötelező rendelkezéseitől a felek megállapodással sem térhetnek el.
Szerződéskötési kötelezettség
A gázszolgáltatót általános közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli a lakossági és a kommunális fogyasztókkal szemben.
A megállapodás tartalma
Az általános közüzemi szerződés tartalmazza:
- a szerződő felek megnevezését, címét (székhelyét), a fogyasztó azonosításához szükséges adatokat,
- a szolgáltatás megkezdésének időpontját, határozott időre kötött szerződés esetében a szerződés megszűnésének időpontját,
- a szerződés tárgyát (annak műszaki jellemzőit, szükség esetén mennyiségi és teljesítményi adatait),
- a fogyasztás helyét,
- a csatlakozási pont (pontok) megjelölését,
- a gázfogyasztó berendezések felsorolását (darab, típus stb. megjelöléssel),
- az elszámolás, illetve a díjfizetés alapjául szolgáló gázmérő (berendezés és tartozékai) felsorolását,
- a gázfogyasztásmérő leolvasásának rendszeres időszakát,
- külön jogszabályi rendelkezés hiányában a számlázás és a számlázott díj megfizetésének módját – így az alkalmazott ár- vagy díjszabást is, valamint
- a szerződésszegés következményeit.
| Korlátozási sorrend |
|---|
A fogyasztókat a gáz közüzemi szolgáltatás korlátozása tekintetében kategóriákba kell sorolni, kategóriánként meghatározva a korlátozás alá vonható legnagyobb gázteljesítményt. Ennek megfelelően a korlátozási sorrend a következők szerint alakul:
|
A változások bejelentése
Abban az esetben, ha a lakossági vagy kommunális fogyasztó a fogyasztási helyről elköltözik, köteles bejelenteni a gázszolgáltatónak az elköltözés, illetőleg a szolgáltatás igénybevétele megszüntetésének időpontját. A bejelentés elmulasztása esetén az elköltözött fogyasztó felel a legközelebbi mérőleolvasásig, késedelmes bejelentés esetén pedig a bejelentés beérkezésétől számított nyolc napig terjedő fogyasztás díjáért.
Amennyiben a lakossági vagy kommunális fogyasztó olyan lakásba, illetve helyiségbe költözik, amelyben gázszolgáltatás van, és arra igényt tart, köteles ezt a gázszolgáltatónál bejelenteni. A bejelentéssel a szerződés – a lakossági fogyasztók esetében – a korábbi fogyasztóval kötött feltételek szerint létrejön. A fogyasztó azt is köteles a szolgáltatónak bejelenteni, ha nem tart igényt a továbbiakban a gázszolgáltatásra. Ilyenkor a bejelentéssel egyidejűleg a mérőberendezés leszerelését is kérnie kell. Ennek elmulasztása esetén mindaddig, amíg a bejelentés nem történik meg, őt terheli a fogyasztás és a berendezések bérleti díjának megfizetése.A gázszolgáltatás megtagadása
A gázszolgáltató a szolgáltatást részben vagy egészben megtagadhatja, ha
- a csatlakozóvezeték, a fogyasztói berendezés részben vagy egészben az életre, a testi épségre, az egészségre vagy a vagyonbiztonságra veszélyes,
- a fogyasztó a gázszolgáltató felszólítása ellenére nem tesz eleget a szolgáltatási szerződésben megállapított kötelezettségének, különösen ha a nyomásszabályozó, a gázmérő működését befolyásolja, a fogyasztói berendezést nem rendeltetésszerűen, avagy az életet, a testi épséget, az egészséget, illetőleg a vagyonbiztonságot veszélyeztető módon használja.
A gázszolgáltatás szüneteltetése
A gázszolgáltató a gázelosztó vezeték karbantartása, átalakítása, felújítása, cseréje és új fogyasztó bekapcsolása esetén – más műszaki megoldás hiányában – szüneteltetheti a szolgáltatást. A szüneteltetés kezdő időpontját és előre látható időtartamát, valamint a szükséges biztonsági intézkedéseket 15 nappal előbb közölni kell a fogyasztókkal.
Az üzemzavar elhárítását a gázszolgáltató köteles haladéktalanul megkezdeni. Az elhárítást követően, vagy a forráshiány megszűnése után a gázszolgáltató köteles a lehető legrövidebb időn belül helyreállítani a gázszolgáltatást.A gázszolgáltatás korlátozása
Az üzemzavar vagy forráshiány miatt szükségessé vált fogyasztói korlátozást a gázszolgáltató és a gázértékesítő a rendeletében meghatározott korlátozási sorrendben és mértékben köteles végrehajtani. Minden korlátozásról és annak okairól, a korlátozás elrendelését követő 8 napon belül írásban tájékoztatni kell a Magyar Energia Hivatalt. A hivatal valamennyi elrendelt fogyasztói korlátozás esetében kivizsgálja, hogy a korlátozás a szolgáltatónak felróható ok miatt vált-e szükségessé.
Az általános közüzemi szerződés alapján vételező fogyasztónál csak végső esetben és csak akkor lehet alkalmazni korlátozást, ha az egyedi közüzemi szerződés alapján ellátott fogyasztóknál elrendelt korlátozás után az még szükséges.A korlátozásról a gázszolgáltató és a gázértékesítő – a korlátozás kezdő időpontjának, előre látható időtartamának és mértékének, valamint a szükséges biztonsági intézkedéseknek egyidejű közlésével – köteles tájékoztatni az érintett fogyasztókat.A korlátozás végrehajtásáról a gázértékesítő, illetve a gázszolgáltató gondoskodik. Az egyes átadási pontokon szükséges korlátozást – a jóváhagyott üzletszabályzatban foglaltakkal összhangban – az engedélyes állapítja meg, és erről tájékoztatja a fogyasztót. A szolgáltatás korlátozásáról a lakossági és kommunális fogyasztókat úgy kell tájékoztatni, hogy arról, például tömegkommunikációs eszközök útján, valóban értesülhessenek. Előfordul, hogy a korlátozás csak egy-egy település lakossági, illetve kommunális fogyasztóit érinti. Ilyenkor a közzétételre a helyileg szokásos módon is lehetőség van (például a helyi lapban). A fogyasztó a közzétételt követően köteles haladéktalanul megkezdeni a fogyasztás korlátozását.Mérés, elszámolás, díjfizetés
A szolgáltatott és felhasznált gáz mennyiségének és teljesítményének méréséről a fogyasztóknál – az átalánydíjas fogyasztók kivételével – a gázszolgáltató gázmérővel vagy mérési rendszerrel gondoskodik. A fogyasztás díját a fogyasztásmérő adatai alapján kell megállapítani és elszámolni.
A lakossági fogyasztó gázmérőjének felszerelése, karbantartása és időszakos újrahitelesítése a gázszolgáltató feladata. A gázmérő a gázszolgáltató tulajdona, állagmegóvása azonban a fogyasztó kötelessége.A kommunális és az egyedi közüzemi szerződéssel vételező fogyasztók gázmérőinek tulajdonjogát a gázszolgáltató, a gázértékesítő, illetve a fogyasztó szerződésben rendezi. A gázmérő felszerelése, üzemeltetése, karbantartása, hitelesítése és állagmegóvása – eltérő megállapodás hiányában – a tulajdonos feladata.Előzetes fizetés
Amennyiben a fogyasztó nem tett eleget az esedékes díjfizetési kötelezettségének, a gázszolgáltató jogosult a mérőeszközhöz kapcsolódó olyan berendezést felszerelni és alkalmazni, amely a fogyasztás ellenértékének előzetes megfizetéséhez köti a további gázszolgáltatást. Ilyen mérőberendezést a fogyasztó kérésére is fel kell szerelni, amennyiben a kérelmező vállalja a költségek megtérítését.
Mérésügyi felülvizsgálat
A fogyasztó a gázszolgáltatótól, gázértékesítőtől kérheti a mérőeszköz és az ahhoz kapcsolódó berendezés mérésügyi felülvizsgálatát. A felülvizsgálat idejére – főszabály szerint – a gázmérő tulajdonosa köteles gondoskodni a gáz méréséről. Ha a mérőeszköz felülvizsgálata indokolatlan volt, akkor az ezzel kapcsolatos összes felmerült költség a fogyasztót terheli. Jogos kifogás esetén azonban a szolgáltató köteles a fogyasztói elszámolást megfelelően módosítani.
A fogyasztásmérő leolvasása, ellenőrzése, vizsgálata
A fogyasztó köteles a gázszolgáltató, illetve a gázértékesítő részére lehetővé tenni a mérő leolvasását és ellenőrzését.
A fogyasztó kérésére a szolgáltató köteles megvizsgálni a gázmérőt. Ha a fogyasztó kérelmére megvizsgált gázmérő a mérésügyi előírásban meghatározott, ennek hiányában a ą2 százalékot meg nem haladó mérési hibával működik, a vizsgálat költségei átháríthatók a fogyasztóra. A megengedett mérési eltérést meghaladó mérési hiba esetén az elszámolást a vizsgálat eredményének megfelelően módosítani kell.Ellenőrző mérőeszköz
A fogyasztó – a gázszolgáltatóval egyeztetett módon – jogosult ellenőrző mérőeszközt alkalmazni. Eltérő mérési eredmény esetén a fogyasztás elszámolásánál a mérésügyi felülvizsgálat befejezéséig a gázszolgáltató hitelesített mérőeszközeinek mérési adatai irányadók.
A gáz fűtőértékének mérése
Abban az esetben, ha a közüzemi szerződés szerint a gáz mennyisége mellett a gáz fűtőértékét is mérni kell, arról a gázszolgáltató gondoskodik.
Mérés önálló helyiségekben
Lakás vagy más helyiség, bérlemény műszaki megosztása esetén – a fogyasztó kérésére – a gázszolgáltató minden önállóvá vált bérleményben lévő fogyasztó részére külön gázmérőt köteles felszerelni. A gázszolgáltató a gázmérő felszerelésére vonatkozó kérelem teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha a gázfogyasztás szétválasztása műszaki okból nem oldható meg.
A gázfogyasztás elszámolása
A gázszolgáltató megállapodhat a fogyasztóval a gázfogyasztásmérő nélküli, átalánydíjas elszámolásában. Az átalánydíjas megállapodást kivéve a gázfogyasztást időszakonként, rendszeres leolvasással kell megállapítani. A leolvasási időszakot az üzletszabályzatban kell meghatározni.
Az elszámolás alapja a gázmérőn leolvasott érték, amelyet a gázszolgáltató jogosult gáztechnikai normál m3-re vagy referenciakörülményeknek értelmezett m3-re átszámítani. Az átszámítás szabályait az üzletszabályzatban kell meghatározni.Díjfizetés, felelősség
A felhasznált gázért a fogyasztó az árszabályozó rendelkezések szerint megállapított díjat köteles fizetni. Ha a gázszolgáltatást egy szerződés alapján többen veszik igénybe – azaz több fogyasztó van –, a fogyasztott gázdíj megfizetéséért egyetemlegesen felelősek. Nem vonatkozik az egyetemleges felelősség a társasházban a közös tulajdonban álló épületrészben (helyiségben) történő fogyasztás utáni díjfizetési kötelezettségre.
Az elfogyasztott gáz díját és az egyéb díjakat – ha jogszabály, illetve a fogyasztóval kötött szerződés másképpen nem rendelkezik – a számla bemutatásakor azonnal meg kell fizetni. Ha az esedékessé vált gázdíjat a fogyasztó írásbeli felszólítás ellenére 15 napon belül nem egyenlíti ki, a gázszolgáltató a gázszolgáltatást felfüggesztheti.Számlahelyesbítés
A fogyasztó kérheti a bemutatott számla helyesbítését a számlát kiállítótól, aki erre 15 napon belül köteles nyilatkozni. A helyesbítés iránti bejelentésnek a számla kiegyenlítésére nincs halasztó hatálya, ha a bemutatott számla összege az előző év azonos időszakára vetített díj kétszeresét nem haladja meg.Ha a fogyasztót visszatérítés illeti meg, azt a bejelentés érdemi elbírálásától számított 8 napon belül a szolgáltatónak teljesítenie kell.A hibásan mért fogyasztás elszámolása
Ha a háztartási fogyasztónál felszerelt gázmérő a fogyasztást nem vagy rosszul jelzi, az előző év azonos időszakának fogyasztását, illetve abban az esetben, ha az előző év azonos időszakának gázfogyasztása nem állapítható meg, a megelőző három mérőleolvasási időszaknak egy időszakra eső átlagát – amelyet az évszaknak megfelelően az előző évi fűtési fogyasztás figyelembevételével kell helyesbíteni – kell a számlázás alapjául venni.
A fentiek szerint elszámolható gáz mennyiségét becsléssel kell megállapítani, ha időközben a gázfogyasztó készülékek száma vagy fajtája (a helyiségben lakó személyek száma), vagy a helyiség mérete megváltozott.A nem lakossági fogyasztónál felszerelt gázmérő meghibásodásakor a fogyasztás elszámolásához, illetőleg a számlázáshoz a gázfogyasztó készülékek összteljesítményét, továbbá az üzemi, illetőleg egyéb adatok alapján rögzített használati időt kell figyelembe venni, ha nem állapítható meg az előző év azonos időszakának gázfogyasztása.A szabálytalan vételezés elszámolása
Amennyiben a fogyasztó szabálytalan módon vételezte a gázt, és ez a mérést befolyásolta, a fogyasztás mennyiségét az adott időszak naptári óraszámának és a beépített gázfogyasztó készülékek névleges gázteljesítményének (m3/h) a szorzatával kell elszámolni.
Az általános közüzemi szerződés megszűnése
A lakossági és a kommunális fogyasztó az általános közüzemi szerződést 15 napos felmondási idővel megszüntetheti. Ha a fogyasztói berendezést leszerelik, azt a munka megkezdése előtt 48 órával a gázszolgáltatónak be kell jelenteni az esetleg szükséges intézkedések megtétele végett.
Az egyedi közüzemi szerződés megszűnésének eseteit a szerződésben kell meghatározni.Szerződésszegés
A szolgáltató szerződésszegése
A gázszolgáltató közüzemi szerződésszegésének minősül, ha
- a gázszolgáltatást a szerződésben meghatározott időpontban nem kezdi meg,
- a szolgáltatott gáz jellemzői (nyomás, fűtőérték, égési tulajdonság stb.) nem felelnek meg a szerződésben, műszaki előírásban vagy szabványban előírtaknak,
- a gázszolgáltatás tervszerű munkák miatti szüneteltetéséről a fogyasztót időben nem értesíti,
- magatartása folytán a gázszolgáltatás megszakad, vagy a korábbiakban meghatározott eseteken túlmenően szünetel, illetőleg korlátozás alá esik, továbbá
- a gázszolgáltatásból kizárt fogyasztó részére az arra okot adó szabálytalanság vagy szerződésszegés megszűnése és a fogyasztó erről szóló értesítésének kézhezvételét követő két munkanapon belül a gázszolgáltatást nem folytatja.
Szerződésszegés a fogyasztó oldalán
A fogyasztó közüzemi szerződésszegésének minősül, ha a fogyasztó
- a szerződésben meghatározott gázteljesítményt túllépi,
- a műszaki-biztonsági követelményeknek nem megfelelő gázfogyasztó berendezést, készüléket, csatlakozó- és fogyasztói vezetéket használ,
- a szolgáltatott gázt a gázmérő működésének bármilyen módon való befolyásolásával vételezi, a gázmérő leolvasását, illetve a hibás gázmérő kicserélését – az értesítésben meghatározott, illetve egyeztetett időpontban – nem teszi lehetővé,
- a gázszolgáltatás díját késedelmesen, nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg,
- a gázszolgáltatás díját nem fizeti,
- a vételezett gázt a szerződésben meghatározott fogyasztási helyen kívüli területre vezeti át,
- a gázszolgáltató hozzájárulása nélkül a vételezett gázt más részére továbbadja,
- a gázmérő nélküli fogyasztás feltételeit megszegi,
- a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget, valamint
- a nyomás alatti gázellátó rendszert megbontja.
A szerződésszegés következményei
A szerződés megszegése, illetve a szabálytalan vételezés következménye lehet:
- a díjvisszatérítés, illetve a pótdíjfizetés,
- a felemelt díjfizetés (szabálytalan vételezéskor),
- a kötbérfizetési kötelezettség keletkezése,
- a kártérítési kötelezettség,
- a fogyasztást szabályozó készülék felszerelése,
- a gázszolgáltatás felfüggesztése, valamint
- a fogyasztó kikapcsolása a gázszolgáltatásból (például szabálytalan vételezés esetén).
Közüzemi szerződés távhőszolgáltatásra
A távhőszolgáltatás szabályait a távhőszolgáltatásról szóló, 1998. évi XVIII. törvény és a végrehajtására kiadott 1/1999. (I. 1.) Korm. rendelet tartalmazza. A távhőszolgáltatást – hasonlóan a többi közüzemi szolgáltatáshoz – az élet-, az egészség- és a vagyonbiztonság, valamint a környezet és a természet védelmének érvényesülésével, gazdaságosan a nemzetgazdasági, a fogyasztói, valamint az energiatakarékossághoz fűződő érdekeknek, a Ptk.-ban és a műszaki-biztonsági előírásokban meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni. A távhőtermelőt a távhőszolgáltatóval a polgári jog szerinti, éves és hosszú távú (legalább ötéves időtartamra vonatkozó) szerződéskötési kötelezettség terheli.
Igénybejelentés, tájékoztatás
A távhőt vételezni kívánó, az új vagy a többletteljesítményt igénylő meglevő fogyasztási hely tulajdonosának igénybejelentésére a távhőszolgáltató köteles előzetes tájékoztatást adni az igény kielégítésének műszaki-gazdasági feltételeiről, és együttműködni az igénylővel a legkedvezőbb vételezési mód meghatározásában. A távhőszolgáltató tájékoztatójában a műszaki-gazdasági feltételek között kell meghatározni annak a költségnek, csatlakozási díjnak az összegét, amely a fogyasztót terheli.
Általános közüzemi szerződés
A távhőszolgáltatót általános közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli a lakossági fogyasztóval szemben, kivéve ha a fogyasztó nem teljesítette a tájékoztatóban foglaltakat. Az általános közüzemi szerződés létrejöhet a távhő mérés vagy átalány szerinti szolgáltatására. Az átalány szerinti távhőszolgáltatásra az általános közüzemi szerződés létrejöhet a szolgáltatásnak az épületrész tulajdonosa, illetve bérlője, használója által történő igénybevételével és az igénybevétel bejelentésével. Az általános közüzemi szerződés a felek között határozatlan időre jön létre.
Szerződéses kötelezettségek
Az általános közüzemi szerződés alapján a távhőszolgáltató a lakossági fogyasztó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági fogyasztó pedig a távhőszolgáltatás ellenértékének rendszeres megfizetésére köteles.
| Közös fogyasztás |
|---|
| A közösen használt helyiségekben lévő gázfogyasztó berendezés és gázmérő használatának joga – eltérő megállapodás vagy bírói ítélet, hatósági határozat hiányában – a tulajdonostársakat, a bérlőtársakat, a társbérlőket stb. egyenlően illeti meg.A gázszolgáltató a közös használat létrejötte vagy a közös használók személyében bekövetkezett változáskor – az érdekelt bejelentésére – a szerződést módosítja, és az általa bérbe adott gázfogyasztó berendezéseket a közös használatra jogosultak nevére írja át. Ha a közös használat megszűnik, a fogyasztási helyen maradó használó válik fogyasztóvá. Az elköltöző személy a felszerelt bérleti gázfogyasztó berendezést a gázszolgáltató és a többi használó hozzájárulása nélkül nem szerelheti le, és nem viheti el.Ha a gázmérő az egyik közös fogyasztó kizárólagos használatára rendelt helyiségben van, a gázmérő főcsapját a helyiség használója csak akkor zárhatja le, ha ezzel más közös használót a gázfogyasztásban nem akadályoz, vagy veszélyhelyzet állt elő.Ha annak műszaki lehetősége fennáll, és a közös használók az elkülönítés költségeinek viselését vállalják, a fogyasztást el kell különíteni, és külön-külön szerződést kell kötni. |
Felmondás
Az általános közüzemi szerződést az épület, illetőleg épületrész tulajdonosa vagy a fogyasztók közössége 30 napos felmondási határidővel a közüzemi szabályzatban meghatározott módon és időpontra akkor mondhatja fel, ha
- az épületben, épületrészben (az épület, épületrész valamennyi tulajdonosának hozzájárulásával) a távhőszolgáltatással azonos komfortértékű más hőellátást valósít meg;
- a szerződés felmondása nem okoz kárt más számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait;
- viseli azokat a költségeket, amelyek a fogyasztói berendezéseknek a felmondás következtében szükséges műszaki átalakításával merülnek fel, illetve
- a szerződés felmondását a meglévő rendszer műszaki megoldása lehetővé teszi, a felmondás nem ütközik egyéb jogszabályba, műszaki előírásba, továbbá közös tulajdon esetén a tulajdonostársak a felmondással egyetértenek.
Felmondási korlátok
A közüzemi szerződést a távhőszolgáltató csak abban az esetben mondhatja fel, ha
- a fogyasztó a távhődíjat nem, vagy nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg,
- tudomást szerez arról, hogy a vele szerződéses viszonyban álló fogyasztó a távhő vételezését a fogyasztási helyen megszüntette. Ebben az esetben a közüzemi szerződés felmondása miatt az épületben, épületrészben esetleg bekövetkező kár a fogyasztót terheli.
A szerződéskötés megtagadása
A távhőszolgáltató az általános közüzemi szerződés megkötését
- köteles megtagadni, ha a fogyasztó által létesített fogyasztói berendezés az életet, az egészséget vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti;
- megtagadhatja, ha más fogyasztó a távhő vételezését, illetőleg a távhőszolgáltató üzemét veszélyezteti; illetve
- feltételhez kötheti, ha a fogyasztóval korábban fennálló közüzemi szerződését a díjfizetés 30 napon belüli megfizetésének hiányában felmondta.
Egyedi közüzemi szerződések
Az egyéb fogyasztó és a távhőszolgáltató a polgári jog szabályai szerint egyedi közüzemi szerződést köt a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatására, illetőleg ellenértékének megfizetésére. Az egyedi közüzemi szerződés határozott időre szól. Az egyedi közüzemi szerződést az egyéb fogyasztó a szerződésben meghatározott felmondási idővel az abban meghatározott időpontra mondhatja fel.
A távhőszolgáltatás szüneteltetése
A távhőszolgáltató az élet-, egészség- vagy a vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén, valamint más módon el nem végezhető munkák elvégzéséhez jogosult a szükséges legkisebb fogyasztói körben és időtartamban szüneteltetni a távhőszolgáltatást. A távhőszolgáltatás szünetelése miatt a fogyasztói berendezésekben keletkezett károkat – amennyiben a szolgáltatás szünetelésében a fogyasztó vétlen – a szolgáltató köteles megtéríteni.
A távhőszolgáltató köteles az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról az érintett fogyasztókat előre értesíteni.A távhőszolgáltatás korlátozása
A távhőszolgáltató
- országos tüzelőanyag-hiány miatt a nála vagy a vele szerződéses jogviszonyban álló távhőtermelőnél fellépő termeléskiesés esetén, vagy
- környezetvédelmi érdekből
jogosult a szolgáltatás korlátozására.
A korlátozás bevezetéséről és annak okairól a távhőszolgáltató az önkormányzatot köteles tájékoztatni.A korlátozásra a lakossági fogyasztóval szemben csak végső esetben és csak akkor van lehetőség, ha az az egyéb fogyasztók korlátozása után még szükséges.Amennyiben a település folyamatos és biztonságos távhőellátása országos tüzelőanyag-hiány miatt vagy környezetvédelmi okból veszélybe kerül, a távhőszolgáltatónak a közüzemi szerződésben meghatározott mértékű, de legfeljebb 10 százalékos hőteljesítmény-csökkentéssel (átalány szerinti távhőszolgáltatás esetén a fűtési hőmérséklet 10 százalékos csökkentésével) és a rendelkezésére álló más eszközökkel kell megkísérelnie a korlátozás okának megszüntetését, és a hírközlő eszközökön keresztül kérnie kell a fogyasztókat a távhőfogyasztás önkéntes csökkentésére.Ha a fenti, megelőzést szolgáló intézkedések ellenére a közvetlenül fenyegető távhőhiány, illetőleg távhőellátási zavar nem vagy nem kellő időben hárítható el, avagy a folyamatos és biztonságos távhőszolgáltatás nem biztosítható, a távhőszolgáltató a települési önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján korlátozza a távhőszolgáltatást. A döntésről, illetőleg a távhőszolgáltatás korlátozásának bevezetéséről a fogyasztókat a távhőszolgáltató értesíti.A korlátozás végrehajtása során a távhőszolgáltató a fogyasztók között nem tehet megkülönböztetést. A korlátozásra szolgáló okok megszűnése után a korlátozást fel kell oldani.A távhőellátás csökkentése vagy korlátozása esetén – amennyiben a szolgáltatás átalánydíjas – a fogyasztó a szolgáltatás mértékével arányos díjat köteles fizetni.A fogyasztói korlátozás nem terjedhet ki az egészségügyi intézményekre (fekvőbeteg-intézmények, szakrendelők, szociális fekvőbeteg-intézmények), a gyermekintézményekre (bölcsődék, óvodák, alsó- és középfokú oktatási intézmények), valamint a települési önkormányzat képviselő-testülete által meghatározott további létesítményekre.A távhő vételezését korlátozó eszközök, berendezések beszerzése, felszerelése, üzemeltetése, karbantartása és ellenőrzése és az ezekkel kapcsolatos költségek viselése a távhőszolgáltató kötelessége.A jogszerű távhőszolgáltatási korlátozásból, illetőleg elvárható magatartás esetén való szüneteltetésből származó károkért a távhőszolgáltatót nem terheli kártalanítási kötelezettség.Mérés, elszámolás, díjfizetés
A szolgáltatott távhő elszámolása hőmennyiségmérés vagy – átalány szerinti távhőszolgáltatás esetében – átalány szerint is történhet.
Mérés szerinti elszámolás
Mérés szerinti elszámoláskor a távhőszolgáltató a szolgáltatott távhő menynyiségét a fogyasztói hőközpontban, illetőleg a szolgáltatói hőközpontban és a hőfogadó állomáson köteles mérni és elszámolni. Ilyenkor a szolgáltatott távhő mennyiségének mérésére és elszámolására épületrészenként is lehetőség van, ha a fogyasztó az épület valamennyi épületrészében a mérőműszernek és felszerelésének, valamint a fogyasztói berendezés szükséges átalakításának a költségét viseli.
Átalánydíjas elszámolás
Az átalány szerinti távhőszolgáltatásnál átalánydíjas elszámolást kell alkalmazni. Az átalánydíj megfizetése az épületnek vagy épületrésznek a szolgáltatást igénybe vevő használóját (például bérlőjét, haszonélvezőjét vagy tulajdonosát) terheli.A mérés szerinti elszámolás megállapodásai
Mérés szerinti távhőszolgáltatásnál a szolgáltatás helyét, mértékét és tartamát, a mért távhő és díja épületrészenkénti megosztásának, kiegyenlítésének módját az érdekeltek megállapodása rögzíti. Több tulajdonos esetén a mért fogyasztás díjának kiegyenlítése a tulajdonosok megállapodása szerint együttesen vagy épületrészenként külön is történhet. Külön történő díjfizetés esetén a díj épületrészenkénti megosztása és a megosztás szerinti számlázás – a tulajdonosok által meghatározott arányok, valamint a távhőszolgáltatási közüzemi szabályzat rendelkezései szerint – a távhőszolgáltató feladata. Az érdekeltek megállapodásának hiányában a díjfizetés feltételeire a települési önkormányzatnak a díjalkalmazási feltételekről szóló rendelete az irányadó.
A mérőeszközzel kapcsolatos szolgáltatói kötelezettségek
Az elszámolás alapjául szolgáló és a távhőszolgáltató költségén felszerelt mérőeszköz a távhőszolgáltató tulajdona, ezért annak karbantartása, időszakos újrahitelesítése, cseréje a távhőszolgáltató kötelessége.
Mérésügyi felülvizsgálat
A fogyasztó kérheti a távhőszolgáltatótól az alkalmazott mérőeszköz mérésügyi felülvizsgálatát. Ha a mérőeszköz felülvizsgálata indokolt volt, annak költsége a távhőszolgáltatót terheli, ellenkező esetben a költséget a fogyasztó köteles viselni.
Díjalkalmazási feltételek
A szolgáltatott távhő elszámolásával, a díjfizetéssel, valamint a szabályozatlan vételezéssel kapcsolatos előírásokat az önkormányzat a díjalkalmazási feltételekben határozza meg. A díjalkalmazási feltételek tartalmazzák az átalány szerinti távhőszolgáltatás esetére a szolgáltatás fajtáját, mértékét, minőségét, időtartamát és helyét, valamint a díjelszámolás alapját.
Szabálytalan vételezés
Szabálytalan vételezés esetén a fogyasztó felemelt díjat köteles fizetni, ha a vételezés szerződés nélküli fogyasztás következménye.
Szerződésszegés
A szolgáltató szerződésszegése
A távhőszolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha
- a távhőszolgáltatást a közüzemi szerződésben meghatározott időpontban nem kezdi meg,
- a távhőt nem a közüzemi szerződésben meghatározott, illetőleg nem a tőle elvárható módon szolgáltatja,
- a távhőszolgáltatás előre tervezhető munkák miatti szüneteltetéséről a fogyasztót a közüzemi szabályzatban előírt módon és időben nem értesíti,
- felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszakad, vagy azt a törvényben foglaltakon túlmenően szünetelteti vagy korlátozza, valamint
- a távhőszolgáltatás felfüggesztése esetén a fogyasztónak a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követő munkanapon a távhőszolgáltatást nem kezdi meg.
A fogyasztó szerződésszegése
A fogyasztó részéről szerződésszegésnek minősül, ha a fogyasztó
- a szerződésben meghatározott hőteljesítményt túllépi,
- a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más fogyasztó szerződésszerű távhővételezését zavarja vagy veszélyezteti,
- a mérőeszközt szándékosan vagy vétkes gondatlansággal megrongálja, a mérőeszköz sérülését a távhőszolgáltatónak nem jelenti be,
- a mérőeszköz befolyásolásával vagy megkerülésével távhőt vételez,
- a távhődíját nem vagy nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg, továbbá
- nem tesz eleget a korlátozási rendelkezéseknek.
A szerződésszegés következményei
A közüzemi szerződés megszegésének következménye lehet
- a díjvisszatérítés, illetőleg pótdíjfizetés,
- a felemelt díj megállapítása, illetve fizetése,
- a kötbérfizetés,
- a kártérítési kötelezettség,
- a távhőszolgáltatás felfüggesztése, valamint
- a közüzemi szerződés felmondása.
- a díj arányos részét visszatéríteni, ha felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszakad, vagy a távhőszolgáltatást a törvényes lehetőségen túlmenően szünetelteti vagy korlátozza,
- kötbért fizetni, ha a távhőszolgáltatást a szerződött időben nem kezdi meg, nem a szerződés szerint, illetve a tőle elvárható módon szolgáltat, a szüneteltetésről a fogyasztót nem tájékoztatja időben, továbbá a felfüggesztési ok megszűnése írásbeli értesítésének kézhezvételét követő napon a szolgáltatást nem kezdi meg.
- pótdíjat fizetni, ha a szerződésben meghatározott hőteljesítményt túllépi,
- felemelt díjat fizetni, ha a mérőeszközt szándékosan, vagy vétkes gondatlansággal megrongálja, a mérőeszköz sérülését nem jelenti be, a mérőeszköz megkerülésével vagy befolyásolásával távhőt vételez, illetve nem tesz eleget a korlátozási rendelkezésnek.
- a távhőszolgáltatást felfüggeszti, ha a fogyasztó a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetve más fogyasztó szerződésszerű távhővételezését zavarja vagy veszélyezteti,
- a távhőszolgáltatást felfüggesztheti, ha a fogyasztó a mérőeszközt szándékosan, vagy vétkes gondatlansággal megrongálja, a mérőeszköz sérülését nem jelenti be, a mérőeszköz megkerülésével vagy befolyásolásával távhőt vételez, illetve a korlátozási rendelkezésnek nem tesz eleget, vagy a távhőszolgáltatás díját késedelmesen fizeti meg,
- a közüzemi szerződést felmondhatja, ha a távhőszolgáltatás díját a fogyasztó az esedékességtől számított 30 napon belül nem fizeti meg.
Közüzemi szabályzat, üzletszabályzat
A távhőszolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszony általános szabályait a kormányrendelettel kiadott távhőszolgáltatási közüzemi szabályzat állapítja meg. A távhőszolgáltatási közüzemi szabályzatban foglaltak végrehajtására az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben további részletes szabályokat határozhat meg.
A távhőszolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszony általános szabályait a távhőszolgáltatási közüzemi szabályzat tartalmazza, melynek alapján a távhőszolgáltató köteles üzletszabályzatba foglalni szolgáltatásának feltételeit. Az üzletszabályzatot a működést engedélyező hatóság hagyja jóvá. A távhőszolgáltató gondoskodik arról, hogy a fogyasztók hozzáférhessenek az üzletszabályzathoz.| Korlátozásisorrend-tervezet |
|---|
| A fogyasztás korlátozásakor a távhőszolgáltató úgynevezett fogyasztói korlátozásisorrend-tervezetet készít, melyet háromévenként felülvizsgál. Ha a felülvizsgálat eredménye indokolja, a fogyasztói korlátozási sorrend módosítására új tervezetet kell készítenie. A tervezet elkészítéséhez a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatás korlátozásával összefüggő adatokat kérhet a fogyasztótól.A fogyasztói korlátozási sorrend tervezetéről a távhőszolgáltató köteles tájékoztatni a fogyasztókat. A távhőszolgáltató a tervezetet és a fogyasztói véleményeltéréseket a települési önkormányzat részére köteles megküldeni. A fogyasztói korlátozási sorrendet ennek alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete rendelettel állapítja meg. A fogyasztói korlátozási sorrend megállapításáról az érintett fogyasztókat a távhőszolgáltató tájékoztatja. |
