Források állásteremtésre

A gazdaságpolitikai prioritások sorában kiemelt helyet foglal el a foglalkoztatás támogatása. E cél megvalósítására központi források is rendelkezésre állnak, s bár a kelleténél szerényebb a keret, a pályázati úton elnyerhető pénzek nélkülözhetetlen összegeket jelentenek egy-egy cégnek. Az idén fontos változás, hogy a Munkaerő-piaci Alap, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA), illetve a munkaügyi központok forrásain kívül immár a Széchenyi-terv pénzügyi csatornái is megnyíltak a pályázók előtt.

Megkülönböztetett figyelmet fordított az OFA az idei feladatok előkészítése és rangsorolása során a munkaerőpiac aktuális problémáira, illetve Magyarország uniós felkészüléséből adódó foglalkoztatáspolitikai feladataira.

Kísérleti utak

A kísérleti projektek közé tartozik a "Rátalál(l)ás" program, amelynek célja a tartós munkanélkülieknek nyújtott speciális állásközvetítői szolgáltatás támogatása. A 160 millió forintos keretre – zárt körben, meghívással – a Felső-Tisza Vidéki, valamint a Délkelet-nyírségi Fejlesztési Társulás, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Nógrád megye települési önkormányzatai és önkormányzati társulásai pályázhattak, illetve pályázhatnak: a tartósan munkanélküliek munkaerő-piaci reintegrációjának elősegítésére. Az elnyerhető forrás az egyéves program időtartamára biztosított vissza nem térítendő támogatás, amelyet az OFA 25 százalékos részletekben, negyedévente folyósít, utólagos elszámolás ellenében. A program teljes időtartama alatt sikeresen elhelyezett munkanélküli után maximum 230 ezer forint vehető igénybe. A projektben való részvétel fontos feltétele a pályázó és a – speciális állásközvetítői szolgáltatást végző – holland Bureau Maatwerk b.v. cég korábbi együttműködése.

Az OFA ugyancsak ígéretes projektje az "Új esély" program. Ez a helyi kezdeményezések kibontakoztatását hivatott segíteni, kifejezetten a hátrányos helyzetű állástalanok felkészítésére, átmeneti, illetve tartós foglalkoztatásuk segítésére fókuszálva. A helyi programok célcsoportjai a tartós munkanélküliek, a szakképzetlenek: akik kikerülnek a köz- és a közhasznú munkából, akik már korosak, esetleg hajléktalanok, vagy romák. A helyi programok egyfelől e kör feltárására és kiválasztására, a munkanélküliek foglalkoztatásra való felkészítésére, illetve elhelyezésükre irányulnak. A különböző projektek egytől nyolc hónapig tartanak, attól függően, hogy az állástalanok visszavezetésének mely szakaszában – kiválasztás, felkészítés – vállal feladatot a pályázó. Vissza nem térítendő és részben visszatérítendő támogatáshoz juthatnak az igénylők, azt azonban maguk döntik el, hogy a támogatás mely formáját és az egyes elemeket milyen arányban kérik. A beruházáshoz és a tárgyi eszközök beszerzéséhez adható legtöbb forrás – egy-egy foglalkoztatottra – bruttó 800 ezer forint lehet, de csak abban az esetben, ha a projekt tartósan fennmarad. Gyakorlatilag minden bejegyzett alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, egyház és felekezet pályázhat, az elbírálásnál azonban előnyt élveznek azon ajánlatok, amelyek a visszatérítendő és a vissza nem térítendő támogatás együttes lehetőségével élnek, s amelyek egymást kiegészítő szolgáltatásokat biztosítanak.

Nonprofit vállalkozások

A munkanélküliek tartós foglalkoztatását megvalósító OFA-program célcsoportjai szintén a hat hónapnál hosszabb ideje állástalanok, az alacsony iskolázottságúak, illetve a köz- és közhasznú munkából kiszorulók, valamint a hajléktalanok és a fogyatékosok bizonyos körei. A projekt felépítése is hasonlatos az Új esély program szerkezetéhez, azaz az érintettek kiválasztásából s a tényleges foglalkoztatásból áll. Ez utóbbi úgy valósul meg, hogy az állástalanok alkalmazásával különböző – nonprofit – vállalkozások jönnek létre, amelyek a helyi fogyasztók számára termékeket állítanak elő és szolgáltatásokat nyújtanak: természetesen a tényleges vásárlóerőre alapozva. A foglalkoztatási programban a pályázó támogatást kérhet maximum huszonöt munkanélküli alkalmazásához – a bérköltségek és közterheik támogatásához tizenkét hónapig –, beruházásai finanszírozásához, a munkavezető bérköltségének és közterheinek támogatásához s a foglalkoztatással összefüggő egyéb kiadásokhoz. Az egy főre igényelhető OFA-támogatás fajlagos költsége fejenként maximum egymillió 200 ezer forint, a támogatás időtartama pedig legfeljebb 18 hónap, amely két szakaszból állhat. Az első ütemben – hat hónap alatt – zajlik a beruházás s a foglalkoztatás előkészítése, míg a második lépcsőben – egy évig – maga a gondozási program valósul meg.

Segítség a romáknak

Az OFA nagy hangsúlyt helyez a roma munkanélküliség mérséklésére, illetve a projektgazda roma szervezetek menedzsmentjének képzésére. Ez utóbbi pályázatban minden olyan társas vagy egyéni vállalkozás, alapítvány vagy egyesület részt vehet, amely képzéssel foglalkozik, s nem áll csőd-, végelszámolási, illetve felszámolási eljárás alatt. Maga a képzés a roma projektmenedzsment felkészítést szolgálja, melynek keretében a roma szervezetnek el kell készítenie egy vállalkozás elindításának és működtetésének részletes tervét. A képzést követően újabb döntést hoz az OFA kuratóriuma, a kidolgozott projekttervek alapján határoz a roma szervezetek támogatásáról, illetve ennek mértékéről. A képzésen az OFA által kiválasztott 13-13, összesen 26 roma szervezet foglalkoztatási projektjének kétfős menedzsmentje és/vagy szakértői vesznek részt. Az oktatásra június-júliusban kerül sor budapesti, vagy a vonzáskörzetébe tartozó helyszínnel, bentlakásos formában.

Kedvező változásokat eredményezhetnek a roma foglalkoztatási projektek. Az OFA e körben olyan ajánlatokat vár, amelyek közösségi vállalkozási programok szervezésével munkahelyet teremthetnek a cigányságnak, elősegítve ezzel foglalkoztatásukat és társadalmi integrációjukat. E programban pályázhat minden belföldi roma társadalmi szervezet, alapítvány és közhasznú társaság, persze akkor, ha bírósági bejegyzésük megtörtént. Az előkészítő szakaszban – amelynek időtartama maximum négy hónap – a támogatott szervezetek felkészülnek a projekt indítására – felveszik a kapcsolatot az üzleti partnerekkel, beszerzik a munkavégzéshez szükséges felszereléseket –, majd a végrehajtási szakaszban elindítják a vállalkozásokat. A pályázó szervezeteknek a munka levezényléséhez háromfős menedzsmentet kell alkalmazniuk, továbbá a foglalkoztatotti létszámot folyamatosan fenn kell tartaniuk egy éven át. Az OFA az általa elfogadott program teljes költségéhez vissza nem térítendő támogatást nyújt: a munkahelyteremtéssel kapcsolatos beruházásra és felújításra, a tárgyi eszközök és munkaruhák megvásárlására, a foglalkoztatottak hat hónapos munkabér- és bérköltségeire, a foglalkoztatottak képzésére, valamint a főállású projektvezető bér- és közterheire. A projekthez kért OFA-támogatás fajlagos költsége azonban a főállású munkaviszonyban foglalkoztatottak esetében egymillió forintnál nagyobb összeg nem lehet.

Új elem a Széchenyi-terv

A foglalkoztatás bővítésében új elem a januárban meghirdetett Széchenyi-terv, amely – az aktív foglalkoztatási célokat kezelő előirányzatból – kiegészítő támogatásban részesíti az új munkahelyek létrehozóit. A pénzzel álláshelyek megteremtése, korszerű beruházások megvalósítása, továbbá az ezekhez kapcsolódó képzések finanszírozhatók, kiemelt szempont azonban, hogy e beruházások az ország hátrányos helyzetű, illetve a gazdasági szerkezetátalakításban érintett térségeiben valósuljanak meg. A munkahelyteremtő támogatás csak olyan fejlesztéshez igényelhető, amelynek során érvényesülnek a foglalkoztatási szempontok. Helyileg a munkanélküliségtől leginkább sújtott térségek – Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Somogy és Békés megye –, illetve a Gazdasági Minisztérium és a területfejlesztés illetékesei által kijelölt, a szerkezetátalakítással érintett területek jöhetnek szóba.

A munkahelyteremtő konstrukcióban a pályázók vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek. Összege új munkahelyenként legfeljebb egymillió forint, a gazdasági szerkezetátalakítással érintett térségekben pedig legfeljebb másfél millió forint lehet. Beruházás esetén a támogatás – más célelőirányzatokból nyújtott állami forrásokkal együtt – legfeljebb a beruházási költség ötven százalékának, a kis- és közepes vállalkozói körben 65 százalékának megtérítéséig terjedhet, képzéskor pedig a támogatás felső határa 35, kis és közepes cégek esetében 45 százalék. A pályázóknak azonban rendelkezniük kell a fejlesztés nettó összegének legalább a negyedét kitevő saját forrással is, amelybe az egyéb támogatások és hitelek nem számíthatók be. Végül van még egy igen fontos kritériuma a munkahelyteremtést segítő kiegészítő forrás elnyerésének, nevezetesen: az igénylőnek a Széchenyi-tervben lefektetett hat téma valamelyikére kell pályáznia. Ezek a versenyképes beruházás megvalósítására, a kis- és közepes vállalkozások, valamint a vendéglátás és a termálfürdők fejlesztésére, a logisztikai centrumok kialakítására és a tudásalapú technológiát alkalmazó kezdő vállalkozások létrehozására irányuló tenderek.

A vállalkozói körökben e hat projekt mindegyike érdeklődésre tarthat számot, hiszen "ráadásként" igényelhető a foglalkoztatásbővítést szolgáló kiegészítő támogatás is. Az első ilyen pályázat a versenyképes beruházások támogatása, amelynek célja a hazai ipar szerkezetének átalakítása. Az elnyerhető pénz egyszeri, vissza nem térítendő támogatás, amelynek mértéke maximum 100 millió forint. Ettől eltérő feltételekkel lehet elnyerni a pénzt, ha a termelésbe bevont gyártóeszköz, illetve technológia meghaladja a hárommilliárd forintot, ez esetben a támogatás felső határa 200 millió forint. A hátrányos régiók is előnyt élveznek: e térségekben az egyébként érvényes plafon tíz százalékkal megtoldható. A pályázónak vállalnia kell, hogy a beruházás öt éven belül megtérül, illetve az új kapacitást öt évig az eredeti célok szerint működteti.

Kamattámogatás

A kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére kamattámogatás is igényelhető. A pályázat célja az innovatív gazdálkodók piaci pozícióinak javítása, illetve a fejlődésüket előmozdító beruházások megvalósítása. Feltétel, hogy a pályázó foglalkoztatotti létszáma 250 dolgozónál kevesebb legyen, éves nettó árbevétele pedig ne haladja meg a 4000 millió forintot. A támogatható hitel maximális összege 100 millió forint, s a fejlesztési költség legfeljebb harminc százalékáig terjedhet. A törlesztés türelmi ideje legfeljebb két év, s a kamattámogatás a hitel futamideje alatt, de legfeljebb a kölcsön folyósításának kezdetétől számított négy éven át biztosítható. A kamattámogatás vissza nem térítendő, s a mindenkori jegybanki alapkamat százalékában kifejezve az első és a második évben negyven, a harmadik és a negyedik évben harminc százalék: de maximum 26 millió forint. A pályázóknak – s a tapasztalatok szerint a legnagyobb gondot ez okozza – a fejlesztés nettó összegének negyedét kitevő saját forrással kell rendelkezniük, amelybe nem számítható be egyéb támogatás és hitel.

A kereskedelmi szálláshelyek létrehozása – amelyhez ugyancsak igényelhető a kiegészítő foglalkoztatástámogatás – az idegenforgalom fejlesztését szolgálja. Azok az egyéni és társas vállalkozások kérhetik, amelyek ötven főnél kevesebb alkalmazottal dolgoznak, éves nettó árbevételük legfeljebb 700 millió forint, s vállalják, hogy minőségileg vagy mennyiségileg bővítik a szálláshelyeket. A nyertes pályázók vissza nem térítendő támogatásban részesülnek, amelynek mértéke a fejlesztés áfa nélküli összköltségének legfeljebb harminc százaléka, de maximum 75 millió forint. Nem járhat sikerrel az az igénylő, aki – a fejlesztést követően – csökkenti a dolgozók létszámát, illetve a beruházás nem felel meg a környezetvédelmi és egyéb hatósági előírásoknak.

Hálózati együttműködés

A logisztikai centrumok kialakítására és a logisztikai szolgáltatások fejlesztésére ugyancsak biztosít elnyerhető forrásokat a Széchenyi-terv. E projektre a gazdasági társaságok mellett önkormányzatok, kistérségi társulások, ipari parkok és közhasznú társaságok is pályázhatnak, feltétel – egyebek mellett –, hogy a beruházás segítse a beszállítói tevékenységet, s bővítse a logisztikai szolgáltatásokat. Az igénylők vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek, amelynek mértéke a beruházás teljes – áfa nélküli – összköltségének húsz százaléka, de legfeljebb 100 millió forint. A termálfürdők fejlesztésére pályázók – hasonlóképpen az előző projektek igénylőihez – a kiegészítő foglalkoztatás-bővítési támogatást is kérhetik. Az egészségturisztikai célokra rendelkezésre álló források elnyerésének számos feltétele van: így például a pályázónak vállalnia kell a támogatott eszközök öt-, illetve az ingatlanok tízévi turisztikai célú hasznosítását, illetve a pályázónak már az ajánlat benyújtása előtt rendelkeznie kell a fejlesztés alapjául szolgáló ingatlannal, vagy a tulajdonos fejlesztéshez való hozzájárulásával. A pénz vissza nem térítendő támogatásként jut az igénylőhöz, amelynek mértéke fürdő, barlang és természetes szén-dioxid-terápiás helyek esetén a fejlesztés összköltségének legfeljebb 50 százaléka, de maximum egymilliárd forint. A beruházási költség sajáterő-szükséglete e projekt esetében is 25 százalék.

"Csatasorban" a munkaügyi központok

A Munkaerő-piaci Alap decentralizált részéből számos foglalkoztatásbővítő programot valósít meg a – munkaügyi központokat hálózattá egyesítő – munkaerő-piaci szervezet is. Az álláskeresést, a munkához jutást, továbbá a munkahely megtartását különböző szolgáltatások segítik, így a foglalkoztatási információk terjesztése, a tanácsadás és a munkaközvetítés. E tevékenységi rendszerben a képzésnek kiemelt szerepe van, hiszen igen széles kört érint e támogatási forma.

Az intenzív álláskeresés támogatása ugyancsak kiemelt feladata a munkaügyi központoknak, noha e téren követelmény a kölcsönös együttműködés, azaz a munkanélkülinek is részt kell vennie az álláshely felkutatásában.

Az állástalanok vállalkozóvá válását elősegítő támogatásoknak széles a kínálata. E konstrukció akkor javasolt, ha a munkaügyi központ nem tud állást ajánlani, ez esetben a központ a vállalkozói tevékenységhez szükséges tanfolyam költségét legfeljebb ötven százalékban megtéríti, illetve hitelfelvételkor ugyancsak hozzájárul – ötven százalékban – a hitelfedezeti biztosítási költséghez. Ezenkívül – a vállalkozói tevékenység hatósági igazolásával – lehetőség nyílik a munkanélküli-járadék összegének megfelelő támogatás folyósítására legalább hat hónapig, valamint a központ által ajánlott szaktanácsadási díj 50 százalékának megtérítésére.

Az önfoglalkoztatás – amelyet szintén támogat a munkaügyi központ – sokak számára hozott és hozhat megoldást a munkanélküliség kikerülésében. Támogatásként egymillió forintig terjedő visszatérítendő kamatmentes tőkejuttatás adható, valamint megtéríthető a tevékenység elindításához és folytatásához szükséges szaktanácsadási költség. E konstrukció jellemzője, hogy a támogatást legkésőbb a folyósítás befejezését követő 13. hónaptól számított legfeljebb hatvan hónap alatt, a munkaügyi központ által megállapított egyenlő részletekben kell visszafizetni.

A munkaügyi központok átvállalhatják a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékokat is. E technikában a keresetet terhelő egészség- és nyugdíj-biztosítási, valamint munkaadói járuléknak, továbbá a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulásnak megfelelő összeg vállalható át részben, vagy egészben. A támogatás annak a munkaadónak nyújtható, aki munkanélküli foglalkoztatását vállalja. De hasonlóképpen az a magánszemély munkaadó is kaphatja ezt a forrást, aki alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező és jövedelempótló támogatásban részesülő, illetve ez utóbbi konstrukcióból már kikerülő munkanélkülit foglalkoztat. A támogatás összege az adott foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherjegy értékének ötven százaléka.

Jól ismert forma a bértámogatás, melynek célja, hogy a tartósan munkanélküliek számára a munkaadók segítésével biztosítsanak álláslehetőséget. E rendszerben a munkaügyi kirendeltségek igen jelentős mértékű támogatást nyújthatnak a foglalkoztatóknak: a dolgozók bérének akár ötven-száz százalékát is megtérítik.

Védelem a dolgozóknak

Bár a közhasznú munka csak átmeneti, s nem végleges megoldást nyújt a munkanélküliek számára, mégis fontos eszköz az állástalanság kezelésében. Célja, hogy esélyt teremtsen a munka világába való visszatérésre, mégpedig a lakosságot vagy a települést érintő közfeladatok elvégeztetésével. A támogatás egy munkavállaló foglalkoztatásához legfeljebb egyévi időtartamra állapítható meg. A munkaügyi központok nagy súlyt helyeznek a fiatal állástalanok támogatására is. E konstrukció kedvezményezettjei azok a regisztrált pályakezdő munkanélküliek, akik járadékra még nem szereztek jogosultságot, 25. – illetve a felsőfokú végzettségűek 30. – életévüket még nem töltötték be, s rendelkeznek a munkaviszony megkezdéséhez szükséges feltételekkel.

A megváltozott munkaképességűek segítése specifikus feladat, hiszen olyan emberek felkarolására irányul, akik velük született fogyatékosságuk, vagy szerzett betegségük miatt nem képesek teljes értékű teljesítményt nyújtani. Helyzetükön az segíthet, ha számukra megfelelő munkahelyek létesülnek, ezért a támogatást a megfelelő foglalkoztatást biztosító gazdasági szervezetek kaphatják. Visszatérítendő és vissza nem térítendő forrás – pályázati eljárás keretében – a Munkaerő-piaci Alap rehabilitációs alaprészéből nyújtható: akkor, ha a pályázó vállalja a foglalkoztatást elősegítő beruházásokat.