Célvizsgálat a minimálbér-emelésről

A minimálbér-emelést követően elsősorban a kisvállalkozói körben, illetve az építőiparban, a kereskedelemben és a vendéglátásban tapasztalható a foglalkoztatási szabályok gyakoribb megszegése – derült ki az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) februári és márciusi kifizetéseket ellenőrző munkaügyi célvizsgálata során. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) hasonló célból elvégzett felmérése azt tükrözi: bár az ágazatban jelentős elbocsátásokra nem került sor, azonban bővült a kényszervállalkozói kör, és nőtt a részmunkaidős foglalkoztatás.

A közel hétezer munkáltatóra és csaknem 250 ezer munkavállalóra kiterjedő OMMF-vizsgálat szerint a munkáltatók többsége felkészült a minimálbér megemelésével kapcsolatos kormányrendelet végrehajtására. A felügyelők az ellenőrzésbe bevont dolgozók kevesebb mint négy százalékánál – országosan mintegy 110 ezer munkavállalót érintően – állapítottak meg szabályszegést. A kiskapukat azonban nem a nagyvállalatok keresik – ahol a magasabb bérek kifizetését különösebb megterhelés nélkül teljesítik –, hanem a kicsik és a közepesek.

Szerződés nélkül

Ezt a munkáltatói kört – különösen a legkisebbeket, a tíznél kevesebb dolgozót foglalkoztatókat – súlyosabban érinti a magasabb minimálbér, így igyekeznek kibúvó technikákat alkalmazni. Ezek sorába tartozik a részmunkaidős szerződésmódosítás, a normaemelés, illetve – a költségvetési szerveknél – a minimálbér "többlépcsős" kifizetése.

Az ellenőrök gyakorta, a szabályszegések 75 százalékában szerződés nélküli foglalkoztatást tártak fel – amikor a kötelező legkisebb bér kifizetése alól munkaszerződés nélküli foglalkoztatással bújtak ki a munkaadók –, de színlelt megbízási és színlelt vállalkozási szerződésekre is rábukkantak. Ha ez utóbbi esetek gyanúja felmerült, úgy a felügyelők többször is ellenőrizték az érintett munkáltatókat, nagy hangsúlyt helyezve annak feltárására, hogy a részmunkaidős munkavállalók tényleges foglalkoztatása megfelelt-e a szerződésben foglaltaknak. A vizsgált időszakban a részmunkaidős létszám mindössze egy százalékkal nőtt, azonban nem könnyű a színlelés bizonyítása. A tapasztalatok szerint az ellenőrzött munkáltatók és a munkavállalók egyértelműen állítják, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás tényleges, és nem a minimálbér kijátszását célozza: ebben a helyzetben a felügyelők csak a körülményekből következtethetnek a kikerülő taktikára. Mindenesetre az elkövetkező időszakban újabb vizsgálatokra kerül majd sor, legalábbis ezt ígérik az OMMF ellenőrei.

A célvizsgálat néhány esetben – elsősorban a konfekcióiparban – normaemelést is megállapított. E munkaadói döntésekre nagy valószínűséggel ugyancsak a megemelt minimálbér miatt került sor, azonban a munkaügyi ellenőrzés hatásköre nem terjedt ki a teljesítménykövetelmény tartalmi vizsgálatára. A felügyelők kizárólag azt ellenőrizték, hogy százszázalékos produktum esetén a munkavállaló keresete elérte-e a minimálbért.

Hátrányban a nők

Figyelemre méltó megállapítása a vizsgálatnak, hogy a nőket erőteljesebben sújtják a minimálbér-emelés kedvezőtlen következményei, mint a férfiakat. Míg az ellenőrzésbe bevont arány a férfiak és a nők körében 51/49, addig a szabálytalansággal érintettek aránya 42/58 a gyengébbik nem kárára. A célvizsgálat természetesen a minimálbérrel kapcsolatos szabálytalanságok mellett egyéb munkaügyi jogszabálysértéseket is feltárt. Ellenőrizték például a külföldi állampolgárok – szám szerint 1652 dolgozó – foglalkoztatásának jogszerűségét is, s megállapították, hogy 39 munkavállalót érintett – 2,4 százalékban – valamiféle jogsértés. Az ellenőrzést követően számos hatósági intézkedés is született, egyebek közt 80 millió forint munkaügyi bírság kiszabására tettek javaslatot az ellenőrök. A külföldiek szabálytalan foglalkoztatása miatt kirótt bírságok összege meghaladja a hétmillió, a szabálysértési bírságoké pedig a négymillió forintot.

Emelik a normát

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete – amely 193 vállalkozást és valamivel több mint 27 ezer munkavállalót vont be felmérésébe – ugyancsak a minimálbér-emelés következményeit kívánta áttekinteni. E vizsgálat megállapításai gyakorlatilag egybeesnek az OMMF azon tapasztalatával, mely szerint a kereskedelmi ágazat érzékenyen reagált a legkisebb bér kötelező megemelésére. A KASZ vizsgálata szerint bár az ágazatban nem következett be jelentős elbocsátás, azonban a részmunkaidős foglalkoztatás bővült. Jellemző, hogy az e módszert alkalmazó vállalkozások körében – átlagosan – a munkavállalók több mint 19 százaléka vált új részmunkaidőssé. E konstrukció nyilvánvalóan kikerülő technikaként funkcionál, s az esetek egy részében a munkavállalók a korábbi teljes munkaidőt ledolgozzák.

A vállalkozások jelentős köre a normát is korrigálni kívánja. Ez irányú szándékát a munkáltatók 31 százaléka jelezte, s közülük 15 százalék egyértelműen a teljesítmény növelésében látja problémáinak megoldását. Hasonlóképpen a bérszerkezethez is hozzányúltak a vállalkozások – a megkérdezettek több mint 41 százaléka –, s megszüntették, illetve alapbéresítették a jutalékot, a prémiumot, a műszakpótlékot, de több helyütt még az étkezési költségtérítést is. A minimálbér-emelés hatására az ágazatban megjelent a kényszervállalkozói jelenség is, igaz, egyelőre a vállalkozások mindössze hat százalékánál. E konstrukció bevezetése a boltok bérbeadásával párhuzamosan zajlik, s az eddigi boltvezetőket érinti, de a későbbiekben szélesebb körben is várható.

A KASZ felmérése azt is megállapítja, hogy a minimálbér-problémán túl általában is bizonytalanság tapasztalható a bérintézkedésekkel kapcsolatban. A megkérdezettek mintegy 25 százalékának elképzelése sincs a további javadalmazásról. Ugyanakkor elég nagy azoknak a minimálbérben nem érintett munkavállalóknak az aránya – mintegy 14 százalék –, akik egyáltalán nem számíthatnak béremelésre, sőt: néhány vállalkozás már most tervezi, hogy a 40 ezer forintos javadalmazást meghaladók bérkeretét csökkenti.

Példák a szabálysértésekre

Bács-Kiskun megyében a háziorvos munkáltató az orvosírnoki munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaszerződését egyoldalúan kívánta módosítani napi hat óra időtartamra.

Nógrád megyében közalkalmazott munkavállalók illetményét a munkáltató úgy állapította meg, hogy egyéb pótlékokkal összevonta az alapilletményt, a kifizetett összeg így érte el a minimálbért.

Zala megyében a kereskedelmi bolthálózatot működtető vállalkozó kezdeményezte, hogy 3-4 eladót foglalkoztató üzleteiben a munkavállalók váltsák ki vállalkozói igazolványukat, és vállalkozóként végezzék tevékenységüket.

Hajdú-Bihar megyében egy varroda a múlt év végéig 226 főt foglalkoztatott, ebből 220 főt minimálbérrel. Január 1-jétől az új minimálbért 220 főnek nem fizette meg, és ezzel havonta kb. 5 millió forintot takarított meg, mert a felügyelő nem intézkedhet visszamenőleges hatállyal a kifizetés iránt.

Egy kft. 74, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója közül januártól 62 főt hatórás részmunkaidőben foglalkoztatott, akik jelentős túlmunkát végeztek bérpótlék nélkül.

Egy kft. tolnai telephelyén 86 teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató nem határozta meg az időegység alatt elvégzendő munkát, így a teljesítménykövetelmény nem volt értelmezhető. Az érintetteknek kifizetett személyi alapbér nem érte el a minimálbér összegét.

Fejér megyében a kisebb településeken a munkaügyi ellenőrzés híre futótűzként terjedt, hatására több üzletet bezártak, illetve volt olyan munkáltató, aki ki sem nyitott.

Egy budapesti általános iskolában januárban 12 főt minimálbér alatt foglalkoztatott a munkáltató, mert a fenntartó nem hozott döntést az átsorolásokról. A januárra eső minimálbér-különbözetet március 1-jén visszamenőlegesen kifizették.

Egy fővárosi kft.-nél januárban az ügyvezető úgy nyilatkozott, hogy öt munkavállalójának nem tudja kifizetni a nyolc órára eső minimálbért, ezért négy munkavállalót hat órában foglalkoztat. Az alkalmazottak ölelkező munkarendben dolgoztak úgy, hogy pihenőidőt nem kaptak, és túlmunkájukat sem fizették ki.

Egy budapesti bt. heti 16 órás részmunkaidőben foglalkoztatott négy dolgozójának havi 10 000 forintos bruttó bért állapított meg.

Egy őrző-védő szolgálatot ellátó kft.-nél a munkavégzés közben talált tizenkét munkavállaló 12 órás munkaidőről és 250-260 forintos órabérről nyilatkozott. Az eljárásban ügyvéd képviselte a munkáltatót, és bemutatta a megbízási szerződéseket. A szerződések leplezett munkaszerződések voltak, amelyeket havi 58 órás munkavégzésre kötöttek 8500 forint havi "megbízási díj" ellenében. A felügyelő megkereste a cég megbízóját, aki a területén dolgozó személyek munkaidejéről nyilvántartást vezetett, és megállapította, hogy a vizsgált időszakban a munkáltató a színlelt szerződésekkel 72 főt foglalkoztatott esetenként 300 órát is meghaladó munkaidoben.