A béregyeztetésekben jártasságot szerzett nagyvállalati menedzsment és a szakszervezetek tárgyalásai ha nem is minden vita nélkül, de gördülékenyen folynak. E körben a sztrájkfenyegetettséget is képesek higgadtan kezelni. A cégek tulajdonosait, vezetőit a hatékonyság kényszere szorítja, míg a munkavállalók a számukra megfelelő reálbér-növekedést kívánják elérni. A vállalkozások gazdasági helyzetén túl a tárgyalási pozíciók erőssége is meghatározza az elérhető béremelést és a (szociális) juttatásokat.
A Miniszterelnöki Hivatal és az ÁPV Rt. igazgatósága február közepéig még nem döntött az állami tulajdonú vállalatok idei béremeléséről, így e cégeknél a bértárgyalások nemigen haladnak előre. A mintegy 300 állami érdekeltségű vállalat közül február közepéig mindössze a Magyar Államvasutaknál kötött bérmegállapodást a szakszervezet és a menedzsment, a többi cégnél az államigazgatási késlekedés miatt felhatalmazás híján csupán előkészítő tárgyalások zajlanak. A korábbi kormányzati ígérettel szemben nem valósulhat meg minden cégnél a 12-12,5 százalékos bérfejlesztés, ugyanis a veszteséges vállalatoknál differenciálást tervez az ÁPV Rt.
Az OMT bérajánlása szerint az állami cégeknél – ha azt a vállalatok helyzete lehetővé teszi – 9,75-12,5 százalékkal emelkedhetnek a bruttó keresetek. Az egyezmény aláírója, Glattfelder Béla, a gazdasági tárca államtitkára kijelentette: az állami cégeknél a keresetajánlás felső határához közeli, 12-12,5 százalékos bérfejlesztésre számíthat a közel 290 ezer alkalmazott.
A legtöbb, 56 ezer embert foglalkoztató magyarországi vállalkozásnál, a MÁV-nál 8,75 százalékos átlagos béremelésről állapodtak meg a szakszervezetek és a cégvezetők, melyből 7,375 százalékot minden vasutas megkap, 1,375 százalékot pedig a munkáltató a minimálbér bevezetésére, teljesítményösztönzésre, illetve a pályakezdő fiatalok teljesítményének elismerésére fordít.
A Magyar Államvasutaknál a kormány által ajánlottnál kisebb mértéket az magyarázza, hogy a MÁV és a vasutas-szakszervezetek tavaly hároméves megállapodást kötöttek, s ez szabályozza többek között a béremelés mértékét is. A megállapodás értelmében 2001-ben is reálkereset-növekedés lesz a vasútnál, mert ha a számításkor figyelembe vett 6 százaléknál nagyobb lesz az infláció, akkor a különbözetet kompenzálják. Február elején a dolgozók már a megemelt bért kapták kézhez.
A bérmegállapodáson kívül egyezség született a teljesítménybér bevezetéséről a pályafenntartási szolgálatnál, valamint a kollektív szerződésben szabályozott fix összegű pótlékok és a kitüntetésekhez kapcsolódó jutalmak összegének felemeléséről is.
A szakszervezetek tájékoztatása szerint más állami tulajdonú vállalatoknál még nem kezdődtek meg az érdemi tárgyalások, mivel a menedzsment nem kapott felhatalmazást erre az ÁPV Rt.-től. Például a 24 Volán-társaságnál az eredeti 8,75-12,5 százalékos ajánlatnál kisebb mértékű bérfejlesztési javaslattal állt elő a menedzsment. A szakszervezetek javaslatára az alsó mértéket tíz százalékra emelték, azzal a megjegyzéssel, hogy nem biztos, hogy ezt minden társaság képes kigazdálkodni.
| Az alkalmazásban állók havi bruttó, illetve nettó átlagkeresete* | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Bruttó átlagkereset |
Előző év azonos |
Nettó átlagkereset |
Előző év |
|||||
| 2000. dec. |
2000. jan.-dec. |
2000. dec. |
2000. jan.-dec. |
2000. dec. |
2000. jan.-dec. |
2000. dec. |
2000. jan.-dec. |
|
|
Mezőgazdaság, halászat |
77 479 |
59 246 |
115,3 |
110,7 |
50 560 |
40 774 |
112,7 |
108,9 |
|
Bányászat |
183 820 |
112 914 |
142,6 |
117,9 |
108 353 |
69 567 |
139,6 |
115,5 |
|
Feldolgozóipar |
103 182 |
88 136 |
115,0 |
115,5 |
64 108 |
55 995 |
113,0 |
113,1 |
|
Ebből: |
||||||||
|
15-16 élelmiszeripar |
105 264 |
85 001 |
119,2 |
115,7 |
65 396 |
54 348 |
116,9 |
113,2 |
|
17-19 textil-, ruházati |
59 636 |
53 450 |
113,2 |
112,4 |
40 656 |
37 226 |
111,1 |
110,3 |
|
23-25 vegyipar |
149 528 |
128 787 |
115,6 |
115,3 |
88 841 |
77 528 |
114,0 |
113,4 |
|
29-35 gépipar |
113 137 |
98 028 |
113,8 |
116,0 |
69 631 |
61 555 |
112,0 |
113,5 |
|
Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás |
157 060 |
119 539 |
122,3 |
114,3 |
92 323 |
72 490 |
119,5 |
112,2 |
|
Ipar összesen |
108 375 |
91 108 |
115,6 |
115,0 |
66 843 |
57 560 |
113,6 |
112,7 |
|
Építőipar |
78 647 |
64 259 |
112,8 |
113,2 |
50 518 |
42 658 |
111,2 |
111,2 |
|
Kereskedelem, járműjavítás |
91 903 |
77 758 |
117,3 |
116,2 |
58 042 |
50 292 |
115,3 |
114,0 |
|
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás |
77 563 |
56 593 |
124,7 |
113,0 |
50 473 |
38 676 |
112,0 |
111,2 |
|
Szállítás, raktározás, posta, távközlés |
129 996 |
98 815 |
115,8 |
112,0 |
77 709 |
61 812 |
112,3 |
110,0 |
|
Pénzügyi tevékenység |
230 411 |
189 444 |
114,5 |
114,6 |
132 848 |
110 259 |
113,4 |
113,6 |
|
Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás |
137 799 |
101 019 |
120,1 |
113,0 |
83 554 |
63 040 |
118,3 |
111,3 |
|
Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás |
175 011 |
103 428 |
116,5 |
111,3 |
102 954 |
63 916 |
114,7 |
109,6 |
|
Oktatás |
116 032 |
81 204 |
117,7 |
111,4 |
69 621 |
53 003 |
114,7 |
109,3 |
|
Egészségügyi, szociális ellátás |
89 239 |
68 307 |
117,5 |
115,6 |
56 715 |
45 983 |
113,0 |
112,0 |
|
Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás |
118 135 |
79 820 |
120,6 |
112,1 |
72 153 |
51 647 |
118,1 |
110,2 |
|
Nemzetgazdaság összesen |
115 805 |
87 645 |
116,5 |
113,5 |
70 763 |
55 785 |
114,1 |
111,4 |
|
Ebből: |
||||||||
|
versenyszféra |
109 195 |
88 425 |
116,4 |
114,2 |
67 292 |
56 103 |
114,2 |
112,1 |
|
költségvetés |
131 535 |
86 210 |
116,7 |
112,3 |
79 022 |
55 248 |
114,1 |
110,0 |
| Forrás: KSH * Az adatok forrása a legalább 5 főt (1998-ig a legalább 10 főt) foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési és társadalombiztosítási szervezet, valamint kijelölt nonprofit intézmények. A változást kifejező indexek számítása összehasonlítható adatok alapján történt. |
||||||||
Sztrájkfenyegetettség nélkül
A hatodik legtöbb dolgozót alkalmazó cégnél, a BKV Rt.-nél folytatott bértárgyalásokon megegyezés született arról, hogy januártól a 8 százalékra becsült idei inflációnál 1,5 százalékkal nagyobb mértékben emelkedik a cég mintegy 12 700 dolgozójának a bérszínvonala. A megemelt béreket már februártól kifizették.
A szakszervezetek és a cég vezetése egyetértettek abban, ha év közben egy százalékkal romlik az infláció, akkor korrigálják a béreket. Eszerint 9 százalékos inflációnál automatikusan másfél százalékkal emelik a bérszínvonalat.
A társaság vezetése az idén mintegy 20 milliárd forint bértömeget von be a bértárgyalásokba. Aba Botond vezérigazgató a tárgyalásokon hangoztatta: előrelépésnek tekinti, hogy az idén egy pillanatig sem volt sztrájkfenyegetettség a bértárgyalásokon. Úgy vélte, hogy a körülményekhez képest mindegyik fél elégedett lehet a megállapodással.
A megegyezés része az is, hogy a fizikai dolgozók, közülük is főként a járműszerelők a többieknél nagyobb bérfejlesztést kapnak. Ezzel a bérlemaradásokat, illetve az általuk végzett munkát kívánják jobban elismerni. A vezérigazgató hozzátette: a tavalyi év után, amikor reálszinten gyakorlatilag nem nőttek a bérek, az idén szükségszerű volt csekély mértékű emelésük.
Nagypál László, a buszágazat szakszervezeti bizottságának alelnöke is sikerként szólt a megegyezésről. Emlékeztetett arra, hogy engedtek a 3 százalékos reálbér-emelési követelésükből, s pozitívumként említette a fizikaiak részére elért többletemelést.
Január elsejei hatállyal, visszamenőleg 12 százalékos alapbérfejlesztésben részesülnek a kollektív szerződés hatálya alá tartozó társaságok munkavállalói a Dunaferr társaságcsoportnál – jelentette be Bálint Mihály, a Dunaferr Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke.
A háromhetes béralku eredményeként aláírt megállapodás szerint nemcsak az eddig elért szociális vívmányokat sikerült megőrizni, hanem értékükben növelték is azokat. A munkavállalók aggódnak, mert az előkészítetlen privatizációval sokat veszíthetnek, mivel a jelenleg mintegy 9600 embernek munkát adó Dunaferr-csoportnál az országos átlagnál magasabbak az átlagkeresetek, a társaság pedig 14 havi garantált bért fizet.
Elmaradt bérkiegészítés
A kormány halogató magatartása következtében még februárban sem kapták meg a múlt évi tervezettnél magasabb infláció miatti 3 százalékos bérkiegészítést a pedagógusok. A bérkiegészítés várható mértéke a Területi Államháztartási Hivatalok adatai alapján az 1999. évi kereset három százaléka. A pedagógusok körében az elégedetlenség egyre nő, és nem oktalanul. Ha nem történik gyors előrelépés, áprilisban sem érkezik meg a pénz az érintettekhez.
A közoktatásban 1999-ben elindult folyamat tavaly megtorpant, a reálkeresetek csökkentek. Az ágazat nemzetgazdasági pozíciója romlott, és a 8. helyről a 10. helyre csúszott vissza. A gyors kifizetéssel egyfajta jóvátétel történhetne. A bérkiegészítés a közoktatás területén 238 ezer munkavállalót, azaz 146 ezer pedagógust és 92 ezer technikai dolgozót érintene. Költségvetési forrásigénye 7 milliárd forint, amely rendelkezésre áll. A Pedagógusok Szakszervezete szorgalmazza, hogy szeptemberben, pótköltségvetési döntéssel, a technikai dolgozók bérszorzója is emelkedjen, és a jelenlegi 1,05-ről 1,12-re nőjön. A szakszervezet egy, a későbbi években is alkalmazható keresetelszámolási és szükség esetén bérkiegészítési mechanizmus kidolgozását és alkalmazását is javasolja.
| Keresetalakulás 1994-2000 (%) | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | ÉT (OMT)-ajánlás | Tény bruttó kereset | Fogyasztói árindex | Reálkereseti index | ||
| átlagra | maximumra | Tervezett | Tény | |||
|
1994 |
117,0-119,0 |
121,0-123,0 |
123,4 |
116,0-122,0 |
118,8 |
+7,2 |
|
1995 |
nem volt |
nem volt |
119,7 |
120,0 |
128,1 |
–12,2 |
|
1996 |
119,5 |
124,0 |
123,2 |
120,0 |
123,6 |
–5 |
|
1997 |
117,5 |
122,0 |
121,8 |
117,0-119,0 |
118,3 |
+4,9 |
|
1998 |
113,5-116 |
116,0 |
118,3 |
113,0-114,0 |
114,3 |
+3,6 |
|
1999 |
112,0-115,0 |
– |
115 |
110,0-111,0 |
110 |
+2,5 |
|
2000 |
8,5-11 |
– |
113,5 |
6-7 |
109,8 |
+1,5 |
Megállapodás a villamosiparban
A villamosenergia-iparban február közepén aláírták az ez évi középszintű bér- és szociális megállapodást. Ezek szerint az idén 2,75 százalékos reálbér-növekedést hajtanak végre a társaságok. Az aláíró felek azt ajánlják a helyi szintű bértárgyalások részvevői számára, hogy – ha a cégek gazdasági helyzete engedi – az átlagkereset-fejlesztés mértéke feleljen meg az OMT ajánlásának, azaz 9,75-12,5 százalékkal emeljék a béreket.
A középszintű megállapodás megkötése nem volt zökkenőmentes. A villamosenergia-ipar ágazati bértárgyalásának harmadik fordulója is eredménytelenül zárult, így a szakszervezetek bejelentették a munkaügyi vitát. – A szakszervezeti oldal által elfogadhatatlan, mindössze 8 százalékos ajánlatot tettek az idei energiaipari béremelésre a munkaadók – mondta el Gál Rezső, a munkavállalói oldal szóvivője. Kifejtette: a munkaadók ajánlata nemcsak a szakszervezet 13,5 százalékos elvárásától, de még az Országos Munkaügyi Tanács ez évre vonatkozó 9,75 százalékos javaslatától is elmaradt. A munkaadók nem akartak elmozdulni az OMT által meghatározott 40 ezer forintos minimálbértől sem, holott az ágazati legkisebb bér mindig magasabb volt, mint az országos.
Ágazati egyeztetés a ruhaiparban
Az ágazati együttműködés fórumaként ideiglenes egyeztetőbizottságot hoztak létre a bőr-, a ruha- és a textilipar munkavállalói és munkaadói érdek-képviseletei – tette közzé a Ruhaipari Dolgozók Szakszervezete. Az alakulóülésen egyetértés volt abban, hogy az ágazat az Országos Munkaügyi Tanács országos béremelési ajánlásából kiindulva köti meg a helyi béralkukat.
A szakterület több munkavállalói érdekképviselete már eddig is kapcsolatot tartott fenn a Magyar Könnyűipari Szövetséggel, s ezt a fórumot kívánják teljesebbé tenni további szakszervezetek, munkaadói képviseletek jelentkezését várva.
TUDOSZ: legalább 10 százalék
Kuti László, a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezetének (TUDOSZ) vezetője elmondta: a 2001. évi béremelés a kutatók körében jelentős és pozitív hatású lesz, túlnyomó többségüknél várhatóan legalább 10 százalékos keresetnövekedést eredményez majd. A felsőoktatási oktatók és a kutatói szféra bérpolitikájában ez évtől azonos elvek valósulnak meg, ami megteremti a két terület közötti átjárhatóságot, s az intellektuális mobilitást és a minőségelvű fejlesztést szolgálja.
Az új bérrendszer szakmai előrejutást támogató jellege erősíti majd a kutatói mobilitást, amelynek jelei már most is érzékelhetőek. A felsőoktatási és az akadémiai intézmények mellett a más tárcákhoz tartozó kutatóhelyek esetében is biztosított a keresetnövekedéshez szükséges forrás. Az intézmények folyó évi költségvetésében szerepel a fedezet.
| Minimálbér – korrekció |
|---|
|
A minimálbér-emelés nyomán különböző iparágakban feszültségek alakultak ki – állapította meg a február közepén befejeződött felmérése alapján a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). Ezért olyan szabályozás bevezetését javasolja a kormánynak, amely lehetővé tenné, hogy az arra rászoruló vállalkozások támogatást kapjanak.
A korrekció szükségességét a területi kamarák bevonásával elkészült – négy megyében, ötszáz gazdálkodóra kiterjedő – felmérés eredménye is alátámasztja: a vállalkozások mintegy felénél okoz gondot a minimálbér kötelező megemelése. Különösen a mikro- és a kisvállalkozói szektorban, az élőmunka-igényes ágazatokban, az elmaradott térségekben működő foglalkoztatóknál, valamint a textil- és a bőriparban keletkeztek feszültségek. Azok a munkaadók is a problémás körbe tartoznak, amelyek a foglalkoztatotti létszám megtartását és bővítését – korábban – munkahelyteremtő támogatás pályázati feltételeként vállalták. A kamara javaslata szerint a vállalkozások helyzetét a Gazdasági Minisztériummal (GM) közösen létrehozott munkacsoport tekintené át, s tenne javaslatot a megfelelő szabályozásra. Az MKIK elképzelése szerint a támogatás alapja és technikája a többletköltségek – egészség- és nyugdíj-biztosítási, munkaadói járulék, valamint egészségügyi hozzájárulás – visszatérítése lehetne, amely a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészét terhelné. Az igényelt visszatérítés javasolt mértéke a többletteher száz, hetven, illetve ötven százaléka. A támogatáshoz a tervek szerint pályázat alapján lehetne hozzájutni, s legfeljebb három évre lehetne adni. V. É. |
