Az idei ágazati és vállalati bérmegállapodásokhoz immár rendelkezésre áll az országos keresetemelési ajánlás. A szociális partnerek ugyanis január 15-én megegyeztek arról, hogy 9,75-12,5 százalékos bérnövekedést ajánlanak a versenyszférában. A megállapodáshoz január 24-én a kormány is csatlakozott.
Az országos munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek a korábbi években a kormányzattal közösen állapodtak meg az aktuális béremelési ajánlatról. A múlt évben azonban már nem sikerült megszerezni a kormányzat egyetértését, így az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) munkavállalói és munkaadói oldala kétoldalú egyezséget kötve tette meg 8,5-11 százalékos keresetemelési javaslatát.
Az idén a szakszervezetek és a munkaadói érdekképviseletek már önállóan kezdték meg a tárgyalásokat, a kormányzati oldal ugyanis kijelentette: minthogy a megoldás főként a szociális partnerekre tartozik, így az egyeztetés folyamatába is csak legfeljebb később kapcsolódik be.
Kétoldalú tárgyalás
Az első tárgyalási fordulón még meglehetősen távol állt egymástól a munkavállalók és a munkaadók ajánlata. A szakszervezetek ugyanis fenntartották a korábban is közölt 14-16 százalékos keresetemelési igényüket. A munkaadói érdekképviseletek azonban hivatalosan bejelentették, hogy 9-11 százalékos bérnövekedést tartanak indokoltnak. Az egyeztetés során szóba került az is, hogy állapodjanak meg egy évközi korrekciós módszerről is, amely alkalmazására akkor kerülhetett volna sor, ha az éves infláció számottevően meghaladja a kormányzat által előre jelzett 6-7 százalékos mértéket. A szociális partnerek szerint az infláció ennél valószínűleg magasabb lesz, s meghaladja a 8 százalékot.
Végül a korrekciós módszer nem került be a megállapodásba, a kölcsönösen elfogadott 9,75-12,5 százalékos mérték e nélkül is megfelelőnek bizonyult a szakszervezetek és a munkaadók számára.
A kormány csatlakozott
A szociális partnerek a megállapodást követően kezdeményezték az OMT összehívását, és felkérték a kormányt, hogy csatlakozzon az egyezséghez. Amennyiben ez megtörténik, akkor – az ágazati és a helyi béralkukat orientálva – az országos testület ajánlásaként tehetnék közzé a javasolt keresetemelés mértékét.
Az OMT január 24-én megtartott plenáris ülésén "megtört a jég", s a kormány képviselője bejelentette, hogy csatlakozik a megállapodáshoz. A munkaadók és a munkavállalók szervezetei üdvözölték, hogy a kormány módosította korábbi – elutasító – álláspontját, mivel ez alapot ad – más témákban is – az érdemibb és eredményesebb párbeszédre.
A bérszabályozás megszüntetését követően elsőként 1992-ben tett közzé az Érdekegyeztető Tanács országos keresetemelési ajánlást. A mértékről az országos fórum keretében állapodott meg a kormányzat a szakszervezetekkel és a munkaadói érdekképviseletekkel. Ezt követően 2000-ig minden évben sikerült háromoldalú megállapodást kötni, kivéve az 1995-ös esztendőt. Ekkor még a szakszervezetek és a munkaadói érdekképviseletek sem tudtak megegyezni az országos bérnövekedési ajánlásról. A versenyszféra keresetei 1995-ben messze elmaradtak az inflációtól: az árnövekedés elérte a 28,2 százalékot, a bruttó keresetek ugyanakkor a versenyszférában csak 19,7 százalékkal emelkedtek.
Ettől eltekintve, más években a bruttó keresetemelések átlaga általában az országos ajánlás maximumértéke körül alakult.
