Jogszabályfigyelő

Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőző hónapban megjelent jogszabályokat ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.

2 éves költségvetés

A 2001. és a 2002. évre elfogadott költségvetési törvény módosította:

• az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényt (E szerint a munkáltatónak a kifizetést követően a kiadott bizonylaton fel kell tüntetni az adóelőleg megállapításakor figyelembe vett családi adókedvezmény összegét.);
• a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt (2001. január 1-jétől változott a munkaadói járulékra vonatkozó szabály. A munkaadó munkaadói járulékként a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, továbbá a személyijövedelemadó-köteles természetbeni juttatás – kivéve a reprezentáció címén nyújtott természetbeni juttatást –, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka után 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni.);
• a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvényt;
• a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt;
• az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt;
• a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvényt;
• a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvényt;
• a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvényt;
• a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényt;
• a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényt;
• a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt;
• a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényt;
• a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvényt;
• a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényt;
• az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvényt;
• az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvényt;
• a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvényt;
• a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvényt,
• a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényt;
• a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényt;
• az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvényt;
• a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt (E szerint az adózás előtti eredményt csökkenti a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az érvényes minimálbér fele, feltéve hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt.);
• az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényt,
• az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényt;
• a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt;
• az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvényt;
• a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényt;
• a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvényt;
• a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt;
• az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvényt.

(A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény)

Címzett és céltámogatás

1991 óta van lehetőség arra, hogy a helyi önkormányzatok a beruházásaikat címzett vagy céltámogatás igénybevételével valósítsák meg. A beruházások nagy részét az önkormányzatok azóta befejezték, azonban vannak még olyanok, amelyek befejezéséhez további forrás biztosítása szükséges.

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatással folyamatban lévő egyes beruházásainak befejezése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2000. évi CXXXI. törvény a Belügyminisztérium költségvetéséből biztosítható források beruházásokra történő felhasználásának a feltételeit teremti meg. Ennek érdekében módosította:

• a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvényt,
• a helyi önkormányzatok 1996. évi új induló címzett támogatásáról szóló 1996. évi XLVI. törvény 1. számú mellékletét,
• a helyi önkormányzatok 1999. évi új címzett támogatásáról, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény kiegészítéséről, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló 1999. évi LIX. törvény 1. számú mellékletét.

(2000. évi CXXXI. törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatással folyamatban lévő egyes beruházásainak befejezése érdekében szükséges törvénymódosításokról)

Nyugdíj, szociális ellátás

A kormány módosította és kiegészítette a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtási rendeletét. Ha a 2000. december 31-ét követő és 2002. január 1-jét megelőző időponttól megállapított saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 65 000 forintnál több,

• a 65 001-75 000 forint közötti átlagkereset 90 százalékát,
• a 75 001-84 000 forint közötti átlagkereset 80 százalékát,
• a 84 001-93 000 forint közötti átlagkereset 70 százalékát,
• a 93 001-103 000 forint közötti átlagkereset 60 százalékát,
• a 103 001-112 000 forint közötti átlagkereset 50 százalékát,
• a 112 001-131 000 forint közötti átlagkereset 40 százalékát,
• a 131 001-149 000 forint közötti átlagkereset 30 százalékát,
• a 149 001-168 000 forint közötti átlagkereset 20 százalékát,
• a 168 000 forint feletti átlagkereset 10 százalékát

kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.

A havi átlagkereset meghatározásánál az 1987. december 31. utáni időponttól megállapított baleseti járadékot, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló rendelkezések alapján járó és 1987. december 31. utáni és 1998. január 1. előtti időre eső keresetkiegészítést csökkenteni kell a magánszemélyek jövedelemadójának kizárólag erre a keresetekre eső képzett összegével. A személyi jövedelemadó képzett összegét a munkáltató, a bér kifizetője által történő adóelőleg megállapítására vonatkozó rendelkezések szerint kell meghatározni. Az 1987. december 31-ét követő időre eső keresetből az adó kiszámításánál naptári évenként az 1999-2002-ben elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset, jövedelem 10 százalékát, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 3000 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjrendszer keretében – nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát kell levonni, de a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény szerinti, összjövedelmet csökkentő kiadásokat és adókedvezményeket figyelmen kívül kell hagyni.

A rendelet melléklete a keresetek beszámításához alkalmazandó valorizációs szorzószámokat tartalmazza.

Szociális ellátás

2001. január 1-jétől a 2001. január 1. előtti időponttól megállapított és a nyugdíjfolyósító szervek által folyósított nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásoknál 10,3 százalékkal kell emelni az átmeneti járadék összegét (a havi 54 930 forintot el nem érő egészségkárosodási járadék összegét azzal, hogy az egészségkárosodási járadék havi összege az emeléssel együttesen sem haladhatja meg a havi 54 930 forintot). A vakok havi 8000 forintot el nem érő összegű személyi járadékát havi 8000 forintra kell emelni.

A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások közül emelkedik a rokkantsági járadék, a rendszeres szociális járadék, a központi szociális segély, a házastársi pótlék és a házastársi pótlékhoz járó kiegészítés havi együttes összege, a házastárs után járó jövedelempótlék havi összege is.

A januárra járó ellátást az érintettek számára emelt összegben kell folyósítani.

[229/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról, 247/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről és a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről szóló 173/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet módosításáról]

Szövetkezetek

A múlt év végén két új törvény is született a szövetkezetekről. Az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény szabályozza az újonnan alakult szövetkezetek alapítását, szervezetét és működését, a szövetkezetek és tagjai közötti jogviszonyt, a szövetkezetek szervezeti változásait, illetve megszűnését, valamint a szövetkezeti szövetségek törvényi szabályozást igénylő kérdéseit.

A szövetkezet fogalma

Az új szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok saját gazdálkodása eredményességének előmozdítását – ideértve a természetes személy tagok fogyasztását is –, illetve esetenként tagjai, munkavállalói és azok hozzátartozói kulturális, oktatási, szociális szükségletei kielégítését szolgáló, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. A szövetkezet a kulturális, oktatási és szociális feladatainak a tagok, munkavállalók, illetve azok hozzátartozói támogatásával, vagy a szövetkezeti szövetségek számára nyújtott hozzájárulással tehet eleget. Szövetkezetet természetes személyek és – korlátozásokkal – jogi személyek is alapíthatnak. A szövetkezet alapításakor és működése során a jogi személy tagok száma nem érheti el a taglétszám 50 százalékát. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a kizárólag szövetkezetek által a tagjaikkal folytatott gazdasági együttműködés céljából alapított szövetkezetre. Szövetkezetet legalább öt, iskolaszövetkezetet pedig legalább tizenöt tag alapíthat. Iskolaszövetkezetben a tanulókon kívül felvett tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám tizenöt százalékát.

Mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek

A mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló 2000. évi CXLIV. törvény alapján a mezőgazdasági szövetkezet köteles megvásárolni az alanyi jogú kívülálló üzletrészesek üzletrészeit a vagyonnevesítéskor megállapított névértéken. A törvény hatálya azokra a szövetkezetekre terjed ki, amelyek árbevételének több mint 50 százaléka mezőgazdasági tevékenységből származik, és amelyeket a törvény hatálybalépésekor még nem töröltek a cégnyilvántartásból, s amelyek nem döntöttek érvényes közgyűlési határozattal a szövetkezet átalakulásáról.

A törvény alkalmazása során alanyi jogú kívülálló üzletrészes az,

• aki a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény végrehajtásáról és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény alapján kívülállóként jutott üzletrészhez, illetőleg annak örököse,
• aki a vagyonnevesítéskor a szövetkezet tagja volt, de a szövetkezetből 1999. december 31. napjáig kilépett,
• aki szövetkezeti tagtól üzletrészt örökölt,
• aki öröklés útján jutott üzletrészhez, és – valamennyi esetben – az üzletrész az igénybejelentés időpontjában is a tulajdonában van.

Annak, aki kívülállóként jutott az üzletrészhez, üzletrészeinek megvásárlásához az állam a szövetkezetnek pénzügyi segítséget biztosít, ha a szövetkezet a vételárat saját forrásból nem tudja kifizetni.

A szövetkezeteknek a kívülálló alanyi üzletrészesektől 2001. július 1-jéig, a többi alanyi jogú kívülálló üzletrészestől 2002. július 1-jéig kell megvásárolnia az üzletrészeket. Az üzletrészek megvásárlását megalapozó közigazgatási eljárást 2001. május 31-ig be kell fejezni.

Mindkét törvény 2001. január 1-jén lépett hatályba.

(Az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény, a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló 2000. évi CXLIV. törvény)

Veszélyes anyagok

A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet szabályozza – többek között – a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények veszélyesség szerinti osztályozásának szempontjait, a veszélyszimbólumokat és jeleket, az R és S mondatok, valamint az R számok és S számok körét, továbbá a rendelkezésre álló adatok alapján a veszélyesség fizikai, fizikai-kémiai és kémiai, mérgező (toxikológiai) és környezetkárosító tulajdonságai megítélésének rendjét, illetve az osztályozás és feliratozás általános követelményeit. Veszélyes anyag bejelentéséhez a magyar nyelvű biztonsági adatlapot és címketervet, illetve veszélyes készítmény bejelentéséhez a magyar nyelvű biztonsági adatlapot 2 példányban kell a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézetéhez (OKK-OKBI) megküldeni. A rendelet továbbá meghatározza az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálatnak (ETTSZ) a feladatát a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények adatainak gyűjtése és feldolgozása, rendszerezése információadás céljából. Az ETTSZ a veszélyes anyagokról országos nyilvántartást, a veszélyes készítményekről pedig terméknyilvántartást vezet.

Az ETTSZ ennek keretében a nyilvántartásában szereplő veszélyes anyagokra és veszélyes készítményekre vonatkozó megkeresésre felvilágosítást ad:

• a mérgezettek orvosi elsősegélynyújtását és egészségügyi ellátását végzők részére a betegellátáshoz szükséges mértékben,
• az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat részére,
• a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelet részére munkabalesetek megelőzéséhez,
• a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, törvényben a meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálat részére kémiai katasztrófahelyzetek megelőzési és felkészülési terveinek elkészítéséhez, valamint balesetek következményeinek elhárításához,
• a bíróság, az ügyészség, a rendőrség és az igazságügyi szakértők részére,
• a környezet- és természetvédelmi, illetve a vízügyi hatóságok részére,
• a növényvédelmi, illetve az állat-egészségügyi hatóságok részére,
• lakosság részére mérgezések megelőzése céljából a laikus elsősegélynyújtáshoz szükséges mértékben,
• a gazdálkodó szervezet, illetve érdek-képviseleti szerveik, továbbá bármely kérelmező részére toxikológiai kérdésekben.

Az ország területén előforduló bármilyen eredetű emberi mérgezési esetet – ideértve a veszélyes anyag vagy veszélyes készítmény hatására orvosi ellátás nélkül halált eredményező heveny mérgezési eseteket is – a mérgezésieset-bejelentő lapokon az ETTSZ-hez be kell jelenteni.

A gyártók, az importálók, a munkáltatók, illetőleg a tevékenységet végzők felelősségi körébe tartozó, e rendelet szerinti kötelezettségek betartását az ÁNTSZ városi (fővárosi kerületi) intézete ellenőrzi.

A rendelet 2001. január 1. napján lépett hatályba.

A 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről rendelkezik. A rendelet tartalmazza az engedélyezési és felügyeleti tevékenységet, a veszélyes tevékenység, valamint a súlyos baleset veszélyének azonosítását, értékelését, a biztonsági rendszer szabályait, a védelmi terveket, a rendelet mellékletei pedig – többek között – a veszélyes üzem azonosítását, anyaglistát, a biztonsági elemzés elkészítésének tartalmi és formai követelményeit szabályozzák.

[A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet, 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről]

Reklám

Módosult a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény. 2001. március 1-je után tilos lesz pornográf reklámot, illetve megtévesztő reklámot közzétenni. Az eddiginél szigorúbb feltételek vonatkoznak majd az összehasonlító és a dohány-, illetve gyógyszerreklámokra is. A szexuális reklámozás körében tilos lesz közzétenni – a szexuális árukon vagy a szexuális áruk üzletén kívül – a szexuális szolgáltatás reklámját, illetve – a szexuális árukon vagy a szexuális áruk üzletén kívül – az olyan áru reklámját, amely szexuális ingerkeltésre irányul.

A törvény szerint az összehasonlító reklám

• nem lehet megtévesztő,
• nem sértheti más vállalkozás, vagy annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevét,
• nem vezethet összetévesztésre a reklámozó és más vállalkozás, illetve annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése között,
• nem vezethet más vállalkozás, vagy annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevéből adódó tisztességtelen előnyszerzésre,
• nem sértheti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény rendelkezéseit.

Tilos közzétenni olyan reklámot, amely a valós választás látszatát keltve

• nem létező áruval vagy vállalkozással,
• forgalomban nem lévő áruval,
• azonosíthatóan és felismerhetően meg nem jelölt áruval vagy vállalkozással,
• nem azonos rendeltetésű áruval vagy vállalkozással való összehasonlítást tartalmaz.

(2001. évi I. törvény a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosításáról)

Szerzői jogdíjak

A Magyar Közlöny 2001/4. száma tartalmazza a Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (ARTISJUS) közleményét az irodalmi és zeneművek után fizetendő szerzői jogdíjról, a 2001. évre megállapított mechanikai minimum jogdíjakról, a 2001. évi magáncélú másolásokra tekintettel megállapított üres hang- és képhordozó utáni jogdíjról.

Növényvédelem

A növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet meghatározza a károsítók elleni védekezési kötelezettségeket, a növényvédő szerek felhasználását, a zárt térben történő növényvédő szeres kezelést, tartalmazza a képesítési előírásokat, a forgalmazást, a nyilvántartási kötelezettséget, a jelentési, tájékoztatási kötelezettséget, a növényvédelmi gépekre vonatkozó előírásokat. A rendelet ezenkívül szabályozza a növényvédő szerek légi kijuttatását, a növényvédelmi intézkedéseket, a növényvédő szer minőségének ellenőrzését és a hulladékkezelést is.

Munkavédelem

Növényvédő szerrel bármilyen tevékenység kizárólag az egészséget nem veszélyeztető módon, a biztonságos munkavégzés követelményeinek megtartásával, a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokban előírt személyi feltételek biztosításával végezhető. Méregjelzésű, illetve emberre és környezetre való veszélyesség alapján veszélyességi csoportba sorolt növényvédő szerrel bármilyen munkát csak cselekvőképes személy tudomásával lehet végezni. Növényvédő szer kijuttatásával kizárólag 18. életévét betöltött férfi foglalkoztatható, aki a külön jogszabályban előírt előzetes, időszakos és soron kívüli orvosi vizsgálatokon erre alkalmasnak minősült, valamint a szerek szakszerű és biztonságos felhasználására vonatkozó ismeretekkel rendelkezik. 14 éven felüli fiatalkorúakat növényvédő szerekkel kapcsolatos tevékenységgel kizárólag a szakoktatás ideje alatt, felsőfokú növényvédelmi végzettségű szakoktató felügyelete mellett szabad foglalkoztatni. A növényvédő szeres munka során, illetve annak megkezdése előtt és azt követően nyolc órán belül nem szabad alkoholt fogyasztani. Ettől eltérő előírást a szer engedélyokirata tartalmazhat. Növényvédő szeres munkavégzés közben étkezni, dohányozni tilos. A munkavégzés során az általános higiéniai szabályokat is be kell tartani.

Növényvédő szerrel kezelt területre belépni, illetve ott munkát végezni a növényvédő szer teljes száradása, illetve a munka-egészségügyi várakozási idő lejárta előtt kizárólag az előírt védőeszközben szabad.

A növényvédő szerrel kapcsolatos munkavégzés során meg kell akadályozni a szernek a természetes párolgását, elcsepegését, elfolyását, porlódását, szóródását, szembe, bőrre jutását, belélegzését, esetleges lenyelését, véletlen elcserélését, élelmiszerbe, takarmányba keveredését, kezelésre nem szánt tárgyra, területre, növényzetre jutását.

Engedélyezés

A növényvédő szerek forgalomba hozatalát és felhasználását a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium engedélyezi. Az engedélyezési eljárásról, a hatósági feladatokról, a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, tárolásáról és szállításáról a 6/2001. (I. 16.) FVM rendelet szól.

[A növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet, a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, tárolásáról és szállításáról szóló 6/2001. (I. 16.) FVM rendelet]