Veszélyes hulladék szinte mindenhol keletkezhet, azonban főképp a termelőüzemekben, feldolgozóüzemekben jelent problémát a hulladékok kezelése, tárolása, megsemmisítése. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységekre különösen szigorú szabályok vonatkoznak.
Idén lépett hatályba a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, amely keretjelleggel határozza meg a hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeket, tevékenységeket. A törvény 32. §-a ugyan rendelkezik a veszélyes hulladékokról, de a részletszabályokat egy korábban megalkotott alsóbb szintű jogszabály, a veszélyes hulladékokról szóló 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet tartalmazza. A jogharmonizációs követelményekhez igazítással azonban ezt a jogszabályt is felül kell vizsgálni, összhangba kell hozni a törvénnyel, és – valószínűleg – jelentősen módosítani kell majd. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos másik jogszabály a 101/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet, amely a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben 1989. március 22-én aláírt egyezmény kihirdetéséről rendelkezik.
Mit tekintünk veszélyes hulladéknak?
Veszélyes hulladék az a hulladék, amely vagy amelynek bármely összetevője, illetve átalakulásterméke a 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendeletben meghatározott veszélyességi jellemzők valamelyikével rendelkezik, és a veszélyes összetevő olyan koncentrációban van jelen, hogy ezáltal az élővilágra, az emberi életre és egészségre, a környezet bármely elemére veszélyt jelent, illetve nem megfelelő tárolása és kezelése esetében károsító hatást fejt ki.
A rendelet a veszélyes hulladékokat az összetevőik környezeti veszélyessége alapján – eredetüket is figyelembe véve –, veszélyességi jellemzők (például robbanóanyagok, gyúlékony folyadékok, öngyulladásra hajlamos anyagok, oxidálóanyagok stb.), illetve ezekből következően a környezetvédelmi szempontból biztonságos kezelésükhöz szükséges védelem mértéke alapján veszélyességi osztályokba sorolja. Ezek az osztályok: a különösen veszélyes (I.), a fokozottan veszélyes (II.) vagy a mérsékelten veszélyes (III.) osztály.
Csoportosítás
A rendelet 1. számú melléklete a veszélyes jellemzők jegyzékét, 2. melléklete pedig a veszélyes hulladékok jegyzékét tartalmazza, ezen belül külön csoportosítja a növényi és állati, az ásványi eredetű hulladékokat, a települési és intézményi hulladékokat (például szennyvízkezelésből származó hulladékok). A legnagyobb csoportot a kémiai átalakításból származó hulladékok képezik (például galvániszapok, savak, lúgok gyártásából származó hulladékok, növényvédő szerek, gyógyszerkészítmények hulladékai stb.).
Szennyezettnek tekinthető bármilyen anyag, illetve termék, amelybe, illetve amelynek felületére veszélyes hulladék vagy ennek valamely veszélyes összetevője, vagy a rendeletben meghatározott veszélyességi jellemzők valamelyikével rendelkező anyag került, és olyan koncentrációban van jelen, hogy mint veszélyes hulladék veszélyt jelent a környezetre.
Besorolás
Az 1. számú mellékletben felsorolt veszélyességi jellemzők bármelyikével rendelkező, de a veszélyeshulladék-jegyzékben nem szereplő ismeretlen összetételű hulladékot veszélytelenségének, illetve veszélyességi osztályának megállapításáig I. veszélyességi osztályúnak kell tekinteni, és az e besorolásnak megfelelő szabályokat kell alkalmazni. A veszélyeshulladék-jegyzékben szereplő, de veszélyességi osztályba nem sorolt hulladékot – minősítéséig – a legnagyobb környezeti veszélyt jelentő összetevőjének megfelelő veszélyességi osztályúnak kell tekinteni.
Kötelezettségek
Tilos a veszélyes hulladékot – a környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül – más hulladékkal vagy anyaggal összekeverni. A veszélyes hulladékok adminisztrációja is sokkal szigorúbb: a veszélyes hulladék birtokosa köteles a veszélyes hulladék sorsát (keletkezését, gyűjtését, szállítását, kezelését, átadását, átvételét) szoros elszámolásban nyilvántartani, bizonylatolni, és arról a környezetvédelmi hatóságoknak adatokat közölni. A veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről a termelőnek anyagmérleget is kell készítenie.
A háztartásban, illetőleg intézményi fogyasztásból, felhasználásból vagy szolgáltatásból keletkezett veszélyes hulladékot a termelőnek elkülönítve – a környezet szennyezését vagy károsítását kizáró módon – kell gyűjtenie, és azt kizárólag a veszélyes hulladék begyűjtésére és szállítására, illetőleg ártalmatlanítására engedéllyel rendelkező hulladékkezelő részére adhatja át. A veszélyes hulladék kezelése kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.
A veszélyes hulladék keletkezésének ellenőrzése
A veszélyes hulladék tulajdonosának meg kell akadályoznia, hogy a veszélyes hulladék a talajba, a felszíni, a felszín alatti vízbe, a levegőbe jutva a környezetet szennyezze vagy károsítsa.
Minden tevékenységet, amely veszélyes hulladékot eredményezhet, úgy kell megszervezni és végezni, hogy veszélyes hulladék lehetőleg ne keletkezzen, mennyisége, illetve veszélyessége csökkenjen. Fontos szabály, hogy a veszélyes hulladék keletkezése, kezelése és forgalma ellenőrizhető, mennyisége meghatározható legyen.
A veszélyes hulladék tulajdonosa köteles gondoskodni a veszélyes hulladék kezeléséről. A termelő – ha jogszabály másként nem rendelkezik – köteles 3 évre szóló hulladékgazdálkodási tervet készíteni, amelyben rendelkeznie kell a veszélyes hulladékai keletkezésének megelőzéséről, veszélyességének és mennyiségének csökkentéséről, hasznosításáról és ártalmatlanításáról.
Adminisztrációs kötelezettségek
Anyagmérleg
A veszélyes hulladék termelője minden veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről köteles anyagmérleget készíteni. A Környezetvédelmi Főfelügyelőség – kérelemre – engedélyezheti az anyagmérleg egyszerűsített formájú elkészítését. A tulajdonos az anyagmérleg, illetőleg más dokumentumok alapján köteles a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységének megkezdését követő 60 napon belül, majd évente – a tárgyévet követő év március 1-jéig – bejelentést tenni a környezetvédelmi hatóságnak.
Nyilvántartás
A tulajdonos köteles minden birtokában lévő veszélyes hulladékról nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásba azonnal be kell jegyeznie a veszélyes hulladék keletkezésének, tárolásának és kezelésének változását. A nyilvántartás a veszélyes hulladék másnak történő átadását követő 10 évig nem selejtezhető.
A nyilvántartási kötelezettség nem vonatkozik arra a termelőre, akinek az évente keletkező veszélyeshulladék-mennyisége nem haladja meg
- I. veszélyességi osztályú hulladék esetében az 50 kg-ot,
- II. veszélyességi osztályú hulladék esetében a 100 kg-ot,
- III. veszélyességi osztályú hulladék esetében az 1000 kg-ot.
A nyilvántartás, illetve a bejelentés egyszerűsített formában is elvégezhető, ha a termelőnél évente keletkező veszélyes hulladék mennyisége nem haladja meg a megadott mértéket (a rendelet 4. és 5. számú melléklete).
Üzemnapló
A tulajdonos köteles a veszélyes hulladékot kezelő és tároló létesítményeinek és berendezéseinek üzemeltetéséről üzemnaplót vezetni. Az üzemnapló nem selejtezhető.
Környezetbiztonság
A keletkező, a kezelt, illetve tárolt, vagy a szállítandó veszélyes hulladék környezeti veszélyessége vagy mennyisége alapján – ha az környezetbiztonsági okból indokolt – a környezetvédelmi hatóság tájékoztatja a termelés, a kezelés, a tárolás, a rendszeres szállítások útvonala szempontjából illetékes megyei polgári védelmi parancsnokságokat.
| Veszélyes hulladékkal kapcsolatos létesítmények |
|---|
|
Gyűjtőhely: a termelési, a szolgáltatási, a fogyasztási és a veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékok tárolását, kezelését megelőző elhelyezésre szolgáló terület vagy létesítmény.
Tároló-előkezelő telep: a veszélyes hulladékoknak – hasznosításuk, illetve ártalmatlanításuk megoldásáig – a környezet szennyezését kizáró módon történő tárolására épített létesítmény. Kezelőtelep: a veszélyes hulladékok előkezelésére, hasznosítására, illetve ártalmatlanítására kialakított létesítmény (például lerakótelep, égetőmű). Lerakótelep: veszélyes hulladékok lerakással történő, környezetvédelmi szempontból biztonságos ártalmatlanítására szolgáló komplex létesítmény. Monodepónia: közelítőleg azonos összetételű, III. veszélyességi osztályba sorolt hulladék lerakással történő ártalmatlanítására szolgáló, műszaki védelemmel rendelkező lerakótelep. Égetőmű: az 1000 kg/óránál nagyobb teljesítményű, veszélyes hulladékok égetéssel, környezetvédelmi szempontból biztonságosan történő ártalmatlanítására szolgáló létesítmény. Égetőberendezés: az 1000 kg/óránál kisebb teljesítményű, veszélyes hulladékok égetéssel, környezetvédelmi szempontból biztonságosan történő ártalmatlanítására szolgáló létesítmény. |
Gyűjtés, begyűjtés és tárolás
A tulajdonos köteles az átvett, illetőleg a tevékenysége során keletkező veszélyes hulladékot a további tárolásnak és kezelésnek megfelelően elkülönítve, a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon kialakított gyűjtőhelyen összegyűjteni. A gyűjtőhelyen – ha a környezetvédelmi hatóság rövidebb időt nem állapít meg – legfeljebb az egy év alatt keletkezett veszélyeshulladék-mennyiség gyűjthető össze. Veszélyes hulladékot eredményező és azzal kapcsolatos tevékenység – kivéve a tárolást – megfelelően kialakított gyűjtőhely nélkül nem kezdhető és nem végezhető.
Gyűjtőhelyek
A több termelőnél vagy egy termelő több telephelyén keletkező, azonos típusú veszélyes hulladékok begyűjtésére és ártalmatlanításának vagy hasznosításának előkészítésére gyűjtőhelyek (hulladékgyűjtő-udvarok) és tárolótelepek alakíthatók ki a környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával.
A tárolótelepen a veszélyes hulladék az átvételt követő 3 évnél hosszabb ideig nem tárolható. Ezen idő alatt a tulajdonos köteles a tárolt veszélyes hulladékra vonatkozó kezelési tervet elkészíteni és legkésőbb a három év leteltével a tervnek megfelelően gondoskodni a veszélyes hulladék hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról.
A gyűjtőhelyek és tárolótelepek, valamint a kezelőtelepek környezeti biztonságára, kialakítására és üzemeltetésére vonatkozó szabályokat a rendelet 10. és 11. számú melléklete tartalmazza.
Szállítás
A veszélyes hulladékot úgy kell szállítani, hogy a szállítás során környezetszennyezés ne következzék be. Veszélyes hulladék csak szigorú feltételekkel szállítható. Veszélyes hulladékot – az egyedi beszállítás esetét kivéve – a Környezetvédelmi Főfelügyelőség engedélyével és kitöltött kísérőjeggyel kell szállítani. Az engedély megadása pénzügyi feltételekhez köthető.
Azokat a veszélyes hulladékokat, amelyekre a veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi megállapodások, illetve az azok végrehajtására vonatkozó szabályok kiterjednek, az ADR, COTIF-CIM-RID, IMDG-kódex, ICAO-TI, ADN előírásainak megfelelően kell szállítani.
A veszélyes hulladék tulajdonjogának átruházása
Veszélyes hulladékot csak az annak begyűjtésére, valamint tárolására és kezelésére a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező személy vagy szervezet vehet át. Az átadó köteles meggyőződni az engedély meglétéről. Az átvétellel az átvevő megszerzi a veszélyes hulladék tulajdonjogát.
A veszélyes hulladékok kezelése
A veszélyes hulladék tulajdonosa csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezheti el a veszélyes hulladékok kezelését. A környezetvédelmi hatóság jogosult a kezelési technológia ellenőrzésére, és ha a kezelési engedélyben foglaltaktól történő jelentős eltérést tapasztal, határozatban felfüggesztheti a tevékenységet.
Technológiai minősítés
A veszélyeshulladék-kezelési technológia tulajdonosa berendezésének vagy eljárásának alkalmazását – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a környezetvédelmi miniszter technológiai minősítő okiratban engedélyezi. A minősített technológia vagy berendezés az ország területén bárhol alkalmazható a környezetvédelmi hatóság helyi alkalmazási engedélye alapján. A technológiai minősítéseket a környezetvédelmi miniszter rendszeresen közzéteszi a minisztérium hivatalos lapjában.
A technológiai minősítés iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
- a berendezésben, illetve az eljárással kezelhető veszélyes hulladékok megnevezését, azonosító számát, összetételét, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait,
- a részletes technológiai és üzemeltetési leírást, beleértve a kezelendő veszélyes hulladék előkezelésének és gyűjtésének módját, valamint a kezelésből származó anyagok összetételét és további kezelési igényeit,
- a technológia kapacitását, alkalmazásának, kiépítésének környezeti, egészségügyi, munka- és tűzvédelmi előírásait, illetőleg a technológiai leírás szerinti üzemeltetésből eredő emissziókat,
- legalább egy, hazai vagy OECD-referenciával rendelkező technológia ismertetését, a kezelési technológiára, a kezelt veszélyes hulladékra, a kezelés hatékonyságára – és anyagmérleg alapján –, az emissziókra jellemző adatokat.
A minősített technológiával a technológiai leírásnak megfelelően végzett veszélyeshulladék-kezelésből származó hulladékok összetételét, veszélyességét a kezelő köteles az alkalmazásra vonatkozó engedélyben meghatározottak szerint rendszeresen ellenőrizni.
A környezetvédelmi hatóság jogosult a technológia alkalmazásának ellenőrzésére, és ha az engedélyben foglaltaktól történő jelentős eltérést tapasztal, felfüggesztheti a technológia alkalmazását. A technológiai minősítés költségeinek fedezetére a kérelmezőnek minősítési díjat kell fizetnie.
Előkezelés
A veszélyes hulladék ártalmatlanításra vagy hasznosításra való előkészítése, szállításának vagy tárolásának egyszerűbbé, biztonságosabbá tétele érdekében végzett mechanikai, fizikai előkezelése (például tömörítése, darabolása, bontása, víztelenítése, ülepítése, szűrése) során vagy következtében keletkező veszélyes hulladékot az eredeti veszélyes hulladék besorolásával megegyezőnek kell tekinteni. A mikrobiológiailag szennyezett veszélyes hulladék előkezelése tilos.
A veszélyes hulladék különböző összetevőinek szétválasztásán, a veszélyes összetevőik veszélyességének csökkentésén alapuló előkezelés (például keverés, befoglalás, biológiai, kémiai kezelés) során vagy következtében keletkező veszélyes hulladékot az eredeti veszélyes hulladék besorolásával megegyezőnek kell tekinteni.
Ártalmatlanítás
A veszélyes hulladékok ártalmatlanítása a veszélyes hulladék összetétele alapján
- lerakással (veszélyeshulladék-lerakó telepen végzett végleges lerakással, vagy közelítőleg azonos összetételű veszélyes hulladékok esetében monodepóniában),
- kémiai kezelőeljárásokkal, ezen belül égetéssel vagy más termikus eljárással, illetve fizikai-kémiai eljárással,
- biológiai, biokémiai és más eljárásokkal történhet.
Hasznosítás
A veszélyes hulladék felhasználásával előállított termék, illetve ennek hulladéka nem jelenthet nagyobb veszélyt a környezetre, mint a hasonló rendeltetésű, hulladék felhasználása nélkül előállított termék, illetve ennek hulladéka. A termékként történő forgalomba hozatal engedélyezésében a környezetvédelmi minisztérium szakhatóságként működik közre.
Behozatal, kivitel, tranzitszállítás
A veszélyes hulladékok behozatala, kivitele és tranzitszállítása során a 101/1996. (VII. 12.) Korm. rendelettel kihirdetett, a veszélyes hulladékok országhatárokon át történő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló bázeli egyezmény alapján kell eljárni.
A hasznosítás kivételével tilos külföldről behozni veszélyes hulladékot. A veszélyes hulladék hasznosítási célú behozatalához a Környezetvédelmi Főfelügyelőség engedélye szükséges. Kísérleti és próbaüzemi hasznosításra az országba nem hozható be veszélyes hulladék.
Ha a hasznosítás során olyan hulladék keletkezik, amelynek ártalmatlanítása vagy hasznosítása az országban nem megoldott, a veszélyes hulladék behozatala csak akkor engedélyezhető, ha rendelkezésre áll a keletkező anyagoknak az exportálóhoz való visszaszállítására az exportáló és az exportáló ország illetékes hatóságának nyilatkozata. A vámszabad területre, bérmunkára a veszélyes hulladék behozatala környezetvédelmi szempontból azonos megítélés alá esik bármely más veszélyes hulladék behozatalával.
A veszélyes hulladékok országon át történő szállításához a Környezetvédelmi Főfelügyelőség hozzájárulása szükséges. Nem léptethető be az ország területére olyan veszélyeshulladék-szállítmány, amelynél az egyezményben foglalt előírások bármelyike nem teljesül, vagy ha a szállítással érintett államok illetékes hatóságainak bármelyike nem járult hozzá a szállításhoz, illetőleg a kötelezett a rendelet 7. számú melléklete szerinti szállítási bizonylatot nem tudja felmutatni. Az ország területén – beleértve a vámszabad területeket is – a veszélyes hulladékot tartalmazó tranzitszállítmány ki-, illetve átrakodása, átcsomagolása csak – a Környezetvédelmi Főfelügyelőség külön engedélye alapján – baleset-, illetve szennyezésmegelőzési okból, vagy szállításimód-váltás miatt történhet.
Veszélyes hulladéknak az ország területéről történő kiviteléhez szintén szükséges a Környezetvédelmi Főfelügyelőség engedélye. A veszélyes hulladék kivitele csak akkor engedélyezhető, ha a szállítással érintett államok illetékes hatóságai a behozatalhoz és a tranzitszállításhoz előzetesen hozzájárultak, és az importáló állam illetékes hatósága a tervezett kezeléshez hozzájárult és azt igazolta.
Ellenőrzés
A veszélyeshulladék-szállítmány határállomásra érkezésekor a vámszervek ellenőrzik a szállítóeszközön alkalmazott azonosító jelek, a vámzár sértetlenségét és a szükséges bizonylatok meglétét, valamint tartalmát. A szállítás szabálytalansága vagy annak gyanúja esetén értesítik a határállomás helye szerint illetékes környezetvédelmi hatóságot. A szállítmány átmeneti őrzéséről a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága gondoskodik mindaddig, amíg a környezetvédelmi hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket. A környezetvédelmi hatóság a szabálytalanság jellegétől függően előírhatja annak megszüntetését, helyszíni vagy laboratóriumi vizsgálat érdekében felnyittathatja, indokolt esetben a vámszervekkel feltartóztattathatja a szállítmányt, majd haladéktalanul értesíti a Környezetvédelmi Főfelügyelőséget, és kezdeményezi a szállítmány visszafordíttatását az exportálóhoz.
Veszélyeshulladék-bírság
Ha a tulajdonos, a szállító nem tesz eleget a rendeletben, illetőleg a hatósági határozatban előírt,
- az anyagmérleg készítésére, bejelentés megtételére, kísérőjegy alkalmazására, hulladékgazdálkodási terv készítésére, veszélyes hulladékok minősítésére,
- a nyilvántartásra, az üzemnapló vezetésére,
- a gyűjtésre, a szállításra, az előkezelésre,
- az átadásra-átvételre, a begyűjtésre,
- a hasznosításra, az ártalmatlanításra, a tárolásra,
- a behozatalra, a kivitelre és a tranzitszállításra
vonatkozó kötelezettségeinek, illetőleg engedély nélkül végez a rendeletben engedélyhez kötött tevékenységet, úgy a környezetvédelmi hatóság, illetve a Környezetvédelmi Főfelügyelőség kötelezi a szabályok betartására, valamint a kötelességekkel kapcsolatos hiányosságok megszüntetésére.
A Környezetvédelmi Főfelügyelőség veszélyeshulladék-bírságot szab ki arra a tulajdonosra vagy szállítóra, aki nem tesz eleget a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos kötelezettségeinek. A kötelezettségszegés megszüntetésére vonatkozó határozatban foglaltak nem vagy hiányos teljesítése miatt a bírságot ismételten ki kell szabni. A bírság összegét a kötelezettségszegés jellegének, a veszélyes hulladék mennyiségének és veszélyességi osztályának figyelembevételével állapítják meg. Ennek során figyelembe kell venni a veszélyes hulladékkal kapcsolatos kötelezettség megszegésével előidézett veszély súlyát (ismétlődését, helyét).
| Büntetőjogi felelősség |
|---|
|
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 1996 óta rendeli büntetni a közegészség elleni bűncselekmények között a környezetkárosítást és a környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezését.
Környezetkárosítás A Btk. 280. §-a szerint, aki a környezetet vagy a környezet valamely elemét károsítja, illetve jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kötelezettsége megszegésével olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy a környezetet vagy annak valamely elemét károsítsa, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. E szerint büntetendő, aki a környezetet vagy a környezet valamely elemét jelentős mértékben szennyezi, illetve a jogszabályban vagy a hatósági határozatban megállapított kötelezettsége megszegésével olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy a környezetet vagy annak valamely elemét jelentős mértékben szennyezze. A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a környezetkárosítás bűncselekménye jelentős mértékű károsodást okoz, illetve alkalmas arra, hogy az a környezetet vagy annak valamely elemét jelentős mértékben károsítsa. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény a környezetet vagy annak valamely elemét olyan mértékben károsítja, hogy a környezet vagy a környezeti elem természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre. Enyhébben, vétség miatt büntetendő, aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el. A környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése A Btk. 281/A §-a szerint aki jogszabályban meghatározott engedély nélkül, illetve jogszabályban vagy végrehajtható hatósági határozatban megállapított kötelezettsége megszegésével olyan anyagot tartalmazó hulladékot gyűjt, tárol, kezel, elhelyez, illetve szállít, amely alkalmas arra, hogy az ember életét, testi épségét, egészségét veszélyeztesse, a vizet, a levegőt vagy a talajt szennyezze, vagy ezekben tartós elváltozásokat okozzon, illetve az állatokat vagy a növényeket veszélyeztesse, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanígy büntetendő, aki a jogszabályban meghatározott engedély nélkül helyez el robbanásveszélyes, gyúlékony vagy az egészségre, illetve a környezetre veszélyes radioaktív anyagot tartalmazó hulladékot. A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a környezetkárosítás bűncselekménye jelentős mértékű károsodást okoz, illetve alkalmas arra, hogy az a környezetet vagy annak valamely elemét jelentős mértékben károsítsa. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény a környezetet vagy annak valamely elemét olyan mértékben károsítja, hogy a környezet vagy a környezeti elem természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre. Enyhébben, vétség miatt büntetendő, aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el. A környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése A Btk. 281/A §-a szerint aki jogszabályban meghatározott engedély nélkül, illetve jogszabályban vagy végrehajtható hatósági határozatban megállapított kötelezettsége megszegésével olyan anyagot tartalmazó hulladékot gyűjt, tárol, kezel, elhelyez, illetve szállít, amely alkalmas arra, hogy az ember életét, testi épségét, egészségét veszélyeztesse, a vizet, a levegőt vagy a talajt szennyezze, vagy ezekben tartós elváltozásokat okozzon, illetve az állatokat vagy a növényeket veszélyeztesse, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanígy büntetendő, aki a jogszabályban meghatározott engedély nélkül helyez el robbanásveszélyes, gyúlékony vagy az egészségre, illetve a környezetre veszélyes radioaktív anyagot tartalmazó hulladékot. Környezetvédelmi szabálysértés Aki engedély vagy hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet a környezetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységet, illetve a környezet elemeit a külön jogszabályban meghatározott módon terheli, illetve szennyezi, avagy más módon megszegi az egyéb környezetvédelmi előírásokat, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A szabálysértés elkövetőjével szemben kiutasításnak is helye van. |
