Tanulságos fórumnak adott otthont a magyar főváros a közelmúltban. Az Európai Unió bankjainak, munkaadóinak és szakszervezeteinek képviselői a magyarországi banki érdekképviseletek vezetőivel tanácskoztak a pénzintézeti szektorban érvényesített szociális párbeszédről, annak az alkalmazottak életére gyakorolt hatásáról.
fórum fő célja az volt, hogy az integrációs törekvésekkel kapcsolatban a hazai pénzintézeti szakemberek, érdek-képviseleti vezetők is megismerjék az Európai Unió ezzel kapcsolatos elvárásait. A budapesti fórum az első volt azon három kerekasztal-beszélgetés sorában, amelyet az Európai Bizottság szervezésében a kelet-közép-európai régióban tartanak, hogy elősegítsék a pénzügyi szektor felkészülését a csatlakozásra.
Fókuszban a humán érték
A megbeszélést megelőző tájékoztatón Christine Asmussen, a Union Network International (UNI) pénzügyi szekciójának vezetője megfogalmazta: az Európai Unió tevékenysége nem csak a kereskedelemről és a pénzről szól, annak létezik egy humán dimenziója is, és a szakszervezetek, illetve a munkaadók megfelelő párbeszéde fontos eleme a bővítési folyamatnak is. Ezzel párhuzamosan Werner Abelshausen, az Európai Unió képviseletében részt vevő három munkáltatói szervezet nevében kifejtette: Semmiképpen nem akarunk a csatlakozásra váró országok szociális partnereire ráerőltetni egyetlen közös európai modellt. Ugyanakkor e megbeszéléssorozat első rendezvényén eszmecserét kívánunk folytatni arról a bevált gyakorlatról, amely elősegíti a pénzintézeti szektor – mint szakma – versenyképességének és sikerének fenntartását minden érintett érdekcsoport számára".
Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára bevezető előadásában rámutatott: a hazai bankszektor a következő időszakban három-négy nagy összeolvadás, illetve akvizíció előtt áll, ezeket azonban úgy kell végrehajtani, hogy a banki dolgozók egyéni sorsának alakulását minél kevésbé befolyásolják. A főtitkár ezek között említette az OTP Bank és a Postabank stratégiai partnerségi viszonyát", a belga KBC Bank és a holland ABN Amro bankcsoport magyarországi leánybankjainak az év első felében tervezett összeolvadását, valamint a külföldi anyavállalati fúzió révén a magyarországi Bank Austria Creditanstalt egyesülését a HypoVereinsbank magyarországi leányvállalatával.
Leépítések várhatók
Ezek az összeolvadások azt eredményezhetik, hogy nagyszámú banki dolgozónak más munka után kell néznie, adott esetben a pénzügyi szektoron kívül. Emellett napirenden van az ország európai uniós tagsága is – annak minden hatásával –, és ez már nem a távoli jövő kérdése.
A főtitkár szerint a teljes jogú uniós tagság elnyerése után a hazai pénzintézeti szektorban is elsőrendű szemponttá válik a költségtényező. Ez azt jelentheti, hogy – mivel a magyarországi bankrendszer tulajdonosainak jó része az Európai Unióban bejegyzett bankok közül kerül ki – a teljes jogú tagság után az anyabankok számára azonnali lehetőséggé válik annak eldöntése: tovább működtetik-e magyarországi leánybankjaikat, vagy itt csak fiókokkal képviseltetik magukat. A szigorú gazdaságossági szempontok érvényesítése természetesen a magyarországi bankok személyi állományára is hat majd.
A tanácskozáson részt vett Herczog László, a Gazdasági Minisztérium (azóta felmentett) államtitkár-helyettese, aki a magyarországi érdekérvényesítés munkahelyi és ágazati szintű megjelenítését ismertette a hallgatósággal. Kifejtette: a magyarországi pénzügyi szektorban a munkahelyek 52 százalékában kollektív szerződések szabályozzák a munkáltatók és a munkavállalók viszonyát, ami a gazdaság egészénél jóval magasabb arány. Ugyanis honi viszonylatban, országos szinten ez az arány csupán 40 százalék. A kollektív szerződések elterjedtsége tehát az uniós gyakorlattól elmarad – húzta alá az államtitkár-helyettes. A kormányzat szeretné, ha az európai uniós csatlakozásig mind a munkahelyeket, mind az ágazatokat tekintve nőne a kollektív szerződések száma.
Hiányzik a szervezés
Tábor Viktorné, a Bankok, Biztosítók Dolgozói Szakszervezeteinek Szövetsége (BBDSZSZ) elnöke részletesen szólt a hazai pénzintézeti szektor dolgozóit tömörítő szakszervezeti szövetség történetéről, annak napjainkban betöltött szerepéről. A magyar pénzintézeti ágazatban dolgozó alkalmazottak 1989-ig egy közös, a KPVDSZ nevet viselő szakszervezetben tevékenykedtek más érdekképviseletekkel – így a kereskedelmi, a pénzügyi és a vendéglátó-ipari szakszervezetekkel – együtt, ám e régi szervezetben több probléma adódott abból, hogy a pénzügyi alkalmazottak szekciója" túl kicsi volt, nem tudta érvényesíteni önálló érdekeit. A pénzügyi ágazatban dolgozó szakszervezeti tagok aránya csupán 10 százalék alatt maradt a KPVDSZ-ben, így ténylegesen nem gyakorolt hatást az egész szakszervezet működésére. A korábbi KPVDSZ 1989-ben megszűnt, majd az új pénzügyi szakszervezetet 1989. október 29-én alapították meg, mégpedig BBDSZ név alatt, amely a Bankok, Biztosítók Dolgozóinak Szakszervezeteként tevékenykedett. Az alapító kongresszus idején taglétszáma elérte a 43 ezret, ami akkor azt jelentette, hogy az ágazat dolgozóinak 90 százaléka szakszervezeti tag volt, a helyi szervezetek száma pedig elérte a huszonkettőt.
Később különféle, elsősorban a szervezeteket érintő jogi problémák miatt a tagszervezetek többsége úgy határozott, hogy önálló jogi személyiséggé válik, és 1995-ben megalakult a BBDSZSZ, vagyis a Bankok, Biztosítók Dolgozói Szakszervezeteinek Szövetsége. Az ágazatban bekövetkezett szerkezeti változások következtében a tagszervezetek száma azonban napjainkban tizenhatra csökkent. Tábor Viktorné az egyik legfőbb problémát abban látja, hogy az elmúlt évtized alatt az egységes szakszervezet kis szervezetekre bomlott, illetve a szervezettség a legkülönfélébb okok miatt csökkent. Ebben szerepet játszott a privatizáció, a nyugdíjazások, valamint az, hogy a pénzügyi szektorban elhelyezkedő fiatal dolgozók kevéssé érdeklődnek a szakszervezeti munka iránt. Ugyanakkor a Magyarországon tevékenykedő külföldi tulajdonú bankok, illetve biztosítók jelentős része nem tudott kellő szervezőmunkát kifejteni, így a taglétszámot elsősorban a hazai, többségi tulajdonú bankok, biztosítók és takarékszövetkezetek adják.
Strukturális váltás
Problémaként jelentkezik az is, hogy az ágazatot drasztikus strukturális átalakulás érte. A kollektív szerződéseket helyi szinten kötötték meg, jóllehet a BBDSZSZ célja az, hogy ágazati szinten szülessék kollektív szerződés. Ennek érdekében felvették a kapcsolatot a Magyar Bankszövetséggel. A BBDSZSZ sikerként könyvelte el, hogy a szervezet tagjai aktívan részt vesznek a helyi üzemi tanácsok megválasztásában és munkájában, s a tagok jelentős részét maguk a tagszervezetek adták. Az is az eredmények közé sorolható, hogy az egyes hitelintézetekben, pénzintézetekben a felügyelőbizottsági tagok egyharmadát az alkalmazottak közül választják napjainkban. A BBDSZSZ az MSZOSZ tagja, ám ezzel párhuzamosan kifejezetten jó munkakapcsolatot ápol a Magyar Bankszövetséggel.
A tanácskozáson a nyugat-európai tapasztalatok felvázolása során kiderült, hogy az ottani banki alkalmazottak számára is az egyik legfőbb gond az összeolvadások és a társaságok felvásárlása. A pénzügyi szektor olyan fejlett iparág, amely maga is sok változáson megy keresztül, és még soknak előtte áll. A pénzügyi szektorban jelenleg megvalósuló reformok, amelyek világméretekben a pénzügyi, banki termékek és szolgáltatások liberalizációját szolgálják, végső soron az egész iparág globalizációját segítik elő. Ez azzal jár, hogy a pénzügyi társaságok, kereskedelmi bankok is optimalizálni akarják gazdasági méretüket és költségeiket. Ennek érdekében a világméretekben zajló versenyben a legmegfelelőbb gazdasági struktúra kialakítására törekednek.
Összeolvadási láz
A nyugat-európai szakszervezetek tapasztalatai szerint a nyugati világban részben a pénzügyi szektorban is a nagyobb a jobb" szindróma kezd eluralkodni, és egyfajta összeolvadási mánia" kap lábra. Ez egyértelműen negatívan hat a dolgozók munkavállalási esélyeire, azok későbbi alakulására, a munkahelyek fennmaradására. Ezzel együtt a negatív hatások kiterjednek a banki és a pénzügyi szférában tevékenykedő szakszervezetek működési feltételeire is.
Az Európai Unió statisztikai intézménye, az Eurostat adatai alapján egyértelműen megállapítható, hogy az összeolvadások hatására már most jelentősen csökkent az Európai Unióban a foglalkoztatottság – a pénzügyi szektorban szinte az összes tagállamban –, bár néhány országban sokkal jobban szenvedtek" a merger-ök negatív hatásaitól.
Bár a különböző módszerekkel végzett felmérések eltérő adatokat jelezhetnek, mégis igaz, hogy az elmúlt tíz év alatt csak a banki és biztosítói, illetve pénzügyi szolgáltatási területen mintegy 130 ezer állás szűnt meg az Európai Unió különböző államaiban a felvásárlások, illetve az összeolvadások következtében.
Védelmi gátak
A nyugati szakemberek a magyar szakszervezeti vezetőknek, illetve munkaadóknak is azt ajánlották, hogy a jövőben még inkább figyeljenek a világméretekben folyó összeolvadási hullám Magyarországon tapasztalható kihatásaira. Bár a pénzügyi szférában dolgozó alkalmazottak felkészültsége, szakmai kvalitása igen jó, mégis előfordulhat, hogy a leépítések után – amelyek jellemző velejárói az összeolvadásoknak – nehezen találnak munkát az egyes banki, illetve biztosítói alkalmazottak a pénzügyi szektoron kívül. Ez részben abból is fakad, hogy a pénzügyi területen dolgozók fizetése magasabb, mint a többi ágazatban tapasztalt átlagkereset. A nyugat-európai szakemberek ezért részben azt ajánlották, hogy időben történő átképzésekkel, illetve korengedményes nyugdíjaztatásokkal és más foglalkoztatáspolitikai eszközökkel készüljenek fel az itteni banki szakszervezeti vezetők a pénzintézeti szektorban tapasztalható strukturális változások negatív következményeinek kivédésére.
