Munkahelyi környezetvédelem

A munkahelyi környezetvédelemben tapasztalt fejlődés ellenére a vállalatok még adósak a korszerű "zöldstratégiák" kidolgozásával és – főként – gyakorlati végrehajtásával. A nemzetközi szabványok átvétele és alkalmazása késik, jóllehet a piaci szereplők egyre szélesebb köre ismeri fel, hogy a környezetvédelmi normatívák teljesítése üzleti érdek.

A Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem kérdőíveket küldött szét országszerte, hogy feltérképezze a termelővállalatok környezetvédelmi tevékenységét. A 2000 első felében lezárult munka során 152 cég környezetvédelmi menedzserei és felső vezetői válaszoltak a kérdésekre. A kutatók elsősorban a környezetközpontú irányítás eszközeinek vizsgálatára koncentráltak, s külön kategóriában értékelték az eredményeket, a megvalósított környezetvédelmi intézkedéseket.

A felmérésből kiderült: bár a környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) működő stratégia, a megkérdezett vállalatok fele nem rendelkezik írásba foglalt környezeti politikával. Fontossá vált azonban a mérhető környezetvédelmi szempontok megfogalmazása, s szinte mindenütt foglalkoztatnak környezetvédelmi felelőst. Elhanyagolt ugyanakkor a környezetvédelmi képzés, s a hazai KIR is jócskán hagy kívánnivalót maga után a nemzetközi rendszer szabványaihoz képest. Az iparágak között a vegyi, a papír- és a faipar a jobban teljesítők közé tartozik, míg a legkevésbé a textilipar jeleskedik. A mintában szereplő 152 vállalat közül a vizsgálat idejére mindössze hat vezette be a környezetközpontú irányítási rendszert, további tíz pedig a kialakításán munkálkodott. A KIR eszközei közül a cégek nagy része csupán néhányat használ.

A korszerű környezetvédelmi elveket nemzetközi szabványok írják elő. A Nemzetközi Szabványügyi Testület (International Organization of Standardization/ISO) szabványa, az ISO 14001 a tanúsított környezetközpontú irányítási rendszer, amelynek elterjedése minősíti az adott ország, régió környezettudatosságát. Ha egy szervezet rendszere ISO 14001 szerint tanúsított, az azt jelenti, hogy egy külső szervezet megállapítása szerint az adott cég működése során figyel a környezeti elemekre, s biztosítja a környezetvédelmi előírások és követelmények betartását. Magyarországon jelenleg 116 szervezetnek van ISO 14001 szerinti tanúsítványa. A trendek azonban kedvezőek, mert míg 1996-ban mindössze 2, 1997-ben 9, 1998-ban 49, addig 1999-ben 45 szervezet vélte szükségesnek a tanúsítvány megszerzését.

A nagy ugrás

A Tisztább Termelés Magyarországi Központja (TTMK) 1997-ben – a nemzetközi hálózat részeként – alakult meg, igazgatója dr. Kerekes Sándor. A központ célja az integrált, megelőző környezetvédelmi technológiák elősegítése.

– A tisztább ipari termelés átfogó stratégia – fejti ki a szakember –, amely a folyamatokra – azaz a nyersanyagok hatékonyabb felhasználására –, illetve termékekre és szolgáltatásokra alkalmazható, s a hulladékok és egyéb szennyező anyagok létrejöttének megakadályozását és a hulladékok újrafelhasználhatóságát célozza. Igen fontos a környezeti szempontból káros anyagok és összetevők mennyiségének tudatos csökkentése, s ezek más, környezetbarát anyagokkal való helyettesítése, valamint a hulladékok újrahasznosítása. Alapkövetelménnyé kell válnia, hogy már a beruházások tervezése idején tisztán megfogalmazódjanak a környezetvédelmi szempontok, s ezek sérülés nélkül érvényesüljenek. Az eszközök alkalmazásában jelentős iparági eltérések tapasztalhatók. E téren is a textilipar a sereghajtó, a vállalatok jelentős része még a kezdeti lépéseket sem tette meg a tisztább termelés felé vezető úton.

A Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemen – amely otthont ad a TTMK-nak – a környezeti teljesítmény javítása érdekében útjára indult a ZöldBéka program, amelyben a központ munkatársai mellett nagy lelkesedéssel vesznek részt a környezetvédelem iránt érdeklődő hallgatók is. A projekt célja az egyetem működésének környezetvédelmi szempontokat érvényesítő felülvizsgálata s a környezetbarát szemlélet kialakítása. A ZöldBéka program a jövőben "nagy ugrásra" készül, folyamatosan bevonva más szervezeteket is.

Kövesd a KÖVET-et!

A Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (KÖVET) 1995-ben alakult, igazgatója Tóth Gergely. A számos vállalati és társult tag ellenére a tagdíjak a működési költségeknek csupán 20 százalékát fedezik. A többit pályázatok útján teremtik elő. Szomorú tény: Magyarországon kevés sikerről számolhatnak be ezen a téren, az anyagi erőket főként külföldről kapják. Így például a Német Környezetvédelmi Alapítványtól nyerték azt a jelentős összeget, amely lehetővé tette, hogy 1998-ban létrehozzák a Környezetbarát Iroda programot. Ehhez a projekthez a szakminisztériumtól is sikerült néhány százezer forintnyi támogatást elnyerni. Az első és legfontosabb feladat egy útmutató megszerkesztése volt az irodai munkahelyek környezet- és egészségkímélő kialakításához. A kézikönyv átfogóan, minden apró részletre kiterjedően összegzi azokat a tudni- és tennivalókat, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az irodai munkahelyek kialakításakor.

Bár az adminisztratív munkahelyek környezetszennyező hatása meg sem közelíti a nehézipari vagy a mezőgazdasági üzemekét, mégis fontos szeletét jelentik a munkahelyi környezetvédelemnek. A "környezettudatosítás", a környezetbarát termékek megjelenése azonban csak akkor várható, ha figyelem övezi a beszállító cégek ilyen minősítésű termékeinek alkalmazását is.

Az iroda is szennyez

A környezetet szennyező anyagok nem tesznek különbséget: egyaránt károsítják a növényeket, állatokat, embereket és az épített miliőt. Veszélyességük abban áll, hogy hosszú idő alatt halmozódnak fel és közvetett módon hatnak. A nem megfelelő környezetben dolgozók immunrendszere előbb-utóbb károsodik, kaput nyit a különböző megbetegedéseknek, kialakulnak az allergiás reakciók. Az irodai munka során például számos olyan eszköz használatos, amelyekkel szemben – hosszú távon – kialakulhat a kémiai túlérzékenység.

Ugyanakkor Magyarországon a keletkező műanyaghulladéknak csupán 5 százalékát hasznosítják, nincs megoldva a szelektív hulladékgyűjtés, így ha egy vállalat gondot is fordít a környezetet kevésbé szennyező, vagy újra feldolgozható irodaszerek vásárlására, csak a saját háza táján teremt környezetbarát munkahelyet. Kevesen tudják, hogy az írószerekben nehézfémek is találhatók, például kadmium, amely veszélyesen feldúsul a szervezetben, a szemétégetőkbe kerülve pedig elillan a levegőben, vagy bekerül a talajba, s tovább szennyezi a környezet. Környezetbarát tehát a lakkozatlan ceruza, a vizet vagy alkoholt tartalmazó filctoll, s a talán drágábbnak tűnő, de hosszú távon használható, jó minőségű toll.

Évek óta ígérik, hogy előbb-utóbb elérkezik a "papírmentes" irodák korszaka – hiszen a számítógépek elterjedése szükségtelenné teszi a tonnaszámra alkalmazott papírt –, ez azonban mégsem következett be. Érdemes tehát úgynevezett "újrapapírokat" vásárolni és használni, amelyek nem tartalmazzák a gyártás folyamán elkerülhetetlen vegyszereket – például a klórt –, amelyekkel a cellulózgyártás során fehérítik a terméket. Ezek ugyanis szerves vegyületekké alakulnak, amikor a hulladékot égetik, erősen szennyezve a környezetet. De milliós tételt jelentenek azok a tipikus irodai felszerelési tárgyak – például az irattartó papucsok, dobozok –, amelyek műanyagból készülnek. Hamar tönkremennek, s nem nevezhetők környezetbarátnak. Tartósabbak a kissé drágább, de nem szennyező, újrafeldolgozott kartonból, papírból vagy fából készült tartók.

Elektronikus hulladékok

Az elektronikus környezetszennyezés minden irodában jelen van. A számítógép például közvetlen hatást gyakorol az előtte dolgozó ember egészségére, közérzetére, munkateljesítményére, másodlagos hatása pedig az energiafogyasztásban, illetve hulladékká válása után jelentkezik. Magyarországon tervbe vették az elektronikai termékekre is érvényes törvény bevezetését, amely a hulladék "gazdájának" költségére írja elő az ártalmatlanítást. Ez a törvény alkalmazkodni fog az EU elektronikus hulladékokról szóló direktívájához, amely még szintén csak készülőben van. Ez elsősorban a gyártókra hárítja majd a használt termékek visszagyűjtését és ártalmatlanítását, s előírja, hogy a termékek a jövőben legalább 5 százalékban újrahasznosítható műanyagból készüljenek.

A környezetre káros anyagokat tartalmaznak a másológépek festékpatronjai, amelyek többnyire elhasználódásuk után a szemétben kötnek ki. A gépek maguk pedig ózont bocsátanak ki, tehát fontos, hogy olyan berendezés kerüljön az irodába, amelyet felszereltek ózonszűrővel. A festékkazetták egy része újratölthető, ha nem is korlátlanul. A végképp elhasználódott tonerek – amelyek veszélyes hulladéknak számítanak – visszagyűjtése azonban nincs megszervezve, többnyire a felhasználó cégnek kell utánajárnia, sőt, fizetnie is azért, hogy biztonságos helyen tudhassa a hulladékot. Külön kategória a nyomtatóké. Egyelőre nem létezik környezetbarát típus, hasznos tehát, ha a vásárlásnál a kevesebb tonerporral működő, "öko" berendezésekre esik a választás. A faxok terén ugyancsak megmutatkozik a felhasználók és a gyártók közötti érdekellentét. A hőpapíros faxok nem nagyon nevezhetők környezetbarátnak, de a piacon mégis elképzelhetetlen mennyiségben fordulnak elő. Áruk sokszor lényegesen alacsonyabb, mint a korszerűbb berendezéseké, ezért kelendőbbek.

"Kíméletes" termékek

Magyarországon 1994-ben alapította meg a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium – a KöM elődje – a Környezetbarát Termék Közhasznú Társaságot, amelynek ügyvezetője Frigyer Attila.

A társaság a környezetbarát védjegy egyes termékekre vonatkozó feltételrendszerének kidolgozását s odaítélését koordinálja. 1998-ig mintegy 100 termék nyerte el a cédrust ábrázoló védjegyet. A gyártóknak a pályázati díjat – ez százezres nagyságrendű –, illetve a termék éves forgalmának 2 ezrelékét kell befizetniük, ennek fejében három esztendeig használható a védjegy. A felhasználók és gyártók érdekeinek egyeztetése, a vásárlók szemléletváltozása a záloga annak, hogy rangot jelentsen a cédrus megjelenése a terméken. Az érdekek közeledésének számos jele van, egyebek közt erre példa, hogy manapság már kevesebb akkumulátort dobnak ki a felhasználók, mivel számos olyan felvásárló állt csatasorba, aki fizet a beszállított használt termékért. Kiugró és példamutató az a kezdeményezés is, amely szerint az Electrolux cég állami segítséggel hozhatta létre a használt hűtőszekrények felújítására, újrahasznosítására az üzemét.

A védjegy rangot ad

Nem egy esetben önhatalmúan alkalmaznak a cégek úgynevezett "környezetbarát" jelet Magyarországon, s bár ezt a reklámtörvény szabályozza, eddig még nem nagyon fordult elő, hogy illetéktelen használat miatt eljárás indult volna. A gyártók saját emblémáiknak egy részét önmaguknak adományozzák, anélkül hogy ezt egy külső, autentikus szervezet tanúsítaná. Ismert a már közkedvelt, úgynevezett Möbiusz-nyíl, amely jelzi: újrahasznosított termékről van szó, s ezt a gyártó az áru csomagolásán szövegben is feltünteti. A minősített védjegy azonban továbbra is a cédrus, amelyet a fentebb részletezett módon lehet elnyerni.

Németországban a Kék angyal (Blauer Engel, Blue Angel) védjegy 1974-től működik eredményesen, az Északi hattyú (Nordic Swan), Norvégia, Svédország, Finnország, Izland és Dánia közös, környezetbarát termékjele 1991 óta van jelen. Az EU környezetbarát termék védjegyét – a 12 csillagból álló virágot – egyelőre csak kevés árucikk kaphatta meg, az általános elterjedést nehezíti, hogy több ország számára kell kidolgozni a feltételrendszert.

Ismert nálunk az USA Energia csillaga, (Energy Star), amely azt jelzi, hogy a termék megfelel az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (szigorú) előírásainak: s nálunk főként számítógépeken, monitorokon fordul elő. A Zöld pont (Der Grüne Punkt) német jel, amely azt mutatja, hogy a gyártó szerződést kötött egy arra szakosodott céggel a csomagolási hulladék elszállítására.

Változik a szemlélet

Károly walesi herceg személyes kezdeményezésére jött létre 1992-ben a magyar üzleti vállalatokat és vállalkozásokat összefogó egyesület, a Magyar Business Leaders Fórum (MBLF). Azokat a cégeket tömöríti, amelyek a közösségért vállalt tevékenység elkötelezettjei, s felismerték, hogy a hosszú távú üzleti sikereket csak úgy lehet elérni, ha jó vállalati polgárként támogatják a helyi közösségeket. Az egyesületen belül működik a Környezetvédelmi Munkacsoport, melyet Nemcsek Tibor, a Tiszai Vegyi Kombinát környezettechnológia szervezetének igazgatója vezet.

– Számos rendezvényen kívánjuk tudatosítani a vállalati vezetőkben a környezettudatos stratégia fontosságát, alapszabályait – mondja. A szemléletváltozást, az üzleti siker és a környezetvédelem egymáshoz simulását, a környezetvédelem különféle aspektusait világítjuk meg, hangsúlyozva, miként építhető be mindez az üzleti élet mindennapjaiba. Ma még – sajnos – az a tény, hogy ha egy szervezet rendelkezik a KIR-tanúsítvánnyal, nem jelent egyértelműen előnyt, de már az is siker, hogy egy közbeszerzési pályázaton igenis figyelnek erre a minősítéskor. Az MBLF megalapította az Üzleti Élet a Környezetért elnevezésű környezetvédelmi díjat. Ez nyílt pályázati kiírásban azoknak a szervezeteknek ítélhető oda, amelyeknek a környezetvédelem iránti elkötelezettsége kimagasló és példamutató. A tendert először hirdetik meg, pályázataikat 2001. február 15-ig nyújthatják be azok a vállalatok, amelyek legalább egy éve folytatnak környezetbarát tevékenységet, s rendelkeznek írásos környezeti filozófiával, stratégiával vagy politikával. A díj nem jár anyagi előnyökkel, azonban a nyilvánosságra hozatal lehetőséget kínál a díjazott eredményeinek a lehető legszélesebb körű megismeréséhez.

A Philips multinacionális vállalat a világ hetven országában, közel 260 ezer munkatárssal működik, s 1988-ban érkezett Magyarországra mint a Videoton egyik alvállalkozója. A Philips Végszerelő Központ Magyarország Kft. 1991-ben alakult meg. A cég célkitűzéseiről Gartner Szilvia környezetvédelmi koordinátor számolt be:

– A székesfehérvári telephelyet 1993-ban adták át, s 1997-re az üzem a cég szórakoztatóelektronika üzletágának stratégiai jelentőségű gyártóhelyévé vált. 1998 óta az ISO 14001 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszerrel működik, s azt, hogy a környezetvédelem területén tett erőfeszítéseit komolyan gondolja, igazolja az is, hogy e téren konkrét, számszerűsített célokat is megfogalmazott. Elindította az úgynevezett Eco Vision Programját, amelynek egyik hangsúlyos pontja, hogy az előállított termék összes lehetséges környezeti terhelésének nagyságát tekintve jobbnak bizonyuljon a versenytársakénál. Ahhoz, hogy a termék elnyerje a Green Flagship (Zöld vezérhajó) címet, kiemelkedően jó mutatókkal kell rendelkeznie – többek között – az energiafogyasztás területén: figyelmet fordítva a Philips által tiltott veszélyes anyagok felhasználásának elkerülésére s az újrahasznosításra. A környezetszemléletű gondolkodás pedig egyértelmű haszonnal jár. A németországi, félvezetőket gyártó részleg kidolgozta például az úgynevezett zöld chipeket, amelyek az átlagos 5-10 W-os fogyasztást 1-2 W-ra redukálták. A Philips – gyártási stratégiájának megfelelően – nem a kiemelt környezeti szennyezők közé tartozik, mégis figyelmet fordít a munkahelyek környezetbaráttá tételére. A üzemekben a világítást energiatakarékos izzókkal oldották meg, a vizes helyiségek berendezéseit speciális szűrőkkel szerelték fel, s szerződést kötöttek egy, a hulladékok kezelésére és újrahasznosítására szakosodott céggel. Ezzel nemcsak a környezetet kímélik, de az újrahasznosításból származó bevételek segítségével csökkentették a cég hulladékkezelési költségeit is.